Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-06 / 244. szám (243. szám)
1993. szeptember 6., hétfő aj Dunántúli napiö 9 Az uránbányászat hűtő- és fűtőelemei A Mecsekurán Kft. néhány hónapja likviditási gondokkal küzd. A tervezett éves termelési volument is csökkenteni kellett, mert a vájvégi műszak teljesítések száma alaposan visszaesett, s megemelkedett a táppénzesek aránya. Mivel az első félévi termelés is elmaradt a szerződésben foglaltaktól, az ebből adódó árbevétel-kiesés már a hűségjutalmak kifizetését veszélyeztette. S bár az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkár-helyettese aggodalmát fejezte ki a cégnél kialakult munkamorál miatt, a Paksi Atomerőmű Rt. azonnal a segítségükre sietett 80 millió forintos hitellel. A hitelkonstrukció lényege, hogy tulajdonképpen előleg a később szállítandó uránércre, s év végéig rendezni kell a számlát. Más kérdés, hogy már az Atomerőmű dolgozói is zúgolódnak, mert annak ellenére, hogy az Rt. több milliárdos évi haszonnal dolgozik, a munkások jó ideje nem kaptak nyereséget, így sokan összekapcsolják az elmaradt pénzt a mostani hitelfelvétellel. Az Atomerőmű vezetőségének álláspontját Trampus Péter, az Rt. vezérigazgató törzsének vezetője így fogalmazta meg:- Meggyőződésünk, hogy nem a dolgozók hibájából jutott el a Mecsekurán Kft. oda, hogy nem tud fizetni. Ezért döntöttünk így, kapják meg a bányászok a pénzüket. Rt.-nknek érdeke, hogy az uránbánya termeljen, hiszen kormányhatározat írja elő, hogy innen vásároljuk az uránércet. Szövetségesként viselkedtünk, mert hosszú üzleti kapcsolat áll a két cég mögött, s remélhetőleg még előtte is. Nem kívánunk változtatni a 60 dolláros fémkiló áron sem (a hiányzó 50 tohna sárga port azonnal sikerült pótolni Oroszországból 23 dolláros áron - a szerk.), mert a szerződés értelmében kötelesek vagyunk ennyiért vásárolni. Legfeljebb a Mecsekurán Kft. kezdeményezheti a kötöttség oldását, ha többért szeretné adni termékét. * A munkamorált illetően tény, hogy az év első felében a bányánál minden negyedik műszak táppénz miatt esett ki. így a kft. vezetői a Mecseki Ércbányászati Vállalat Egészségügyi ■ Szolgálatához fordultak, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan rendkívüli felülvizsgálatokon szelektálják a táppénzre vett embereket. Akit tényleg kezelni kell, azt gyógyítsák meg, aki viszont „képzelt beteg", azt próbálják kiszűrni. * A felülvizsgálatok eredményét Dr. Rúzsa Csaba, a MEV Egészségügyi Szolgálatának főorvosa így összegzi:- Orvosaink csak áttételesen észlelték a bányavezetők azon felvetését, hogy mióta a családi orvosok is táppénzre vehetik a dolgozókat, azóta egy kicsit szabadabban kezelik az emberek a munkábajárást. Mindenesetre májusban, az első alkalommal még 170 embert kellett felülvizsgálatra rendelnünk, mostanában pedig már csak 30-40 fő a számuk. Nem tudni, hogy mindez a berendelések eredménye, vagy a bányavezetés is tudatosabban utánanézett a dolgoknak, s elterjedt a hír az emberek között, érdemesebb dolgozni, mert könnyen az utcára kerülhetnek. Ezeknél a vizsgálatoknál ugyanis a dolgozó érdeke volt az egyetlen szempont. Azt néztük, hogy az illetőnél nem kell-e valamilyen más módszert alkalmazni, hogy felgyorsuljon a gyógyulás. Az tény, hogy ezek a felülvizsgálatok zavarják az olyan betegeket, akik mondva csinált ürüggyel vannak táppénzzen, sőt az egészségügyest is, aki elhúzza a kezelést. Volt olyan eset, ahol a pácienst februárban jegyezték elő augusztusi műtétre. Kérdésünkre kiderült, a beteg kérte a késői időpontot. Összegzésül elmondható, hogy egy-egy alkalommal a berendeltek 10 százalékát kiírtuk munkára, ugyanennyit újabb vizsgálatokra javasoltunk, s hasonló arányban indítottunk meg rehabilitációs eljárásokat is. * Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az uránbányánál mindig magas volt a táppénzesek száma. Igaz, a létszámleépítési folyamattal zömmel az idősebbek, az erősebben egészségkárosodottak kerültek ki a föld alól. Igazolják ezt a 3-4000 műszak teljesítésével, vagy rehabilitálással távozók, de végkielégítésre is többnyire a tíz évnél több föld alatti munka- viszonnyal rendelkezőket engedték el. Sokat ront a helyzeten az is, hogy a szabadságos, táppénzes ideje alatt a várost járó bányász látja, már nemcsak a föld alatti nehéz fizikai munkával lehet jól keresni. Ugyanakkor a háziorvosi rendszerünk is olyan, hogy a doktort arra ösztönzi, minél több betege legyen, mert aszerint fizetik. *-Beállt a normális állapot - mondja Varga Ernő, a Bányaigazgatóság vezetője. Az elmúlt két hónapban 12,5 százalékra, felére csökkent a táppénzesek száma. Küldtünk is el embereket a rossz hozzáállás miatt (az első félévben 380 ember távozott a kft.-től, melynek csak fele fejezte be a munkát természetes körülmények között- nyugdíj, rehabilitáció, 63 százalékos keresetkiegészítés). Ennek ellenére úgy vélem, nem a betegség volt a legnagyobb probléma a dolgozóknál, hanem a létbi- zonytalanaság. Nem tisztázott tulajdonképpen sem a kormány, sem az állam álláspontja a bányával kapcsolatban. A Mecsekurán Kft. pedig változatlanul állami cégnek tekinthető, hiszen az egyszemélyes társaságot a MÉV állami vállalat alapította 100 százalékos tulajdonosként. A gondokat tetézte a tavaly októberi aknabaleset, mely jelentős műszaki katasztrófa is volt. Itt a cég termelőkapacitásának közel felét elvesztette. Az emberek elbizonytalanodtak, s elkezdtek Valamilyen irányban megoldást keresni. Úgy tűnik, mostanra dolgozóink megértették, az itt lévő feladatokat nekik kell megoldani, más nem csinálja meg helyettük. Javulnak a termelési eredményeink, s július 19-én elindult a IV-es szállítóakna is, igaz még csak fél kapacitással. * A bányászokban azonban jó néhány kétely ott lapul még. A fejtések előkészítő munkálatai, a feltárás egyre jobban elmarad idő és pénz hiányában, s a termelő eszközök, gépek fölött is eljár az idő. A lefejtendő lencsék mind mélyebben találhatók, s a geológiai viszonyok is nehezednek. Azonos teljesítményhez több munka jut egy személyre, s ez előbb-utóbb a fizikai állapot romlásához vezet. *- A munkábajárók 99 százaléka úgy dolgozik, ahogy kell - állítja Molnár Endre körletve - zető-helyettes. Ennél többet, jobbat már alig-alig lehet elvárni tőlük. Más kérdés, hogy a munkakörülmények egyre rosz- szabbodnak, nincs elég pénz a vágatok átbiztosítására, a megfelelő anyagellátásra.- Vannak magas jövedelmű fizikai dolgozók - mondja Lévai Albert Csaba aknavezető, akiknek a jelenlegi szociálpolitikai védőháló megfelelő védettséget nyújt ahhoz, hogy a helyzetet kijátszva meg tudják szerezni a havi jövedelmüket munka nélkül is.- Nem hiszem el, hogy az ország 12 orvosi bizottsága tisztességesen le tudja folytatni a rehabilitációs vizsgálatokat, hiszen egy tv-riport szerint mindegyikre 5-600 eset jut évente - háborog Szabó Attila körletve- zető-helyettes. Az uránbányából kikerülő egészségkárosodottak számának alakulásáról megkérdeztük Ádám Károlyt, a Mecsekurán Kft. rehabilitációs megbízottját is:-Tavaly 54 fő fejezte be a bányászkodást munkaképesség csökkenés miatt. Idén az első nyolc hónap adatai azt mutatják, hogy 20 százalékkal nőtt a leszázalékoltak aránya.- Aki itt 8-10 évet lehúz, annak már az egészsége igencsak odavan - védi táppénzen lévő bányásztársait Takács István szakvezető vájár. Ha pedig egy új dolgozó választja gyakran az egészségügyi pihenőt, azt a jó munkahelyeken kiközösítik, előbb-utóbb maga dönt úgy, hogy elmegy a cégtől.-Az idősebb dolgozók sokszor akkor sem mennek el táppénzre, ha betegek, de a csapat érdeke megkívánja a jelenlétüket - erősíti meg kollégáját Juhász János segédvájár. Sok munkanélküli meg idejön, el vegetál néhány hónapig, majd jó keresettel, igazolt munkaviszonnyal visszamegy újból segélyre.- Ördögi kör ez - összegzi Bábics László szakvezető vájár. A legfőbb gond a gyenge munkaszervezés, hiányosan előkészített a legtöbb új munkahely, a szállítás sem az igazi. Egyre nehezebb havi szinten jó teljesítményeket elérni, kevesebb a pénz, az emberek próbálják a kasszából hiányzó összeget pótolni, s erre a legalkalmasabb táppénzre menni, mert azt nem az utolsó hónap produktuma, hanem az előző évi kereset alapján számolják. * Nem mindenki reményvesztett, Kürti János vájár például így indokolja derűlátását:- Szerintem szépen meg lehet élni most a cégnél, mert jól fizet, de meg is kell dolgozni érte. Munkatársa Juhász János azzal egészíti ki, hogy bízhatnak a jövőben, mert az országnak nem kellett a vízierőmű, visszafejlesztik a szénbányákat is, valamiből viszont csak kell energiát nyerni. Ez a bánya pedig kifejezetten gazdaságosnak modható az Atomerőművel együtt kezelve, s emellett 2000 családnak teremt létbiztonságot.- Lassan megteremtjük a feltételét, hogy a munka visszaálljon az eredeti kerékvágásba - vázolja a jövőt Varga Ernő igazgató. Szeptemberben megkötjük az Atomerőművel a jövő évi szállítási szerződést (a tervek szerint 414 tonnáról) ami 1994-re is munkalehetőséget biztosít dolgozóinknak. Minden esély megvan tehát, hogy év végére egyenesbe kerüljünk. (Javítja a cég kondícióit az is, hogy a sárga por dollárért cserél gazdát, s a dollár értéke rövid időn belül 20 forinttal emelkedett.) Mészáros B. Endre Kereskedők a vámkezelés feltételeinek változtatásáról Az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöksége nem ért egyet azzal a tervezett intézkedéssel, amely a vámkezelés feltételéül a termék magyarországi for- galombahozatalára jogosító hatósági engedély bemutatását határozza meg. A szövetség elnöksége foglalkozott a vámeljárás szabályozásáról szóló PM- KKM együttes rendelet módosítására kialakított kormányzati javaslattal. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg elutasító véleményét, és juttatta el a Magyar Távirati Irodának. Az elnökség úgy véli, a tervezett intézkedés jelentős adminisztrációs munkával, számottevő többletköltséggel járna. A gyakorlatban minden egyes vámkezelésnél fel kellene mutatni a minőségi bevizsgálással kapcsolatos dokumentumokat. Ráadásul a tervezett intézkedés nem tér ki az átmenettel kapcsolatos problémákra. Mit mond a miniszter a külgazdasági „gyógycsomagról”? A közelmúltban sokfajta adatot hallottunk arról, hogy az idén mennyivel kevesebb az exportunk, mennyivel nőtt a behozatal. Először tavaly májusban - és azóta már többízben is - vészharangokat kongatott a külkereskedelmi tárca, jelezve az export megtorpanásának, majd csökkenésének veszélyét. Voltak, akik ezt kétségbe vonták, mások a folyamatot nem vitatták, de az okokat különféleképpen ítélték meg. Ha pedig nem egyezik a diagnózis, a terápiában sem lehet egyetérteni. Most, hogy a tavalyi előrejelzés beigazolódott, a terápiában kialakult-e az egyetértés? - kérdeztük Kádár Béla külgazdasági minisztert.-A gazdaság bajainak diag- nózásában ma már egyetértésre jutottunk, nem várhatók nagyobb viták a terápiáról sem. A gazdasági kabinet május 4-én tárgyalta a Külgazdasági Minisztérium helyzetértékelését, és kialakította álláspontját. A kormány hamarosan megvizsgálja az általános gazdasági helyzetet és foglalkozik a kedvezőtlen külgazdasági irányzatok megváltoztatását elősegítő „intézkedési csomaggal”.-Mi van ebben a csomagban?-Többször utaltunk már rá, hogy az export visszaesésében közrejátszott a jövedelmezőség romlása, a finanszírozás elégtelensége, a beruházások és a műszaki fejlesztés csökkentése, valamint a csődtörvény szigorú alkalmazása. Ezért úgy látjuk, hogy egy beruházási és fejlesztési program enyhíthetne az árualap-hiányon, az Exportgarancia Rt. a finanszírozási háttér gyengeségét hivatott orvosolni, és természetesen megoldandó feladat az export jövedelmezőségének javítása is. De nem szabad megfeledkeznünk a magyar exportőrök piachoz jutásának ösztönzéséről sem, módosítani kell a támogatás feltételeit. Ráfordítás nélkül ugyanis nincs megtérülés, mint azt a közgazdaságtan egyik alaptörvénye tanítja.- A Parlament a nyári szünet előtti napokban fogadta el a csődtörvény módosítását, rugalmasabb alkalmazását. Mindez még aligha érezteti hatását . . .-Ez már a bajok orvoslásának egyik első lépése volt. Ez a törvény ugyanis az exportot teljesítő vállalatoknak mintegy 32 százalékát juttatta csődbe, vagy felszámolási helyzetbe. Ez önmagában egyharmadával vetette vissza az exportot. Most az új intézkedések - ha nem is azonnal, de bizonyos időbeli eltolódással - éreztetik majd a hatásukat.-A külső nehézségek évtizedek óta a gazdaság elsőszámú fékezőiként kerülnek szóba. Meddig tarthat ez az állapot?-Azért ebben is látok némi optimizmusra okot adó változásokat. Az Európai Közösség koppenhágai csúcstalálkozójának állásfoglalása talán felgyorsítja a társulási megállapodás végrehajtását. Ennek következtében 93 érzékeny ipari termék esetében már másfél éven belül, a textil és kohászati termékeknél pedig legkésőbb 1996. december végén megszűnnek a vámok és korlátozások. Ezek már középtávon is javítják piacra jutásunk lehetőségeit. A mezőgazdaságban a januárra tervezett 20 százalékos úgynevezett „lefölözéscsökkentés” már most, július 1-én életbe lépett. A jövő szempontjából jelentősnek tartom, hogy a hetek tokiói csúcsértekezletén kimondták: zöld utat kell adni minden olyan intézkedésnek, amely a nemzetközi gazdasági fellendülést szolgálja. Ami pedig még ennél is jelentősebb: ha a GATT tárgyalások uruguayi fordulója lezárható fél vagy egy éven belül, az a világ kereskedelmét 200 milliárd dollárral növelné, s ebből Magyarország mintegy 600 millió dollárral részesülne. Ez a megállapodás elsősorban a mezőgazdasági kereskedelem liberalizálása felé jelentene óriási lépést.- Igazak a hírek, miszerint megcsappant a tőke hazánk iránti érdeklődése?- Legjobb ha a tényekből indulunk ki. Az év első hat hónapjában a Nemzeti Bank felmérései szerint 650, a KSH és a minisztérium felmérése szerint 700 millió dollár külföldi tőke áramlott be Magyarországra. A vegyes vállalatok száma jelenleg 17 és fél ezer. Az első félévben a privatizációba, az állami vagyon kivásárlására, összesen 160 millió dollárt ruháztak be külföldiek. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tőkeberuházások egynegyede a privatizációhoz kötött, a többi új befektetés. A nemzetközi tőkeáramlás 1991 óta világszerte lanyhul, mintegy 20 százalékkal visszaesett, ennek ellenére Magyarország viszonylag megőrizte e téren is a vonzerejét. Koós Tamás Külkereskedelem Az első hét hónapban a külkereskedelemben 2,295 milliárd dolláros passzívum alakult ki. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának tájékoztatása szerint ebben az időszakban a magyar export 27,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, így a kivitel csupán 4,466 milliárd dollárt ért el. Az import ebben az időszakban csekély mértékben, 1,2 százalékkal nőtt. Az első 7 hónapban 6,761 milliárd dollár értékű áru érkezett az országba. Az első 7 hónap során a kivitelben elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek értékesítése esett vissza nagymértékben. Ezekből a cikkekből közel 40 százalékkal adtak el kevesebbet, mint tavaly. Növekedett viszont a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint a fogyasztási cikkek behozatala, míg csökkent az energiahordozók és a termeléshez szükséges anyagok és alkatrészek vásárlása. « i í
