Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-19 / 226. szám
1993. augusztus 19., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Nem tagadják, a holland „hajózok” példája és sikere adta az ötletet Rádió tulajdonosainak, mert sztereó minőségben működtethetik a műsort (amire a hírek szerint Magyarországon még néhány esztendeig nem lesz lehetőség), s jó a hallgatónak (és a hirdetni szándékozónak), hiszen kap egy olyan adást, mely 11 órán keresztül könnyűzenét és rövidhíreket adva csupán szórakoztatni akar. Mi több, jó az újságíró társadalomnak is, hiszen - bár a műsorvezetők közt van főállású színész, s tanár is -, ha végig nézzük a DR munkatársi névsorát, abban jó néhány, eddig munkanélkül volt kollégát is megtalálhatunk. Akiknek viszont nem jó: jelenlegi és a leendő (frekvenciára váró) konkurencia. Pletykák, és ami mögöttük van- Vannak pletykák - mondja a főszerkesztő -, s ez természetesnek is tartom, miért ne lennének. Az egyik ilyen, hogy a műsort a magyar dohány- és szeszipar szponzorálja. A dolog egész egyszerűen nem igaz. Ami viszont tagadhatatlan: a két említett ágazatnak rendkívül jól jöhet a Dráva Rádió megalakulása. A horvát törvények ugyanis - a magyar jogszabályokkal ellentétben - engedélyezik a dohány és a szesz kulturált reklámozását, márpedig, ha a DR - a hazai médiumokkal ellentétben - közölheti hirdetéseiket, előbb-utóbb minden bizonnyal élnek is a lehetőséggel. Balogh Zoltán sem utasítja el, hogy erre sor kerülhet:- Ugyanúgy hirdethetnek, mint bárki más. Nem árulok el titkot, ha elmondom, valóban Tucatnyian „csinálják” azt a rádió műsort, mely rövid fennállása óta jó néhány hazai híradás témája volt már. A Dráva Rádióval (DR) többször foglalkozott már az Új Dunántúli Napló is, de felfigyelt rájuk a 168 óra, szinte a teljes központi sajtó, sőt, mint Balogh Zoltán főszerkesztő mondja, a jelenleg szerb megszállás alatt lévő Pélmonostor helyi rádióadója is. A pélmonostori főszerkesztőn kívül - aki horvát-magyar közös hadműveleti rádióként aposztrofálta a Dráva Rádiót - egyébként (a drávások által követhetően) csupán a kormány- párti Esti Hírlap és a Kossuth Rádió pécsi munkatársa fejezte ki nemtetszését nyilvánosan is a hazai frekvencia-moratórium megfricskázása miatt. Az Eszékről sugárzó „első magyar-külföldi” kereskedelmi adás, a pécsiek által szerkesztett Dráva Rádió azonban működik, s ha minden igaz, a napokban az eddig néha recsegő „kis adóról” egy, a jelenlegihez képest ötször nagyobb teljesítményűre kerül át a műsor, s ezzel a „hallótávolságuk” is egyenes arányban nő. Jogilag is minden rendben Az ügy jogi része a következőképpen néz ki. A DR a volt pélmonostori, de Pélmonostor szerb megszállása óta Eszéken működő Baranya Rádió kereskedelmi adása, ami nyilvánvalóan a horvát hatóságok megnyugtatása miatt van így. A DR gyakorlatilag a Baranya Rádiótól - mely csak délután négy órától sugároz - reggel öttől 16 óráig bérli az URH-n a 91,2 megahertzes frekvenciát. Jó ez mindenkinek. Jó a Baranyának, mert valutát kap bérleti díjként. Jó a Dráva Korszerű stúdió berendezések biztosítják a kiváló hangminó'séget Dráva Rádió A telefonnál a főszerkesztő, Balogh Zoltán tárgyaltunk például a BAT (a pécsi Dohánygyár) vezetőjével, Jennings úrral. Ő is azt mondta, amit a legtöbb általunk megkeresett vállalkozás: szívesen hirdet, de előbb hallani szeretné a műsort. Teljesen természetes magatartás. A Super Market mögött A stáb a baranyai olvasók által jól ismert központi Super Market mögötti üzletsoron, egy irodaház harmadik emeletén dolgozik, közösen használva a technikát a délután négytől sugárzó Baranya Rádióval. Három kis helyiség: egy a hírszerkesztőé, egy a technikusoké, s egy a mindenütt-szivacs süketszobáé, ahonnan a műsorvezető beszél. Az egész nem több, mint harminc négyzetméter. Ez a három piciny szoba jelenti - ahol így nyáron, nem ritka a negyven fokos hőség - egyelőre Dráva Rádiót. No, meg a pécsi, Szabadság úti bázis, ahonnan a hazai kapcsolatokat szervezik. Eszéken egyébként még láthatók a háború nyomai. Amíg nem lesz teljes béke, a helyiek nem is nagyon fogják eltüntetni a falakról a robbanások, gránátszilánkok nyomait - hiszen, ha újra kezdődne az egész, minek? A drávások azonban ettől nem tartanak. Műszak után a fiúk egy Németországban dolgozó házaspártól bérelt családi házban, a hölgyek egy városközponti garzonban pihenik ki a tizenegyórás műsor fáradalmait. S gyakorolnak, nem is keveset. Az adásról ugyanis tudni kell, profi rádiósnak egyedül a főszerkesztő tekinthető, a többiek most tanulják a szakmát. Balogh Zoltán nem sértődik meg, amikor megjegyzem: ezt (sajnos) a laikus, a hallgató is hamar észreveszi.- Keményen dolgozunk azon, hogy megszűnjenek a hibák. A nyelvbotlások, a két-három kollégánál tapasztalható hadarás, s ami a legnagyobb baj: az időnkénti egyénieskedés. Persze nem haraggal mondom ezt, hiszen erre számítani lehetett. Egy újságíró természetes, szinte ösztönös reakciója, hogy ha közlési lehetőséghez jut, feltör benne az önkifejezés vágya. Ez az viszont, amit a Dráva Rádiónál el kell felejteni. Szigorúan a rövid, tényszerű hírekre, s persze az egész nap hallható igényes könnyűzenére kell helyeznünk a hangsúlyt. Csak így nyerhetünk. A példa ragadós lehet A Dráva Rádióról jót és rosz- szat mondani is igen könnyű dolog. Egy valamit azonban valószínűleg senki nem vitat: ha nemzetközileg nem is példa nélkül álló, de óriási ötlet volt. (Ismeretes holland példa: ott egy, a parti vizeken túlra hajózó uszályról közvetítettek sikeres műsort frekvenciához nem jutó vállalkozók.) Az eltelt hetek azt bizonyítják, sokan felfigyeltek a drávásokra, s nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy megjövendöljük: hacsak a kormány végre teljesen fel nem oldja a frekvencia-moratóriumot, rövidesen követőjük is akad. Ausztriából, Romániából s a többi környező országból ugyanis ugyanúgy el lehet indítani egy, a Dráva Rádióéhoz hasonló műsort, mint ahogy ez Horvátországban megtörtént. Pauska Zsolt Lehet-e állam nélkül? Miért az államé egy szelet az augusztus 20-i nemzeti ünnepből? Ha hinni lehet C.N. Parkinsonnak, a meghökkentő törvényeiről világhíressé lett britnek, egyszerűen azért, mert az állam - a házasság mellett - az egyetlen olyan intézmény, amely miatt évezredek óta fanyalog az emberiség, mégsem tud nélküle élni. Mire is kell a világnak olyannyira az állam? A Larouss enciklopédia modem felfogása szerint azért, hogy egyebek mellett megfelelő feltételeket teremtsen „meghatározott társadalmi és gazdasági viszonyok fenntartására, a külső védelem biztosítására”. Ez ma nehezen vitatható, bár korántsem biztos, hogy Platon feltétlenül erre gondolt, amikor megálmodta az államot, örök ideákhoz igazodó filozófusok bölcs kormányzása mellett. Seneca Rómában annakidején azt remélte, hogy az állam a szellem nyugalmát és békéjét nyújtja polgárainak. Moms, az angol utópista nevelve és munkával közboldogságot akart teremteni az állam felhasználásával, a francia Voltaire pedig törvényes egyenjogúságra épülő szerveződésként írta le az államot. Mi a valóság? Ki így, ki úgy ítéli meg, ahogyan az ma nálunk szokás. De az történelmi tény: István, a szent, az első magyar király realizmusra építette az államát: a nemzet letelepítésére, újraszervezésére és ezzel megmentésére hozta létre. Európaivá tette a magyarságot, vállalva az ellenállást is. Arra intette híveit, ellenfeleit és utódait: ne álmodozzanak, hanem mindig olyannak lássák a magyarságot és a világot, amilyen. Ennek szellemében cselekedett, megalkuvás nélkül, vállalva harcot, kritikát... S mi ezért ünnepeljük máig - államalapítóként is. Kocsis Tamás Az első szint falai már elkészültek a Hungária út Petőfi út kereszteződésében készülő épületnek Fotó: Szundi György Irodaház - mélygarázzsal Minden helyiségnek van gazdája Hosszú évekig üresen állt Pécsett, a Hungária út-Petőfi út kereszteződése mellett egy telek. Néhány hete azonban építkezés kezdődött, s jövő év májusában elkészül az a mélygará- zsos, többszintes irodaház, amelynek terveit Dévényi Sándor Ybl-díjas építész készítette. Nemes Csaba, a beruházó és kivitelező Kőház Kft. ügyvezetője szerint egy tetszetős épülettel gazdagodik a város. A ház alatt - az előírásoknak megfelelően - mélygarázst alakítanak ki, ahol egy időben nyolc gépkocsit lehet tárolni. Innen lift visz fel majd a felső szintekre. Az elsőn egy üzlethelyiség lesz, valamint a Szentlőrinc és Vidéke Takarékszövetkezet fiókja, a második szintet ugyancsak a szövetkezet foglalja el, az igényes belsőépítészeti terv Wunderlich Ilona munkáját dicséri. A harmadik és negyedik szinten szintén irodákat alakítanak ki. Az épület érdekessége, hogy a belső válaszfalak mozgathatók lesznek: ennek a modul-rendszernek az az előnye, hogy a mindenkori igényeknek megfelelően változtatható az irodák nagysága, elrendezése. Az épület beruházásának költsége 70 millió forint. R. N. Vége a titkolózásnak A Árverésen a szovjet űrhajózás emlékei Van, aki kérdezi: kinek állt érdekében tönkretenni a céget? Penta Rt.: se bér, se végkielégítés Tavaly ilyenkor még biztosnak tűnt a jövő A Sotheby’s árverési cég december 11-én nagy aukciót rendez New Yorkban a szovjet űrhajózás örökbecsű - és harminc évvel ezelőtt műszakilag is világraszóló - emlékeiből, és a keményvaluta-bevétel a jelenlegi orosz űrkutatást támogatja. A több mint kétszáz árverési tárgy között lesznek darabok a Vosztok-1-ből, Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa űrkabinjából, és eladják a második űrhajós, German Tyitov kakassal díszített kisvilláját és konzervnyi- tóját is. Ezeket használta, amikor ő volt az első a világon, aki az űrben evett. Értékesítenek egy harminc évvel későbbi elsőt is: Helen Sharman, az első brit űrhajósnő űrruháját. Helen Sharman 1991-ben járt fenn szovjet űrhajóval. Az árverési tárgyakat az űrhajósok, családtagjaik és a szovjet űrprogramban részt vett cégek adták össze. A Sotheby’s vezetői szerint az oroszok nagyobb reklámot is szeretnének űrkutatásuk eredményeinek Nyugaton, s ez volna az árverés másik célja. - Övék volt az űrhajózás aranykora, de úgy titkolództak, hogy hőstetteik és eredményeik alig tudódtak ki. A NASA teleszórta a világ múzeumait az amerikai űrkutatás tárgyaival, Oroszországból pedig alig lehet bemutatni bármit - mondta a Sotheby’s egyik illetékese a The Timesnek. Mészáros György A Penta Kesztyűgyár Rt.-ben tavaly ilyenkor még közel négyszázan dolgoztak, ez a szám az elmúlt hónapokra kb. húszra csökkent. Nemrég ugyan a cég vezetői újra felvettek vagy húsz dolgozót, a többiek azonban a mai napig a pénzükre várnak. Volt szakszervezetisek információi szerint a ki nem fizetett összeg meghaladhatja akár a húszmillió forintot is. Az alábbi cikkben - mivel a tulajdonost, a fővárosban élő Juhász Andrást a héten nem sikerült elérnünk - a Penta alig egy esztendős vesszőfutásának nyomon követésére nem vállalkozunk, erre majd egy későbbi, terjedelmesebb írásban kerülhet csak sor. A jelenlegi helyzetet viszont - Kirchner Zoltán és Bárics László, egykori Penta-dolgozók és szakszervezeti képviselők információi alapján - már csak azért is vázolni kell, mert az Rt. jelen pillanatban is több, mint száz elbocsátott dolgozójának tartozik. S ezeknek a dolgozóknak jelenleg kétséges a megélhetése. A nagy kérdés, hogy mi vezetett a Penta látványos bukásához, főként, hogy tavaly ilyenkor még teljes évre lekötött volt a kapacitásuk, s Marczi Mihály, volt ügyvezető igazgató szerint a tulajdonosváltásig nyugodtan néztek a jövő elé. A Pentát a privatizáció során két külföldi cég - egy német és egy svájci - is szívesen kivásárolta volna, az ÁVÜ-t képviselő budapesti Valor Kft. mégis a volt KISZ KB volt gazdaságpolitikai titkára, a már említett Juhász András egyik cégének, a Váltónak adta oda. A bennfentesek egy része számára a mai napig rejtély, hogyan, s miért alakulhattak a dolgok így. Mint említettük, tavaly ilyenkor ugyanis még annyi megrendeléssel bírt a Penta, hogy szabad kapacitása nem is volt december végéig s úgy tűnt 1993-ban sem érheti baj a kesztyűgyáriakat. Hogy tíz hónap elteltével miért kellett mégis felszámolási eljárást indítani a Penta ellen, illetve, hogy e rövid idő alatt miért veszítették el még a reményt is a kilábalásra, ugyancsak a később megoldandó feladványok közé tartozik. Van, aki egyenesen úgy teszi fel a fenti kérdést: kinek állt érdekében tönkretenni a céget? Jelenleg csupán egyvalami tűnik biztosnak: mintegy 170 volt pentás a felmondási időre járó pénzek (mert hogy a cégvezetés az utóbbi hónapokban már fizetni sem igen volt hajlandó), s a végkielégítés folyósításában reménykedik. Mint Kirchner Zoltánék mondják, elég kilátástalan helyzetben várják az őket megillető összeget. A várakozási idő alatt ugyanis - munkalehetőség hiányában - se elhelyezkedni, se munkanélküli járadékért folyamodni nem tudnak, s ha sejtésük beigazolódik, s az Rt. szeptemberben öncsődöt jelent, az áldatlan állapot akár az év végéig is eltarthat. Miközben az elbocsátottak, s családjaik június óta nem jutnak pénzhez. (Az ügyre visszatérünk.) Pauska Zs.
