Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-23 / 260. szám

1993. szeptember 23., csütörtök aj Dunántúli napló 9 Dunántúli naDlö te MM Kabinetkérdések Napirenden a 94-es adótörvények Sok munkája, sok tanulója van a Meszes-dűlői Szabó László asztalos kisiparosnak Fotó: Löffler Gábor Az első számú közellenség: a TB Hogyan érzik magukat az iparosok? Reklámtorony épül Pécsett i Big Side lesz a neve annak a fényreklámokkal ékesített 20 méteres toronynak, melyet a Kele & CO. társaság alakít ki a pécsi Pezsgő Kft. közterületi bortárolójából. Az Árpád-hídról - kertvárosi felüljáró - jól lát­ható szürke monstrum tehát új külsőt kap. A felület háromne­gyed része elővételben elkelt már, s évente cserélik majd a neonfelíratokat. Az Elegant- Komló Rt. egyharmada eladó Az Állami Vagyonügynök­ség privatizációs folyamatának legfrissebb baranyai kínálatá­ból: Ismételten eladó az ELE- GANT-KOMLÓ Rt. közel egyharmad része 6,3 millió fo­rintért. A társaság eddigi műkö­dése kiegyensúlyozott és ered­ményes volt, s adottak a tovább­fejlődés lehetőségei. Az ajánla­tok nyilvános elbírálása még e hónapban megtörténik, így a pá­lyázatokat szeptember 27-ig kell benyújtani. Pénzügyi tanácsadás a pécsi üzletember találkozón Pénzügyi szakmai nap lesz a pécsi nemzetközi üzletember ta­lálkozó mai programja 9-től 14 óráig, a Palatínus szállóban. Az érdeklődők itt megtudhatják, hogy kötvénykibocsátással és egyéb tőkepiaci műveletekkel miként lehet beruházásokat fi­nanszírozni. Szó lesz emellett a kedvezményes hiteltípusokról a reorganizációról is, olyan szak­értő előadók közreműködésé­vel, mint például dr. Pázmándi Gyula, a Corvinbank Rt. vezér- igazgatója. Segítség külföldi vállalkozóknak A határon túli magyar ajkú vállalkozók és a hazai keres­kedők, iparosok gazdasági kapcsolatait, vegyes vállalati próbálkozásait elsősorban a magyar adórendszer, a vállala­talapítás adminisztrációs ne­hézségei, valamint a határát­kelőhelyeken kialakult áldat­lan állapotok nehezítik. Az érintett térségek a piacgazda­ságra való áttérés folyamatá­nak csupán az elején tartanak, a vállalkozók ismeretei ezzel kapcsolatban hézagosak. Eb­ben a helyzetben pedig a pénzügyi, marketing és egyéb ismeretek hiánya lehetetlenné teszi a piacra jutást, sőt a vál­lalkozás életben maradását. Ezen kíván segíteni tanfolya­maival a Vállalkozók Nem­zetközi Szövetsége, amely már ez idáig 8 kurzust tartott a vállalkozóknak, és még az idén további 10-re kerül sor. A társasági adóról és a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvény jövő évi módosításáról, illetve a korrekcióról kialakított eddigi elképzelések kiegészíté­séről tárgyalt a kormány. A pénzügyi és igazságügyi tárca közös előterjesztésének egyik lényeges eleme a társa­sági adótörvény olyan értelmű módosítása, hogy a pénzintéze­tek - a nemzetközi előírásoknak megfelelően - adómentesen ké­pezhessenek kockázati céltarta­lékot. Ez az intézkedés elsősor­ban a bankkonszolidáció végre­hajtását hivatott elősegíteni. A személyi jövedelemadó kapcsán az a kormányzati tö­rekvés, hogy olyan újabb ked­vezménnyel ösztönözzék a la­kásberuházásokat, amely a megvalósulás garanciáit is ma­gában foglalja. így például, aki lakás építéséhez, illetőleg má­sok által értékésítés céljából épült új lakás vásárlásához hi­telt vesz fel, 1994-től a hitel tör­lesztő részletét (de legfeljebb évi 50 000 forintot) levonhatja összj övedelméből. Ismeretes, hogy a felsőokta­tási törvény alapján tandíjat kell fizetniük a hallgatóknak. A ja­vaslat szerint jövő év szeptem­ber 1-től a legmagasabb tandíj mértékéig csökkenthetik adó­Drága a munkaerő - legaláb­bis hazai viszonyaink között. Mert ha külföldre szerződik, akkor bizony kevesebbel is kénytelen beérni, mint az illető ország szakszervezetei által ga­rantált munkásjövedelem, hi­szen akkor nem érné meg a vál­lalkozónak török, jugoszláv vagy magyar munkaerőt alkal­mazni. Hazai viszonyok között egy forint bér a munkaadónak több mint másfélszeresébe kerül, hi­szen fizetnie kell a tb-járulé- kot, a munkaadói járulékot - hogy csak a legnagyobb tétele­ket említsük. így azután nem csoda, ha a vállalkozók igye­keznek megtakarítani az ilyen­fajta költségeket, feketemun­kában foglalkoztatni az erre rá­szorulókat. A Baranya Megyei Munka­ügyi Központ Pécsi Kirendelt­ségén Aschenbrenner Jánosné, kirendeltségvezető helyettes, valamint Vonyó János, mun­kaközvetítési csoportvezető is egyhangúlag állítják, hogy bár a munkaadóknak a foglakozta­tási törvény értelmében köte­lességük lenne bejelenteni munkaerőigényüket, az előí­rásnak nem mindenki tesz ele­get, a szabálysértési szankció sem visszatartó erejű. A mun­káltatók közül sokan - bár a bejelentési kötelezettségüknek eleget tesznek - egyidejűleg meg is hirdetik az állást, de az is előfordulhat, hogy a kiköz­vetített munkanélküli már csak a visszautasítást veheti tudo­másul. Arra is van példa, hogy a munkáltató nem a bejelentés­ben közölt feltételek szerint veszi fel az odaérkezőt, gyak­ran csak a minimálbért ajánlják fel nekik. Mindez azt az alapvető gaz­dasági törvényt bizonyítja: ha nagy a kínálat, csökken az ár, s ez a munkaerőre is érvényes. alapjukat az érintettek. A ked­vezmény az esti, a levelező va­lamint az alapítványi iskolák hallgatóira egyaránt érvényes lesz. Egy további javaslat: a jog­szabályban meghatározott, mél­tányolható lakásigény kielégíté­séhez - vásárláshoz, építéshez - adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás összege magánszemély esetében csak a vételár, illetve az igazolt építési költség 30 százalékáig adómen­tes. A szövetkezeti üzletrésszel kapcsolatos kötöttségek lazítá­sát, a tulajdonosok értékesítési lehetőségeinek bővítését cé­lozza az az SZJA-t kiegészítő korábbi törvényjavaslat, amely a vagyonnevesítés során ingye­nesen szerzett vagyoni értéket (amely a mai szabályok szerint adóköteles vagyongyarapodás­nak tekintendő) ellenérték fejé­ben szerzett értékpapírnak mi­nősíti, tehát azonos kedvezmé­nyekkel ruházza fel, mint az ed­digi befektetési értékpapírokat. Ez kiegészül azzal, hogy ha az ingyenes értékpapírt juttató - időközben gazdasági társasággá alakult - szövetkezet az , üzlet­részt más értékpapírra cserélte, 94-től ezeket az értékpapírokat is ellenérték fejében szerzettnek Az állás nélkül maradók rend­szerint kiszolgáltatott helyzet­ben vannak, a munkanélküli segélyből nem lehet megélni, így azután még az alacsony bért is elfogadja, csakhogy va­lamilyen jövedelemhez jusson. Az is közismert, hogy a mun­kanélküliek egy része a fekete­piacon vállal munkát, a mun­kaügyi központ, valamint a te­lepülések önkormányzatai igyekeznek ez ellen tenni va­lamit, ám a bejelentések alap­ján végzett ellenőrzések csak minimális eredménnyel járnak, ugyanis a baráti segítséget, az ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet a törvény nem tiltja. Tettenérés csak ritkán történik, a vállalkozók rend­szerint zsebből fizetnek, ennek jogilag megfogható, írásos nyoma sehol sincs. A megkérdezett vállalkozók - érthető okokból, természete­sen név nélkül - vallották, hogy bizony alkalmaznak feketén se­gédmunkásokat, mert bizony hivatalosan a munkaerő ára olyan magas, hogy a nyomott árak, meg a konkurencia miatt a minimális nyereséget sem érnék el. A tavaly indult OK Kesztyű­gyár vezetőjének, Sikfői Kata­linnak viszont munkaerőre volna szüksége a kesztyűvarro­dában, ám a 30 embert - ennyi lenne az igénye - nehéz előte­remtenie. Egyébként az egész vállalkozás munkahelyteremtő beruházásként indult, erre kap­tak is az önkormányzattól tá­mogatást. Nekik se módjuk, se lehetőségük nincs feketén fog­lalkoztatni munkavállalókat, de azt azért az igazgatónő meg­jegyzi, a munkanélküliekkel is baj van, egyik-másik „váloga­tós”, nem mindent fogad el, ké­nyelmesebb a segélyen élni, s néha bedolgozni valahová. Mindenféleképpen jó volna te­hát, ha változtatnának a törvé­kell tekinteni, tehát az adóala­pot nem növelik. A mezőgazdasági szövetke­zeti tagok számára azt is lehe­tővé akarják tenni, hogy a saját szövetkezeti üzletrészük meg­vásárlására fordított összegre - a befektetésekre vonatkozó álta­lános szabályok szerinti - ked­vezményt érvényesíthessék. Speciális adóalapcsökkentő kedvezmény kapcsolódik az ál­lam által kibocsátott hosszúlejá­ratú - azaz 3 évnél hosszabb fu­tamidejű - értékpapírok vásár­lásához: az összjövedelem 30 százalékáig levonható az adó­alapból e befektetések összege. Áz új adótábla egyébként - amelyet a parlamentnek nyáron benyújtott jövedelemadó-tör­vényjavaslatok még nem tar­talmaztak r a következő: 0- 110000 Ft: 0 %-a; 110 001- 150 000 Ft: a 110 000 Ft-on felüli rész 20 %-a; 150 001- 220 000 Ft: 8000 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 25 %-a; 220 001-380 000 Ft: 25 000 Ft és a 220 000 Ft-on felüli rész 35 %-a; 380 001- 550-000 Ft: 81 500 Ft és a 380-000 Ft-on felüli rész 40 %-a; 550 001 Ft fölött: 149 500 Ft és az 550 000 Ft-on felüli rész 44 %-a. Juhász Judit kormányszóvivő nyékén, adókönnyítésekkel ser­kentenék a vállalkozókat a fog­lalkoztatás növelésére. Már elkészült a jövő évi adó­törvény módosítás tervezete. A munkanélkülieket foglalkozta­tókat részesítik kedvezményben azzal, hogy ha nem csökken a dolgozók létszáma, viszont fel­vesznek egy volt munkanélkü­lit, akkor az utána fizetendő tb-j árulék 70 százalékát le lehet vonni az adóalapból. Ha jóvá­hagyják a javaslatot, akkor az eddigi 44 százalékos egészség- és nyugdíjbiztosítási kötelezett­ség kétharmadával lehetne csökkenteni azt az összeget, ami után társasági adót kell fi­zetni. A veszteségesen gazdál­kodók pedig a 44 százalékos tb-járulék 70 százalékára ese­dékes társasági adót visszaigé­nyelhetik a foglalkoztatási alapból. B. G. Úgy tűnik, jó úton halad a kamarai törvény, hiszen a több éves előkészítő munka után várhatóan még idén az ország- gyűlés elé kerül. A tervezet kidolgozásának folyamatában az Igazságügyi Minisztérium valamennyi ér­dekképviseleti szervezet véle­ményét kikérte, s közel 30 szer­vezettel érdemben egyeztette elképzelését.A tervezet szöve­gébe minden olyan kívánságot beépített, amely szakmailag el­fogadható volt, s nem ütközött más törvénybe. A vállalkozók mindenekelőtt gazdasági helyzetük megszilár­dulását várják a törvénytől. Be­vételeik növekedésére számíta­nak a kontárok kisöprése révén, s a vállalkozók becsületének el­nyerésében bíznak a mester­vizsgarendszer visszaállításá­Az Ipartestületek Országos Szövetsége ismét elkészítette felmérését iparosai közérzeté­ről. Arra volt kiváncsi, válto­zott-e valamit - saját megítélé­sük szerint - gazdasági, társa­dalmi helyzetük. A kis- és középvállalkozók szinte vergődnek a jelenlegi gazdasági környezetben. Bi­zonytalannak érzik jövőbeni ki­látásaikat, s a nemzetgazdaság egészét még sötétebbnek látják. Tartalékaik tavaly óta is folya­matosan csökkennek, életszín­vonaluk gyors ütemben romlik. Termékeiket a hazai piacon már alig tudják eladni, s a külföldi értékesítésre kevesebben gon­dolnak, mint tavaly. A vállalkozások fejlődését akadályozó tényezők, közül a megkérdezett 400 iparos első helyen említette a társadalom- biztosítási járulék mértékét. Egyszerűen vállalkozóellenes­nek minősítették! Ráadásul. a befizetett óriási összegekhez képest az ellenszolgáltatásokat alacsony színvonalúnak tartják. Ezért teljeskörű tb-reformot sürgetnek, mielőtt még tevé­kenységük feladására kénysze­rülnek a súlyos terhek miatt. A második helyen a magas piaci kamatokat említették, amelyek gyakran csődbe sodor­ják a vállalkozókat. A hitelek­kel kapcsolatban nemcsak a kamatfizetés jelent problémát, hanem a fedezet, a jelzálog fel­mutatása, előteremtése is. Főleg a kisvállalkozók sérelmezik a másfél-kétszeres jelzálog ala­pot, amely nélkül a bankok szóba sem állnak a kérelmezők­kel. val, s a szakmák színvonalának emelésével. Hosszú távon valóban lehet egyfajta „tisztító” hatása a meg­alakuló három - ipari és keres­kedelmi, kézműves, valamint mezőgazdasági - kamarának, ám túlzott reményeket táplálni és főleg gyors sikereket re­mélni, naívság lenne. A gazda­sági környezetben igen nagy változásoknak kellene végbe­menniük ahhoz, hogy sem az eladóknak, sem a vásárlóknak ne érje meg olcsó, gyenge mi­nőségű árut forgalmazni, illetve venni.Sokan kényszerülnek ma még erre, pedig ők is tudják, hogy olcsó húsnak híg a leve. Amíg a vásárlók kénytelenek életben tartani a fekete piacot, addig az élni és virágozni fog. A zöldség-gyümölcs termelő, az állattenyésztő gazda is szíve­Ugyanakkor még mindig nagy gondot jelent a körbetarto­zás. Sokan azért nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezett­ségeiknek, mert nekik is tartoz­nak, s ezeket a kintlevőségeket képtelenek behajtani adósaiktól. A hivatalos működési enge­déllyel rendelkező vállalkozók hátrányos helyzetben vannak a fekete piaccal szemben is. Mi­közben ők belerokkannak a köz­terhek kifizetésébe, a zugkeres­kedők vígan élik világukat. Ez a tény - a felmérés szerint - so­kakat arra kényszerít, hogy a terheket maguk is ellensúlyoz­zák némi fekete munkával. Az ellenőrzések szintén a bejegy­zett vállalkozókat sújtják, a zugkereskedőket csak ritkán érik tetten a hatóságok, s akkor is „enyhébb” büntetéseket szabnak ki rájuk. Továbbra is komoly problé­mát jelent a szakmák felhígu­lása, amelyhez a túlzottan libe­rális vállalkozói törvény nyitott utat. Követelik, hogy az engedé­lyek kiadását pontosan megha­tározott követelményekhez - szakvizsga, mestervizsga, szak­irányú képesítés - kössék a ha­tóságok. A vállakozók gazdasági helyzete - csakúgy, mint min­den állampolgáré - visszahat a politikai közérzetükre. Ennek megfelelően legtöbbjük insta­bilnak jellemezte a Magyaror­szágon kialakult viszonyokat. Csalódtak az 1990-es választási Ígéretekben, s ebből okulva le­vonják következtetéseiket az 1994-es választásokra ... D. Zs. sebben kapálja a szőlőt és gon­dozza a tehenet, minthogy fel­hagyva mindezzel, ölbe tett kézzel várja a munkanélküli se­gélyt, vagy a korai nyugdíjat. De kinek termeljen, leinek hiz­lalja a disznót? A felvásárló egyre ritkábban jön, s ha jön is, méltatlanul alacsony árat kínál a rengeteg munka ellenszolgálta­tásaként. A piac egészét kell tehát rendbe tenni. S ebben az óriási munkában csak egyetlen té­nyező lehet a kamarai törvény hatályba lépése. Valószínűleg azonban még sok-sok törvény, de mindenekelőtt a nemzeti jö­vedelem, az ipari termelés, s ennek következtében a munka­bérek növekedése vezethet el oda, hogy a ma még burjánzó fekete gazdaság elveszítse a ta­lajt a lába alól. D. Zs. A feketemunkát vissza kell szorítani Megalakulnak a kamarák 1 i t 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom