Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-14 / 252. szám (251. szám)

10 aj Dunántúli napiö 1993. szeptember 14., kedd Ä] A szerkesztőség postájából Ajándék a gilvánfai gyerekeknek Mostoha körülmények Nagydaindolban is A gilvánfai napköziotthonos óvodánk részére a Budapest X-ÉRT Kft. Adácsi Borbála ügyvezető igazgató támogatá­sával egy bordásfalat, egy ugró- szekrényt és egy ugrózsámolyt vásárolt és le is szállította. A gyermekek nagyon örültek a tornaszereknek. A támogatás mindannyiunknak jól esett - íija Orsós János polgármester és Horváth Gézáné az óvoda veze­tője. Ingyenmunka A nyugdíjasoknak minden fillér számít, így különösen jól esett nekünk - Körösi Csorna Sándor Nyugdíjas Klub Rácvá­rosi Szervezete -, hogy Lanly Gábor hűtőgép szerelő a klu­bunk számára szükséges javítá­sokat ingyen elvégezte. Tomics János elnök Mikor lesz rend? Pokol, itt az élet - fogalma­zott tömören Mucsi Ferencné a Rákóczi ut 39/b. számú házból. - A lakásom ablakai egyfelől a Citrom utcára, másfelől a Rá­kóczi útra néznek. Mindkét ol­dal tele autóval, a járdán is áll­nak. Kifizetik a bírságot és minden marad a régiben. Kié­pítették ezt a várfalat, de lega­lább egy lámpát raknának oda, hogy ne kelljen sötétben botor­kálni. A csirkefogóknak min­denesetre jó terep, folyton szólnak a vészjelzők a föld­szinti üzletekben. „Az Új Dunántúli Napló 1993. augusztus 25-én megje­lent „Hét fordulón át a csapat élvezi a bizalmat” című cikkben elmondottakra reagálok. Elöljá­róban meg kell jegyeznem, hogy a PMSC elnöke csak fel­ügyelte, figyelte a három önálló jogi személyként működő szak­osztály munkáját. A szakosztá­lyok irányítását és döntéseit a társadalmi elnök, az igazgató és a szakosztály vezetés végezte, il­Az Új Dunántúli Napló au­gusztus 30-i számában megje­lent egy írás „Buckák közt buk­dácsolva Közép-Daindolban” címmel. Olvasva a sorokat, azt hittem, az újságíró eltévesztette a helyszínt. Miután tisztázódott, hogy a leírt körülmények valóban Kö­zép-Daindolban vannak, szeret­ném megjegyezni, hogy nálunk Nagydaindolban sem különb a helyzet. A DDGáz a generál ki­vitelezője a gázvezeték építteté­sének, melyet kiadott egy alvál­lalkozónak, ezáltal úgy érzi, hogy a felelősséget elháríthatja magáról. Ez sem jogilag, sem gyakor­latilag nem így van. Többszöri telefonhívás után sikerült a DDGáz műszaki igazgatójával beszélnem. Közöltem az igazgató úrral, hogy' az árokásási munkák a 31. sz. ház előtt tartanak a végállo­mástól visszafelé, de még egyetlen helyen sem vágták át a töltést (földet, melyet az árok­ból kitermelt a gép), valamint egyetlen átjárópadlót sem rak­tak le. ígéretet kaptam, hogy intéz­Német diákokat láttak ven­dégül az elmúlt napokban - írja Szabó Mihály, a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium IV.B. osztályos tanulója. A látogatás előzménye, hogy a pécsiek 12 fős csoportja július elején a Koblenz melletti Bendorfban járt, Törökné Teszárik Éva ta­nárnő vezetésével. Itt rendezték letve hozta meg. Ez év áprilisa óta, amióta a labdarúgó-szak­osztály arra a döntésre jutott, hogy külön klubot alapít, azóta a Fordán Kft, a PMSC-Fordan Kft és Hoffman György új klubelnök számára minden adat (költségvetés, pénzügyi helyzet, szerződéskötések, ösztönzési rendszer stb.) a rendelkezésére állt, tehát pontosan tudtak tájé­kozódni a PMSC helyzetéről. Az 1992/93-as és a 93/94-es kedni fog ez ügyben. 27-én át­vágták a töltést és lefektettek egy általuk átjárónak minősített életveszélyes, korlát nélküli pár szál széttöredezett deszkát. A töltés mellett a nehezen járható út helyenként 20-30 cm. A vízszállító gépkocsi nem közlekedhet, a végállomásról a 37. sz. ház előtti forrásból hord­ják az ottlakók a vizet, a sze­métszállítás megszűnt, a mentő nem tud megközelíteni bennün­ket, ne adj isten tűz esetén porig éghet számtalan családi ház. Ha a munkálatok megfelelő ütem­ben folynának, mindenki meg­értené, vannak kellemetlensé­gek, melyeket el kell viselni. Sajnos az itteni munkálatoknál 3-4 embert lehet látni, az áro­kásó gép egy órát dolgozik, 3-4 napot javításon van. Az építés határideje tudomásom szerint szeptember 20. Beköszönt a hűvös idő, és abban a reményben, hogy lesz gázunk, nagyon sokan vagyunk, akik nem gondoskodtunk tüze­lőről, amit az útviszonyok miatt most szállítani sem lehet. Katona László nyugdíjas Nagydaindol 33. meg a HDH által szervezett nemzetközi nyári heteket. A HDH (Hedwig Dransfeld Haus) egy nálunk ismeretien szerve­zeti formát testesít meg.Az a cél, hogy támogassák és lehető­ségekhez juttassák a különböző okok miatt hátrányos helyzet­ben lévő fiatalokat szerte Éuró- pában. bajnoki év kezdetén majdnem' minden játékos szerződéskötési tárgyaláson a Fordán Kft képvi­selője személyesen jelen volt, általában Herke Attila ügyve­zető igazgató személyében. Herke úr vett részt azon a tár­gyaláson, ahol eldőlt, hogy Medgyes Péter nem ír alá a PMSC-hez. Egy játékost itt tar­tani sokkal kevesebbe kerül, mintegy újat idehozni. Medgyes Péter jobb alapfizetésért és va­lami pénzért itt maradt volna. Vagy talán egyeseknek érdeke a játékosok eladása? De ezt nem a Garázst szeretnénk építeni Pécs város rendezési tervei­ben szereplő garázshelyek nem kerülnek meghirdetésre, nin­csenek közszemlére téve, hogy az építkezni szándékozók könnyen hozzáférhessenek. Kéijük, hogy ne a halogatás jel­lemezve a garázshelyek kijelö­lését. Ne várakoztassanak ben­nünket nagyberuházásokra pl. az Árpádvárosban, hanem le­gyenek kezdeményezőek az il­letékesek, hogy azzal is előse­gítsék az önerős, viszonylag ol­csó garázsépítkezéseket.Jelen- leg ugyanis elveszünk a bürok­rácia útvesztőjében, az évek múlnak, várakozunk, szerve­ződni sem sikerül a bizonyta­lanságok és a magas árak miatt. Ha azonban könnyebben és ol­csóbban juthatnánk garázshe­lyekhez és egyenkénti önerős formában is lehetőség lenne ga­rázsokat építeni vagy kis közös­ségi formában akkor elégedet­tek lehetnénk, de addig csak tü­relmetlenül várakoznunk. Csak ez az egyetlen megol­dás? Harsányi Árpád Pécs Csikor K. 17IV/13. A magyarok két hetet töltöt­tek Bendorfban, változatos programokon vettek részt. Ezt viszonozták a német diákcso­portnak. Bemutatták nekik Pécset, Pécsváradot, Zengővárkonyt. Részt vettek a JPTE-n dr. Fis­cher Ferenc német nyelven tar­tott előadásán. Előadást hallgat­tak meg a Lenau házban, elláto­gattak az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségébe és végig hall­gattak egy tanórát s Janus Pan­nonius Gimnáziumban. Mérei, dr. Tüske szintjén kell keresni! Remélem, hogy az új elnök­ség, majd elintézi a játékosok­kal, hogy nem egy vagy két évet írjanak alá, hanem többet, így nem lesz olyan helyzet, hogy egyszerre 14 játékosnak jár le a szerződése. Szeretném, ha a leírtakból következően nem arra hivat­koznának, hogy az „előző veze­tés” a hibás, ha csapat vagy csa­patok kiesnek az NB I-ből. Kosovszky Rudolf a PMSC volt mb. elnöke, a férfi kézilabda szakosztály leváltott elnöke, a PMSC tagja A pécsiek látogatását viszonozták Az előző vezetés nem hibás Hozzászólás egy cikkhez Villányban, az Eislingen téren d' íz ivókutat építtetett az ön- kormányzat. A kút egyben jelképe Eislingen német város és a község jó kapcsolatainak. A baráti szálak további erősítéseként a németek jelentős összegű márkával támogatták a diszkót megépítését. Fotó: Havasi István Magyarok kálváriája Lignanoban Egy pécsi pár, azon meggon­dolásból választotta az olasz tengerpartot a horváttal szem­ben, hogy nyugalomban, esetle­ges fegyverropogás mentesen töltsék megérdemelt szabadsá­gukat. Ebben a reményben érkeztek július 31-én a gyönyörű Ligna- noba. A kipakolás miatt a szál­lás elé parkoltak, majd később - nem találván másik lehetőséget - az autó maradt az eredeti he­lyén. Nem sokkal éjfél után éb­resztették a többi magyarok, hogy viszik az autót! Már a „lopóautó” hátán volt a Samara, mikor megkezdődött az alku, amelynek komolytalan­ságát 200 000 lírás kikiáltási ár esetleges 50 000 lírára való le- alkudozása jelentette. A kocsi - ez tény -, a várakozni tilosban volt, de gyalogos és járműfor­galmat nem zavart. (Mint ké­sőbb kiderült itt másként értel­mezik ezt a szabályt). Magyar­jaink lelkét az bántotta a leg­jobban, hogy a kocsijuk mellett álló 10-15 olasz autót nem bán­tották, csak az övékét. A férfi szerette volna meg­akadályozni az elszállítást, de három markos rendőr a kukák közé dobta, majd az esetet fo­tózó nő kezéből a gépet - szin­tén hárman -, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket okozva elkobozták. Az esetnek kb. 50-60 turista szemtanúja volt, akik biztatá­sára elmentek a rendőrségre pa­naszt tenni. Kiderült, hogy az „akciót” végrehajtók a városi rendőrség (fehér ruha) a segítő­készséget tanúsítók (kék ruha) az állami rendőrség emberei voltak. Az utóbbiak őrséről át kellett menni a papírmunkák miatt a fehér ruhásokhoz. Ekkor olyan dolgok történtek, ame­lyeket egy demokratikus állam­ban elképzelni sem lehet. Egy halom papír aláírására kényszerítették a magyarokat, akik mivel az olasz nyelvet nem értvén (a rendőrök sem angol sem német nyelven nem értet­tek) nem írták alá, hivatkozva arra, hogy másnap a konzulá­tusról, vagy az utazási iroda ré­széről egy tolmáccsal vissza­jönnek. Nosza több sem kellett, a két kísérő zalaegerszegi urat elzavarták és előkerült a gumi­bot meg a bilincs. A két magyar tanú megriadva, 10-15 méter távolságból döbbenve szemlél­ték, mi történik. Mivel az emlí­tett két eszköz nem volt elég meggyőző, így előkerültek a fegyverek, amelyeket a pécsi­ekre szegezve nyomatékosan fe­jezték ki a papírokkal kapcsola­tos igényüket. Ebben a pillanatban érkezett a kékek részéről egy magas rangú tiszt, aki rendre utasította az „intézkedőket”. Végül az útlevél visszakerült a gazdájához, másnap az autót is visszakapta 200 000 líra elle­nében. A fehérek, akik a gépko­csit vissza szolgáltatták, ne­hezményezték a kékek beavat­kozását, ugyanis az intézkedés miatt feljelentették őket, ők pe­dig válaszként 5 évre való kitil­tással védekezvén intettek bú­csút a magyaroknak. Most nem tudni lesz-e folyta­tás!? S mindez egy várakozni tilo­sért! Kosa András Jogi tanácsadó Nagy G. azt kérdezi, hogy a termelőszövetkezetben el­töltött idő mikor számít szol­gálati időnek nyugdíjazás A 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 151 §-ában meghatá­rozottak szerint a mezőgazda- sági (halászati) termelőszövet­kezetnél 1967. január 1 napja előtt fennálló tagság alapján szerzett szolgálati időnek szá­mít a) az első belépés teljes nap­tári éve, b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag kö­zös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített, c) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott, d) a tagsági időnek annyi­szor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő nap­tári tartama, ha a tagság egész naptári éven át nem állott fenn. A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-t követő szolgálati idejének számításá­nál közös munkával teljesített munkanapként a) a személyesen teljesített munkanapokat és b) meghatározott terület csa­ládi vagy egyéni művelése címén a terület megművelésé­hez szükséges - munkanapok­ban kifejezett - munkaráfordí­tásnak a mezőgazdasági szö­vetkezet vezetősége által meg­állapított hányadát kell figye­lembe venni. T ermelőszövetkezetnél 1966. december 31 után fenn­állott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített, b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesí­tett, ha a tagság egész éven át fennállott, c) a tagsági időnek annyi­szor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhá­rom, nő nyolc munkanapot tel­jesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tag­sága az egész naptári éven át nem állott fenn. Az egyéb részlet szabályo­kat a már hivatkozott jogsza­bály tartalmazza. S. N. kérdése, hogy mi a telki szolgalom és vízvételre lehet-e létesíteni? Polgári Törvénykönyvünk 166 §-a szerint telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más in­gatlanát meghatározott terjede­lemben használhatja, vagy kö­vetelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jo­gosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartóz­kodjék. Telki szolgalmat átjárás, ví­zellátás, vízelvezetés, pince lé­tesítése, vezetékoszlopok elhe­lyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult szá­mára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. A telki szolgalom létesítésére az ingat­lan haszonélvezetének alapítá­sára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A telki szolgalom gyakor­lása során a szolgalommal ter­helt ingatlan birtokosának ér­dekeit kímélve kell eljárni. Somogyi I. kérdezi, hogy tanviszonya megszűnése után meddig jogosult egész­ségügyi ellátásra? A 89/1990. (V.l.) MT. sz. rendelet 16/A §-a szerint a biz­tosított egészségügyi szolgálta­tásra a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését kö­vető 90 napon belül jogosult. A most említett időtartam alatt megkezdett egészségügyi szolgáltatás a jogosultság megszűnését követő hatodik hónap végéig jár. H. L. a munkáltatói kárté­rítési felelőssége iránt érdek­lődik. Az 1992. évi XXII. törvény 174 §-ában meghatározottak szerint a munkáltató a munka- vállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Mentesül a felelősség alól a munkáltató, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elhá­ríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kár­nak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatar­tása idézett elő. A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkavi­szonyával összefüggésben kö­vetkezett be. A jogszabályi előírás szerint a munkáltató működési köré­ben esnek különösen a mun­káltató által feladatai során ki­fejtett tevékenységgel össze­függő magatartásból, a hasz­nált anyag, felszerelés, beren­dezés és energia tulajdonságá­ból, állapotából, mozgatásából és működőséből eredő okok. A fentebb már hivatkozott 174 § (1) bekezdésében foglal­taktól eltérően a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért vétkessége ese­tén felel. A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetke­zésében vétkesség nem terheli. (175.§) Balogh B. kérdezi, hogy a nyugdíjat mikortól kell fo­lyósítani? A nyugellátást és a baleseti nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legkorábban attól a naptól, amikor azt hatá­rozattal megállapították. Ha ezen a napon folyósítást kizáró ok áll fenn, a nyugellá­tás és baleseti nyugellátás fo­lyósítását a kizáró ok megszű­nését követő naptól kell meg­indítani. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj folyósítása legkoráb­ban a táppénz - mezőgazda- sági szövetkezeti tagnál a be­tegségi segély - illetőleg a bal­eseti táppénz megszűnését kö­vető naptól indítható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom