Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-28 / 265. szám

1993. szeptember 28., kedd uj Dunántúli napló 7 Szeptember 30-ig lehet benyújtani a kérelmeket Akar ön egy frekvenciát ? Pécsi lehetőségek: viziósugárzás a V., rádióadás az URH CCCIR sávon A stúdióknak garantálni kell a szakértelmet, a műszaki feltéte­leket, a folyamatos programellátást és a rendezett tulajdonvi­szonyokat Fotó: Szundi György A pécsi TV torony nem csak műsorszórási feledatokat lát el- Mit kell tennem, ha helyi rádió illetve televízióstúdiót szeretnék alapítani?- Ezt a kérdést egészen friss jogszabályok szabályozzák. A lényeg, hogy a Frekvenciagaz­dálkodási Intézet által megter­vezett és egyeztetett, helyi mű­sorszórásra alkalmas frekven­ciák listáját nekünk átadja és mi azokat kötelezően közhírré tesszük, - mondja dr. Molnár Balázs, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium stúdióenge­délyezési önálló osztály főosz­tályvezetője. - Az első lépésben az igénylőnek meg kell néznie, hogy az adott település, ahol stúdiót kíván működtetni, sze- repel-e ezen a listán. Amennyi­ben igen, el kell dönteni, hogy a vételkörzet egybeesik-e a stú­dióalapító elképzeléseivel. Ha minden megfelel, akkor kére­lemlapot kell kitölteni és öt pél­dányban benyújtani, 40 ezer fo­rint igazgatási jellegű szolgálta­tási díj befizetése mellett.- Meddig lehet benyújtani a kérelmeket?-Szeptember 30-ig. Ezt kö­vetően nyilvánosságra kell hoz­nunk, hogy a kérelem mely meghirdetett településre vonat­kozik és kik nyújtottak be ké­relmet. Ezzel újabb 15 napos határidő nyílik meg, amikor a már meghirdetett lehetőségekre, késedelmi igazolás nélkül, újabb kérelmeket lehet benyúj­tani. Vagyis kétszer nyílik lehe­tőség arra, hogy valaki kérelmet nyújtson be szabad frekvenci­ára. E második határidő elmu­lasztása viszont már jogvesztő.- Mit kell akkor tennem, ha a közhírré tett lehetőségek között nem szerepel az a helység, ahol én stúdiót kívánok alapítani?- Megteheti, hogy vár abban a tudatban, hogy a Frekvencia­gazdálkodási Intézet folyama­tosan végzi a nemzetközi egyez­tetéseket és a tervezést, s adja át a frekvenciákat. Vagy jelzi az intézetnek, igény volna egy adott településen helyi rádió, vagy televízióstúdió alapítására. Az intézet az igényt munkater­vébe besorolja, a nemzetközi egyeztetéseket elvégzi és ezután át fogja nekünk adni kihirde­tésre a frekvenciát.- Mit ért nemzetközi egyezte­tésen?- Nemzetközi szabályok ren­dezik a frekvenciákat és érvé­nyesül a viszonosság elve. Vagyis mi nem zavarjuk a helyi frekvenciák működésével a környező országok sugárzását és a viszonosság elve alapján ők is tiszteletben tartják a mi frek­venciánkat.-A plusz 15 nap letelte után kik bírálják el a kérelmeket?-Tárcaközi bizottság végzi el a véleményezést, miután mi feldolgoztuk a beérkezett ké­relmeket. Véleményezés után a kérelmek újra hozzánk kerülnek és nekünk 30 nap múlva ki kell adnunk az engedélyeket. Az egész procedúra körülbelül há­rom hónapot vesz igénybe.-Miért szükséges az újabb 15 napos határidő?- Ha valaki valamilyen okból - temetés, betegség, külföldi tá­voliét - nem nyújt be kérelmet szeptember 30-ig, ekkor még mindig megteheti, miután mi már nyilvánosságra hoztuk az addig beérkezett kérelmeket.- A dolog akár félre is ért­hető! Miután én benyújtottam a magam kérvényét és az nyilvá­nosságra került az MTI-n és a napilapokon keresztül, a plusz 15 nap alatt a minisztérium szí­vének kedvesebb jelentkezők is kérelmezhetik ugyanazt a frek­venciát ...-Ez megfordítva is igaz! A mi „kedvencünk” ahogyan Ön fogalmazott a 30 napos határidő alatt is jelentkezhet... Ha nem volna ez a plusz 15 nap, ez eset­ben csak ő jöhetne szóba. Ez a 15 nap lényegében társadalmi kontrollt is jelent!-Kizár-e valakit a jogsza­bály a lehetséges kérelmezők köréből?- Senkit nem zár ki, de tárgyi feltételeket támaszt. Számon- kéri a szakértelmet, a teljesítő- képességet, a nyelvi igényessé­get, a műsorstruktúrát, a folya­matosság garanciáját, a stúdió műszaki feltételeit, a folyama­tos programellátás háttérbázi­sát, az üzleti tervet és a rende­zett tulajdonviszonyokat. Ezek­kel minden stúdiónak rendel­keznie kell. Ha valamelyik hi­ányzik, megtagadjuk az enge­dély kiadását.-Eddig hány kérelem érke­zettbe?- Szeptember 14-ig 2 darab.- Óriási volt az érdeklődés és most a 103 lehetőségre eddig mindössze 2-en jelentkeztek?-Elfelejti, hogy a kérelmek benyújtásáig még néhány nap hátra van.-A rendelet beszél-e arról, mit szabad és mit nem lehet su­gározni?- Nem, de tudjuk, hogy a saj­tószabadság gyakorlása nem va­lósíthat meg bűncselekményt vagy arra való felhívást. Nem sértheti a közerkölcsöt és nem járhat mások személyhez fű­ződő jogainak sérelmével. A törvény rendelkezik a nyilvános közlés tilalmáról is. Nem sza­bad nyilvánosan közölni olyan sajtóterméket, amelynek elkob­zását bíróság vagy szabálysér­tési hatóság lefoglalt addig, amíg a lefoglalást meg nem szüntették, amelynek nyilvános közlését az ügyész felfüggesz­tette vagy a bíróság megtiltotta.-A frekvenciák elosztásánál részesülhet-e valaki előnyben?- Igen! Erről beszél a rende­let 7. paragrafusa. Mindazok előnyt élveznek, akik vállalják, hogy a nemzeti kultúra, a ha­gyományok, a helyi események, az oktatás és nevelés, a helyi közösségek, egyházak, kisebb­ségek, a szociális viszonyok, a környezetvédelem kérdéseit és saját gyártású műsorokat rend­szeresen nagyobb műsoridőben sugároznak. A kérelemből ki kell derülni, hogy a stúdióala­pító elsősorban melyik feltétel­nek kíván megfelelni.- Elmondná néhány vidéki város frekvencialehetőségeit?- Miskolcon rádiósugárzás az URH CCIR, televíziósugár­zás az V frekvenciasávban, Pé­csett, Szolnokon ugyanígy, Székesfehérávott rádiósugárzás az URH OIRT, televíziósugár­zás az V. frekvenciasávban, Szombathelyen és Veszprém­ben hasonlóképpen. Szegeden csak televíziós sugárzásra van lehetőség a IV. frekvenciasáv­ban. Zalaegerszegen viszont két frekvenciasáv áll a rádiósugár­zás rendelkezésére, a KH és az URH OIRT. Televíziós műsort az V. frekvenciasávban lehet majd sugározni. Bóka B. László Mit támogat a világ? A rend fenntartása a legfontosabb „Az egyetlen reménysu­gár”: a megnevezést Albert Gore használta a moszkvai hatalmi háború egyik fősze­replőjére, Borisz Jelcinre vonatkoztatva. A titulus kissé patetikusan hangzik, ám a lényeget tekintve az amerikai alelnök véleménye szinte semmiben sem külön­bözik az orosz eseményekről másutt elhangzott reagálások zömétől. Gyakorlatilag eddig min­den megszólaló kormány és számottevő politikus - ez Budapestre is érvényes - az orosz elnök mellett voksolt az elmúlt napokban hirtelen újból feltámadt moszkvai po­litikai vihar kapcsán. Mi a magyarázat? Nincs más elfogadható alternativa a világ számára, mint a nem­ritkán „Borisz cárnak”, más­kor „szibériai medvének” nevezett Jelcin támogatása? A félreérthetetlenül Jelcin­barát megnyilvánulások aligha tulajdoníthatók annak, ahogyan az elnök -a szovjet időkből örökölt módszerek­kel - feloszlatta az orosz tör­vényhozást. Azt még az orosz vezető legfontosabb nemzetközi szövetségesei sem rejtik véka alá, hogy e lépés ütkö­zött az orosz alkotmány előí­rásaival. A döntés politikai elkerülhetetlenségét - s úgy tűnik, most ez a lényeg -vi­szont szinte senki sem vonta kétségbe, aki számit a nem­zetközi nagypolitikában. Mit támogat most volta­képpen a világ? A jelek sze­rint Washingtontól Párizson át Bonnig mindenütt felmér­ték: a nemzetközi közös­ségre is veszélyes fejlemé­nyek várhatók, ha még in­kább lelassulna, sőt eseteleg visszájára fordulna az amúgy is döcögő orosz reformfo­lyamat. Ma Jelcin személye és po­litikája tűnik a demokratikus, a piacgazdaság felé igyekvő orosz jövő legfőbb biztosíté­kának. Alkotmányos jogszabá­lyok? Azok is fontosak. De a világ számára ebben a pilla­natban a rend megőrzése, az anarchia elkerülése, a kiszá­míthatatlan politikai veszé­lyeket rejtő moszkvai patt­helyzet felszámolása a leg­fontosabb. Sz. G. „Jövőre Jeruzsálemben” A szenthelyek tulajdonjoga A jeruzsálemi óváros hatá­rain túl egy évszázados kastély kőfalai között már kijelölték azt az épületrészt, amely Il.János Pál pápa szálláshelyéül szolgál majd, ha az egyházfő a Vatikán és Izrael közötti kapcsolatok megkoronázásaként jövőre Je­ruzsálembe látogat. „Jövőre Jeruzsálemben” - mondotta Meir Lau izraeli fő­rabbi, amikor a minap találko­zott a katolikus egyház fejé­vel. „Remélem, az Isteni Gond­viselés lehetővé teszi szá­momra, hogy ismét elzarándo­koljak a Szentföldre” - vála­szolta a pápa, aki 30 évvel ez­előtt, ifjú püspökként járt már Jeruzsálemben. A főrabbi elmondta a katoli­kus egyházfőnek, hogy szívesen látná őt vendégül „Salamon pa­lotájában és saját hajlékában”. A pápa pedig, emlékeztetve a vészkorszak tragédiájára, arról szólt, hogy a világnak „köteles­sége biztosítani a zsidó nép jö­vőjét”. A főrabbi és a pápa annál is inkább könnyen szót értett egymással, mivel mindketten a lengyelországi Krakkó közelé­ben születtek. Meir Lau csont­vázzá soványodott nyolcéves fiúcska volt, amikor a buchen- waldi koncentrációs tábor más foglyaival együtt szabadult. Izraelben azonban korántsem mindenki fogadja lelkesen az esetleges pápai látogatás hírét. „A Vatikán még mindig nem ismer el bennünket. Miért kell nekünk futnunk utána?” - véle­kedik Shlomo Goren korábbi főrabbi. Michel Szabbah jeru­zsálemi latin pátriárka szerint a látogatás „ nagy esemény lesz, de nagy fejfájást is okoz majd”. A kérdés szakértői általában egyetértenek abban, hogy a dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­vel Izrael nemzetközi pozícióit akarja javítani, a Vatikán pedig azt tartja szem előtt, hogy mint­egy 170 000 keresztény él Izra­elben és a megszállt területe­ken, s ezek fele katolikus. Ez a teljes lélekszámnak kevesebb, mint négy százaléka. Ezenkivül a Szentszék szeretné rendezni a szenthelyek tulajdonjogával és adóztatásával összefüggő kér­déseket is. A katolikus egyház tekintélyes föld-ingatlanokkal rendelkezik magában Izraelben és a Jordán folyó nyugati part­vidékén. A bűn trendvonalai (2.) Fordulat vagy enyhülés ? A vagyon elleni bűnözés ösz- szességében az elmúlt év első feléhez képest 4,09%-al csök­kent. Ez az átlagszám azonban egyaránt kifejezi a kevesebb rablást, és a rendkívüli mérték­ben szaporodó csalásokat is. Viszonyítási alapul minden va­gyon elleni bűncselekményhez 3 számot adunk. Az 1989 és az 1992 év és az idei esztendő első felének ada­tai: Lopás: 39150, 87970, 77693 Betöréses lopás: 19459, 48915, 41615 Sikkasztás: 1203, 2394, 2277 Csalás: 2543, 21996, 33319 Rablás: 774, 1802, 1500 Jármű önkényes elvétele: 2345, 3244, 2600 E bűncselekmény fajták kö­zül a lakosság leginkább a rab­lásokra, a betöréses lopásokra érzékeny, így ezek jelentős csökkenése javíthatja a társa­dalmi közérzetet. A csalások szinte ugrásszerű növekedése nemcsak számsze­rűsége miatt veszedelmes, ha­nem azért is, mert az egyre gya­koribb hitelezési csalás mögött igen nagy összegek is vannak. E kategóriába számolható a pénzügyminiszter által 20 milli- árdra becsült, hosszabb idő alat felhalmozódott kárértéknek a tárgyalt félévre vonatkozó az a része is, mely hamis vagy hami­sított hitelgaranciákkal kapcso­latos. A mintegy kéttucatnyi nyomozás és bírósági per több bűncselekmény-fajtával is kap­csolatos. így mielőtt a bírósági ítéletek minősítenek és megál- . lapítják a tényleges károkat, ad­dig ezek a bűncselekmények csak az adott időszakban elren­delt nyomozások számát tartal­mazhatják, értékét nem. Kevesebb esetben sértették meg a közrendet is (garázdaság, köz- és magánokirat hamsítás, visszaélés okirattal.) E cselek­ményekből tavaly az első félév­ben 14716-ot, idén 11750-et követtek el. A gazdasági bűncselekmé­nyek a hivatalos statisztika sze­rint csökkentek, és az 1992-es 4229-esetről idén 3410-re mér­séklődtek, gyakorlatilag visz- szaálltak az 1989-es színvo­nalra. Sőt: adócsalások tekinte­tében a négy évvel ezelőtti 132 helyett csak 30 történt (!?) Kacziba Antal főigazgató is úgy véli azonban, hogy ez utóbbi adatok nem tükörzik a valóságot. Egyes személyek gyors, látványos meggazdago­dása többek között ugyanis ép­pen az adófizetések alóli sike­res kibúvásnak tudható be. A bűncselekmény-fajtára az jel­lemző, hogy azokat a gazda­sági folyamatokba beépülve in­tellektuális módszerekkel kö­vetik el. Az úgynevezett „olaj- szőkítés” például a költségve­tésnek tízmilliárdos nagyság- rendű veszteséget okozott, a rendőri szervek ez ügyben 48 büntetőeljárás kezdeményez­tek. A szervezett jelleggel elköve­tett bűncselekmények száma megduplázódott: 931 -ről 1942-re nőtt. A kábítószerbű­nözésben az elmúlt év első fel­ében 47, idén 92 jogsértés tör­tént. A BAKONY fedőnevű nemzetközi rendőri akcióban sikeresen vettünk részt. Ennek során Európa több államában 165 személyt fogtak el, és több mint másfél mázsa heroint fog­laltak le. A bűnelkövetők módszeré­ben előtérbe került a drasztikus magatartás. Ez az állampolgá­rokban erősítette a védekezési igényt és készséget. Törekvé­süket a rendőrség a bűnmeglő- zési szolgálattal támogatja. A rendőrség technikai, szer­vezeti fejlesztése jó úton halad. Az állomány minőségi fejlesz­tése is megfelelőnek látszik. Erősödik a rendőrség nemzet­közi kapcsolatrendszere is. Az elmúlt években előnyére válto­zott a járműpark, fejlesztették a bűnügyi technikát. A számítógépes adminiszt­ráció terjedése a papírmunka csökkentésével együtt az ér­demi rendőri munkára fordít­ható időt növelte. A bűnözők személyazonosságával, ko­rábbi bűncselekményeivel kapcsolatos adatbankok, a tár­gyi nyilvántartások, a kapcso­latrendszer más, országos adatbankokkal a nyomozóktól kevesebb talpalást, de annál több fejmunkát követel meg. A helyszínen hagyott nyomok gyors, korszerű értékelését vi­deokamerák, polaroid fényké­pezőgépek és számos nagyér­tékű műszer könnyíti. Régiók szerint tervszerűen építik ki a bűnügyi technika több megyét is kiszolgáló úgynevezett mik- rocentrumait, és szaporítják a mozgó bűnügyi laboratóriu­mok számát. A rendőrség szervezeti kere­teit igyekeznek hozzáigazítani a bűnözés új formáihoz. A szervezett bűnözés elleni szol­gálat, a kábítószerbűnözés el­leni osztály létrehozása szük­ségesnek bizonyult. A fővá­rosban és néhány megyében már megalakult a szervezett bűnözés elleni szolgálat alegy­ségei, s az új struktúrában na­gyobb önállósággal végzi munkáját a gazdasági bűnözés­sel foglalkozó részleg. A Rendőri Ezred mellett újjá­szervezték a Rendőrség Külön­leges Szolgálatát. Azokban a megyékben pe­dig, ahol a körülmények ezt szükségessé teszik, alkalmi ak­ciócsoportokat kommandós alegységeket is szerveztek a veszélyes, fegyvers bűnözők elfogására. Némethy Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom