Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-14 / 252. szám (251. szám)
1993. szeptember 14., kedd aj Dunámon napió n Európai körutat tesz Akihito japán császár Uralkodóként is a megbékélést keresi Akihito európai útja mindenféleképpen esemény, hiszen a japán uralkodót még mindig a titokzatosság légköre veszi körül otthon és külföldön egyaránt. A japán császárság két és fél ezer éves történetében halandóknak csak ritkán adatott meg, hogy személyesen is láthassák a Tennót. Az 1989-ben elhunyt Hirohito volt az első uralkodó, aki elhagyta hazáját, és Akihito a második császár, aki Európa földjére lép. A birodalom megalapításának hivatalos időpontja Kr. e. 660, így a japán a legrégebbi uralkodócsalád a világon. A dinasztiának, amely a legenda szerint egyenesen Amateraszu Ómikami napistentől származik, Akihito személyében immár 125. tagja ül a krizantém-trónon. A császárokat Japánban mindig isteni eredetű lényként tisztelték, és ezen az sem változtatott, hogy a hatalom majd ezer évig (884-től 1868-ig) feudális családok kezébe került. Voltak időszakok, amikor a Tennók szinte koldusként tengődtek, és a sinto vallás főpapjaként csak vallásos szertartásokat végezhettek. 1868-ban, majd ezer év után, a Meidzsi-restauráció állította helyre a császári hatalmat, amely nagyobb lett, mint valaha is volt. A modem Japán történetében az első európai utat a nyugati nyitás egyik fő híve, Itó Hiro- bumi herceg, miniszterelnök tette 1863-ban, aki Berlinben Bismarckkal találkozott. Az isteni császárok sorában Akihito apja, Hirohito volt az utolsó: a vesztes második világháború után 1946. január 1-jén hivatalos nyilatkozatban mondott le isteni származásáról. Némiképp ő képviselte az átmenetet a modem korba: a japán hagyományok szellemében nevelték ugyan, de megismerkedett a nyugati civilizáció vívmányaival is, sőt forradalmi módon 1921-ben nyugati körutazással végezte be felkészülését az uralkodásra. Útját számos aggodalom előzte meg: az extravagáns terv ellen sokan tiltakoztak, mondván, megfázik az isteni Tennó, mert a nyugati barbárok nagy zajjal és prüszkölés- sel fújják ki orrukat, sőt esetleg visszatetszést kelthet, hogy - a japán szokásokkal összhangban - hangosan szürcsöli a levest. Akkori útján felkereste Oki- navát, Ceylont, Egyiptomot, Nagy-Britanniát. Párizsban olyan dolgokat tett, amilyent japán császár azelőtt soha - és később sem életében - egyedül sétált az utcákon, pénzért ajándékot vett. (Élete végén megkérdezték tőle, mi volt élete legszebb pillanata, mire elővett egy elsárgult párizsi metrójegyet.) Hirohito, híven a hagyományokhoz, évente csak kétszer (születésnapján és újévkor) jelent meg a nyilvánosság előtt, akkor is golyóálló üvegfal mögött. Teljesen elszigetelt életet élt (ezért mehettek különleges eseményszámba ritka megjelenései); a császári palotának saját kórháza, temetője, kertje, tyúkfarmja és laboratóriuma is volt. A háború utáni években tett ugyan kísérleteket, hogy megismerkedjen népe életével, de a bánya- és rizsföldlátogatá- sok, a kiállítások megnyitása alkalmából a világtól sokáig hermetikusan elzárt uralkodó nem tudott az emberekkel kapcsolatot teremteni. Egy kínos incidens után így a látogatások megritkultak, és az uralkodó visszavonult a szereplésektől. Külföldre összesen kétszer utazott, amiben szerepet játszhatott az is, hogy személyét külföldön sokan a második világháborús Japánnal azonosították. 1971-ben magánjellegű európai körutat tett - és egyben ő volt az első uralkodó japán császár, aki elhagyta hazáját. 1975-ben Amerikát kereste fel, ezt az útját otthon sokak felháborodása kísérte, ugyanis az amerikai hírközlő szervek „tiszteletlenül” mutatták be az isteni eredetű Tennót. Akihito - akit trónra lépése előtt csak „szerencsétlen hercegként” emlegettek, hisz az addigi 124 császár közül neki kellett legtovább várnia arra, hogy elfoglalhassa helyét a krizantém trónon - uralkodása több szempontból is váltást jelentett. Trónra lépésekor célul tűzte ki, hogy az eddig elérhetetlen magasságokban lebegő császári tisztet közelebb vigye az emberekhez, ő az első uralkodó, aki nem istenként lépett a trónra; ő az első császár, aki maga választott feleséget, és ő az első, akinek felesége nem az arisztokrácia köréből származik. Akihito gyakorlott utazó, trónra lépése előtt 37 külföldi utat tett, ezeknek során 45 országot keresett fel, és évente egy hónapot az országon belül utazgatott. A diplomáciába is fiatalon belekóstolt, hiszen húsz évesen ő képviselte Japánt II. Erzsébet brit királynő koronázásán. Uralkodóként is a megbékélést keresi: első külföldi útján 1991-ben a délkelet-ázsiai országokat kereste fel, hogy lezárja a múltat. (Apja, Hirohito soha nem volt hajlandó a bocsánatkérésre a második világháborúban Japán által okozott szenvedésekért.) Egy évvel később Kínába látogatott. A mostani lesz a harmadik, császári minőségében tett útja, s huszonkét év után látogat újra japán császár Európába. Mivel a japán császár a népet, az országot jelképezi, az uralkodói látogatás elsősorban jelképes üzenet. Konkrét megállapodást nem kötnek - erre a császárnak nincs is felhatalmazása de az út elmélyítheti, javíthatja a kapcsolatokat. Vladár Tamás Simon Cunliffe-Lister 15 éves, 10 millió font vagyona van. Örökölt egy kastélyt, egyedül élő unokatestvérétől. A 380 éves kastélyt évente 30 000 látogató keresi fel. A kastély falán Renoir és Cauguin festmények lógnak. Simon édesanyja azt mondja, biztos sok lány fog legyeskedni a fia körül. Őt azonban most még csak a szaxofon érdekli. Macau a piszkos pénzek ellen Macau, amely 400 év óta portugál gyarmat, most először lép fel a piszkos pénzek tisztára mosása ellen. Annak ellenére, hogy ez a kaszinóiról híres város szigorúan őrzi a banktitkot, a kormány most utasította a pénzintézeteket, hogy azonosítsák a Jelentős pénzügyietekben” részt vevő ügyfeleket. A rendelkezés szeptember 1-jén lépett életbe. A UPI amerikai hírügynökség megszerezte annak az „eljárási szabályzatnak” egy példányát, amelyet a kormány a rendelkezésekkel egyidőben adott ki. Ebben a többi között ez áll:- Gondosan el kell kerülni a részvételt a pénzek tisztára mosásában, akár bűncselekménnyel van kapcsolatban, akár nem. Teljes és részletes jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyfelek személyazonosságának megállapítását.-Az ügyletet meg kell tagadni, ha az ügyfél nem hajlandó személyazonosságát igazolni.- Minden banknak' szigorú belső ellenőrzést kell bevezetnie, hogy megakadályozzon olyan ügyleteket, amelyekekről feltételezhető, hogy bűn- cselekménnyel vannak kapcsolatban.-Az információkat a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, hogy lehetővé váljék a gyanús személyek azonosítása és a bűncselekmények megakadályozása, fgy kerülhető el, hogy a pénzintézet jó hírneve kárt szenvedjen, és hogy szándéka ellenére bűncs- lekménybe keveredjék. Macau, amely 1557 óta portugál gyarmat, jövedelmének 80 százalékát a szerencsjátéknak köszönheti. Kaszinóit egy hongkongi társaság ellenőrzi. Macau-t 1999-ben visszaadják a Kínai Népköztársaságnak. A terület egy főre eső nemzeti termelésének értéke 13 ezer dollár évente, 350 ezer főnyi lakossága Ázsia egyik legjövedelmezőbb gazdaságát mondhatja magáénak.- Macau gazdasága teljesen nyílt - mondta a hírügynökség tudósítójának egy bank vezetője. - Semmiféle ellenőrzés nincs a valuta beváltásnál, s ezért nehéz lesz kideríteni, hogy ki akaija piszkos pénzét tisztára mosni. A rendőrség már régóta gyanítja, hogy főleg kínai bűnöző szervezetek használják fel a macaui kaszinókat pénzmosásra. Észak-Koreának Macauban konzulátusa van, amely szintén gyakran használja a bankhálózatot. ^0 -Jj K s s 3 i k j i
