Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-05 / 212. szám
6 üj Dunántúli napló 1993. augusztus 5., csütörtök Ronald Mutebi II. herceget a Baganda törzs 36. kabakajá- nak (királyának) koronázták meg július 31-én Ugandában. A hagyományoknak megfelelően a koronázási szertartás után körbehordozták. 51 év óta először koronáztak Bugandában, az eseményre ezrek jöttek el. Az utolsó király Mutebi II. édesapja, Sir Edward Mutesa II. volt, akit 1942-ben koronáztak meg. Jótékonysági hangverseny Clinton szaxofonozik A hatalom hobbija a muzsikálás. Emirek, miniszterek, elnökök ragadtatják tapsra muzsikusként a közönségüket, ám e tapsokból nem derül ki, hogy a nagy dilettáns játékának, vagy a tekintélyének szól. Ilyen sztárokról álmodnak a lemezkiadók! Hiszen egy trombitáló elnök fényképes lemeze garantáltan megnyitja a pénztárcákat akkor is, ha a szélesebb végén fújja a hangszerét... Egyetlen amatőrről tartják, hogy szólistaként is megállná a helyét, s ez Bili Clinton. Nos, az amerikai elnök november 18-án szaxofonjával lép a választói elé: a rádió élő adásban közvetíti azt a jótékonysági műsort, melyet a hajléktalanok megsegítésére rendeznek. Bár a program többek között Barbara Streisand és Dave Brubeck nevével is eladható lenne, a szenzációt mégiscsak az jelenti, hogy Tom Waits énekest Bill Clinton kíséri. A dal híres és az alkalomhoz illő: „Brother can you spare me a dime?” Testvér tudnál nekem tíz centet adni? A műsor szervezője - nyilatkozata szerint csodálja Clinton elnök zenei tehetségét - meg van győződve arról, hogy ennek a programnak a rádióban és lemezen is nagyobb sikere lesz, mint amikor még csak elnökjelöltként bűvölte el hallgatóit Bili Clinton, egy nyilvános tévéműsorban, és állította maga mellé az ifjú választókat. Pénzhamisító ne verje a feleségét Pénzhamisító, vagy hamis pénz forgalomba hozója ne verje a feleségét, legalább is ne annyira, hogy az asszony a rendőröket hívja. Ezt a tanulságot alighanem egy életre szólóan megjegyzi magának a di- joni Dániel Pierotti. Amikor ugyanis a segítségül hívott rendőrök megjelentek, a. házaspár tovább veszekedett, s eközben az asszony elkottyantotta, mivel foglalkozik mellékesen a férfi. A segítségül hívott szakértő nyomozók hamarosan megtalálták a lakásban a hamis ötszáz frankosokat, s eljutottak három másik férfihez is, akik szintén a hamisított bankjegyeken igyekeztek túladni. Mint kiderült, a rendőrök már találkoztak az ilyen - meglehetősen gyenge minőségű, ám mégis sokaknak „elsütött” - bankókkal, s most azt remélik, hogy a házastársi veszekedés eredményeként sikerül majd eljutniok a bankópréshez is. Válságban a luxuséttermek Inkább hamburger? A párizsi Haute-Couture a nagyvilági divat után a francia Heute Cuisine-t is válság fenyegeti. Soha nem volt még ennyi üres asztal a luxuséttermekben! Az sem igen fordult még elő a Fény Városának történetében, hogy a turisták egy jobbnak számító, háromcsillagos szálló éttermében alkudozni (!) merjenek a menü áráról. A gasztronómiából befolyó összegek az év első három hónapjában 30 %-kal estek vissza az előző évihez képest, május végéig 1844 francia étterem jelentett csődöt. Ha ez ilyen ütemben folytatódik, az év végére 4500 étterem húzza le a rolót, pedig már tavaly is 3550 vendéglátóhelyet zártak be. „Az Öböl-háború óta nem megy jól” - nyilatkozta az elzászi Jean-Oaul Bucher, a Flo sörözőhálózat tulajdonosa. „De négy év óta most vagyunk a mélyponton.” Az étterem tulajdonos jó érzékkel megszimatolta, mi a teendő ebben a helyzetben. „A luxus ma már nem megy. Az emberek enni akarnak valamit, mindegy, hogy mit, csak ne legyen drága. A pezsgőzés rég kiment a divatból, bezzeg annál több fogy a lencsefőzelékből, füstölt hússal. Végtére is, ki akar kiadni 900 frankot egy evésért, amikor 3 millió munkanélküli van az országban és a piros lámpánál gyerekek tucatjai kéregetnek”? A drága belvárosi éttermek elsősorban hétköznap délben üresek. „Korábban az ingatlanügynökök tették ki a vendégkörünk egyharmadát” - nyilatkozta egy kétcsillagos étterem tulajdonosa. „Az ingatlanpiac azonban beszűkült, így elmaradtak az üzleti ebédek is. A menedzserek is szorosabbra húzták a nadrágszíjat. Az érem másik oldala pedig, hogy nem akarnak sokáig távol lenni munkahelyüktől, bekapnak valamit egy gyorsétteremben és máris rohannak vissza”. A dollár kedvezőtlen árfolyama az amerikai turisták távolmaradásával jár, de megfogyatkozott a kontinensről érkezők száma is. A Cote d Azur elegáns éttermei 200 frankos „olcsó” menüvel próbálják meg becsalogatni a fürdővendégeket,de más vendégcsalogató is szerepel a csőddel küszködő tu- lajdonosk ötlettárában: a párizsi Guy Savoy például a vacsora végeztével ingyen hazaszállítja a vendégeket. De vigasztal-e minket hogy vendéget fogadni - és főként megtartani - nem csak nálunk egyre nehezebb? Új módszerrel, egy speciális pumpával emelik ki az érméket Trevi kútjából 629 zsák remény Ki tudja, a konjunktúra ingadozása vagy a nosztalgia okozta-e, de az idei nagytakarítás alkalmával sokkal több pénzt halásztak ki a római Trevi-kútból, mint tavaly. A köztisztasági hivatal dolgozói összesen 629 zsák aprópénzt kotortak ki a medencéből, míg tavaly csak 200 zsáknyi gyűlt össze. A hagyomány szerint még visszatér Rómába az, aki utolsó estéjén pénzt dob Róma leghíresebb és legpompásabb, 1735-ben épült díszkút- jába. A hagyományos nyugat-euRománia két cigánykirályának vetélkedése élesebbé vált a koronák körüli harccal - írja az AP amerikai hírügynökség. Julian, „minden cigányok császára” 87 ezer dollárra biztosította aranyból készült fejékét - közölte az Evenimentul Zilei című lap. A koronát 100 gyémánt és rubint díszíti. Értékével való dicsekedés egyenes válasz volt Cioabának, aki „minden cigányok királyának” nevezi magát. Mindkét „uralkodó” rezidenciája Szebenben (Sibiu) van. Cioaba szeptemberben történt megkoronázása alkalmával büszkélkedve közölte, hogy 24 karátos aranyból készült kororópai valutákon kívül idén igen sok japán jent találtak, de a jelek szerint sok dél-amerikai is visszavágyik Rómába ... Nem így az afrikaiak: még soha egyetlen afrikai pénzérme sem akadt a medence aljában. Újdonság volt idén a kelet-európai pénzek aránylag nagy mennyisége. A Trevi-kút medencéjébe dobált pénzt a városi köztisztasági hivatal dolgozói évről évre összegyűjtik és egy külön e célra szakosodott cégnek adják át szortírozásra és megszámo- lásra. Az akció kényes művelet, nája csaknem 2 kilogrammot nyom. A vetélkedés alapja az, hogy mindketten azt állítják: a világon élő 70 millió cigány felett uralkodnak. Julian augusztus 8-ra tervezi megkoronáztatását, ugyancsak Szebenben. Cioabát azonban az ENSZ-ben a világ cigányainak képviselőjeként tartják számon. A vetélkedés annak ellenére öltött éles formát, hogy Cioaba lányát, Luciát feleségül vette Julian hasonló nevű legidősebb fia. Egy 1992. januárjában megejtett számlálás szerint Romániában 409 ezer cigány él, s ezzel a magyarok után a legnagyobb nemzetiségnek számítanak. amelyet a rendőrség felügyelete mellett hajtanak végre. A megszámolt és különválogatott érmékre más-más sors vár: az olasz pénz közvetlenül Róma város költségvetését gazdagítja, míg a külföldi fémpénzeket a Vöröskeresztnek adják át. Azt hihetnők, a kútba dobált pénzzel talán nem is érdemes törődni, évente azonban legalább 100 millió líra (6 millió forint) bevételt hoz a városnak. Voltak egészen kiemelkedő évek is, pld. 1988, amikor 280 millió lírát ért a „halász-zsákmány”. Borsos Sándor Bosszú - hirdetésekben Édes a bosszú - különösen 16 évi házasság után. A 40 éves angol Bob Aris feladott egy újsághirdetést, miután elvált ugyancsak 40 éves Linda nevű feleségétől. A képen a férfi új barátnőjével csókolózik, a kép aláírása pedig: „Bob Aris végre szabad”. A megsértett exfeleség sem hagyta annyiban, ő is feladott egy újsághirdetést, „Hurrá, elváltam” címmel. Ezt az exférj hibáinak felsorolása követte: Bob horkol, túrja az orrát, a hálószobában veti le a zokniját, hogy zavartalanul morzsolgat- hassa a talpát. Lekerült a fátyol A múlt hét végére lekerült a „fátyol” Madeleine homlokáról: eltávolították azt a hatalmas vásznat, amely a francia főváros egyik jólismert műemléke, a központban lévő Madeleine templom homlokzatát takarta. Az 1400 négyzetméteres felületre az alkotók - Oddes tervező és a berlini királyi palotát is „helyreállító” Catherine Feff és munkatársaik az eredeti homlokzat pontos mását festették rá, s ez gyakran be is csapta a messziről odapillantókat. Az óriás vászonnal a homlokzat hatalmas szoborcsoportjának helyreállítást fedték el. Játékos kedvű franciák Az ötös befutó, a lottó és a „kaparós” sorsjegy volt a favorit tavaly Franciaországban: a franciák többet költöttek szerencsejátékokra, mint könyvekre és újságokra együttvéve, vagy akár italra. A most közzétett statisztikai adatok szerint tavaly a családok bruttó jövedelmének 1,3 százaléka, nem kevesebb mint 65 milliárd frank ment el lóversenyre és lottózásra. Ez az összeg minden eddigit meghalad, noha a kaszinói szerencsejátékok nem szerepelnek az összeállításban - igaz, ezek részesedése viszonylag kicsi. A hagyományok tovább élnek: bár egyre több és több francia lottózik, vagy vásárol sorsjegyet, a legnagyobb jövedelmet mégis a közkedvelt lóversenyfogadás hozta. Erre 34,7 milliárdot adtak ki a franciák. Érdekesség, hogy a legnépszerűbb az ötös befutóra történő fogadás volt: ezen lehet a legtöbbet nyerni, bár a találati esély természetesen kisebb. Valamivel kevesebben fogadtak négyes, illetve hármas befutóra. Majdnem utolérte a csikókra költött összeget a lottó és a kaparós sorsjegyek kiadása: erre harminc milliárdot*fordítottak a franciák. Egyedül a csak tavaly bevezetett „Milliomos” sorsjegyre kilenc milliárdot költöttek, igaz, itt a legnagyobb nyerők egyben televíziós szereplési lehetőséget is kapnak, s ez nagy vonzerő lehet a milliós nyeremény mellett. Többen lottóznak, mint loviznak. Koronás cigánykirályok Filatéliai szenzáció: öt Mauritius kalapács alatt Sherwood nem a régi A Mauritius ugyan nem a világ legritkább bélyege, nem is a legdrágább, a gyűjtők szemében mégis maga a legenda. Kék változatából a világon összesen 12, a vörösből 14 példányt tartanak számon. Ebből 4-4 található a legnagyobb Mauritius-gyűjte- ményben, II. Erzsébet angol királynő páratlan bélyegöszeállí- tásában. A többi? Jobbára titok. Most azonban megbolydult a filatelista-világ: fölröppent a hír, hogy a genfi David Feldman ház november 3-i aukcióján öt(!) Mauritiust bocsátanak árverésre - potom 600 millió forint értékben. Az avatott bélyegesek tudják: az 1847-ben az egykori brit sziget-gyarmaton kiadott bélyegből utoljára 1932-ben adtak el egyszerre több példányt, azóta kizárólag egyedi darabok cseréltek gazdát. Ezúttal viszont egy magát közelebbről megnevezni nem kívánó „európai konzorciumi” együtt kíván eladni egy postatiszta 2 pennys kéket, egy szintén lebélyegzett 1 pennys vöröset - ráadásként pedig magát a csodát: az 1 és 2 pennys bélyeggel bérmentesített és postai utat bejárt híres Bordeaux-leve- let. Mauritius-ügyben egyébként legnagyobb hírre az 1953-ban elhunyt Alfred Caspary New York-i tőzsdeügynök tett szert, aki a világ legnagyobb magán- gyűjteménye tulajdonosának vallotta magát. Annak idején egyetlen Mauritius londoni aukciójára áthajózott az óceánon: reggel érkezett, délután megvette a bélyeget és este visszaindult Amerikába. Az ominózus utazás után nem titkolta: a tőzsdén távollétében többet vesztett, mint amennyit a Mauritius megszerzésével nyert. „De a bélyeg szenvedély, a Mauritius kincs, a tőzsde viszont csak munkahely - még ha jól meg is élek belőle ...” - tért napirendre a dolog felett. A Mauritius különben selejt. A nyomdász a „Post Paid” (bérmentesítve) helyett a „Post office” (postahivatal) szöveget nyomott Victoria királynő portréja mellé a bélyegre. Lady Gomm, a gyarmati kormányzó felesége egy fogadásra szóló meghívót már 500 példányban szétküldött, amikor észrevették a nyomdai hibát. De a bélyeg talán a világ egyetlen terméke, amelyből a selejt mindig sokkal értékesebb, mint a hibátlan példány. Kocsis Tamás Robin Hood idejében még tökéletes búvóhely volt a Sher- wood-i erdő Nottingham serifje elől. Ma már azonban nem lenne az. Körös-körül városok és parasztgazdaságok, s ráadásul pihenni vágyó turisták tömegei lepik el a legendás erdőt. Valamikor a hatalmas erdőség beborította szinte az egész Nottingham grófságot Kö- zép-Angliában. Ma ellenben a brit kormány kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy pótolja a kipusztult erdőket. Az egy évvel ezelőtt indított mentőakció azonban csak lassan halad, csupán 500 fát ültettek eddig. A grandiózus terv keretében 800 hektárnyi területen akarnak 10-20 éven belül fákat ültetni, hogy ismét megteremtsék a történelmi hírességű Sherwood-i erdőt. Az erdőt, amelyben nem ritka az 500 éves tölgy, természetesen ezután is látogathatják a pihenni vágyók, évente mintegy nyolcszázezren. A látogatók persze elsősorban azt a tölgyfát akarják látni, amely a XIII. század elején rejtekhelyül szolgált Robin Hood- nak és félelmet nem ismerő harcosainak. A fa a legnagyobb az egész erdőben - 27 méter magas és 28 méter széles. Robin Hood idejében a Sherwood-i erdő körülvette Nottingham grófság legtöbb faluját.
