Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-05 / 212. szám

1993. augusztus 5., csütörtök oj Dunántúli napló 7 „Éles akció” Az ausztriai Karintia tarto­mányi kormánya eldöntötte: szigorúan fellép a kelet-európai országokból érkező, részben ka­tasztrofális állapotú, s gyakran súlyosan környezetszennyező autóbuszok és kamionok ellen. A műszaki vizsgálaton meg­bukó járműveket kíméletlenül kivonják a forgalomból, amíg a tulajdonosok költségére ki nem javítják azokat. Amint dr. Peter Wieser, a karintiai tartományi főnök helyettesének illetékes titkára az MTI bécsi tudósítójá­nak telefonon elmondta, az „éles akciót” rendszeres, idő­szakos ellenőrzésekkel hajtják végre, amelyekről jóelőre érte­sítik az érintett országok bécsi követségeit. A megadott idő­szakokban a rendőrség leállítja, és szakértők segítségével alapos műszaki vizsgálatnak veti alá a kiszemelt j árműveket. Visszavonult a trónörökös apósa Lemondott külügyi államtit­kári megbízatásáról Ovada Hi- szasi, a japán trónörökös fele­ségének édesapja. A lemondás nem a mostani politikai váltás­sal, hanem azzal kapcsolatos, hogy Ovada Maszako kisasz- szonyt nemrégiben vette el Na- ruhito trónörökös. Az esküvő óta vita tárgya, mi történjék Maszako édesapjával. A kül­ügyi államtitkárt sokáig esé­lyesnek tartották arra, hogy át­vegye japán washingtoni nagy­követi posztját, vagy esetleg a szigetország ENSZ nagyköveti megbízatását, ám ez esetleg az­zal járt volna, hogy erősödik a császári család befolyása a kül­politikára. Emiatt döntött úgy Japán egyik legtapasztaltabb külügyi szakembere, hogy visz- szavonul, tanácsadóként dolgo­zik tovább a külügyminisztéri­umban. Drágább lesz betegnek lenni Vasárnaptól többe kerül be­tegnek lenni Franciaországban, miután érvénybe lépett a társa­dalombiztosítási térítések csök­kentése. Megváltozott a kórházi térítési díj: a társadalombiztosí­tás az eddigi napi 50 helyett 55 frankos hozzájárulást kér a be­tegektől. Ugyancsak változott a gyógyszer-visszatérítés rend­szere. A súlyos, vagy idült be­tegségekben szenvedők az ed­digi 70 helyett csak 65 százalé­kot kapnak vissza a társadalom- biztosítástól gyógyszerszámlá­jukból. A könnyű lefolyású, nem veszélyes betegségekre ki­írt gyógyszerek árának pedig csak 35 százalékát lehet vissza­igényelni az eddigi 40 helyett. Az orvosi vizsgálatok költségé­nek visszatérítéséből is levettek öt százalékot, 75 helyett csak hetven százalékot adnak vissza a betegnek. Még két évig atomhatalom Ukrajna még legalább két évig atomhatalom marad - je­lentette ki Dmitrij Pavlicsko, az ukrán parlament külügyi bizott­ságának elnöke. A kievi rádió­nak nyilatkozva Pavlicsko el­mondta: 1995-ig, az atomso- rompó-szerződés felülvizsgála­táig Ukrajna meg kívánja tartani a 46 szilárd hajtóanyagú ballisz­tikus rakétáját. A képviselő azt sem zárta ki, hogy Kiev 1995 után sem válik meg a területén lévő nukleáris arzenáltól, ami, szavai szerint, megfelel országa nemzetbizton­sági érdekeinek. Ukrajna az Egyesült Államokkal, Oroszor­szággal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal együtt tavaly májusban Lisszabonban köte­lezte magát a szovjet-amerikai lefegyverzési egyezmények be­tartására. A fatelepet egy osztrák-magyar kft. üzemelteti Fotó: Löffler Gábor Dunaszekcsőn a kezdő lépéseket már megtették Útban a Raiffeisen szövetkezet felé Mit mond a jog Mit tehetünk adatainkkal? A Raiffeisen szövetkezetek a múlt században keletkeztek, amikor a parasztok földet sze­rezhettek. Alapelvük a segítség az önsegélyezéshez, mint közö­sen elért teljesítmény, azzal a céllal, hogy a gazdaságilag önállóan működő tagüzemek versenyképessége növekedjen. A MOSZ vezetése, a Német és az Osztrák Raiffeisen Szövet­kezeti Szövetség között 1991-ben megállapodás szüle­tett, hogy a szövetkezetek át­alakulásakor ezt a modellt ajánl­ják a gazdaságok széles táborá­nak. Már megalakult a Raiffei­sen Iroda, és a három szervezet életre hívta a Magyar Raiffeisen Alapítványt. Baranya megyében a Duna Gyöngye Mezőgazdasági Szol­gáltató és Értékesítő Szövetke­zet Dunaszekcsőn vállalkozott arra, hogy Raiffeisen típusú szövetkezetté alakul. Első lé­pésként az átalakulását köve­tően megváltoztatta a szervezeti felépítését. A szövetkezet leg­Ünnepélyes keretek között ír­ták alá a Magyar Nemzeti Bank első angol font kötvényének ki­bocsátásáról szóló dokumentu­mot hétfőn Budapesten a jegy­bank és a forgalmazó angol konzorcium vezető bankja - a GB Morgan - képviselői. A kötvénykibocsátás értéke 100 millió font volt. A kötvé­nyek kamata évi 10 százalék, 10 éves futamidő mellett. Az értékpapírok többségét - a GB Morgan képviselőjének szavai szerint - az angol érték­papírpiac sajátosságának meg­fontosabb szerve a közgyűlés lett. Változatlanul jelentős sze­repet kap a küldöttgyűlés is, amelynek munkájában részt vesznek a nyugdíjasok, és az egyes munkaszervezeti egysé­gekbe nem tartozó küldöttek is. A szövetkezet mindennapi munkáját az igazgatóság irá­nyítja. A szövetkezetben a korábbi főágazati, ágazati egységek he­lyébe az önkormányzatok lép­tek, amelyek szoros kapcsolat­ban, és mellérendeltségi vi­szonyban állnak, tevékenysé­güket a vagyonkezelő és szol­gáltató önkormányzatok koor­dinálják. Az önkormányzati egységek maguk választják ve­zetőiket, bizonyos értékhatárig gazdasági kötelezettséget vál­lalnak, saját vagyont teremte­nek, maguk döntenek az adózás utáni eredmény felhasználásá­ról. A tulajdonosi ellenőrzést a szövetkezetben a közgyűlés ál­tal megválasztott felügyelőbi­zottság végzi. Mindez az alapja felelően intézményi befektetők jegyezték le. A jegyzés sikerét elősegítette a kibocsátás időzí­tése, mivel az egybeesett a pót­költségvetés elfogadásával és az áfa törvény módosításával. Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is meg­erősítette ezt, akinek szavai sze­rint ezek a lépések növelték a befektetők bizalmát abban, hogy a magyar kormányzat el­tökélten halad a piacgazdaság kiépítésének útján és nem en­gedi elszabadulni az állami költségvetés hiányát. a későbbiekben kialakuló Raif­feisen típusú szövetkezetnek. Az Osztrák Szövetkezeti Szö­vetség megbízottai részt vettek Dunaszekcsőn a szövetkezeti átalakulásban és folyamatosan segítik azt. A Magyar Raiffeisen Alapít­vány két pályázatot is kiírt. Az egyik fő témaköre, hogy az új szövetkezeti törvény előírásai szerint működő gazdaságok mi­ként alakulhatnak át fokozato­san Raiffeisen típusú mezőgaz­dasági beszerző és értékesítő szövetkezetté, a másik arra ke­res választ és megoldást, hogy a piaci feltételek jobb kihaszná­lása érdekében milyen típusú és jogi formájú vállalkozások jöj­jenek létre, és ezek hogyan kap­csolódjanak az érdekképviseleti szervekhez, szakmai tömörülé­sekhez. Mind a két pályázaton részt kívánnak venni a duna- szekcsőiek, hogy az ott elnyert támogatással végrehajthassák programjukat. Sz. K. Támad a tüdőbaj A nyomorral összefüggő, rég leküzdöttnek hitt múlt századi népbetegség: a tüdőbaj újra tá­mad Nagy-Britanniában. Az egyik londoni kórházban köz­pont nyílt a betegség elleni küz­delem újrafelvételére, és az or­vosok sürgetik, hogy a brit egészségügyi hatóságok ismét tegyék kötelezővé a BCG-ol- tást. Az országban az utóbbi négy-öt évben valójában évről évre mind több tüdőbajost re­gisztrálnak, és az idén már 6000 esetet jegyeztek föl. Országosan a megbetegedési arány öt a szá­zezerhez, de London keleti sze­génynegyedeiben átlagosan 160 a betegek száma százezer la­kosra számítva. A tavaly életbe léptetett adatvé­delmi törvény pontosan megha­tározza, hogy a személyiségi joggal védett adatokat mikor és ki(k)nek vagyunk kötelesek ki­szolgáltatni. Az így nyert ada­tok titkosságát, illetve nyilvá­nosságra hozatalának bizonyos esetekben megengedett módjait ugyancsak ez a törvény szabá­lyozza. Azt is, hogy az érintett személynek az általa már ki­szolgáltatott adatokkal kapcso­latban milyen jogai vannak. A tájékozódáshoz való jog Mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kérjen sze­mélyes adatainak kezeléséről. A rá vonatkozó nyilvántartásokba, amennyiben az fizikailag lehet­séges és nincs törvényi korláto­zás, mindenki betekinthet. A be­tekintés egyébként az adatkeze­lésekről való tájékoztatás leg­egyszerűbb és leggyorsabb formája. Az adott személyt - kérésére - az adatkezelő tájékoztatni kö­teles arról, hogy milyen adatait tartja nyilván, mi célból, és mi jogosította fel erre. Közölni kell a nyilvántartás időtartamát, és azt, hogy az adatokat kiknek és milyen célból adták át, ha sor került adattovábbításra. (Pél­dául, ha valaki elmegy a társa­dalombiztosítási igazgatóságra és megkérdezi, hogy nyilvántar- tanak-e róla adatokat, és ha igen, milyeneket, a tb-szerv kö­teles megadni a tájékoztatást.) Az adatkezelő a tájékoztatást a kérelem benyújtásától számí­tott legrövidebb időn belül, leg­feljebb azonban 30 nap alatt kö­teles írásban megadni. A tájé­koztatás ingyenes. Ha azonban valaki egy éven belül ugyan­azon területre vonatkozóan is­mételten tájékoztatást kér, az adatkezelő kérheti költségeinek megtérítését. Ha utóbb kiderül, hogy az adatokat jogellenesen kezelték vagy helyesbíteni kell őket, akkor a megfizetett költ­ségtérítést vissza kell fizetni. Az adatok helyesbítése, törlése A valóságnak meg nem felelő adatokat helyesbíteni kell, mely történhet az adott személy ké­relmére, vagy az adatkezelő sa­ját észlelése alapján. Az adatokat törölni kell, ha kiderült, hogy kezelésük jogel­lenes, vagy ha a törlést az érin­tett személy kéri. (Például ha valaki megszünteti a biztosítá­sát, és kéri adatainak a törlését, a biztosító erre köteles.) A jog­szabályban elrendelt, kötelező adatkezelésekben szereplő ada­tok törlését nem lehet kérni. (Például nem lehet kérni az adóhatóságot, hogy a jogsze­rűen nyilvántartott helyes ada­tokat törölje.) Az adatokat tö­rölni kell akkor is, ha az adatke­zelés célja megszűnt, kivéve, ha azokat külön jogszabály alapján levéltári őrizetbe adták át. A helyesbítésről és a törlésről az érintett személyt értesíteni kell. Mellőzhető az értesítés, ha az adatkezelés céljára tekintettel az érintett személy jogos érde­két ez nem sérti. Vonatkozik ez azokra az esetekre is, amikor az adatok felvétele, tárolása során véletlen elírás történt, amit az adatkezelő maga észlel és he­lyesbít. Az érintett jogainak korlátozása Korábban említettük, hogy társadalmi érdekből előfordul, hogy az egyén valamilyen jogát korlátozzák. Ez érvényes az adatvédelemre is, az említett jogokat (tájékoztatás, helyesbí­tés, törlés) azonban kivételesen, az adatvédelmi törvényben meghatározott esetekben és csak törvényi szabályozással lehet korlátozni. Az érintett joga így csak honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési vagy bűnüldö­zési, állami vagy helyi pénzügyi érdekből, illetve az érintett vagy mások jogainak védelmére te­kintettel korlátozható. A kérel­mének megtagadása esetén az adatkezelő köteles közölni az indokot is. Ha az érintett jogait megsér­tették vagy neki kárt okoztak, bírósághoz fordulhat. Illetékes a bíróság A perre az adatkezelő székhe­lye szerinti bíróság az illetékes. Ä per során az adatkezelő köte­les bizonyítani azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, hogy jogszerűen vette fel és tartotta nyilván az adatokat, jogszerűen tagadta meg a tájékoztatást, a helyesbítést vagy a törlést. Ha a bíróság megállapítja a jogellenességet, az adatkezelő kötelezi a tájékoztatás megadá­sára, az adat helyesbítésére vagy törlésére. Kártérítés Az adatok jogellenes kezelé­sével, az adatvédelem technikai követelményeinek megszegé­sével az érintett személynek gyakran kárt is okoznak. A kárt az adatkezelő köteles megtérí­teni. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt az adatkezelés kö­rén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan közre­hatásából származó kárt nem kell megtéríteni. Százmillió font értékű magyar kötvénykibocsátás Drágán termel-e a magyar mezőgazdaság? Újra és újra makacsul vissza­tér egy sokszor már megcáfolt tévhit, amely szerint a magyar mezőgazdaság jó termelési eredményekkel büszkélkedhet, de sajnos mindezt túl drágán produkálja. Márton János, Mentényi Miklós és mások már régen megcáfolták ezt az állí­tást, mégis vissza kell térni rá. Egyes vélemények szerint azért termelt drágán a nagyüzemi mezőgazdaság, mert túl nagy adminisztratív létszámot fog­lalkoztatott. Mihez képest? Tetszetős érv persze, hogy a farmer nyugaton egyszemély- ben főnök és beosztott, fő­könyvelő, anyagkönyvelő, stb. De tegyük már hozzá, hogy 20-30 hektáros üzemben, vég­letekig specializált termelési szerkezettel. Egy magyar ter­melőszövetkezet viszont 4-5 ezer hektáron gazdálkodott idáig, soklábon állt, termelt 8-10 féle növényt, tartott több állatfajt, azoknak is különféle hasznosítási irányait (tejelő és húsmarha például), korcsoport­jait. Azután ott van a mellék­üzemági tevékenység, a szö­vetkezet vágóhídja, savanyító­üzeme, tejfeldolgozója, az épí­tőbrigád, sok szövetkezet fog­lalkozik vendéglátással, keres­kedelemmel, stb. Erre a szerteágazó tevékeny­ségre elosztva egyáltalán nem tűnik túlzottnak az adminisztra­tív létszám. Nyilván megfelelő gépesítéssel azért ezt is csök­kenteni lehet. Volt az előző rendszerben egy kötelező adat­szolgáltatási terhelés is, erről nem az üzemek tehet­tek. Másrészt a magyar traktoros, kombájnos napi teljesítménye nem kisebb, hanem nagyobb volt, mint a nyugat-német, a francia, vagy akár az amerikai gépkezelőé, egyszerűen a na­gyobb táblaméretek, a tömbösí­tett szerkezet, a kevesebb for­duló, más táblára vonulás, stb., tehát a kevesebb holtidő miatt. Az állattenyésztésben sem gondozott nálunk a tehenész, a sertéstelepi gondozó kevesebb állatot, mint Dániában, Hollan­diában. Ugyanakkor az egy te­hénre jutó tejtermelés ma több Magyarországon, mint az Eu­rópai Közösség átlaga. Érdekes egyébként, hogy Wassily Leon- tyef neves orosz származású amerikai közgazdász is leírta néhány évvel ezelőtt, hogy vizsgálatai szerint a magyar mezőgazdaság termelékeny­sége felülmúlja a francia me­zőgazdaságét. Még érdekesebb, hogy a hazai sajtóban alig volt visszhangja megállapításának. Ami pedig a méregdrága gépi technika kihasználtságát illeti, egyetlen ország sem tud versenyezni velünk e téren. Ná­lunk egy traktor, egy kombájn évente 4-6-szor nagyobb terüle­tet lát el, mint bármelyik nyu­gati országban. Mindezek ismeretében föl kell tenni a kérdést, hogy mi­ért jön elő mégis makacsul a „drágán termelő” magyar me­zőgazdaság kizárólag nálunk élő (életben tartott?) mítosza? Külföldön egyébként nagyon is tisztában vannak mezőgaz­daságunk valós teljesítményé­vel, tapasztalatom szerint. Ha pedig az élőmunka termelé­kenységét a bérek és teljesít­mények viszonya alapján néz­zük, akkor a magyar traktoros és kombájnos nyugodtan fel­vétetheti magát a Guiness-re- kordok könyvébe, hiszen al­bán munkabérrel angol, fran­cia (nyugat)német, stb. telje­sítményt meghaladó munkát végez el naponta. Persze ha a csillagászati élelmiszerárakat nézzük, ak­kor nagyon kényelmes magya­rázatot kapunk a „drágán ter­melő” hazai mezőgazdaság mítoszával, és nem kell baj­lódnunk azzal, hogy miként alakulhatnak ki a termelői és a fogyasztói árak között több száz százalékos árrések, ame­lyekkel megintcsak egyedül állunk a világon .. . Gazdag László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom