Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-01 / 267. szám (268. szám)

16 uj Dunántúli napló 1993. október 1., péntek Magyar kultúra német földön A Goethe Intézet- Egyrészt ez abból ered,' hogy azok, akik a könyvkiadó­kat tanáccsal ellátják, azok ilyen ízléssel bírnak, pedig a német olvasók nyilvánvalóan mást is szívesen olvasnának. Ez annak az örökségnek a része, amit annak idején, a hatva­nas-hetvenes évekből áthoztak, amikor például Konrád Györ­gyöt eltanácsolták Budapestről. Hasonló volt a helyzet Déryvel kapcsolatban is, aki akármilyen nagy író is, ha nem ült volna börtönben, nem lett volna any- nyira érdekes, mint ahogy ma már nemigen érdeklődik utána senki.- Ön eddig a megbízatásig elsősorban költő volt. Most szü­netelteti ezt a tevékenységét?-A körülményeink sem az indulásnál, sem ma nem túl jók, ezért nagyon sok a munkánk itt. Hogy úgy mondjam, vasárnapi szerző lettem, de még ezt sem lehet mindig állítani. Ebbe már egy kicsit, talán, bele is törőd­tem. Cs. L. Németország számára igenis nagyon fontos a német nyelv ápolása, kulturális kapcsolatok teremtése, bővítése külföldön. Ezzel az alapfeladattal hozta létre a világ számos országában a Goethe Intézeteket. Napjaink­ban nyolcvan országban 158 ilyen intézet létezik. Köztük a magyarországi, amely Budapes­ten, az Andrássy u 24 sz. alatt található. Ez volt az első a ke­let-közép európai országok so­rában. 36 munkatárssal- A budapesti intézetünket még a politikai változások előtt nyitottuk meg - mondja dr. Barbara Sietz, az intézet igaz­gatója. - Az akkori magyar kormány teljes szabadságot ígért a tevékenységünkhöz. Mi úgy terveztük, hogy egy közép nagyságrendű intézetet létesí­tünk, ami azt jelentette, hogy legfeljebb 15-16 munkatárssal tevékenykedtünk volna. Ám az egykori keletnémet polgárok át­engedése a határon olyan ha­talmas politikai tett volt, hogy megváltoztattuk az elképzelé­sünket és egy 35 fős intézetet lé­tesítettünk. Ezzel a létszámmal, s a hozzá tartozó feladatokkal a magyarországi intézetünk a na­gyok közé tartozik. Tevékenységünk feltételeit rendkívül segítőkész és kedvező módon teremtették meg a ma­gyar hatóságok. A belváros­ban, az Opera mellett kaptunk helyet, itt van a könyvtárunk, az információs központunk. A könyvtárában jelenleg 11 ezer könyv, lemez, CD-lemez, kazetta, videó-kazetta található, videoberendezésekkel, lemez­játszókkal együtt. A könyvek, a napi- és hetilapok, folyóiratok átfogó és időszerű információt adnak a németnyelvű irodalom­ról és kultúráról, a németországi társadalmi, politikai esemé­nyekről. Lehetőség van a tudo­mányos célú távkölcsönzésre is különböző német szakkönyvtá­rak anyagából. Gazdag program Az intézet sokoldalúan segíti, hogy minél többen elsajátíthas­sák német nyelvet. E törekvés jellegzetes példája, az orosz nyelvtanárok átképzése. Ezzel a céllal tanított Pécsett a JPTE Tanárképző Karán dr. Hans-Werner Schmidt, az inté­zet pedagógiai szaktanácsadója. Az általános nyelvi kurzusok mellett - amelyek elsősorban haladóknak szólnak - speciális nyelvtanfolyamokat is szervez­nek. Ezek főként a gazdaság­ban, az üzleti világban tevé­kenykedők levelezéseit, tárgya­lásait segítik. Minden évben Goethe könyvtár Pécsett, a Pedagógia Intézetben Fotó: Szundi György Katalizátor a kultúrák között Kalász Márton József At- tila-díjas költő. Több, mint tíz kötete jelent meg. Dolgozott a Új írás és a Vigilia szerkesztő­ségében, Berlinben a Magyar Kultúra Házában a 70-es évek­ben, jelenleg a Magyar Köztár­saság Kulturális és Tájékozta­tási Központjának vezetője Stuttgartban. Telefonon keres­tük meg.- Ez az egyetlen ilyen jellegű intézmény Németországban?-Nem, Berlinben van egy nagy intézet, a Haus Ungarn.-Miért hozták létre a stutt­garti központot?-Amikor ide kijöttünk, 1990 májusában, hármas feladatunk volt, ami természetesen ma is fennáll: a németek számára ter­jesztjük a magyar kultúrát, az itt élő magyarságnak próbálunk rendezvényeket tartani, újabban magyar nyelven is, és az itteni, annak idején, a II. világháború után kikerült, kitelepített néme­teknek is igyekszünk különböző programokat kínálni, és a kap­csolatot tartani velük. Amikor ki­jöttünk, akkor a magyarok még emigrációs magyarok voltak, az itt élő, hazulról elűzött, kitelepí­tett németek magatartása is másmilyen volt, de ez azóta át­alakult, most már mindkét cso­port ragaszkodik az intézethez.- Ön dolgozott a 70-es évek­ben a Berlini Magyar Ház-ban. Változott-e ahhoz képest a munka jellege?- Én részt vettem az ottani in­tézet megindításában. Alapvető különbség nincs, hiszen mind­két helyen alapjában véve a magyar kultúra, művészet ter­jesztése, információk közvetí­tése volt a feladat. Annyi a vál­tozás talán, hogy mi most, és az intézetek általában, tudományos rendezvényeket, szimpóziumo­kat is rendezünk, ilyeneket an­nak idején nem. A különbség még a számomra, hogy bár ak­koriban nem az én feladatom volt, de illett hivatalosan politi­zálni, és aki akkor ott dolgozott, kicsit viszolygott ettől.- Mennyire ismert a magyar kultúra Németországban?- Erre nehéz válaszolni, mert Németország roppant nagy, és mi elsősorban Baden Württem- bergben dolgozunk, ahol az át­lagnál nagyobb az érdeklődés úgy általában Magyarország iránt, ezen belül természetesen a magyar kultúra és művészet iránt. Azt azonban mindig ta­pasztalni lehet, hogy ennek a kultúrának itt csak egy-egy sze­letét ismerik az emberek. Mi megpróbálunk ennélfogva sok kiállítást, irodalmi estet ren­dezni, kevésbé ismert alkotókat bemutatni. De állandóan szem­besülünk azzal, hogy például a magyar irodalom egy részét is­merik csak.- Melyik ez a rész?- Ha elsorolom azt a hat ne­vet, akiket ismernek, egyébként jó nevek, nyilvánvaló lesz: Es­terházy, Krasznahorkai, Mé­szöly Miklós, Mándy Iván a kezdetekben, ma már kevésbé, tavaly fedezték fel Kertész Im­rét, aztán Nádas Péter.- Mi lehet az oka, hogy má­sokat nem ismernek? Német színház Szekszárdon Úttörőszerepet vállalnak az iskolai német nyelv tanításban Az elmúlt évadban nem ki­sebb sikert könyvelhetett el ma­gának a szekszárdi Deutsche Bühne, mint hogy az előadása­ikra ellátogató nézők száma megháromszorozódott. Hat da­rabot mutattak be, és tartottak állandóan műsoron. Bejárták velük szinte az egész országot.-Ebben a színházi szezon­ban csak egynyelvű darabokat mutatunk be. Levesszük a mű­sorról azokat, amelyekben ma­gyarul is megszólalnak a sze­replők. Bízni kell a közönség­ben, mert az többet megért, mint gondoljuk, különösen a gyerekek. Nincs szükség a ma­gyar nyelvi,.mankóra”. Nyelvi­leg is fejleszteni kell a közönsé­get - mondja Frigy esi András igazgató, a leendő új színház már elkészült irodájában. - A lehetőségeink egyelőre behatá­roltak, mert a színháztermünk nem készült el, ezért továbbra is a régi helyünkön játszunk. En­nek ellenére újabb darabokat mutatunk be, és a régieket is műsoron tartjuk. A következő évadot talán már az új épületben kezdhetjük a Garay téren. A magyar és a német pénz­ügyi források beszűkültek. A pénz nagy része már megvan, a parlamentnek is meg kell sza­vazni az építésre fordítható cél- támogatást, a német partnerek is ígértek segítséget. Az építke­zésre a tendert már kiírták, két hónap múlva érkeznek be a pá­lyázatok, és versenytárgyalás útján dől el, hogy ki lesz a gene­rálkivitelező.- Nagy a valószínűsége, hogy az egyik új bemutatónk a Marica grófnő lesz, de még folynak a tárgyalások a színé­szekkel, mert kettős szereposz­tásban szeretnénk műsorra tűzni, hogy folyamatosan játsz- hassuk - folytatja Frigyesi And­rás. - A társulatnak kevés tagja van. A színészeket egy-egy produkcióra szerződtetjük, és ha egy közülük nem ér rá, már le kell mondanunk az előadást. A több szerző műveiből össze­állított kabaré-est Régebben a jövő is jobb volt... címmel ke­rül színre. Szeretnénk még egy gyerek-, valamint egy mai ma­gyar színdarabot is bemutatni. A társulathoz szerződött Ange­lika Lippe német színésznő, aki hosszabb ideje Budapesten él, tanított és Schubert Éva stúdió­jába járt. Egy keveset beszél magyarul is. O fogja az iskolai irodalomórákat is tartani, mert szeretnénk egy olyan nyelvi színvonalat nyújtani, ami utá­nozható. A társulat új tagja Tö­rök Lilian, már eddig is több produkcióban játszott. Neki színészvizsgája van. A városi és megyei önkor­mányzat is látja a nehézségeket, lehetőségeikhez mérten támo­gatja, hogy minél hamarabb el­készüljön a színház. A megyei önkormányzat életre hívta a Német Színházért Alapítványt, (számlaszám: OTP Szekszárd 469-98004, 840-745-0), amely­nek elsődleges célja a színház működésének segítése. A városi önkormányzatnak köszönhetik a bietigheim-bissingeni kapcso­lataikat, ahova jövő év márciu­sában vendégjátékra is utazik a társulat. Jó a kapcsolatuk a stuttgarti Magyar Kulturális In­tézettel, az ottani fellépésüket ők készítik elő, de már voltak érdeklődők Bécsből is.- Egyre ismertebbek va­gyunk, bekerültünk a köztu­datba. Németországban sok az állástalan színész. Közülük is többen ajánlkoztak, hogy ját­szanának a társulatban, ezért is ösztöndíj lehetőséget kínálnak németszakos tanároknak és szerzőknek németországi nyelvkurzusokra, illetve taná­roknak továbbképzési szeminá­riumokra. Idén ezer ilyen ösz­töndíj lehetőségük volt.-Ä kinti nyelvtanulás, to­vábbképzés egyben kiváló alka­lom kapcsolatok teremtésére - mondja az igazgatónő. - Ezek a szálak pedig rendkívül fonto­sak. Mi ugyanis a kölcsönös­ségre törekszünk. Azt szeret­nénk, ha Németországban minél többen megismernék a magyar írók, művészek, alkotásait, a szakemberek tevékenységét. A Goethe Intézet rendkívül gazdag kulturális programmal vonzza az érdeklődőket. Rend­szeresek a filmvetítések, kiállí­tások, felolvasó estek, előadást követő vitaestek, hangverse­nyek, színházi vendégjátékok. De nem csak a fővárosban, ha­nem az ország más városaiban is. így például októberben Pé­csett, a Művészetek Házában rendezik meg Helga Königsdorj felolvasó- és vitaestjét. Példás kapcsolat- A pécsi Művészetek Házá­val, a Lenau Házzal, az egyetem tanárképző karával példamuta­tóan jó kapcsolatunk van - mondja dr. Barbara Sietz.- Számos rendezvénynek adtak otthont ezek az intézmények, s a jövőben szeretnénk tovább erősíteni és bővíteni a kapcsola­tunkat. Örülnénk, ha a Pécsi Ga­léria - mint magas színvonalú kiállítóhely - otthont adna a bemutatóinknak. T. É. A Pécsi Szimfonikus Zenekar játszik a nürnbergi St. Sebaldkirche-ben Nürnberg, Köln és Altenberg A német kapcsolatok barokk művek előadásával kezdődtek 1985-ben, Nümbergben, tudtuk meg Szkladányi Pétertől, a Pé­csi Szimfonikus Zenekar ügy­vezető igazgatójától. Korábban a Mecsek Fúvósötös alakított ki baráti viszonyt Wemer Jacob nürnbergi orgonaművész-kar- mesterrel, hiszen a kvintett is többször szerepelt kint, és Wer­ner Jacob is fellépett Pécsett, mint orgonaművész. Ezek után 1985-ben kapta meg a zenekar az első meghívást Händel szüle­tésének 300. évfordulója al­kalmából megrendezett ünnepi hétre. Ettől kezdve a kapcsolat rendszeressé vált, szinte évente vendégszerepeitek a pécsiek kint. Végigjátszották a Bach passiókat: a Máté és a János passiót, a h-moll misét, Pécsett is és Nümbergben is előadták őket. Aztán kialakult egy másik kapcsolat is Nürnberg egyik elővárosával, Mögeldorffal, ahol Eckhardt Grosser egyházi karnaggyal előadták Brahms Német rekviemjét és hegedű- versenyét. Volker Hempfling karnaggyal és a Kölni Filharmóniával, va­lamint az ezzel mindig összekö­tött, Köln melletti Altenberg cisztercita alapítású gyönyörű templomával való kapcsolat magyar művek előadásával kezdődött. Kodály Psalmus Hungaricusát és Liszt Eszter­gomi miséjét adták elő. Később ugyanitt csendült fel Brahms Német rekviemje és egy svájci szerző, Willy Burghardt Isaiás arcai című oratóriuma. Egy kis szünet után ez a kap­csolat ismét fölelevenedett, hi­szen újra egy svájci kompo­nista, Frank Martin Golgota című oratóriumával, amit jövő év márciusában Pécsett is elő­adnak német kórussal és énekes szólistákkal, ismét szerepelnek majd tavasszal Kölnben és Al- tenbergben. A zenekar új karmestere, Ni­colas Pasque ideszerződésével, aki uruguayi származású német állampolgár, várhatóan kiszéle­sednek majd a német kapcsola­tok, ennek eredményeképpen már egy németországi turné le is van kötve 1995-re, egy mün­cheni koncert és színház-ügy­nökségen keresztül. Cs. L. Enzimek hulladékokból A világhírű, magyar szár­mazású amerikai fizikus, Bay Zoltán nevét viseli az egy éve alapított kutatóintézet Szege­den. Az egymilliárd forintos alaptőkéjű tudományos in­tézményben most a német Frauenhofer Társaság közre­működésével speciális prog­ram kezdődik. A társaság az egyik legrangosabb német tudósszervezet. Arról a múlt múlt századi neves fizikusról, Joseph von Frauenhoferról kapta a nevét, aki az atomok és molekulák energiaszintjé­nek tanulmányozására meg­szerkesztette az első spekt­roszkópot. A nemrég elhunyt Bay Zol­tánt is foglakoztatta a Földön kívüli világ: amerikai kuta­tókkal csaknem egy időben fedezte fel az első radarvissz- hang-visszaverődést a Hold­ról. A szegedi intézet azért választotta az ő nevét, mert a harmincas években az egye­temen elméleti fizikát okta­tott. A most induló ma­gyar-német együttműködés keretében a kutatók arra kere­sik a választ, miként lehet kü­lönleges fehéijemolekulákat, úgynevezett enzimeket nyerni az ipari és mezőgazda- sági termelés során keletkező melléktermékekből és hulla­dékokból. Az alkalmazott ku­tatás másik területén pedig molekulabiológiai eljárással kívánják kidolgozni bizonyos örekletes, illetve fertőzés okozta betegségek diagnosz­tizálásának részleges automa­tizálását. nagyon fontos, hogy elkészül­jön a színház. Most, ha eljönnek és megnézik a körülményeket, szinte elmenekülnek innen. Egy tájoló színház sem lehet otthon­talan.-A színésznek is szüksége van a biztonságra. így sem könnyű az élete, hiszen délelőtt próbál, délután meg tájol, és utána nincs hova hazajönnie. Szükség lenne egy színész­házra, ahol nyugodtan készül­hetne a szerepeire. A társulatot is tovább kell bővíteni, mert egy repertoár-színház e nélkül élet- képtelen. Egyre több a bizonyí­ték arra, hogy tisztességes munkával lehet eredményeket elérni.-Alakulóban van egy olyan színházi gárda, ami erre képes. A Deutsche Bühne Baráti Tár­saságnak is már csaknem száz tagja van, akik a közönség sora­iból kerültek ki. Sikerült meg­nyernünk Görgey Gábor írót, aki művészeti szaktanácsadó­ként vesz részt a munkákban. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom