Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-01 / 267. szám (268. szám)
1993. október 1., péntek üj Dunántúli napló 13 1989 szeptembere. Dudaszó, nevetés, kurjongatás, sírás... Felemelkedik a piros-fehér-zöld színű sorompó: az út szabad Az egyesítési szerződés aláírása után 1990. augusztus 31-én: Wolfgang Schäuble bonni belügyminiszter, Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke és Günther Krause államtitkár írta: Hanns Rehfeld, az NSZK pécsi fökonzulja Jövőnk: a közös Európa H árom év telt el, amióta a Német Főkonzulátus megnyitotta kapuit Pécsett. Ismét elérkezett a Német Egység Napja, amely szorosan kapcsolódik a magyar politikához. Szívélyes köszönetét mondok ezért Önöknek, valamint minden segítségért és támogatásért, a kellemes beszélgetésekért, beleértve az Önöktől kapott meghívásokat is. Minden gond ellenére úgy vélem, szép három év volt ez Magyarország számára. Sok minden változott, szebbek lettek az utcák, a házak és a terek. Ha észak, kelet vagy akár dél felől érkezik a látogató az országhatárhoz, úgy érzi, egy nyugati országba érkezett. Egyetlen korábban szovjet uralom alatt álló országnak nem volt ilyen stabil kormánya, egyik ország sem vonzott ennyi beruházót, és nem látogatta meg annyi turista, mint Magyarországot. Jött segítség Nyugatról, sok hasznos is, de akadt kevésbé célszerű is, ám lényegében a pozitív változás az Önök érdeme, és erre joggal lehetnek büszkék. Az éppen véget ért Pécsi Napok azt mutatják, hogy a kultúra területén nagyobb gazdagságot szinte már kívánni sem lehet. Testvérvárosi kapcsolatok szövődtek, sokan tanulnak idegen nyelveket, új törvények születnek, így az oktatási, a nemzetiségi törvény. A negyven éves idegen uralom utáni újjáalakulás hatalmas munkája van Önök mögött. Gazdasági szempontból nagy nehézségeket kellett legyőzniük. A keleti piac összeomlott, délen polgárháború dúl, Magyarország három legfontosabb exportfogadója Ausztria, Olaszország és Németország átmeneti konjunktúragyöngüléssel bajlódik. így adódhatott, hogy az idei kezdeti exportsikerek íve megtört. Ennek ellenére úgy hiszem, a gazdasági eredményesség alapjait lerakták. Számosán behatóan tanulmányozták a piacgazdaság feltételeit, és azon munkálkodnak, hogy termékkínálatukat ehhez alakítsák. A privatizáláshoz óvatos kézzel nyúltak, ám a magánszektorok már így is jelentős tényező a nemzeti össztermékben. A piacgazdaság jellemzője, hogy a javak elosztása késedelemben van. Részben az az oka, hogy a beruházásokhoz tőkét kell gyűjteni, és a jövőbeni jólétet ki kell gazdálkodni. Mindenképpen szomorú azonban a munkanélküliség. Vannak, akik szívesen együttműködnének a gazdaság újjáalakításán, de nincsen módjuk rá. Németország tanfolyamok, tanulmányutak és modellek segítségével mutatta be, hogy mit tesz a munkanélküliség enyhítése érdekében. De a problémát mi magunk sem oldottuk meg. Országom a mezőgazdaság 40 nehéz évét tudja maga mö- tött. A korszerű módszerek túltermeléshez vezettek, és egyidejűleg nehézségbe ütközött, hogy a gyorsan fejlődő ipari országban a mezőgazdaságban dolgozóknak is megfelelő életszínvonalat biztosítsunk. A következmény az volt, hogy nyolc emberből, aki 1950-ben még a mezőgazdaságban tevékenykedett, hét más területre ment át, és legföljebb keresetkiegészítésként foglalkozik csak mezőgazdasággal. Bár Magyarországon kedvezőbbek az időjárási viszonyok, itt is nehéz átalakulási folyamatokkal kell számolni, amelyek nemcsak a parasztokra rónak súlyos terheket, hanem a falusi élet egész stílusát megváltoztatják. M indezen kérdésekre figyelemmel volt a Főkonzulátus Délnyu- gat-Magyarországon. Volt úgy, hogy segíteni tudtunk, sok minden történt nélkülünk is, megszakítás nélküli volt azonban az érdeklődésünk, míg nem a város polgármestere dr. Krippl úr egy nap azon nem kapott, hogy a „magyarok” szó helyett a „mi” szócska jött a számra. Éppen ilyen jók volt az országaink közötti kapcsolatok is. Csak ebben az évben olyan hivatalos látogatások történtek Magyarországon, mint a szövetségi elnök, a szövetségi kancellár, öt miniszter, két tartományi miniszter és számos államtitkár. A magánkapcsolatoknak pedig se szeri, se száma. A legfrissebb adat szerint NéNépszerűsödik a német nyelv Újra népszerűsödik a német nyelv Baranyában. Az angol ugyan vezet, ám a német közvetlenül mögötte áll a toplistán. Mint azt Muráth Fe- rencné-től, a JPTE Továb- képző Intézete Idegennyelvű Titkársága német szekcióvezetőjétől megtudtuk, a legutóbbi három baranyai állami nyelvvizsgán a nyelvtanulók fele e nyelvből jelentkezett a megmérettetésre. Az pedig már egy országos felmérésből derül ki, hogy megyénkben nem csak sokan, de jól is sajátítják el a német nyelv fordulatait, ugyanis az átlagosnál jobbak a megfelelési arányok a vizsgákon, ám Muráth Ferencné ezen túl is naponta tapasztalja annak előnyét, hogy a megyében jelentős a németajkú lakosság lélekszáma. A megváltozott igényekhez a tanintézetek is alkalmazkodni próbálnak. A JPTE-n soha ilyen létszámban nem képeztek német nyelvtanárokat, mint ma. Az ötéves egyetemi mellett három éves nyelvtanári szak is működik, hagyományos idegennyelvi és a nemzetiségi formában egyaránt. Idén szereztek először diplomát azok az orosztanárok, akik részt vettek az átképző-programban. Ennek első része egy nyelvtanfolyam volt, majd a nyelvvizsga sikeres letétele után jelentkezhettek a három éves nyelvtanári szakra. (Tavaly 7 csoportban összesen 80 orosztanár vett részt a heti 12 órás német tanfolyamon.) Több általános iskolában (pl. Pécsett a Tiborc utcában, Bolyban, Mecseknádasdon) az általános tantervtől eltérő, magasabb szinten tanulhatnak németül a gyerekek. A gimnáziumokban a legismertebb a Leőwey nemzetiségi tagozata (1957 óta működik) mellette azonban több kétnyelvű gimnázium is megkezdte már működését. A Továbbképző Intézet együttműködik a Goethe Intézettel, amelynek Pécsett létesül egyik első vidéki továbbképző- és vizsgáztató központja. Itt mód lesz a certifikat vizsga letételére is - amelyet a németországi munkavállaláshoz szükséges nyelvismeret bizonyítására is elfogadnak. Sz. Zs. Németország melléklete Magyar-német kapcsolatok 1990. október 2-an éjfélkor: megvalósult a németek álma! A képen Willy Brandt, Hans-Dietrich Genscher, Helmut Kohl, Richard von Weizsäcker metországból 36%-kal több túrista érkezett, ezt mi a Főkonzulátuson is érzékeltük. Jövőre választások lesznek Magyarországon és Németországban is. Alakuljon akárhogyan is az új kormányok összetétele, semmit nem fog változtatni országaink jó kapcsolatain. Sőt, országuknak az Európai Közösséghez és a NATO védelmi szövetséghez való közeledésével mind szorosabbra fonódnak. Az előttünk álló jövő közös jövő tehát. Ennek feltétele, hogy jobban megismerjék országunkat. Azok számára, akik nem jutnak el túl gyakran Németországba, a Főkonzulátus megkísérelte a lehető leghívebben bemutatni az országot rövi- debb-hosszabb beszélgetések és újságcikkek keretében. Különös hálás vagyok a megyei lapnak, az Új Dunántúli Naplónak, hogy maga is hozzájárult ehhez a mai Németország-mellékleté- vel. A múltat sem szabad azonban teljesen figyelmen kívül hagyni, becsülettel szembesülni kell vele. A mi hibáinkból vált lehetővé annak idején a hosszú szovjet uralom Európa egy része fölött. Nyugodt szívvel biztosíthatom Önöket, hogy Németországnak ma nincsen olyan törekvése, hogy ebben a térségben vagy akár keletebbre innen uralomra töijön ki. J övőnket egy közös Európában látjuk, amely a sok új állam csatlakozása révén bizonyára változni fog. Abban áll majd a művészet, hogy kulturális jellegzetességünket megőrizzük, mégpedig úgy, hogy ez ne játjon gazdasági és főleg ne politikai károkkal. Bajorország így is Bajorország maradt, holott nem húzódik Németország és közötte államhatár, de higgyék el nekem, hogy egészen mások, mint például az én berlini „földijeim’’. A különbözőség az egységben teszi majd Európát belsőleg biztosabbá, külsőleg erősebbé a Föld gazdasági térségeinek versenyével szemben, mindenekelőtt azonban mindnyájunkat emberileg és kulturálisan tesz majd gazdagabbá. Baranyai ácsok Münchenben Három évvel ezelőtt alakult meg, fele részben német tőkéből a Pannónia BAU GmbH, amely német munkára szervez magyar szakmunkásokat. 30-40 embert - természetesen amíg a kétéves munkavállalási engedélye le nem járt - foglalkoztatnak folyamatosan a bajor- országi München környéki építkezéseken. Főleg lakások, kommunális épületek kivitelezésénél alkalmazzák a baranyai kőműveseket és ácsokat. Tavaly 60 milliós árbevételt értek el. Az idén is erre számítanak, bár ezt nehezebb lesz elérni, a németek újabban már a munkavállalási engedélyeknek is megkérik az árát. A dolgozók arra panaszkodnak, hogy az elmúlt évtől kezdve a kinti ellátmányukat is megadóztatják.
