Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-04 / 211. szám
10 aj Dunántúli napló 1993. augusztus 4., szerda Az tJj DN v itafórum a A betegjogról Az egészségügy reformja és a Társadalombiztosítási Ön- kormányzatok választásakor kialakult viták során sok témát és kérdést körüljártak már. A majd mindenre kiható viták nyomán kezd „valami” megegyezés látszata is felsejleni, bár - megítélésem szerint - ahol pénzről is szó van, igazi megegyezés sohasem alakulhat ki. Mindig újabb és újabb elégedetlenségek és viták gerjednek. A fent említett viták során egy kérdéssel szinte alig, mondhatnám egyáltalán nem foglalkoztak. Ez pedig a „ betegjog A betegjog alatt azt a jogot értem, amikor a paciens tudja, hogy a pénzéért mire jogosult, vagyis az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele során mihez van joga. A pénz alatt - elsősorban - a jövedelem után levont, befizetett egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjasok munkás évek alatt „megváltott” jogaikat értem. Miért tartom fontosnak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk? Ha elromlik a mosógépünk, tv-nk a javítás szükségességét, majd minden esetben meg tudjuk ítélni és szerelőt hívunk. Az elvégzett munka minőségét is könnyen minősíthetjük, majd fizetünk. Ezt a folyamatot a piacgazdaság csak elősegítheti és erősítheti a szolgáltatást igénybevevő részéről. Az egészségügyi szolgáltatás terén a szabad orvos- és kórház- választás, csak bizonyos korlátok között igaz. Túl sok a megszorítás még, és az egészségbiztosítás sem térít mindent! Hazánk orvosi etikája a „titkolózásra” épül, vagyis a beteg állapotát nem közlik hitelt érdemlően sem a beteggel, sem a hozzátartozójával. Sok még a hitegetés! Azt hiszem, mindenki tudna legalább két-há- rom példát. Egyes ápolási folyamatok, vizsgálatok „igénybevétele” során sem közlik minden esetben a folyamatot és az esetleges utóhatásokat. A német - volt nyugat német - egészségi ellátás területén egy egyszerű vizsgálat esetén is nyilatkozatot iratnak alá a beteggel. A nyilatkozat színes, rajzos formában mutatja a vizsgálatot, beavatkozás menetét és az esetleges utóhatásokat, szövődményeket. Hiába, ők már nagykorúak! A sort lehetne folytatni, de ezekből is látható, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor elvárható tájékoztatást lehetne még növelni. Mivel már tudjuk, hogy nem ingyenes, elvárhatjuk, hogy megtudjuk, megkap- tunk-e mindent ami megillet bennünket és azt kaptuk-e meg, ami a kor és a hazai színvonal szerint elvárható volt. Van még mit tenni a színvonalas felvilágosító munka területén úgy az alapellátásban, mint a fekvőbeteg intézetekben. A színvonalas munka és közérthető kiadványok bizonyos - nem kevés! - anyagi ráfordítást igényelnek és ezt a finanszírozónak kell biztosítani. Aki nem más, mint az egészségbiztosítási önkormányzat. Bízom benne, ha bokros teendőiket - javadalmazásuk mértékének megállapítása - befejezték a fentiekre is jut idejük. Perényi József KDNP megyei titkár „Felvonulósdi hitelben” A KDNP elnökségének nyilatkozata A párbeszédet túlértékelik Az agrárágazat a mezőgazdaság problémái közismertek, de néhány számot had idézzek. A mezőgazdasági termékek értékesítése 89 évhez viszonyítva 92-ben 61%., 89-ben a mező- gazdaságban foglalkoztatott létszám 627 ezer fő volt. 92-ben 240 ezer. A vetetlen terület a pár tízezer hektárral szemben közel 500 ezer, az állatlétszám minden állatfaj tekintetében legalább 30%-al csökkent. És végül csak 1991-ről 1992-re a termeléshez felhasznált ipari árak 42%-kal emelkedtek, ugyanakkor a felvásárlási árak csak az 1990. évinek a 99%-át érték el. Ebből következik, hogy ma Magyarországon nem lehet nyereségesen nem lehet mezőgazdálkodást folytatni. Ez nem szövetkezeti kérdés, ez sújtja az egyéni gazdálkodókat és a társasvállalkozókat egyaránt, vagyis minden mezőgazdasági termelőt. Mit tettek a mezőgazdaságért? Megszüntették a támogatások nagy részét, míg Nyugat- európa 10%-kal növelte azokat. Még mindig nincs szabályozott agrárpiac, a már elfogadott törvény sem működik. Ma a termelő, ha elkezd etetni egy disznót, nem tudja, mennyit kap érte, egyáltalán el tudja-e adni. Az elmúlt évi aszálykárt nem rendezték. A termelők jogos igényeit senki nem hallgatja meg. A termelés teljes ellehetetlenülése előtt állunk. Ezek apró-cseprő ügyek? Egy demokratikus államban az érdekérvényesítés eszköztárában a demonstráció is benne „Nem ígérünk, cselekszünk” - hirdeti magáról a magánvállalkozók érdekeit felvállaló új párt.-A Vállalkozók Pártja és a Köztársaság Párt mellett mi indokolja a Magánvállalkozók Pártjának létrejöttét? - kérdeztük Túli Lajost, a párt elnökét.-Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy az állampolgár továbbra is kiszolgáltatott, véleményére nem figyelnek, érdekeit semmibe veszik. Az állampolgárok többsége valamilyen formában vállalkozik, és Soprontól Záhonyig egyre türelmetlenebbül, ingerültebben váiják, hogy problémáikat ne söpörjék le egy türelmetlen mozdulattal. Ma Magyarországon csak pártszerű körülmények között érvényesíthetik a vállalkozók politikai akaratukat, ezért vált szükségessé pártunk létrehozása.- Kik lehetnek a párt tagjai?- A vállalkozók: kereskedők, iparosok, jogászok, orvosok, tanárok, mezőgazdasági vállalkozók, újságírók, vagyis minvan és sajnos még a fejlett demokráciákban is szükség van erre. A tárgyalásos rendezést megkezdtük, de ha ez nem vezet eredményre, nem divatból fogunk demonstrálni. Ott pedig mindenkit meg lehet majd kérdezni, miért vesz azon részt. A szövetkezetek vezetői az új törvény szerint választott, nem idézőjelben választott felelős vezetők, akik a teljes vagyonukkal felelnek az igazgatósággal együtt, ha a szövetkezetnek kárt okoznak döntéseikkel. A valakik által kinevezettek fe lelőssége és az őket ellenőrzőké kicsit más. Az állami vagyonügynökség ellenőrző szervezete a privatizáció és átalakulás során 85%-ban talált visszaéléseket és törvénytelenségeket. Lehet, hogy valaki számára ez megnyugtató, de nekem mint állampolgárnak nem. Még egy dolgot ajánlanék a szerző szíves figyelmébe. Jelenleg nincsenek már tsz.-földek, hiszen minden föld magántulajdonban van. A szövetkezetek használók, és csak olyan földet használnak, amire megállapodásuk van. Egyetértek azzal, hogy sárdobálásra semmi szükség. A tények adottak, szakszerű elemzésük és a valós probléma-megközelítés a fontos. Ne a szövetkezetek mellett vagy ellen tegyünk, hanem a végveszélyben lévő magyar mezőgazdaságért. Margittal Miklós Mezőgazdasági Termelők Szövetsége den ember, aki a családja eltartására, megélhetésének biztosítására, gazdagítására vállalkozott, különféle - egyelőre szétszórt-csoportosulásokban azonosul véleményünkkel.- A tagszervezés hol tart?- Tulajdonképpen most kezdődik. Mintegy 2000-re tehető pillanatnyilag a tagok száma. Sok vidéki, területi csoport jelezte együttműködési szándékát, például Baranya, Tolna, Győr-Sopron megye stb. Reméljük, hogy a meglévő szervezeti bázisokra építve olyan választási pártot hoztunk létre, amely rövid időn belül tagságában, fizető tagságában és szervezettségben összemérhető lesz a jelenlegi tekintélyesebb párttömörülésekkel is. Noha cselekvési programunk csak ezután áll össze, tudjuk, hogy mire vállalkoztunk pártunk létrehozásával. Ha bekerülünk a politikai vérkeringésbe, akkor majd bizonyítunk. Mi tényleg nem ígérünk, hanem cselekszünk. Mérő Éva A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége - figyelembe véve a televíziós és rádiós híradásokat, elsősorban az Egyenleg beszámolóját a Kereszténydemokrata Néppárt és a Szabad Demokraták Szövetsége közti megbeszélésről -, szükségesnek tartja felhívni a figyelmet a következőkre: A KDNP a pártok közti megbeszéléseket a politikai élet normális jelenségének tartja. Sajnálatos, hogy a különféle eszmei alapon álló pártok közötti párbeszédet egyesek túlértékelik és közeledésnek fogják fel. A kereszténydemokrataszabaddemokrata megbeszélésen sem rendszeres együttműködésről, sem koalíciós kapcsoA legfrissebb közvélemény-kutatási adatok egyáltalán nem igazolják a Magyar Demokrata Fórummal szemben oly gyakran hangoztatott vádakat, hogy diktatórikus, intoleráns, kirekesztő volna. Az adatok azt bizonyítják, hogy éppen az MDF-nek elkötelezettek vagy vele rokonszenvezők a legdemokratikusabbak, legtole- ránsabbak, ebből következően a legkisebb veszélyt jelentik a más nézeteket vallók, másképp gondolkodók számára. A GfK Hungária által készített és a Magyar Hírlap július 27-i számában megjelent felmérés szerint a hat parlamenti párt közül az MDF támogatói értenek egyet a legkevésbé azzal az állítással, hogy „Államunknak el kellene járnia azokkal az emberekkel szemben, akiknek a Az Új DN. július 21-i számában „Igazságtalan és felháborító. - Halasszák el az árverést” címmel kővágószőlősi, cser- kuti, kővágótőttősi, bakonyai polgárok, akik a kővágószőlősi Vörös Szikla TSZ földárverésén vettek részt, cikket írtak mintegy segélykiáltásként az őket ért sérelmek miatt. Az újságcikket aláírta Bátor József kővágószőlősi polgármester és Hangya Antal, a Független Kisgazdapárt megyei elnöke. Miért került sor e levél megírására? A Vörös Szikla TSZ termőföldjei a fenti községek területén vannak, pár parcella földterület tartozik a pécsi közigazgatási területhez. (Ezek összeségében sem tesznek ki 3 hek- tártj.A Magyar Közlöny 1993. január 23-i száma közölte, mely földterület mely közigazgatási latfelvétel lehetőségéről nem esett szó. A két párt között jelentős szemléletbeli, gondolkodásbeli különbségek vannak, s ezek markáns kifejezése javára válik a magyar politikai életben való világos alternatívák kialakulásának. A kereszténydemokraták egyébként helytelenítik a választási kampány korai megkezdését. Jelenleg az ország súlyos problémáinak megoldásán kell dolgozni minden politikai erőnek. A mai politikai élet sajátosságai alapján csak a kétfordulós választás biztosíthatja a képviselők kellő legitimitását. Ursprung János KDNP elnökségi tag nézetei és gondolatai erősen eltérnek a többség véleményétől”. Valamely párt igazi arculatát sohasem az határozza meg, hogy indokolatlanfélelemből vagy politikai számításból mások milyen képet festenek róla, de még az sem, hogy vezetői mit hirdetnek magukról. A döntő a híveinek gondolkodás- módja, ami azonban most a Fórum esetében azonosnak bizonyult a szervezet által mindig is vallott nézetekkel. (Megjegyezzük, hogy a közvélemény-kutató cég az alacsony elemszám miatt az adatokat csak tájékoztatásul közölte. Ezért a következtetéseket azzal a fenntartással kell kezelni, amellyel a többi olyan kutatást melyeknél 1000 fős mintával dolgoztak.) Herényi Károly sajtószóvivő területhez tartozik, így pécsi lakosok is részt vehettek az árverésen. Az első földárverésen, mely Cserkúton volt a pécsi közigazgatási területhez tartozó földek új gazdára találtak. A következő árverést két napra rá Kővágó- szőlősön tartották. Itt szintén részt vettek a pécsi lakosok, ami ellen a helybeli gazdák felemelték szavukat, méltatlankodásnak adtak hangot. Az árverésen jelent volt Kőbőr Béla, a Megyei Kárpótlási Hivatal vezetője és Papp András országgyűlési képviselő, akit Kőbőr Béla kért fel, hogy legyen jelen, mert a cserkúti árverésen elszabadultak az indulatok. így szem- és fültanúja lehetett a kárpótlással kapcsolatos problémáknak. Ők arra kérték a licitálni szándékozókat, mivel a „Nem akarunk statiszták lenni” A jobb életre vállalkoznak Az MDF nem diktatórikus, nem kirekesztő Válasz a „Hiénáknak”! Mislenyi piramisok Az Új Dunántúli Napló 1993. július 12-én és július 28-án megjelent „Mislenyi piramisok” és ’’Kit tennék Kozármis- leny ellenében?” című írásaira a következőket kívánom megválaszolni: A tény: mint polgármestert megkerestek, hogy 9 piramist építenének Kozármislenyben. Mivel láttam benne fantáziát, az ajánlatot beterjesztettem a képviselőtestület elé. Ez a kötelességem. Ha bárki állampolgár megkeres és a téma arra érdemes, az előteijesztést meg kell tennem. Mondják, hogy szerbek voltak, mert szerb-horvátul, vagy valamilyen más szláv nyelven beszéltek. Még szerencse, hogy ők jobban tudják, mint aki részt vett a piramisházakkal kapcsolatos tárgyaláson. Ha már nyilatkozik valaki a sajtó képviselőjének, akkor legyen következetes. Ha blöff, akkor miért óvatosak a németek? Nem azért, hogy nehogy blöffölőkkel blöfföljenek? Áttérve a „más szemében a szálkát” gondolatra. Lehet, hogy a 25 éves helyi adómentesség kevés volt!? Elgondolkodtató ... Építészetileg be nem fejezett iskola. A KEK-elnök-, mert a cégbíróság a napokban bejegyezte az egyesületet, amelynek tagszáma 13 fő - újkeletű szállítási vállalkozó, de úgy látszik, nem sokat ért a vállalkozásokhoz más területen, mivel minden építkezésen (így a csatorna- építésnél is) van, lehet ún. hiánypótlás, melynek anyagi ellenértéke biztosított, a kivitelező végszámlájából visszatartottuk. Tehát anyagi kár nem érte az önkormányzatot. A kivitelező a munkát testületi döntés alapján nyerte el, a kivitelező kozármislenyi székhelyű, tehát tudhatott a tóépítésről. Nem beszélve arról, hogy ingyen csinálta volna, felajánlás volt, így annak ellenértéke az önkormányzatot nem terhelte. Bár a testület az építést felfüggesztette. A panzió készfizető kezességével kapcsolatban csupán any- nyit, hogy vannak vállalkozások, amelyek virulnak, s vannak olyanok, amelyek tönkre mennek. Ez befuccsolt. A per folyamatban van, s vádaskodni könnyebb. „A döntést a polgármester szorgalmazta”: igen ez mindenhol így működik! Ha nem szorgalmazza a polgármester, akkor nem is kerül szóba. Igaz, ha nem csinálunk semmit, akkor nem okozunk „kárt”. Bár akkor meg az a baj. Hogy miért nem sikerült a családiházas építési szándék? Csupán azért, mert a kárpótlási földek bejegyzése illetve a földhivatali anyagtorlódás miatt igen sok időt vesztettünk. Nem beszélve arról, hogy egy szimpécsiek jelenléte jogos, hallgatólagosan állapodjanak meg a földterületekben. Az itteni probléma országos szintű, az Órszággyűlés majd tárgyalni fogja, és a második lépcsőben sorrakerülő árverésre határozat lesz arra vonatkozóan, hogy a helybeli lakósok előnyt élvezhessenek. - Ez a határozat nem született meg, így megint csak az árverésen résztvevőknek kellett egymással kompromisszumra jutni. Az árverés zökkenőmentesen zajlott mindaddig, míg egyes földre éhes „hiéna” meg nem szegte azt. Sőt, volt olyan is, ki kárpótlási jegyeinek nagyságával hencegve, lekezelő stílusban, kompromisszumra hajlandóságot sem mutatva folytatta az árverést. Az újságcikk lényegében azért íródott, hogy a soron következő árverésen, a nem helybéli lakosok vegyék figyelembe patizánsuk volt, aki elvette a családiházas övezet tervét külső sugallatra, mondván nincs pénz. Holott megkértük az állami támogatást is (a napokban kaptuk meg az elutasító választ), s tartalék összeget is félre tettünk erre. Ugyanakkor vannak bizonyos körök, akik privatizációs szándékkal potom pénzért szeretnék megszerezni a területet. Dehát ez magánügy - állítólag. Az állampolgár, aki a pénzét erre feltette, a végtelenségig nem tud várni, tehát visszakérte, s máshol építkezik (ÁFA visz- szatérítés, infláció stb.). Hogy k> mit merészel, - az magánügy. F lhívom minden tisztes szándékú állampolgár figyelmét, hogy nem merészség kérdése a testületi ülésekre eljárni, hanem állampolgári jog. A szakmai véleményekről annyit, hogy furcsamód nem kerékasztalnál akarják adni, hanem a testület és a polgármester lejáratásával a TV vagy a sajtó nyilvánossága előtt. Lehet, hogy a Műszaki Főiskola főigazgatójának (mellesleg Ybl díjas építész), illetve főiskolai építész csoportjának szak- véleménye nem jó, s felül kell bírálni, mert ez így dukál? S hogy „a polgármester az 1990. évi választási programjából - ami már akkor is irreálisnak látszott - semmit sem valósított meg ”. A levél írója elfelejtette, hogy történt egy viszonylagos rendszerváltás és ma már az embereket nem lehet megetetni, mint a múltban. Látnak és jeleznek „korrekt” módon. Még szerencse, hogy van egy „KÉK” egyesületi vezetés, amely nyitott szemmel jár, mindent megcsináltat a falu képviselőtestülete helyett (iskola, teniszpálya, kézilabda pálya, szennyvíz csatorna, támfal, utak, járdák stb.) illetve bírál. Nem beszélve arról, csak akkor tudom végrehajtani a programot, ha azt a képviselők többsége megszavazza. Bízzunk benne, hogy mi képviselők - s jómagam is - vagyunk annyira felnőttek, hogy tudunk a falu érdekében dönteni a mindenkori körülményeknek megfelelően. S ha kell, továbbra is esetleg külső tanácsadók segítségével. A piramisokról még csak annyit, hogy minden üzlet akkor ér valamit, amikor látszik az eredmény. Közlöm, most mi vagyunk soron. Választáskor be lehet nevezni, s meg lehet mutatni, hogy „ki mit tud”, s hogyan. De ne felejtsék el: akkor mi is csak segítő szándékkal, de tudunk bírálni. S végül, bármennyire is megfogalmazódott egy beszélgetés során egyesek között a gondolat, hogy leléptetnek, közlöm, ahhoz én is kellek! Ferencz Miklós Kozármisleny polgármester az itt élők kérését, mert ennek elmulasztásával a helybeliek nem hogy kárpótolva, hanem másodszor is kirabolva lesznek. Az újságcikket Bátor József, mint helybeli polgármester és Hangya Ántal, mint a Független Kisgazdapárt megyei elnöke azért írta alá, mert a panaszunkat meghallgatták és jogosnak találták, és ez ügyben képviselnek bennünket. Tisztelet azoknak, akik a törvény nyújtotta lehetőséggel élve ugyan részt vettek az árverésen, hogy kárpótlási jegyüket itt kamatoztathassák, de nem éltek vissza vele. Nem mi helybeliek és nem is azok a pécsi földet vásárolni szándékozó polgárok tehetünk arról, hogy a törvény ilyen joghézagokat hagy, hanem azok, akik ezt a törvényt megalkották, megszavazták. ifj. Hergyó László Kővágószőlős, Hunyadi u. 4. } I i 4 A
