Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-01 / 267. szám (268. szám)

1993. október 1., péntek aj Dunántúlt nopiö 15 Jó minőség, kedvező ár, környezetbarát termék Nem kellene szétaprózódni Beszélgetés Jochen Borchart német mezőgazdasági miniszterrel „A rövid munkaidő fényűzés” Szakértői tanulmányok tu­catjaiban elemzik korunk válságának okait, amelyek egyaránt értintik a gazdag és a szegény országokat. Míg egyesek közvetlen összefüg­gést látnak a politikai erővi­szonyok átrendeződése és a gazdasági hanyatlás között, addig a Német Iparszövetség elnöke a mind több szabad­időt biztosító jóléti társada­lom képletét kérdőjelezi meg. Tyll Necker szerint növelni kell a munkaidőt, és a mun­kaviszonyban töltött éveket. Németországban ugrássze­rűen megnőtt a nyugdíjasok száma, s a távoli jövőben ve­szélybe kerülhet a jelenlegi nyugdíjbiztosítási rendszer is. Az iparszövetség elnöke szerint mihamarább vissza kellene térni a negyven órás munkahéthez. „A gazdaság és a nemzetközi versenyké­pesség csak mennyiségileg is több munkával újítható meg - fejtegeti Necker- Nem en­gedhetjük meg magunknak a rövid munkaidő fényűzését”. A gazdasági szakember azt is javasolja, hogy rövidítsék le a képzési időt; a fiatalok koptassák kevesebbet az is­kolapadot, az oktatás viszont legyen a jelenleginél hatéko­nyabb. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a tehetség- gondozásnak, az elitképzés­nek, mert a kutatómunka eredményessége növeli a termelés esélyeit. Necker szerint kétséges, hogy fenntartható-e az állam szociális gondoskodása, „mi­közben nem használjuk ki a legfontosabb tartalékot, az emberi munkaerőt”. Ha a szociális háló túl sűrű szö­vésű, veszélybe kerül a gaz­daság versenyképéssége, s ennek révén a munkahelyek is. A német szakértő nem he­lyesli a túlzott nagyvonalú­ságot a munkanélküliség ke­zelésében sem. Természete­sen szükség van a szakszer­vezetre, az érdekegyeztetésre - mondotta -, ám a világ nyi­tottá válásával nőhet a mun­kaerő mobilitása is. Szerinte élni lehetne a lakhelytől távo­labbi munkaalkalmakkal, s az embereknek el kellene vál- lalniok olyan munkákat is, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Tyll Necker el­képzeléseit ma nem kevesen támogatják Németországban. Sokan vélik, hogy a jólét és a gazdasági-társadalmi bizton­ság múlhat azon, merészen jó döntések születnek-e rövid időn belül a jövőről?- Magyarország a közép- és kelet-európai országok között Németország negyedik legfon­tosabb kereskedelmi partnere, míg Magyarország számára Németország a listavezető. A kapcsolatok súlyát jól érzékel­teti,hogy már több mint 500 vál­lalkozásban működik német tőke, - igy méltatta a két ország közötti kapcsolatok fontosságát az október 4-én kezdődő ma­gyarországi látogatása előtt Jo­chen Borchert német mezőgaz­dasági miniszter Bizonyára volna fogadókészség- A közös piaci társult tagság megszerzésével létfontosságúvá vált Magyarország számára, hogy ki tudja használni az ag­rárágazatának biztosított keres­kedelmi könnyítéseket. Német részről - mondotta a miniszter - készek segítséget nyújtani eh­hez exporthitelek, pénzügyi hi­telek és a tőkebefektetések ga­rantálásának formájában. Ezek összege együttesen eléri a 2,7 millió márkát. Németország a kis- és közepes méretű vállal­kozások alapításához is hozzá­járul - az egzisztencia hitelek alapjának kiegészítése révén - százmillió márkával.Mindez a hagyományosan sokoldalú és intenzív együttműködés része.- A piacgazdaságra való átté­rés meggyorsítása során már nem csupán a termelés korsze­rűsítése az alapvető követel­mény - szögezte le a német me­zőgazdasági miniszter -, hanem a minőség és a kedvező ár mel­lett a termékek környezetbarát jellege is döntő Az Európai Kö­zösséghez való majdani csatla­kozás konkrét követelményeket támaszt az agrárágazattal szem­ben is.-Magyarország sokéves ta­pasztalatokat gyűjtött az euró­pai agrárpiacon. Mi készek va­gyunk támogatást nyújtani áh­hoz, hogy mezőgazdasági ter­mékeit a korábbiakhoz képest nagyobb mennyiségben he­lyezze el a Közös Piac országa­iban. Tesszük ezt a már említett pénzügyi segítségen túl tanács­adással, képzéssel és tovább­képzéssel. A társadalmi, gazda­sági és politikai körülmények minél gyorsabb átalakításától függ, mikorra zárkózik fel Ma­gyarország az Európai Közös­ségek országaihoz - hangoztatta a miniszter, aki úgy ítéli meg, Magyarország 10 éven belül egy szabadkereskedelmi övezet része lehet a Közös Piacon ke­resztül. Jochen Borchert felhívta a fi­gyelmet arra, hogy tekintettel az európai agrárpiac telítettségére, Különleges palackozású ba­ranyai borok német piacra Fotó: Szundi György a hangsúlyt nem a tömegterme­lésre, hanem a minőségre kell fektetni. Megfelelő marketing- munkával fel lehet tárni a rejtett lehetőségeket. „Bizonyára volna fogadókészség a mélyhű­tött áruk és a minőségi magyar borok iránt." - mondotta. Tanácsadás, továbbképzés A miniszter dicsérően szólt a magyar gazdaság rugalmassá­gáról, amelyben - más kelet- közép-európai országgal ösz- szevetve - már hosszabb ideje fontos szerepet tölt be a magán- szektor. A tanácsadói és oktatói tevékenységnek van tehát mire támaszkodnia. Idén 1,3 millió márkát irányzott elő a német kormány erre a célra. Elkészí­tették és a Vagyonügynökség rendelkezésére bocsátották azt a tanulmányt, amely az állami gazdaságok privatizálását hiva­tott szolgálni. Jochen Borchert kifejtette: a marketingmunkát és a minőségellenőrzést nagymér­tékben előmozdítaná, ha a ma­gyar termékeket áru védj eggyel ellátva vezetnék be a nemzet­közi piacon. Az ehhez szüksé­ges ismereteket a német szak­emberek tanfolyamok kereté­ben adják át magyar kollégáik­nak. A budapesti minisztériummal egyeztetett program alapján idén a következő témakörökben rendeznek továbbképzést: állat­egészségügyi ellenőrzés a hatá­rállomásokon, német élelmi­szertörvény, az erdészet szak­kérdései, a mezőgazdaság álla­migazgatási feladatai, beleértve az önigazgatás megszervezését, s a takarmányozás törvényi sza­bályozása Németországban és az EK-államokban. A szakértők és vezető beosz­tású mezőgazdasági alkalma­zottak mellett gyakorlati kép­zést nyújtanak fiatal gazdák számára is, hogy azok elsajátít­hassák a korszerű állattenyész­tés és növénytermesztés nyu­gat-európai normáit.Ez azért is időszerű - mutatott rá Jochen Borchert -, mert már az agrár­ágazatban, de főként az élelmi­szeriparban is vannak német­magyar vegyesvállalatok. Vállalkozói gondolkodás A miniszter elmondta, a szö­vetségi köztársaság azért is szí­vesen vállalkozik a közép- és kelet-európai országok agrárre­formjának támogatására, mert a volt NDK átalakításával gazdag tapasztalatok birtokába jutott. „A volt szocialista országokban mindenütt az a cél, hogy a me­zőgazdaságot és az élelmiszer­ágazatot megszabadítsák a mo­nopóliumoktól, decentralizálják és magánkézbe adják. Az egyes országokban más és más volt a kiinduló helyzet, ezért óvnék at­tól, hogy mechanikusan átve­gyék a keletnémet tartomá­nyokban bevezetett intézkedé­seket. Szeretnék azonban né­hány tapasztalatot kiemelni. Nem volna például szerencsés, ha a strukturális átalakítást túl­zottan felülről irányítanák. Mi Németországban azt tekintjük a mezőgazdaság privatizálása el­sődleges céljának, hogy kiala­kítsák a megfelelő méretű, ha­tékonyan működő üzemeket. Nem kellene szétaprózódni mi­nigazdaságokra. Döntő jelentő­ségű az emberi tényező, a vál­lalkozói gondolkodás és cselek­vés. Úgy hiszem, e tekintetben Magyarország semmivel sincs lemaradva Szászország vagy Thüringia mögött. - hangoztatta Jochen Borchert német mező- gazdasági miniszter. Beszélgetés Regős Sándorral, hazánk baden-württembergi főkonzuljával A két ország kapcsolatai felhőtlenek Regős Sándor Lassan két esztendeje vezeti hazánk baden-württembergi fő­konzulátusát a pécsi illetőségű Regős Sándor. Hosszú évekig kollégánk volt: a sajtómunka te­rületét váltotta föl a diplomáci­ával, s mint azt legutóbbi talál­kozásunkkor említette, idővel szeretne majd visszatérni nagy szerelméhez, a tv-hez. Németország egyesítésének ünnepe előtt beszélgettünk, s a kérdés így hangzott, miként látja a főkonzul a mai Németor­szágot, s benne a magyar-német kapcsolatokat.-A két ország kapcsolatai felhőtlenek - mondotta beveze­tőjében Regős Sándor. - Mind politikai, mind gazdasági vona­lon. Éppen most néztem át: Ba­den-Württemberg és Magyaror­szág 1,7 milliárd márkás ex­port-import forgalmat könyvel­het el, s ebből hazánk valamivel 800 millió márka fölötti kivitel­lel részesül. Hasonlóképpen bi­zonyítható, hogy örvendetesen megélénkültek a különféle kul­turális kapcsolataink is amellett, hogy egyre több polgár jön s megy egyik országból a má­sikba, s szerez személyes kap­csolatokat. Momentán a kontin­gensek alapján 14 ezer magyar­nak van módja arra, hogy hiva­talosan munkát vállaljon Né­metországban.- Az utca embere hogyan vé­lekedik az egyesülésről, rólunk?-Annak az eufóriának, amit a két német állam egyesülése okozott, már régen vége. Az egykori NDK-ba nem köszön­tött be a várt jólét, s az egykori NSZK polgárai nehezen viselik a gazdasági recessziót. Ennek ellenére ez emberek a lelkűk mélyén csak-csak örvendenek az egyesülésnek, s nem felejtik el valamiféleképpen kifejezésre juttatni - akár az ünnepi beszé­dekben vagy négyszemközti társalgások idején -, hogy a ber­lini falat a magyarok döntötték le. Az idő azonban múlik, s a vi­lág minden pontján, így Német­országban is a negatív sztorikra orientált a sajtó minket sem kí­mél mostanában.- Mindezt a főkonzul hogy éli meg?-Példák sorát említhetném: sokan betelefonálnak egy-egy újságcikk nyomán, s elmondják, ők mást tapasztaltak, s hogy nem értenek egyet az újságírók­kal. S végül is ez a lényeg: ott­hon is szembesülhetünk avval, hogy milyen számottevő a turi­staforgalom, milyen sok német keresi fel hazánkat egy-egy nyáron. E mellett ami szá­momra a legkellemesebb: rend­kívül gazdagok a testvértelepü­lési kapcsolatok. Főleg a dél-dunántúli régió, Baranya, Tolna és Somogy jár élen eb­ben, s a személyes összejövete­lek, találkozások meglehetősen sokat segítenek az előítéletek lebontásában pro és kontra.- Előítéletek?...- Főleg általánosságokról van szó. Ne én magyarázzam, de bizonyos képeket rajzoltunk egymásról az elmúlt 40 évben, s aki most jár először Magyaror­szágon vagy Németországban, bizony kellemesen csalódik. A környezetben, az emberekben. Kozma Ferenc 1993. június 16-án Richard von Weizsäcker a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke résztvett a Collegium Budapest intézetének ünnepi ülésén, amelynek szónoka Antall József, hazánk miniszterelnöke volt. Képünkön: Weizsäcker elnököt Antall József üdvözli mti fotó A jó információ néha többet ér a tőkeinjekciónál is Német alapítványok Sajátos a pártok és az alapít­ványok viszonya Németország­ban: nézetrendszerük, vonzal­muk alapján osztják az illető párt eszméit, ám nem függenek tőlük sem szervezetileg, sem anyagilag. Működésük pénz­ügyi feltételeit az állami költ­ségvetés fedezi. A legnagyobb politikai pár­tokhoz közelálló német alapít­ványok képviseletet tartanak fenn Magyarországon, hogy rendezvényeikkel segítsék for­málódó demokráciánk megszi­lárdítását. Konrad Adenauer A német kereszténydemok­rata CDU a Konrad Adenauer Alapítvánnyal képviselteti ma­gát Budapesten. Elsősorban a koalíciós pártokkal épített ki szoros kapcsolatot és szeminá­riumokkal, tanfolyamokkal se­gíti az új magyar középosztály talpraállítását. Történelmi ta­pasztalat - vallják a szervezet munkatársai -, hogy „a demok­ratikus berendezkedésnek ez a társadalmi réteg a legfőbb tá­masza”. Rendezvényeikkel fő­ként a kis- és középvállalkozó­kat célozzák meg, együttmű­ködnek a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ) és az Iparszövetséggel (IPOSZ). Er­hard von der Bank, a KAS bu­dapesti képviseletének vezetője kifejtette: Magyarország szá­mára létfontosságú, hogy hasz­nosítható információk birtokába jusson; ezek közé tartoznak a politika művészetére vonatkozó ismeretek éppúgy, mint a gaz­daságban elengedhetetlen me­nedzsment, a termelési folya­matok fogásainak elsajátítása. , A jó információ néha többet ér a tőkeinjekciónál is.” Hanns Seidel A német keresztényszocialis­ták (CSU) sok tekintetben oszt­ják elvbarátaik, a keresztény- demokraták nézeteit. Képvisele­tük, a Hanns Seidel Alapítvány ugyancsak a kolíciós pártok hí­veire számít rendezvéynein, ám az iroda vezetőjének (Renate Fixl) sajátos munkamegosztás alapján sikerül a párhuzamos­ságokat kiküszöbölnie. Szakmai fórumaik „pártsemlegesek”: ok­tóberben például a bajor tarto­mányi bank, valamint egy nürnbergi mérnökcsoport köz­reműködésével tanácskozást tartanak a településfejlesztésről, a kommunális beruházások bajoroszági tapasztalatairól. Az előadásokat pódiumbeszég- letés követi pénzügyi szakem­berek és önkormányzati képvi­selők bevonásával. Az SZDSZ, a FIDESZ és az MSZP tagjai és szimpatizánsai' főként két másik német alapít­vány rendezvényeit látogatják. Friedrich Ebert A szociáldemokrata irányult­ságú Friedrich Ebert Alapítvány (FES) már jóval az 1990-es vá­lasztásokat megelőzően szerte­ágazó kapcsolatokat épített ki Magyarországgal. Irodát azon­ban csak 1989 második felében nyitott Budapesten. A német politikai alapítványok számára érvényes alapelvek szellemében a nemzetközileg ismert szerve­zet a pluralista, szociálisan igazságos és demokratikus tár­sadalom létrehozása érdekében munkálkodik. A FES osztja a többi alapítvány véleményét: a németek számára fontos ke­let-európai régióban segíteni kell a demokratikus berendez­kedés kiépülését és megszilárdí­tását. A társadalmi békét - vallja a budapesti képviseletet vezető Peter Thelen - nem lehet megteremteni a munkavállalók rovására, ezért a munkanélküli­ség kezelésében, az érdekegyez­tetésben, a szakszervezeti moz­galomban szerzett tapasztalatok átadása is szerepel a társda- lolmpolitika tanácsadó fórumok témái között. Friedrich Naumann A liberális eszméket népsze­rűsítő Friedrich Naumann Ala­pítvány vezetője, dr. Friedrich Bauersachs szintén hangoz­tatja: nem kívánnak beleavat­kozni a magyar politikai életbe, ám programjuk összeállításakor figyelembe veszik az aktualitá­sokat. ,A múlt év végéig tartott a hőskorszak, a kapcsolatok ki­építése. Kezdettől fogva kap­csolatot tartanak a FI- DESZ-szel, majd az SZDSZ li­berális szárnya is felfedezett minket.” Az alapítvány köz­pontja 1992 elején programot dolgozott ki a közép-kelet-eu- rópai országokban létrejövő kis- és közepes méretű vállalkozá­sok támogatására. A liberálisok a korlátozásoktól mentes em­beri szabadságot tűzik zászló­jukra. A jövő „nyitott társadal­mának kevesebb állami gyámo- lításra, mint inkább nagykorú, önállóan cselekvőképes pol­gárra van szüksége” - vallják. E vállalkozásbarát, a privatizációt előmozdító és a piacgazdálko­dási átalakításra fogékony „közhangulat” felkeltésére tö­rekszik Magyarországon is a német szabaddemokrata alapít­vány. Többek között erről esik szó az országszerte megtartott találkozókon és a liberális klub szekszárdi, nagykanizsai és bu­dapesti rendezvényein. j 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom