Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-06 / 244. szám (243. szám)
10 üj Dunántúli napló 1993. szeptember 6., hétfő Mire számíthatnak a nyugdíjasok? Szeptemberben emelt járadék és áfa-kompenzáció Amikorra az első, már áfát is tartalmazó villanyszámlát ki kell fizetni, a nyugdíjasok kézhez kapják az általános forgalmi adó bevezetésének ellensúlyozását célzó kompenzációt is. A nyugdíjfolyósító intézet még ezen a héten átadja a postának a több mint 2 millió utalványt, s várhatóan a hónap közepére mindenkihez megérkezik a pénz. Mint ismeretes, a nyugdíjasok 10 000 forintnál kisebb járadék esetén 1500, míg azon felül, 11 300 forintos nyugdíjig 1000 forint egyszeri adó- és tb-járulék mentes kiegészítést kapnak. Az intézkedés a nyugdíjasok több mint felét érinti. Néhány nap múlva újra lehet várni a postást az esedékes nyugdíjjal, amely minden saját jogú nyugdíjasnál 4 százalékkal lesz magasabb, mint az előző hónapban volt. (Akihez mégsem jutna el a felemelt összeg, az a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál reklamálhat.) A nemrégiben alakult nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöksége további 4 százalékos nyugdíj-kiegészítésre tett javaslatot. Az előterjesztést még jóvá kell hagynia a testület közgyűlésének is, de a végső szót az Országgyűlés mondja ki. Amennyiben zöld utat kap a javaslat, a szeptemberi (tehát a már megemelt) nyugdíj alapján számolják ki az újabb 4 százalékos emelést. A saját jogú nyugdíjjal rendelkezők kilenc hónapra visszamenően, egy összegben, novemberben számíthatnak a pénzre. Ahogyan korábban, valószínűleg most is alsó és felső határt állapítanak meg: egy havi összege nem lehet kevesebb 300 és nem lehet több 1000 forintnál. A legkisebb nyugdíjjal rendelkezők 2700 forintot kapnának, de az emelés mértéke nem haladhatja meg a 9000 forintot. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat szerint az emeléshez szükséges több mint 10 milliárd forintot mindenképpen elő kell teremteni. A nyugdíjtörvény értelmében a járadékokat az aktív dolgozók átlagbérének növekedési arányában kell emelni, amely az idén 18 százalék körül várható. Az Országgyűlés még februárban arra kötelezete a kormányt, hogy augusztus 31-ig vizsgálja felül a bérek alakulását és a tények ismeretében tegyen javaslatot a már elfogadott 14 százalékon felüli nyugdíj- emelésre. sz. m. Minden cseppje aranyat ér Víz válság várható? A civiláció ott fejlődik,ahol elegendő ívóvíz van Az ENSz főtitkárának véleménye, hogy a Közel-Kelet következő háborúi nem politikai okokból robbannak ki, hanem a vízért folynak majd. Miközben Ázsiában és az amerikai Közép-Nyugaton emberek százai fulladtak a megáradt folyókba, jelenleg 26 olyan ország van a Földön, amelynek nincs elég vize. Ehhez a szomjas csoporthoz harminc éven belül további negyven ország csatlakozik. A glóbuszt összesen 66 óceán és tenger kékje uralja, ezek bolygónk felületének négyötödét jelentik. Csakhogy a Föld hatalmas víztömegének nem egészen három százaléka iható. E készlet háromnegyed része befagyott állapotban van az Északi és a Déli Sarkon, a többi 98 százaléka pedig a felszín alatt található. Az arányok nem oly riasztók, mint amilyeneknek első pillantásra látszanak. Az ENSZ legfrisebb tanulmánya szerint évente 118 ezerszer öntözi eső sárbolygónkat, csakhogy ennek a vízmennyiségnek a háromnegyed része azonnal elpárolog, a megmaradt hányad kétharmada pedig más módon tűnik el. A megmaradt 15 ezer köbkilométer is elég lenne a jelenlegi világlakosság igényeinek kielégítéséhez - ha az eső ott esne, ahol emberek élnek. Csakhogy a megoszlás aránytalan: Izland negyedmillió lakosára például rengeteg víz jut, de például a mintegy kétmillió kuvaitinak méregdrágán kell megvásárolnia minden cseppet. Tudományos prognózis figyelmeztet arra, hogy a vízhiány által érintettek száma 2020-ig megtízszereződik, a jelenlegi 300 millió helyett három milliárd „vízéhes” emberrel kell majd számolni. Akkor még több lesz azoknak a szerencsétleneknek a száma is, akiknek kilométerekről kell a vizet hazahordaniok. Holott ezeken a helyeken, az úgynevezett harmadik világ nagy térségein, évente már most egymillió (!) gyermek hal meg vízhiány, illetve a szennyezett víz miatt. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai szerint a harmadik világ betegségeinek négyötöde és halálozásainak harmada vezethető vissza a vízgondokra, amelyek nyomán például Indiában percenként három gyermek hal meg. Évente 73 millió munkanap esik ki. A tengervizek sótalanítása megoldható, de a költség a normális utón nyert víznek éppen tízszerese. Ezért érthető, hogy a folyók iható vízkészlete mindinkább stratégiai célpont lehet és a víz minden egyes cseppje mostantól valóban aranyat ér az emberiségnek. Törökország, Szíria, Irak és Izrael bármikor vízkészlete megvédésére kényszerülhet. Etiópiát néhány éve alig lehetett megakadályozni abban, hogy a Kék-Níluson épített egyetlen gáttal „elrabolja” Egyiptom vízkészletének 85 százalékát. A Föld lakosságának mintegy a fele él olyan országban - ilyen Magyarország is - amelynek folyóját, vagy folyóit meg kell osztania szomszédaival. A civilizáció mindig csak ott fejlődik, ahol elegendő ivóvíz van, adat felér egy időzített bombával: ez az ENSZ szakértőinek álláspontja. Silány bankgarancia Liszt és cukor 29 millióért A csalókat letartóztatták Két nap leforgása alatt, idén március 30-án és április 1—jén 29 millió forint értékű lisztet, illetve cukrot vásárolt három fiatalember, minden hamis eszközt felhasználva az üzletkötések lebonyolításához, majd az áru gyors értékesítéséhez. A rendkívül bonyolult bűncselekmény-sorozat résztvevőinek száma a megszerzett élelmiszerek eladása közben ötre bővült, s valamennyien előzetes letartóztatásban vannak Szekszárdon - közölték a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján. * A Szerencsi Cukorgyártól, a Tolna megyei, valamint a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól úgy kaptak - a gyakorlatnak megfelelően házhoz, illetve gondosan kiválasztott raktárhoz szállítva - cukrot és lisztet, hogy a Pertis Kft. néven Budapesten létrehozott cégük bankjául a Magyar Hitelbank hódmezővásárhelyi fiókját adták meg. A bankgarancia igazolására szolgáló papír feltűnően eltért ugyan az ilyen dokumentumtól, hiszen közönséges pénzátvételi igazolás volt, amire rágépelték, hogy banki garancialevél, de a pecsét jó volt (egy jónevű hódmezővásárhelyi mesterrel készíttették a bélyegzőt), így aztán a felületes ügyintézésen nem akadt fönn a csaló társaság: R. Zoltán 21 éves hódmezővásárhelyi lakos, Sz. Attila 24 éves budapesti lakos és O. Krisztián 21 éves balassagyarmati lakos. A banki igazolás ellenőrzéhez az árut vagonszámra szállító cégektől azt a telefonszámot hívták, amelyet a csalók megadtak és ott - egy Hódmezővásárhelyen bérelt lakásban - az ügyeletet tartó ember mint a Magyar Hitelbank Rt. ügyintézője közölte, van 16 millió forint a Pertis Kft. számláján. Szerencs 12,5 millióért adott el nekik cukrot, így rendben lévőnek látták a dolgot, a szekszárdi gabonaforgalmi hasonló összeg átutalására számított, a nógrádi cég pedig csak 3,8 milliót várt - két héten belül - , ezért a 16 milliós bankbetét megnyugtatta őket. Csak annyi pontosság kellett volna az ellenőrzésben, hogy megnézik a telefonkönyvet, valóban az-e a bankfiók száma, s máris kiderül, bűncselekmény történt vásárlás helyett. A társaságnak megjött az étvágya, hússal is manipuláltak Budapesten, ehhez újabb társak kellettek: D. András 25 éves, Sz. Péter 24 éves budapesti lakosok, akik segítettek abban is, hogy a 40 vagon lisztet és az ugyancsak tetemes mennyiségű cukrot gyorsan eladhassák egy fővárosi áruháznak, egy kft.-nek és egy magánvállalkozónak. Gondosan szerveztek mindent, például a raktárt Kiss László nevére bérelték, akinek személyi igazolványát egy ruhatárban lopták és a raktárban O. Krisztián vette át a beszállított árut F iss Lászlóként. Csepelen bérelt lakásukba faxot telepítettek, így igazolva a Pertis Kft. létezését, s ezáltal gördülékenyen mentek az üzletkötések. Ügyeltek arra is, hogy az eladáskor - azonnali, zsebből való fizetéssel - a pénzt ne ők vegyék át, hanem egy megbízott emberük, M. Csaba 27 éves tamási lakos. A társaság lebukásához végül is az a körülmény vezetett, hogy Hódmezővásárhelyen a bérelt lakás telefonvonala közös volt egy húsboltéval, s amikor a csalók már nem tartották szükségesnek fenntartani „banki ügyeletüket”, egy ügyfelük hívására a húsbolt jelentkezett. Erre már kénytelen volt felfigyelni szállítójuk, és értesítette a rendőrséget. (MTI) Debrecenben a 33. sz. út városból kivezető szakasza mellett a Gázautó-Hid Kft. üzembe állította a város első gázautó-töltőállomását. A szőke dízel Amikor egyfajta terméknek két ára van - aszerint, milyen célra használják -, mindigakad- nak, akik a különbségből hasznot próbálnak kovácsolni. Miért lenne ez másképpen az olaj esetében? A 80-as évek végén Budapesten, a IX. kerületi Fék utcában és környékén illegális kamion- parkoló működött. Éjszakánként virágzott a prostitúció, a környéken találkoztak a csempészek, az üzérek. A legnagyobb üzletet a dízelolajjal való seftelés jelentette. A rendelkezéseket sokan kijátszották. Török szervezők, magyar „beszállítók” az olcsó áron felvásárolt HTO-ot a város külső területein főleg az éjszakai órákban áttöl- tötték a kamionok tartályaiba. Ha úgy tetszik, a magyar „olajbizniszben” ez volt az őskor. Az olaj révén a még nagyobb illegális jövedelemszerzésre akkor nyílt lehetőség, amikor tovább emelkedet a dízelüzem- anyag ára. 1990-től az olajimportban megszűnt az állami monopólium, és bárki folytathat exprot-import tevékenységet. A becsületes vállalkozók mellett újra feltűntek az ügyeskedők (magyarok és külföldiek), akik már eleve arra spekuláltak, hogy az állami járandóság „lefaragásával” literenként mintegy 35-38 forint haszonra tegyenek szert. A statisztikák révén az illetékesek rádöbbentek arra, hogy valami nagyon nagy baj van és az olajipar jövedéki hasznából sok milliárd nem az államkasz- szába, hanem magánzsebekbe vándorol. Feltűnt, hogy 1992-ben a HTO felhasználása ugrásszerűen megnőtt, ugyanakkor gázolajból kevesebb fogyott. Persze csak papíron. Ezzel egy időben nemhivatalos felmérés szerint közel húszezer tonnával több kerozint hoztak be az országba „honvédségi célokra”, mint amennyit a repülők felhasználtak. A fölös kerozint ugyanis az anyagbeszerzők nem a repülőgépekbe szánták, hanem pancsolt olajok minőségénekjavítására. A magyar olajforgalmazási gyakorlat szinte kínálta a visz- szaélési lehetőséget. Amíg nem kell színezni a HTO-t, a hivatalos eljárásban elegendő volt, ha az importőr jegyzőkönyvileg kijelentette, hogy a terméket HTO-ként hozza forgalomba. Azzal szinte senki sem törődött, hogy ez a valóságban is így tör- tént-e. Jogértelmezési problémák is voltak. Az ide vonatkozó rendelet ugyanis azt mondta ki, hogy a végfelhasználónak kell a HTO-t megszínezni. A bizalmi elv alapján az Importőr ígéretét is elfogadták. Az olajűzérek nagyon sok módszert találtak ki az előírások kijátszására, nézzünk ezek közül néhányat. Úgy tettek, mintha megfestették volna az olajat, a színező anyag azonban nem az olajba került, hanem egy kis póttartályba. Később a vámosok rájöttek a trükkre, és már nem csak a folyamatot ellenőrizték, hanem a végterméket, a megfestett HTO-t is. Ekkor kezdték el az úgynevezett „szőkítést”, vagyis a festékanyag kivonását az olajból. Ennek lényege: a megfestett HTO-t kénsavval vagy kromo- fággal kezelték. Az eljárás után azonban olyan káros mellék- termékek maradtak az olajban, melyek tönkretették a motorokat. Ne gondoljuk, hogy ezzel kimerült az olajmaffia ötleteinek tárháza. Itt van például az úgynevezett utaztatásos trükk. Tudni kell, hogy a vasút addig nem adhatja ki a vámárut, amíg a megrendelő nem igazolta, hogy a vámot, az adót befizette. Az első célállomás után mindig újabbat adott a megrendelő, és az olajjal telt tartálykocsik körbejárták az országot, amíg ... 1., Szép csendben és nagy titokban eltűnt az olaj. 2. Valamelyik kisebb vasútállomás gyakorlatlan tisztviselője a fuvarokmányokra „elfelejtette” rányomni a bélyegzőt, hogy „vámáru”, 3. A fuvarokmányokban hamisított vámbélyegzőkkel igazolták, hogy befizették az adót és az illetéket. 4. A vasúttól befizetés céljára kapott csekken 100 millió forint helyett 100 forintot fizettek be és utólag írták hozzá a „millió” szócskát, illetve a hat nullát. És még jó néhány trükk, amelyeknek egyetlen célja, hogy az olajjal üzletelők adómentes milliókhoz jussanak. László Árpád pénzügyőr százados, a szakterüelt egyik illetékese szerint a vám- és pénzügyőrség eddig hat nagy olaj- csalásos ügyben folytat nyomozást, s ezekben legalább 3 milliárd forint károkozást sikerült bizonyítani! De szinte valamennyi megyei rendőrkapitányságon vannak kisebb-nagyobb olajügyek, 10, 100 milliós nagyságrendekben. Álljon itt egy egészen friss példa. A vám- és pénzügyőrség székesfehérvári hivatalának munkatársai augusztus elején ellenőrzést tartottak egy elhagyott bányában, ahol háromférfit azon értek tetten, hogy a HTO-ból kivonják a festéket. A váratlanul érkező pénzügyőrök egy szerszámos bódé falán feljegyzéseket találtak, s kiderült, hogy a „szőkítést” 1993. július 23-tól folyamatosan végezték és a leleplezésig 169 550 liter sa- vazott gázolajat állítanak elő. Ennek az értéke közel 17 millió forint. A megindított büntető- eljárás során lefoglalták a sa- vazáshoz használt eszközöket, 50 000 liter HTO-t, és 10 000 liter már megsavazott pancsol- mányt. Itt sem kicsiben ment a ,játék”, de ennél sokkal nagyobb volumenű leleplezések is voltak, például Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Békés megyében. Különösen jelentős a Cson- gárd megyei Rendőrfőkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya által felderített ügy, melynek során a nyomozók több mint egymilliárd százmillió forint értékre elkövetett csalás szálait igyekeznek kibogozni. Takó Gusztáv szegedi lakos 24 millió liter háztartási tüzelőolajat forgalmazott hamis számlák segítségével. Szakértők kb. 100 milliárdra becsülik az olajmaffia által csak az államnak okozott kárt, s ebben nincs benne a vállalatok, mezőgazdasági üzemek, magánosok dízelmotorjainak rongálódása. Forintban ki sem fejezhető a külföldiek bizalomvesztése a magyarországi üzemanyag-pancsolások miatt. Ez később jelentkezhet, a turista- forgalom csökkenésében. S ha ez így megy tovább, előfordulhat, hogy neves autógyártó cégek megszüntetik a Magyarországon értékesített dízelautók garanciáit. A kormány - talán még nem későn - döntő lépésre szánta el magát. Tárcaközi bizottságot hozott létre az olajmaffia elleni egységes és eredményes fellépés érdekében: átmenetileg megszűntették a gázolaj, az ipari és a háztartási tüzelőolajbehozatalára szóló engedélyek kiadását, erősítették a vámellenőrzést, a motorhajtó olajok tárolását és forgalmazását szabályozó előírások betartását, folyamatosan ellenőrzik a töltőállomásokat, de még az országúton haladó járműveket is. Halász Kálmán i A k
