Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-28 / 265. szám
8 üj Dunántúli napiö 1993. szeptember 28., kedd Mit közöljenek és mit ne közöljenek az országos lapok a választási kampány idején ? Választási sajtóetika Pa-Dö-Dö: az énekes a hangjával... A felelőtlenség ellen A minap, szeptember 18-án két fővárosi lap vezetője és talán az ország legolvasottabb publicisztikai rovatának szerkesztője a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub évadnyitó, balatonfenyvesi táborának vendége volt. Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztőjét, Gádor Ivánt, a Magyar Hírlap publicisztikai oldalának szerkesztőjét és Szűcs Gábort, a Kurír főszerkesztőjét Pauska Zsolt kérdezte. Az alábbiakban idézett részben elsősorban a közelgő választások sajtóetikai normáiról, s egy, a Magyar Hírlap által kezdeményezett választási sajtóetikai kódexről esett szó. (A három fővárosi lapot együttesen naponta mintegy másfél millió ember olvassa, így szerkesztőinek véleményére már csak ezért is érdemes odafigyelni.) Eltérő anyagiak Pauska: - A választásokon induló pártok eltérő anyagi háttérrel rendelkeznek. Lesznek, melyek több pénzt tudnak áldozni egy-egy hirdetési kampányra, s lesznek, melyek kevesebbet. Utóbbiak természetesen hátrányba kerülnek, márpedig egy választási kampány során - legalábbis a választó szempontjából - az a jó, ha valamennyi politikai erő azonos feltételek mellett versenyezhet. Hiszen így ismerhetjük meg őket, s dönthetünk közöttük a legjobban, a legkörültekintőbben. Mármost: az országos lapok, s az azokban megjelenő hirdetések alaposan felboríthatják az esélyegyenlőséget, főként, ha a gazdagabb pártok hirdetései gyakrabban jelennek meg bennük. Egyszerűen, mert a tarifákat a szegényebbek - hiába lenne esetleg jobb a programjuk - nem tudják megfizetni. Szándékoznak-e ez ellen tenni valamit? Egyáltalán, dolga-e a sajtónak, hogy ilyesmivel is foglalkozzon? Eötvös: - Szerintem a sajtónak nem feladata, hogy beleavatkozzon ebbe a kérdésbe. Ilyen esélyegyenlőséget nem a sajtónak kell biztosítania, a sajtó ugyanis nem egy választási iroda, nem egy törvényhozó hely. Ennek megvan az automatizmusa, nevezetesen, hogy amelyik pártnak pénze van, az hirdeti magát, de hát ez benne van a pakliban. Ebből nem lehet kimenekülni és nem is akar ebből senki sem kimenekülni - a demokrácia így működik, s vannak a demokráciának korlátái is. Itt a sajtó háttérbe kell, hogy vonuljon. Aki fizet, annak a hirdetéseit meg kell jelentetni. Sokkal nagyobb problémák vannak azonban a hirdetések tartalmát illetően. A Magyar Hírlap által kezdeményezett egyeztetésen a médiumok igyekeztek ebben a kérdésben is egyezségre jutni - tehát, hogy milyen szövegű, tartalmú hirdetéseket nem jelentetünk meg, illetve, hogy hol vannak a lapok által még tolerálható határok ez ügyben. De ez az egyezség, a paraméterek nagyon általánosak lesznek, és azért lesznek általánosak, mert előre nem lehet kitalálni, hogy mi történik majd a kampány ideje alatt - egyelőre tehát csak modellekben gondolkodhatunk. Biztos vagyok benne, hogy néhány esetben bajba kerülünk, hiszen lesznek olyan szövegek, melyek az Alkotmányba még beleférnek, de stílusuk miatt mégsem fogjuk lehozni őket. Gádor: - Valamennyi nagy médium ott volt ezen a megbeszélésen, melynek persze még folyatása lesz, hiszen egyelőre csak négy pontban sikerült megállapodnunk. Ami fájó az az, hogy a televízió vezetése nem képviseltette magát, márpedig tudjuk, hogy a legnagyobb közönsége azért a tévének van ma is. Egyedül az Esti Egyenleg főszerkesztője, Bánó András jött el, de mint fogalmazott, csupán magánszorgalomból, magánemberként. Ha a tévé továbbra sem változtat álláspontján, akkor ez az etikai kódex sem lesz teljes értékű, amit nagyon sajnálnánk. Eötvös: - Visszatérnék egy mondat erejéig a politikai hirdetésekhez és ahhoz, hogy mi az, amit nem szabad megjelentetni. Mint mondtam, nagyon nehéz a kérdés. Tegyük föl, bejön valaki és meg akar venni egy oldalt, amin azt hirdetné meg, hogy „Aki nem fajmagyar, az költözzön Madagaszkárra!” Nos, ha A három lapot mintegy másfél millió ember olvassa naponta kötelesek vagyunk üzletet kötni, mert hiszen, ha valaki bemegy egy boltba, akkor azt ki kell, hogy szolgálják, nos, akkor ezt a hirdetést valószínűleg nekünk is el kellene fogadni. De hát vannak, ugye, bizonyos biztos és mégis amorfizálható határok. Én egy alkalommal azt találtam mondani, amikor megkérdezték, hogy miért nem jelentetjük meg ezt a hirdetést, hogy csak. Időnként ilyen helyzetbe is kerülhet az ember. Ez egy nagyon ingoványos terület. Szűcs G.: - Eléggé tamás- kodva fogadtam a Hírlap által kezdeményezett megbeszélés-sorozatot, mert az a véleményem, hogy tehet a sajtó bármit, ha a pártok nem tanúsítanak önmérsékletet, akkor a kampány mocskolódó stílusát a média nem tudja egy picit sem visszafogni. Az újságoktól ugyanis azt vátják az olvasók, hogy ha XY-ról valaki lenyilat- kozza, hogy három per hármas volt, akkor azt a lapok jelentessék is meg. Más. Azt hiszem, a Kurír nem vállalhatja fel, hogy a kampány ideje alatt sterilen és objektiven tájékoztasson, egész egyszerűen azért, mert, ha mind a kétszázötvenhat kisgazda- pártnak azonos figyelmet szentelnénk, akkor csődbe mennék, hisz elpártolna tőlünk az olvasó. Ugyanakkor - hiszen a beszélgetés egy előző részében már vállaltam, hogy mi ellenzéki bulvárlap vagyunk - szóval, ugyanakkor a lap politikai beállítottsága miatt, én azt hiszem, hogy sokkal kevesebbet fogok dilemmázni azon a bizonyos „fajmagyar hirdetésen”, mint Eötvös Pál. Gond nélkül, és azonnal ki fogom hajítani a lapból, még magyarázkodni sem fogok. Ami pedig a dolog pénzügyi részét illeti: nos, nem hiszem, hogy a sajtónak esélyegyenlőséget kéne biztosítania akkor, amikor az, hogy egy pártnak nincs pénze hirdetésre, azt is jelzi, hogy társadalmi befolyása sincs. Hiszen a kettő nagyon keményen összefügg egymással. Az állami támogatás Pauska: - Igen, csakhogy a pártok gazdálkodását szabályozó törvény jelenleg olyan hendikepet, olyan hátrányt jelent, hogy az már önmagában is kizárja az egyéb törvényekben máskülönben deklarált esélyegyenlőséget. Ezen kéne korrigálni valahogy - talán a sajtónak, talán nem. Csak egy példa: az állami támogatás. Itt a nagy kérdés, ugye az, hogy rendelkezik-e egy párt a parlamentben képviselettel - a képviselettel rendelkező pártok ugyanis a mindenkori éves állami támogatás 25 százalékát egymás között egyenlő arányban elosztva megkapják. Ezért például egy párt, ha kevés szavazatot kapott, és mégis, ha csupán egyetlen képviselővel is, de bejutott négy éve a Parlamentbe, már jóval több pénzt kap annál, amelyik esetleg sokkal több szavazatot kapott, de a 4 százalékos küszöb alatt maradva nem jutott be a Házba. A konkrét példa egyébként az Agrárszövetségről szól, mely 42 milliót kapott 1991-ben, míg az egyik, alig néhány századdal a küszöb alatt maradó, így parlamenten kívülre került párt csak 18 milliót. Szűcs G.: - Értem én, de ezt nem a sajtó döntötte el, a törvények ilyenek. S a törvényeket azok hozták, akiket a társadalom küldött a parlamentbe négy évvel ezelőtt képviselőnek. Tehát, bármennyire is furcsa időnként a végtermék, az, hogy milyen törvények születnek, a pártok társadalmi támogatottságának függvénye is. Gádor: - Igen, itt a probléma az, hogy a választások kapcsán is előjön a régi reflex: ha igazságot kell tenni, akkor hívjuk segítségül a sajtót. Az elmúlt évtizedekben ugyanis ez volt. Ha valamit az állampolgár nem tudott elintézni, s nagy bajba került, hívta a televíziót, vagy az újságokat, és azok elintézték helyette. Na, ennek mára vége. Nem azért, mert nem akarunk segíteni, hanem mert nem tudunk. Egész más a társadalmi szerkezet, a demokráciában különben sem ez a sajtó szerepe, vagy ha igen, az nagyon különleges esetekre igaz csupán. És ugyanígy nem igaz, hogy a kampány idején a sajtónak kell igazságot tennie. Úgy gondolom, hogy végül is többé-ke- vésbé azt fogjuk közölni, amit a politikus urak ki tudnak fizetni a hirdető kasszájánál ebben a témában lehet, hogy ennyi a kompetenciánk és nem több. Más kérdés, hogy esetleg a politikai hirdetéseket lehet-e, sza- bad-e más formában a lap hasábjain ellensúlyozni valahogy? De ezzel persze, már egy egészen más fejezetbe kezdünk bele... (A fenyvesi beszélgetésre szóló meghívást egyébként Bencsik András, a Pesti Hírlap, és Fábián László, az Új Magyarország főszerkesztője is elfogadták, de végül nem érkeztek meg. Nem tudni, miért. Ugyanígy elfogadta a meghívást Bodor Pál - Diur- nus - is, akiről viszont azóta tudható, miért nem ért oda: útban Fenyvesre, Siófoknál karambolozott és életveszélyes sérülésekkel kórházba került. Azóta, szerencsére, sokat javult az állapota. Ezúton is teljes gyógyulást kívánunk neki.) BBC World Service Sorozat oroszoknak A BBC World Service 20 részből álló rádiósorozatot indít orosz hallgatóknak arról, hogy miként kell kisebb üzleti vállalkozásba kezdeni és azt folytatni, - jelentette a Reuter. A sorozatot hétfőtől sugározzák az Orosz Rádió 70 millió hallgatója részére, s kiegészítésül tanfolyamokat rendeznek Szamara, Szaratov és Jekatye- rinburg városokban. „Oroszországban havonta új üzleti vállalkozások ezrei létesülnek. Célunk ezekkel a rádióadásokkal az, hogy a nyugati know how-t összekapcsoljuk az orosz tapasztalatokkal és igényekkel” - jelentette ki David Witherow, a BBC World Service ügyvezető igazgatója. A rádiósorozatban taglalt témák közt lesz az üzleti tervezés, a pénzügyi nyilvántartás vezetése, a piackutatás és a munkatársak kiválasztása. Három adásban szakértők válaszolnak hallgatóiknak. Francia katonák az ENSZ-akciókban Jelentős többletkiadást okoz a francia katonai költségvetésnek, hogy az ország aktívan vett részt idén az ENSZ békefenntartó és egyéb katonai akcióiban. A három nagyobb akció, a volt Jugoszlávia, Kambodzsa és Szomália, együttvéve több mint hat milliárd frank kiadást jelentett. Ebből eddig csak 2,8 milli- árdra volt fedezet, bár a kormány az őszi parlamenti űlész- szak elé terjesztendő második pótköltségvetésben biztosítja majd a szükséges összegeket. A különböző ENSZ-akciókban - egymást váltva - több tízezer francia katona vett részt. „Segíts embertársaidon. Vagy ha nem tudsz, akkor legalább ne árts nekik.” - A Dalai Láma szavai jutottak eszembe múlt pénteken, amikor a budapesti Béke szállóban bejelentették: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Kép-Világ Alapítvány és a közreműködő művészek a ’’Popzenészek az élő világért” című szuperkoncert jegybevételének felét felajánlják a békásmegyeri károsultak j avára. Jótékonysági rendezvény teltház nélkül nem sokat ér, te- hát mindenki segít, aki tud: a MÁV, amely 50%-os kedvezményt nyújt a vidéki érdeklődőnek, az MTV, mely ezúttal ingyen készít felvételt, a közreműködők, akik ezúttal nem kémek pénzt a televíziótól, a Debreceni Református Gimnázium, mely - ha igaz - kölcsön adja a híres Kábái meteoritot. Eredetileg környezetvédelmi zenei fesztivált szerveztek október 2-ra és 3-ra. Ennek bevételét a légzéskárosult gyerekek javára ajánlották fel. A békás- megyeri katasztrófa után született a döntés, hogy egy jótékony célú rendezvény nem lehet részvétlen a szerencsétlenül jártak iránt. Ezt a legfőbb érintett, a Tűzoltó utcai klinika képviseletében dr. Miriszlai Ernő professzor közölte a nyilvánossággal. Elmondta, hogy bár a gyerekek a legfogékonyabbak a légúti megbetegedésekre, daganatokra, s ezért a klinikán minden pénz számít, ez esetben nem volt vita. Minden érintett együttérez a békásmegyeri tragédia áldozataival, és lemondanak a bevétel feléről, ha ezzel segíthetnek a károsultakon. A kétnapos koncertsorozatból a rendezők 1,8 millió forintos árbevételre számítanak, és ennek fele jut majd el a békásmegyeriekhez. A sztár-közreműködők érzelmeit Falus Mariann, a Pa-Dö-Dö máskor mindig bohóckodó üdvöskéje így foglalta össze: „A pénz persze nem kárpótol semmiért, de a rászorultaknak segítség. A mostani gyerekek életére nagyon kell vigyáznunk. Közvetlen környezetünk, a levegő, a víz tisztasága senkinek sem lehet közömbös. Mindeki saját fegyverével harcolhat értük: író a tollával, az énekes a hangjával.” Az ugyancsak humoristaként népszerűvé vált Forgách Gábor színművész is „komolyra vette” a dolgot, amikor a szuperkoncertről kérdeztük: ő korunkat teljes egészében „ a felelőtlenség háborújaként” jellemezte, mondván, hogy ez alól sajnos sem a gondatlan környezetszennyezés, sem a valószínűleg egy személy szörnyű felelőtlensége miatt bekövetkezett békásmegyeri tragédia sem kivétel. A főrendező Benkő Lászlónak végülis nem hétköznapi sztárparádét sikerült összehozni: az esti koncerteken mindkét napon fellép az EDDA, a Manhattan, a Pa-Dö-Dő, Benkő László, Demjén Ferenc és Kovács Kriszta. A délelőtti műsorban pedig Eszményi Viktória, Szandi Viki, Forgách Gábor, Lendvai Klári, Botka Valéria gyermekkórusa és a tavaly felfedezett, és máris többlemezes, első gimnazista Sugár Berci szerepel. * Délelőttönként mindkét napon 25-25 kerékpárt sorolnak ki a gyerekek között, ami igen nagy „talált arányra” ad lehetőséget. Rusznyák János r Mi teszi a bajnokot? A Transit az egyik legsikeresebb haszonjármű Európában, persze nem véletlenül. Kivételes hasznos terhelhetősége, bámulatos teljesítménye és sokoldalú alkalmazhatósága minden vállalkozásnak hasznot jelent. Bizonyított tartósság, alacsony fenntartási költségek: nem csoda, hogy a Transit igazi bajnok. Ford Transit 100 SWB Kisteherautó 2.51 dízel, 70 LE 1.559.000Ft +. áfa M Amit On ezért kap: • Erős és gazdaságos 70LE dízel motor • Fejtámla az első ülésekhez • Hosszú élettartamú akkumulátor • Dísztárcsák • CL-csomag a nagyobb kényelem érdekében alapfelszereltség Csak amíg a készlet tart. Bármelyiket azonnal hazaviheti! Még ma keresse fel hivatalos Ford márkakereskedőjét. Szeptemberben zajlik a „Bajnokok Hava” akció a Ford-nál. Ne szalasz- sza el ezt a kiváló lehetőséget! Az akció csak szeptember 30-ig tart. Az Ön legközelebbi hivatalos Ford márkakereskedője: Jakon Kft. 7623 Pécs, Megyeri u. 72., Tel.: (72) 336-247 Fax: (72) 336-232 Bennünket Ön vezet. * Az árakat 58 Ft/DM deviza eladási ár alapján képeztük és egyben a vámköltségeket is tartalmazzák. A számla a gépkocsi átvételekor érvényes árfolyammal készül. á é
