Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-17 / 224. szám

8 aj Dunántúlt napló 1993. augusztus 17., kedd 85 éve született Dr. Zsolt Zsigmond Orvos, egészségügyi ne­velő, sportvezető, történész volt egyszemélyben dr. Zsolt Zsigmond. Pécsett született 1908. augusztus 18-án, iskoláit is itt végezte. Az Erzsébet Tu­dományegyetemen 1933-ban avatták orvosdok­torrá. Az egyetemen díjtalan gyakornoki állást kapott, 1936-tól városi iskolaorvos. Számos intézményben látott el iskolaorvosi teendőket, a Széchenyi István Gyakorló Gimnáziumban, a Városi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában, a Községi Polgári Fiúiskolá­ban. A tankerületi főigaz­gató 1941-ben előbb polgári iskolai, majd gimnáziumi tanulmányi felügyelővé, felügyelő iskolaorvossá ne­vezte ki. A világháború éveiben többször behívták, ami nála orvosi gyakorlatot jelentett. Cibakházán a sárszögi ura­dalom orvosa, emellett köz­ségi orvosi teendőket is ellá­tott. 1944. januárjától de­cemberig az Országos Sportorvosi Intézet vezető orvosa. 1945 a hévizszen- tandrási körorvosi beosztás­ban találta. Még abban az évben hazatért. 1951-ben körzeti orvos, majd a városi rendelő főorvosa lett, de egy időben röntgen szakorvos is volt. A KÖJÁL-nál 1957-ben lett iskolahigiéni­kus, 1958-tól ismét vissza­tért iskolaorvosi hivatásá­hoz. Az 1960-as években a Komarov Gimnáziumban megszervezte - ahogy ő ne­vezte - a preventív egész­ségvédelem és egészségügyi szociális gondoskodás szol­gálatára való képzést, négy évi időtartamban, heti két órában. Gyermekkorában meg­kapta a paralizist. Egy jó ka­tonaorvos azonnal megmű- tötte, így használni tudta a jobb lábát. Nem sportolha­tott, mégis a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) tör­ténetében is jelentős szere­pet játszott, a vitorlázó, a tu­rista és az atlétikai szakosz­tály alapítója volt, később szakosztályvezető, majd egyesületi elnök lett. A mi­nőségi sport mellett már ak­kor is nagy gondot fordított a tömegsportra. Vezetése alatt az atlétikai szakosztály számos főiskolai bajnok­sággal és bajnokkal büsz­kélkedhetett. Az atléták ez- időtájt több országos rekor­dot is elértek.. . Mindenki azon csodálko­zott, hogyan bírja ezt a munkatempót, amikor új ol­daláról mutatkozott be. Már 1942-ben megjelent egy dolgozata a Sorsunk-ban a hazai egykekérdésről, az 1960-as, 1970-es években pedig számos cikke látott napvilágot a Dunántúli Nap­lóban a honfoglalásról, az Árpád-nemzetség eredeté­ről, a letelepedésről, a régi helynevekről, aminek csúcspontját az „Árpád?” című könyve és a Baranyai Hely történetírásban megje­lent dolgozata jelentette. Több megállapítása vihart kavart, több eszmefuttatásá­val a szakma nem értett egyet, de sajnálatos, hogy ebbéli tevékenységét nem teljesíthette ki: a halál aka­dályozta meg ebben. 1980. augusztus 7-én húnyt el. Dr. Vargha Dezső A Horthy-család kerepesi újratemetése Vigyázz! Imához! Takarodó! „Határozottan kifejezte kívánságát” Horthy Miklós, 1920-1944 között Magyarország kormányzója Szeptember 4-én helyezik nyugalomra Kerepesen, a csa­ládi kriptában, nagybányai Horthy Miklós, a felesége Purgly Magdolna földi marad­ványait, valamint ifjabb Horthy Miklós hamvait. Az újratemetés előkészületei közel három esz­tendeje tartanak, mint erről a Magyar Tengerészek Egyesü­lete 1990. december 20-án kel­tezett jegyzőkönyve tanúsko­dik: „Az egyesület minden poli­tikai irányzattól elhatárolva magát, kezdeményezi Horthy Miklós tengernagy hamvainak hazahozatalát, továbbá annak lebonyolításában tevékenyen részt kíván venni.”- Kapcsolatot kerestünk Horthy Miklós Portugáliában élő menyével, Edelsheim-Gyu- lai Ilona grófnővel. Elküldtük a jegyzőkönyv másolatát, s több­szöri levélváltás és telefonbe­szélgetés után megkaptuk a hozzájárulást az újratemetés szervezéséhez - mondja Dávid- házy András nyugalmazott ten­gerész kapitány, aki a részletek­ről is tájékoztat. Ólommal bélelt koporsók A gyászünnepség Kendere­sen, a családi kripta előterében zajlik majd, ennek a forgató- könyve részletekbe menően el­készült. Előzményként el kell mondani, hogy a lisszaboni an­gol temetőben történő kihanto- lás, a hazaszállítás, diszkrét kö­rülmények között történik. Dá- vidházy András közlése szerint a volt kormányzó és a felesége maradványait - temetéskor ólombetét is volt a koporsóban- a helyszínen két tölgyfako­porsóba helyezik, majd kulccsal lezárják. Ifjabb Horthy Miklós urnáját az egyik koporsóba he­lyezik. Az exhumálást portugá­lok végzik. Majd repülőgépre teszik a koporsókat és Zürich érintésével érkeznek meg Bu­dapestre, várhatóan szeptember 3-án, délután. Ferihegyről szep­tember 4-én reggel indul az az autósor, amely motoros és gép­kocsis rendőri biztosítással ha­lad Kenderesre, egyszerű szál­lítmányként, nem díszmenet­ként. Ökumenikus gyászszertartás Az újratemetés szertartása szeptember 4-én, fél 12-kor kezdődik, a családi kripta előtt felállított baldachinnál, ahol a koporsókat, illetve az urnát el­helyezik. A szertartást Seregély István egri érsek és Kocsis Elemér, a Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület püspöke végzi, minthogy Purgly Mag­dolna katolikus, Horthy Miklós református volt. Dávidházy ka­pitány tájékoztatása szerint 450 személy számára biztosítanak helyet közvetlenül a ravatal mellett. A magas beosztású vendégeken kívül itt lesznek a Honvéd Hagyományőrző Egye­sület, a Vitézi Rend, a Doni Baj­társi Szövetség, a magyaror­szági lovagrendek, a tengeré­szek képviselői, a Köztársasági Megbízott Jász-Nagykun Szol­nok megyei Területi Hivatalá­nak képviselője, a kenderesi elöljáróság tagjai és mások. Itt hangzanak el a búcsúbe­szédek - négyet terveznek a rendelkezésre álló 15 perc alatt. A kriptába helyezés előtt, vár­hatóan röviden szólni fog Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő, a néhai Horthy István felesége és ifjabb Horthy István. A szer­vezők úgy tudják, hogy a ken­deresi újratemetésen a család 54 tagja vesz részt, akik a világ kü­lönböző országaiból érkeznek. Tengerész temetési ima Először Purgly Magdolna koporsóját helyezik el a kriptá­ban. Nagybányai Horthy Mik­lóst kürtszó kíséri rövid, utolsó útjára; Vigyázz! Imához! Taka­rodó! A végső nyughelyen már csak egyetlen szöveg hangzik el a Tengerész temetési ima, amellyel a halott bajtársaktól mindig is búcsúztak a tengeré­szek, függetlenül attól, hogy hol volt a hazájuk és milyen vallá- súak voltak. Dávidházy András elmondta azt is, hogy a vélhetően nagy érdeklődésre való tekintettel mintegy 4000 személykocsi és autóbusz számára biztosítanak parkolóhelyet Kenderesen. Arra a kérdésre, hogy miért kezdeményezte a Magyar Ten­gerészek Egyesülete a volt kormányzó újratemetését, a nyugdíjas kapitány az említett közgyűlési jegyzőkönyvet idézte, miszerint Horthy Miklós tengernagy, mint kormányzó, segítette elő a magyar Duna-tengerhajózás létrehozá­sát. Ezzel visszasegítette Ma­gyarországot a tengeri kereske­delmi forgalomba, melynek jogutódjaként működik jelenleg is a magyar tengerhajózás. El­mondta azt is, hogy a szándék megvalósításához saját anyagi forrásaikkal kezdtek, aztán tá­mogatást kaptak a johannita és a máltai lovagrendtől. Nagybányai Horthy Miklós 1957. február 9-én hunyt el a portugáliai Estorilban. Purgly Magdolna Lisszabonban halt meg 1959. január 8-án, ifjabb Horthy Miklós 1993. március 28-án végezte életét. Edelsheim-Gyulai Ilona egy korábbi interjúban, arra a kér­désre, hogy a volt kormányzó végrendeletében utalt e a ma­gyarországi, majdani újrateme­tésre, így válaszolt: „A végren­delet erről nem szól, de nekem határozottan kifejezte az apó­som azt a kívánságát, hogy amennyiben Magyarország még az én életemben felszabadul, hozassuk haza a hamvait.” A Horthy család 1993. szep­tember 4-én hazatér Kende­resre. K. E. Veszprémtől Kaposvárig Keck Henrik Dániel felesége szikszói Szikszay Zsófia volt. Keck Jakab János dédunokája peremartoni Nagy Julianna férje Báthory Gábor, szuperinten­dense (püspöke) volt a duna- melléki ref. egyházkerületnek. Keck Dániel felesége szentki­rályszabadjai Boros Zsuzsanna. Német származásukat a Keck család tagjai soha nem tagadták meg, emellett kifejlődhetett a Alapításától kezdve nehéz küzdelmet kellett vívnia, nem­csak fejlődéésért, hanem puszta fennmaradásáért is. Arról már nyilatkoztam, hogy az 1812-ben megkezdett építkezéshez a gimnáziumot akkor támogató Magyari-Kossa Sámuel segít­sége kevésnek bizonyult. Meg kellett szerezni a tolnai és a fel­sőbaranyai egyházmegye támo­gatását is. Az épület befejezése után növelhették a tanárok szá­mát, s így az iskola aránylagos kicsisége mellett erős akciósu- gáruvá fejlődött. A végpontok Veszprém, Budapest (!), Apos- tag, Pécsvárad, Mohács, Dárda, Kopács. Az intézet nevelői munkáját az 1848-as szabad­ságharcig főképpen a reformkor eszmevilága, a reformátusság sorsa, az önfenntartás irányí­totta. Nívója emelkedett, Duna- földvár, Dombóvár, Pécsvárad féltékenyen észlelték a gimná­zium erősödését. Megszerzésé­ért, áthelyezéséért tevékenyked­tek. Amikor a császárhű Ma­gyari-Kossa Sámuel megvonta támogatását a gimnáziumtól, mert annak tanári kara 48-as A nyári szünidőben csendes a gimnázium környéke Gyönkön umra kitették a 48-as zászlót), igen nehéz anyagi helyzetbe ke­rült az intézet. Összezsugoro­dott, de megmaradt kis iskolá­nak 4 osztállyal. Az első világháború után Gyönk és a gyönki gimnázium sorsa beteljesülni készült. Szi- lassy Aladár gyönk-szabatoni földbirtokos, egyházkerületi fő­gondnok, a Közigazgatási Bíró­ság elnöke, dr. Pesthy Pál a gyönki kerület képviselője, igazságügyminiszter, a bányai evangélikus egyházkerület fel­ügyelője, dr. Keck László (apám), m.kir. kormányfőtaná­csos, a gimnázium fenntartó tes­tületének elnöke, valamint- Tolna vármegye vezetősége felkérésére Gyönk, mint járási tényezője lett. Miként történhe­tett, hogy a család ilyen gyorsan integrálódott?- Gondolom, elsősorban a befogadó magyarság szives fo­gadása, nyitottsága a társa­dalmi, politikai, az egyházi életben volt az egyik fő té­nyező, aztán a házasságok. Tudvalevő, hogy 1848 előtt a társadalom vezető rétege a ne­messég volt, előjogokkal, hisz táblabíró csak nemes lehetett. A Keck család magával hozta ne­mességét. Azt I. Miksa és I. Ferdinánd megerősítették, Keck János különös kegyében állott e császároknak. így lehetett táb­labíró Keck Dániel, a gimná­zium-alapító Keck Henrik fia. A házasságokat említettem. Fotó: Läufer László magyar hazafias érzés. Keck Dánielnél ez először mutatko­zott: 1848-ban vállalta, a gyönki járás sorozóbizottsági elnökségét. A nagyszékelyi egyházköség levéltára szerint a szabadságharc leverése után „az osztrák császár nem fogathatta el korai halála folytán.” Uno­kája, apám dr. Keck László sik­lósi kir. közjegyző kiemelkedő szerepet töltött be társadalmi, egyházi és politikai téren mint az Egységes Párt kerületi el­nöke, mint egyházmegyei ta­nácsbíró, megyebizottsági tag. Szemben a szélsőjobbal-A család hagyományának A gyönki gimnázium A Keck család magával hozta nemességét Az Új Vasárnapi Dunántúli Napló a gyönki gimnázium alapítá­sával foglalkozott. Az írás széleskörű érdeklődést keltett. Ezért megkérdeztük dr. Nagyszékelyi-Keck Antalt, mit tud a gimná­zium további sorsáról.- A Csitsvay András sárvári és ükapám Keck Henrik Dániel nagyszékelyi prédikátorok által 1806-ban Nagyszékelyben ala­pított gimnázium, mint a külső­somogyi ref. egyházmegye „centrális deákiskolája” egy ta­nítóval kezdte meg működését. Mikor a tanítók száma emelke­dett, a gyönki „urifamiliák” hí­vására Gyönkre helyeztek át. volt (egyik tanára résztvett a pákozdi csatában, a gimnázi­székhely megmaradt, vele együtt a gimnázium is.- Feltűnt, hogy az 1740-ben lelkipásztorként hazánkba tele­pedett Keck Vilmos családja igen rövid idő alatt a társa­dalmi, politikai élet befolyásos megfelelően Ön is igen élénken vett részt a politikai életben.- 1939-ban a mohácsi kerü­letben a Voksbund hivatalos je­löltjével szemben léptem fel. A legszerencsésebbnek nem mi­nősíthető Teleki-Basch paktum két egyéni kerületet, a bonyhá­dit és a mohácsit, egy megyei listás kerületet, a Bács-Kiskun vármegyeit futtatta” a Volks- bundnak. A pótválasztáson nagy fö­lénnyel megbuktattam dr. Mis­chung Konradot, a Volks- bund-jelöltet. Majd 1940-ben a Hubay-Vágó féle nemzetiségi javaslat miatt szembefordultam a szélsőjobboldallal. 1943. júniusában Magyaror­szág függetlenségét biztosító békét, a háború befejezését kö­vetelve beléptem a Magyar Elet Pártjába, hogy Kállay Miklós törekvéseit segítsem. Az 1944 március 19-i náci megszálláskor az elhurcolás el­kerülését fel nem derített tar­tózkodási helyemnek köszön­hettem. 1944 októberében ille­galitásba kellett vonulnom az első fegyverszüneti bizottság (a Fauszt-Dudás-báró Atzel) lét­rehozásában, kiküldésében gróf Bethlen Istvánnak nyújtott se­gítség miatt. Mint ismeretes a szicíliai partraszállás után a kormányzó a nyugati hatalmak­hoz küldte Náday vezérezre­dest. Ott azonban közölték vele, hogy az un. csatlósok a náci-el­lenes szövetségnek csak azzal a tagjával kezdhetnek fegyerszü- neti tárgyalásokat, amellyel fegyveres konfliktusban állnak. Bethlen nehezen tudta elfo­gadtatni a kormányzóval: meg kell tudni, hogy a bekövetkező szovjet megszállás után milyen tervei vannak velünk a szovje­teknek. A nácik erről játszva tudo­mást szereztek. S engem az Omelka-féle vészbíróság Buda­pest körülzárása után is nagy erőkkel a kerestetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom