Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-04 / 211. szám

10 aj Dunántúli napló 1993. augusztus 4., szerda Az tJj DN v itafórum a A betegjogról Az egészségügy reformja és a Társadalombiztosítási Ön- kormányzatok választásakor kialakult viták során sok témát és kérdést körüljártak már. A majd mindenre kiható viták nyomán kezd „valami” meg­egyezés látszata is felsejleni, bár - megítélésem szerint - ahol pénzről is szó van, igazi megegyezés sohasem alakulhat ki. Mindig újabb és újabb elé­gedetlenségek és viták gerjed­nek. A fent említett viták során egy kérdéssel szinte alig, mondhatnám egyáltalán nem foglalkoztak. Ez pedig a „ betegjog A betegjog alatt azt a jogot értem, amikor a paciens tudja, hogy a pénzéért mire jogosult, vagyis az egészségügyi szol­gáltatás igénybe vétele során mihez van joga. A pénz alatt - elsősorban - a jövedelem után levont, befizetett egészségbiz­tosítási járulékot és a nyugdíja­sok munkás évek alatt „meg­váltott” jogaikat értem. Miért tartom fontosnak, hogy ezzel a kérdéssel foglal­kozzunk? Ha elromlik a mosógépünk, tv-nk a javítás szükségességét, majd minden esetben meg tud­juk ítélni és szerelőt hívunk. Az elvégzett munka minőségét is könnyen minősíthetjük, majd fizetünk. Ezt a folyama­tot a piacgazdaság csak előse­gítheti és erősítheti a szolgálta­tást igénybevevő részéről. Az egészségügyi szolgálta­tás terén a szabad orvos- és kórház- választás, csak bizo­nyos korlátok között igaz. Túl sok a megszorítás még, és az egészségbiztosítás sem térít mindent! Hazánk orvosi etikája a „tit­kolózásra” épül, vagyis a beteg állapotát nem közlik hitelt ér­demlően sem a beteggel, sem a hozzátartozójával. Sok még a hitegetés! Azt hiszem, min­denki tudna legalább két-há- rom példát. Egyes ápolási folyamatok, vizsgálatok „igénybevétele” során sem közlik minden eset­ben a folyamatot és az esetle­ges utóhatásokat. A német - volt nyugat német - egészségi ellátás területén egy egyszerű vizsgálat esetén is nyilatkoza­tot iratnak alá a beteggel. A nyilatkozat színes, rajzos for­mában mutatja a vizsgálatot, beavatkozás menetét és az eset­leges utóhatásokat, szövődmé­nyeket. Hiába, ők már nagyko­rúak! A sort lehetne folytatni, de ezekből is látható, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor elvárható tá­jékoztatást lehetne még nö­velni. Mivel már tudjuk, hogy nem ingyenes, elvárhatjuk, hogy megtudjuk, megkap- tunk-e mindent ami megillet bennünket és azt kaptuk-e meg, ami a kor és a hazai szín­vonal szerint elvárható volt. Van még mit tenni a színvo­nalas felvilágosító munka terü­letén úgy az alapellátásban, mint a fekvőbeteg intézetek­ben. A színvonalas munka és közérthető kiadványok bizo­nyos - nem kevés! - anyagi rá­fordítást igényelnek és ezt a fi­nanszírozónak kell biztosítani. Aki nem más, mint az egész­ségbiztosítási önkormányzat. Bízom benne, ha bokros teen­dőiket - javadalmazásuk mér­tékének megállapítása - befe­jezték a fentiekre is jut idejük. Perényi József KDNP megyei titkár „Felvonulósdi hitelben” A KDNP elnökségének nyilatkozata A párbeszédet túlértékelik Az agrárágazat a mezőgazda­ság problémái közismertek, de néhány számot had idézzek. A mezőgazdasági termékek érté­kesítése 89 évhez viszonyítva 92-ben 61%., 89-ben a mező- gazdaságban foglalkoztatott lét­szám 627 ezer fő volt. 92-ben 240 ezer. A vetetlen terület a pár tízezer hektárral szemben közel 500 ezer, az állatlétszám minden állatfaj tekintetében le­galább 30%-al csökkent. És vé­gül csak 1991-ről 1992-re a termeléshez felhasznált ipari árak 42%-kal emelkedtek, ugyanakkor a felvásárlási árak csak az 1990. évinek a 99%-át érték el. Ebből következik, hogy ma Magyarországon nem lehet nyereségesen nem lehet mezőgazdálkodást folytatni. Ez nem szövetkezeti kérdés, ez sújtja az egyéni gazdálkodókat és a társasvállalkozókat egy­aránt, vagyis minden mezőgaz­dasági termelőt. Mit tettek a mezőgazdasá­gért? Megszüntették a támoga­tások nagy részét, míg Nyugat- európa 10%-kal növelte azokat. Még mindig nincs szabályozott agrárpiac, a már elfogadott tör­vény sem működik. Ma a ter­melő, ha elkezd etetni egy disz­nót, nem tudja, mennyit kap érte, egyáltalán el tudja-e adni. Az elmúlt évi aszálykárt nem rendezték. A termelők jogos igényeit senki nem hallgatja meg. A termelés teljes ellehetet­lenülése előtt állunk. Ezek apró-cseprő ügyek? Egy demokratikus államban az érdekérvényesítés eszköztá­rában a demonstráció is benne „Nem ígérünk, cselekszünk” - hirdeti magáról a magánvál­lalkozók érdekeit felvállaló új párt.-A Vállalkozók Pártja és a Köztársaság Párt mellett mi in­dokolja a Magánvállalkozók Pártjának létrejöttét? - kérdez­tük Túli Lajost, a párt elnökét.-Napjainkban azt tapasztal­juk, hogy az állampolgár to­vábbra is kiszolgáltatott, véle­ményére nem figyelnek, érde­keit semmibe veszik. Az állam­polgárok többsége valamilyen formában vállalkozik, és Sop­rontól Záhonyig egyre türelmet­lenebbül, ingerültebben váiják, hogy problémáikat ne söpörjék le egy türelmetlen mozdulattal. Ma Magyarországon csak párt­szerű körülmények között érvé­nyesíthetik a vállalkozók politi­kai akaratukat, ezért vált szük­ségessé pártunk létrehozása.- Kik lehetnek a párt tagjai?- A vállalkozók: kereskedők, iparosok, jogászok, orvosok, tanárok, mezőgazdasági vállal­kozók, újságírók, vagyis min­van és sajnos még a fejlett de­mokráciákban is szükség van erre. A tárgyalásos rendezést megkezdtük, de ha ez nem vezet eredményre, nem divatból fo­gunk demonstrálni. Ott pedig mindenkit meg lehet majd kér­dezni, miért vesz azon részt. A szövetkezetek vezetői az új törvény szerint választott, nem idézőjelben választott felelős vezetők, akik a teljes vagyo­nukkal felelnek az igazgatóság­gal együtt, ha a szövetkezetnek kárt okoznak döntéseikkel. A valakik által kinevezettek fe lelőssége és az őket ellenőrzőké kicsit más. Az állami vagyonügynökség ellenőrző szervezete a privati­záció és átalakulás során 85%-ban talált visszaéléseket és törvénytelenségeket. Lehet, hogy valaki számára ez meg­nyugtató, de nekem mint állam­polgárnak nem. Még egy dolgot ajánlanék a szerző szíves figyelmébe. Jelen­leg nincsenek már tsz.-földek, hiszen minden föld magántulaj­donban van. A szövetkezetek használók, és csak olyan földet használnak, amire megállapo­dásuk van. Egyetértek azzal, hogy sár­dobálásra semmi szükség. A té­nyek adottak, szakszerű elem­zésük és a valós prob­léma-megközelítés a fontos. Ne a szövetkezetek mellett vagy ellen tegyünk, hanem a végveszélyben lévő magyar mezőgazdaságért. Margittal Miklós Mezőgazdasági Termelők Szövetsége den ember, aki a családja eltar­tására, megélhetésének biztosí­tására, gazdagítására vállalko­zott, különféle - egyelőre szét­szórt-csoportosulásokban azo­nosul véleményünkkel.- A tagszervezés hol tart?- Tulajdonképpen most kez­dődik. Mintegy 2000-re tehető pillanatnyilag a tagok száma. Sok vidéki, területi csoport je­lezte együttműködési szándé­kát, például Baranya, Tolna, Győr-Sopron megye stb. Re­méljük, hogy a meglévő szerve­zeti bázisokra építve olyan vá­lasztási pártot hoztunk létre, amely rövid időn belül tagságá­ban, fizető tagságában és szer­vezettségben összemérhető lesz a jelenlegi tekintélyesebb párt­tömörülésekkel is. Noha cse­lekvési programunk csak ezután áll össze, tudjuk, hogy mire vál­lalkoztunk pártunk létrehozásá­val. Ha bekerülünk a politikai vérkeringésbe, akkor majd bi­zonyítunk. Mi tényleg nem ígé­rünk, hanem cselekszünk. Mérő Éva A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége - figye­lembe véve a televíziós és rá­diós híradásokat, elsősorban az Egyenleg beszámolóját a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a Szabad Demokraták Szövetsége közti megbeszélésről -, szüksé­gesnek tartja felhívni a figyel­met a következőkre: A KDNP a pártok közti meg­beszéléseket a politikai élet normális jelenségének tartja. Sajnálatos, hogy a különféle eszmei alapon álló pártok kö­zötti párbeszédet egyesek túlér­tékelik és közeledésnek fogják fel. A kereszténydemokrata­szabaddemokrata megbeszélé­sen sem rendszeres együttmű­ködésről, sem koalíciós kapcso­A legfrissebb közvéle­mény-kutatási adatok egyálta­lán nem igazolják a Magyar Demokrata Fórummal szemben oly gyakran hangoztatott váda­kat, hogy diktatórikus, intole­ráns, kirekesztő volna. Az ada­tok azt bizonyítják, hogy éppen az MDF-nek elkötelezettek vagy vele rokonszenvezők a legdemokratikusabbak, legtole- ránsabbak, ebből következően a legkisebb veszélyt jelentik a más nézeteket vallók, másképp gondolkodók számára. A GfK Hungária által készí­tett és a Magyar Hírlap július 27-i számában megjelent felmé­rés szerint a hat parlamenti párt közül az MDF támogatói érte­nek egyet a legkevésbé azzal az állítással, hogy „Államunknak el kellene járnia azokkal az em­berekkel szemben, akiknek a Az Új DN. július 21-i számá­ban „Igazságtalan és felhábo­rító. - Halasszák el az árverést” címmel kővágószőlősi, cser- kuti, kővágótőttősi, bakonyai polgárok, akik a kővágószőlősi Vörös Szikla TSZ földárverésén vettek részt, cikket írtak mint­egy segélykiáltásként az őket ért sérelmek miatt. Az újság­cikket aláírta Bátor József kő­vágószőlősi polgármester és Hangya Antal, a Független Kis­gazdapárt megyei elnöke. Miért került sor e levél megírására? A Vörös Szikla TSZ termő­földjei a fenti községek terüle­tén vannak, pár parcella földte­rület tartozik a pécsi közigazga­tási területhez. (Ezek összesé­gében sem tesznek ki 3 hek- tártj.A Magyar Közlöny 1993. január 23-i száma közölte, mely földterület mely közigazgatási latfelvétel lehetőségéről nem esett szó. A két párt között je­lentős szemléletbeli, gondolko­dásbeli különbségek vannak, s ezek markáns kifejezése javára válik a magyar politikai életben való világos alternatívák kiala­kulásának. A kereszténydemokraták egyébként helytelenítik a vá­lasztási kampány korai meg­kezdését. Jelenleg az ország sú­lyos problémáinak megoldásán kell dolgozni minden politikai erőnek. A mai politikai élet sajátos­ságai alapján csak a kétfordulós választás biztosíthatja a képvi­selők kellő legitimitását. Ursprung János KDNP elnökségi tag nézetei és gondolatai erősen el­térnek a többség véleményétől”. Valamely párt igazi arculatát sohasem az határozza meg, hogy indokolatlanfélelemből vagy politikai számításból má­sok milyen képet festenek róla, de még az sem, hogy vezetői mit hirdetnek magukról. A döntő a híveinek gondolkodás- módja, ami azonban most a Fó­rum esetében azonosnak bizo­nyult a szervezet által mindig is vallott nézetekkel. (Megjegyezzük, hogy a köz­vélemény-kutató cég az ala­csony elemszám miatt az adato­kat csak tájékoztatásul közölte. Ezért a következtetéseket azzal a fenntartással kell kezelni, amellyel a többi olyan kutatást melyeknél 1000 fős mintával dolgoztak.) Herényi Károly sajtószóvivő területhez tartozik, így pécsi la­kosok is részt vehettek az árve­résen. Az első földárverésen, mely Cserkúton volt a pécsi közigaz­gatási területhez tartozó földek új gazdára találtak. A következő árverést két napra rá Kővágó- szőlősön tartották. Itt szintén részt vettek a pécsi lakosok, ami ellen a helybeli gazdák felemel­ték szavukat, méltatlankodás­nak adtak hangot. Az árverésen jelent volt Kő­bőr Béla, a Megyei Kárpótlási Hivatal vezetője és Papp And­rás országgyűlési képviselő, akit Kőbőr Béla kért fel, hogy legyen jelen, mert a cserkúti ár­verésen elszabadultak az indula­tok. így szem- és fültanúja lehe­tett a kárpótlással kapcsolatos problémáknak. Ők arra kérték a licitálni szándékozókat, mivel a „Nem akarunk statiszták lenni” A jobb életre vállalkoznak Az MDF nem diktatórikus, nem kirekesztő Válasz a „Hiénáknak”! Mislenyi piramisok Az Új Dunántúli Napló 1993. július 12-én és július 28-án megjelent „Mislenyi pirami­sok” és ’’Kit tennék Kozármis- leny ellenében?” című írásaira a következőket kívánom megvá­laszolni: A tény: mint polgármestert megkerestek, hogy 9 piramist építenének Kozármislenyben. Mivel láttam benne fantáziát, az ajánlatot beterjesztettem a kép­viselőtestület elé. Ez a köteles­ségem. Ha bárki állampolgár megkeres és a téma arra érde­mes, az előteijesztést meg kell tennem. Mondják, hogy szerbek vol­tak, mert szerb-horvátul, vagy valamilyen más szláv nyelven beszéltek. Még szerencse, hogy ők jobban tudják, mint aki részt vett a piramisházakkal kapcso­latos tárgyaláson. Ha már nyilatkozik valaki a sajtó képviselőjének, akkor le­gyen következetes. Ha blöff, akkor miért óvatosak a néme­tek? Nem azért, hogy nehogy blöffölőkkel blöfföljenek? Áttérve a „más szemében a szálkát” gondolatra. Lehet, hogy a 25 éves helyi adómen­tesség kevés volt!? Elgondol­kodtató ... Építészetileg be nem fejezett iskola. A KEK-elnök-, mert a cégbíróság a napokban beje­gyezte az egyesületet, amelynek tagszáma 13 fő - újkeletű szállí­tási vállalkozó, de úgy látszik, nem sokat ért a vállalkozások­hoz más területen, mivel min­den építkezésen (így a csatorna- építésnél is) van, lehet ún. hi­ánypótlás, melynek anyagi el­lenértéke biztosított, a kivite­lező végszámlájából visszatar­tottuk. Tehát anyagi kár nem érte az önkormányzatot. A kivi­telező a munkát testületi döntés alapján nyerte el, a kivitelező kozármislenyi székhelyű, tehát tudhatott a tóépítésről. Nem be­szélve arról, hogy ingyen csi­nálta volna, felajánlás volt, így annak ellenértéke az önkor­mányzatot nem terhelte. Bár a testület az építést felfüggesz­tette. A panzió készfizető kezessé­gével kapcsolatban csupán any- nyit, hogy vannak vállalkozá­sok, amelyek virulnak, s vannak olyanok, amelyek tönkre men­nek. Ez befuccsolt. A per fo­lyamatban van, s vádaskodni könnyebb. „A döntést a pol­gármester szorgalmazta”: igen ez mindenhol így működik! Ha nem szorgalmazza a polgármes­ter, akkor nem is kerül szóba. Igaz, ha nem csinálunk semmit, akkor nem okozunk „kárt”. Bár akkor meg az a baj. Hogy miért nem sikerült a családiházas építési szándék? Csupán azért, mert a kárpótlási földek bejegyzése illetve a földhivatali anyagtorlódás miatt igen sok időt vesztettünk. Nem beszélve arról, hogy egy szim­pécsiek jelenléte jogos, hallga­tólagosan állapodjanak meg a földterületekben. Az itteni probléma országos szintű, az Órszággyűlés majd tárgyalni fogja, és a második lépcsőben sorrakerülő árverésre határozat lesz arra vonatkozóan, hogy a helybeli lakósok előnyt élvezhessenek. - Ez a határozat nem született meg, így megint csak az árverésen résztvevők­nek kellett egymással kompro­misszumra jutni. Az árverés zökkenőmentesen zajlott mindaddig, míg egyes földre éhes „hiéna” meg nem szegte azt. Sőt, volt olyan is, ki kárpótlási jegyeinek nagyságá­val hencegve, lekezelő stílus­ban, kompromisszumra hajlan­dóságot sem mutatva folytatta az árverést. Az újságcikk lényegében azért íródott, hogy a soron kö­vetkező árverésen, a nem hely­béli lakosok vegyék figyelembe patizánsuk volt, aki elvette a családiházas övezet tervét külső sugallatra, mondván nincs pénz. Holott megkértük az állami tá­mogatást is (a napokban kaptuk meg az elutasító választ), s tar­talék összeget is félre tettünk erre. Ugyanakkor vannak bizo­nyos körök, akik privatizációs szándékkal potom pénzért sze­retnék megszerezni a területet. Dehát ez magánügy - állítólag. Az állampolgár, aki a pénzét erre feltette, a végtelenségig nem tud várni, tehát visszakérte, s máshol építkezik (ÁFA visz- szatérítés, infláció stb.). Hogy k> mit merészel, - az magánügy. F lhívom minden tisztes szán­dékú állampolgár figyelmét, hogy nem merészség kérdése a testületi ülésekre eljárni, hanem állampolgári jog. A szakmai véleményekről annyit, hogy furcsamód nem kerékasztalnál akarják adni, ha­nem a testület és a polgármester lejáratásával a TV vagy a sajtó nyilvánossága előtt. Lehet, hogy a Műszaki Főis­kola főigazgatójának (mellesleg Ybl díjas építész), illetve főis­kolai építész csoportjának szak- véleménye nem jó, s felül kell bírálni, mert ez így dukál? S hogy „a polgármester az 1990. évi választási program­jából - ami már akkor is irreá­lisnak látszott - semmit sem va­lósított meg ”. A levél írója elfe­lejtette, hogy történt egy vi­szonylagos rendszerváltás és ma már az embereket nem lehet megetetni, mint a múltban. Lát­nak és jeleznek „korrekt” mó­don. Még szerencse, hogy van egy „KÉK” egyesületi vezetés, amely nyitott szemmel jár, mindent megcsináltat a falu képviselőtestülete helyett (is­kola, teniszpálya, kézilabda pá­lya, szennyvíz csatorna, támfal, utak, járdák stb.) illetve bírál. Nem beszélve arról, csak akkor tudom végrehajtani a progra­mot, ha azt a képviselők több­sége megszavazza. Bízzunk benne, hogy mi képviselők - s jómagam is - vagyunk annyira felnőttek, hogy tudunk a falu érdekében dönteni a mindenkori körülményeknek megfelelően. S ha kell, továbbra is esetleg külső tanácsadók segítségével. A piramisokról még csak annyit, hogy minden üzlet ak­kor ér valamit, amikor látszik az eredmény. Közlöm, most mi vagyunk soron. Választáskor be lehet nevezni, s meg lehet mu­tatni, hogy „ki mit tud”, s ho­gyan. De ne felejtsék el: akkor mi is csak segítő szándékkal, de tudunk bírálni. S végül, bár­mennyire is megfogalmazódott egy beszélgetés során egyesek között a gondolat, hogy lelép­tetnek, közlöm, ahhoz én is kel­lek! Ferencz Miklós Kozármisleny polgármester az itt élők kérését, mert ennek elmulasztásával a helybeliek nem hogy kárpótolva, hanem másodszor is kirabolva lesznek. Az újságcikket Bátor József, mint helybeli polgármester és Hangya Ántal, mint a Független Kisgazdapárt megyei elnöke azért írta alá, mert a panaszun­kat meghallgatták és jogosnak találták, és ez ügyben képvisel­nek bennünket. Tisztelet azoknak, akik a tör­vény nyújtotta lehetőséggel élve ugyan részt vettek az árverésen, hogy kárpótlási jegyüket itt ka­matoztathassák, de nem éltek vissza vele. Nem mi helybeliek és nem is azok a pécsi földet vásárolni szándékozó polgárok tehetünk arról, hogy a törvény ilyen jog­hézagokat hagy, hanem azok, akik ezt a törvényt megalkották, megszavazták. ifj. Hergyó László Kővágószőlős, Hunyadi u. 4. } I i 4 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom