Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-04 / 211. szám
1993. augusztus 4., szerda aj Dunántúlt napló 7 Épülő családi házak Pécsett, a Pellérdi út szomszédságában Fotó: Löffler Gábor Fogy a szakember, több az illegális szakmunkás Stabillá váló építőipar? Mindenki részvényes lehet Még az idén elkezdődhet a Kisbefektetői Részvényvásárlási Program és a jövő év elején már előreláthatólag megtörténhetnek az első részvényjegyzések - tájékoztatta az újságírókat Lajtai György, az Állami Vagyonügynökség közgazdasági igazgatóságának vezetője. A terv szerint minden 18 év feletti magyar állampolgár 100 ezer forint értékű részvényt vásárolhat majd a privatizációra kerülő állami vállalatokból. Az ellenértéket öt év alatt, egyenlő részletekben kell törleszteni. (MTI) Petőfi versmondóverseny Segesvárott Segesváron és az erdélyi várostól keletre fekvő Fehéregyháza községben a hét végén megemlékeztek Petőfi Sándor halálának 144. évfordulójáról. Bem tábornok serege 1849. július 31-én az itteni harcmezőn ütközött meg az orosz hadakkal és ebben a csatában halt hősi halált a költő. Szombaton délelőtt a segesvári Eminescu-teremben került sor a romániai országos Petőfi vers- és prózamondó verseny döntőjére, délután az ispánkúti Petőfi-emlékműnél volt koszorúzás. Becsületrend egy svájci magyarnak Jacques Toubon francia kulturális miniszter adta át a Svájcban élő idős magyar hegedűművésznek és karmesternek, Varga Tibornak a Becsületrendet, amellyel a francia zenei életben is betöltött jelentős szerepéért jutalmazták. A 72 éves Varga Tibor számos alkalommal szerepelt Franciaországban, egy időben a savoyai szimfóni- kus zenekar vezetője volt, s a kitüntetés indoklása különösen kiemeli iskolateremtő szerepét a hegedűsök képzésében. A ki- türftetést a miniszter a svájci Martigny városában adta át a művésznek, aki fesztiválzenekarát vezényelte a városban megtartott kulturális ünnepség- sorozaton. Egymilliárd munkahely További egymilliárd munkahely létrehozására lenne szükséges az elkövetkező tíz évben ahhoz, hogy elkerülhessék a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek további mélyülését - közölte az ENSZ népesedési és foglakoztatási kérdésekkel foglalkozó szervezete. A magyar építőiparban az utóbbi időszak mély recessziója után - ami 1991-ben érte el a mélypontját - látni kedvező jeleket. Ezekből arra lehet következtetni, hogy az ágazat stabilizálódása újra lehetségessé válik. Ez azonban az ország építőiparának meggondolt állami védelmét is feltételezi. E témakörben folytattunk beszélgetést a Magyar Építési Vállalkozók Országos Szövetsége elnökével, Kreszán Albert építészmérnökkel és a Szövetség főtitkárával, Koji Lászlóval.- Osztom azok nézetét, akik a hazai iparvédelemben és a liberalizációban nem homlokegyenest eltérő, hanem egymást feltételező folyamatokat látnak - szögezi le álláspontját Kreszán Albert. - Példaként említem, hogy ezelőtt jó tíz éve az osztrák kormány 4 milliárd schilling kölcsönnel mentette meg a saját építőiparát. Ekkor építették nálunk az osztrák cégek a nagy fővárosi szállodákat és a Ferihegy n. létesítményeit.- A példa felettébb érdekes, de mennyiben kapcsolódik a magyar építőipar védelméhez? Csak viszonossági alapon- Annyiban, hogy az osztrák kormányhoz hasonlóan a mi kormányunk is adja meg azt a segítséget, amellyel előre lendülhet ez a fontos ágazat. Ez többek között olymódon történhet, hogy az állami beruházásoknál ne tegye lehetővé nemzetközi pályázatok kiírását. Erre csak akkor lehetne módot adni, ha ez kölcsönösségi alapon menne, vagyis kormánygaranciát kaphatnánk arra, hogy azokban az országokban, amelyekből cégek pályáznak magyar építkezésekre, mi is pályázhassunk ottani munkák elvégzésére. Egyelőre ilyen megegyezések és kormánygaranciák nincsenek. Ugyanakkor az utóbbi időben előfordult, hogy külföldi cégek pályáztak és nyertek el jelentős munkákat.-Ez az egész problémakör összefügg a munkanélküliséggel - szól közbe Koji László. - A nyolcvanas évek óta évente mintegy 10 ezer ember hagyta el az építőipart, a létszám az utóbbi években még erősebben csökkent, mi 180 ezer embert tartunk számon, ám ebből hozzávetőleg 60 ezer a munkanélküli. Ugyanakkor - tekintettel, hogy engedélyhez kötött a külföldi munkavállalók foglalkoztatása - csak Budapesten 20 ezer engedélyt adnak ki az illetékes szervek. Ezen kívül még 20 ezerre tehető azoknak a külföldi építőmunkásoknak a száma, akik feketén dolgoznak.- Arról beszéltünk, hogy a liberalizáció és a magyar ipar nevezetesen az építőipar védelme nem zárják ki egymást. Mégis mintha erről lenne szó.- Nos, eddig arról beszéltünk, hogy a közpénzekből, az állampolgárok adójából finanszírozott beruházásokkal, hogyan támogassa a kormány a hazai építőipart. Természetesen más a helyzet a magán és külföldi cégek által finanszírozott építkezések esetében. Magától értetődő, hogy ezek a munkát annak adják, akinek akarják. A külföldi vállalkozóknál azt a feltételt következetesen szükséges szem előtt tartani, hogy a vállalkozás értékének 40 százaléka a hazai ipart illesse meg alvállalkozások formájában. A külföldi tőkével működő építkezési vállalkozások száma ma már meghaladta az ötszázat.- És - fűzi hozzá Koji László- megjelentek á teljes egészében külföldi tulajdonban lévő építőipari cégek is. A külföldi tőkebefektetések pedig az ágazat alapítói vagyonából mintegy 12 százalékkal részesednek. A tőke négyszer fial- Az építőipar fölöttébb tőkeerős ágazat. Nyugaton a pénzintézetek biztosítják a pénzügyi hátteret. Nem lenne-e előnyösebb, ha itthon is a bankok által nyújtott vállalkozói tőkével számolhatna az iparág?- Kétségtelen, hogy ha saját pénzből fedezhetnénk az építkezések költségeit, akkor mintegy 25-30 százalékos megtakarítást érthetnénk el. Ma ugyanis a külföldi működő tőke gyakorlatilag négyszeres haszonra tesz szert: a behozott tőke után kamatot kap; miután ő a finanszírozó-fővállalkozó, nem versenyez, annyit kér amennyit akar; ugyanakkor az alvállalkozókat keményen versenyezteti, ezzel leszorítja az árakat és végül, amikor a munka elkészül, a minőségi kifogásokkal élve huzza az időt és nem fizet.- A közvéleményben él még a magyar építőipart lekicsinylő felfogás. Nem magyarázza-e, hogy a külföldi vállalkozót részesítik előnyben?-Sajnos mi magyarok hajlamosak vagyunk saját értékeinket, teljesítményünket alábecsülni, ám, aki a tényeket és nem az előítéleteket veszi számításba, jól látja, hogy a magyar építőipar európai nívón teljesít. Már jó tíz év óta az iparág versenyhelyzetben van és ennek köszönhetően mára egy új építőipar született, amely verseny- képes és jó referencia-munkákkal rendelkezik. Takács Ilona Korunk hose Milyen a menedzser? Minden nemzedéknek van egy (vagy több) ember-ideálja. Gyorsan változó korunk legújabb divatos típusa a menedzser. Az igazi menedzser lényege, hogy sikeres, de ez a végeredmény. Az ehhez vezető tulajdonságai: jó megjelenés (konvencionális, komoly öltözék és ápoltság); határozott fellépés (mely egyesíti az összeszedett- séget és a lezserséget, a megnyerő kedvességet és az ellentmondást nem tűrő rámenőssé- get); az emberismeret (a jó menedzser tudja, kiből mit lehet kihozni és kihúzni, olvas üzlet- és ellenfele kézmozdulataiból); a gyors döntés (mely mögött feltehetően gondos mérlegelge- tés, szinte számítógépszerű számítgatás húzódik); a célratörés (tudja, mit akar és ettől nem tágít); a teljesítményvezérelt szemlélet (magas mércéket állít környezete és saját maga elé, és tiszteli a fizikai meg a szellemi teljesítményt); versengési szellem és sikerorientáltság (szeretne a legsikeresebb lenni, és ezért teljes erőbedobással küzd); magabiztosság (elhiszi magáról, hogy nagy dolgokra képes); alkalmazkodóképesség (új követelményekkel, váratlan helyzetekkel szemben is megállja a helyét). Nemcsak az az ember lehet igazán menedzser, aki ezt választotta foglalkozásul (ez esetben más embert vagy csoportokat menedzsel), hanem maga a villanyszerelő, a színész, a kereskedő, tehát minden vállalkozó lehet önmaga sikeres menedzsere. Ez esetben a szakmáját is tudnia kell, valamint jól "eladni" az áruját és magát. A jó menedzser nem születik, hanem azzá válik. Kívánatos tulajdonságai elsajátíthatók. Újabban hazánkban is indulnak tanfolyamok, melyeken különböző szakterületek képviselői oktatják a jó fellépést, gyakoroltatják az ötletes, rugalmas gondolkodást. Az ilyen irányú beállítódás, ez az újfajta értékrend pedig az emberek agyában szinte észrevétlenül alakulgat. Azt azért még hozzá kell tenni, hogy az üzleti sikeresség nem „minden”, és az élet sok más területén az ilyentől eltérő típusú egyének alkotnak maradandóbbat. I. P. Harc az alkoholizmus visszaszorításáéit Talán segít az A. A. Szeszfogyasztásban hazánk Lengyelország és Írország után a harmadik helyen áll. Az USA és még néhány ország regisztrált adatai azt bizonyítják, hogy a betegség elleni küzdelem nem reménytelen. Dr. Balázs Béla az alkohol- betegekkel foglalkozó szocio- therápiás intézet egyik megalapítója, ma már nyugdíjas főorvosa is egyike azoknak, akik nehéz küzdelemben aktív szerepet játszanak.- Gyakorlatunkban azt tapasztaljuk, hogy egyre fiatalabb korosztályból is kerülnek már intézetünkbe igen súlyos állapotban. Ez persze nem mai tendencia, de tény, hogy a gazdasági recesszió következménye a munkanélküliség, mely ugyancsak összefügg az alkoholizmussal. Sok ember alkoholistává válását könnyíti meg. Számításaim szerint Pécsett 15-20 ezer alkoholbeteg van, a mi területünkhöz közvetlenül 6 ezren tartoznak. Feladatunk azért nehéz, mert az alkolbeteg- ség kialakulásával fontos szerepet játszik az öröklés is, amely a személyiség sajátossága, emellett a társadalmi környezet (beleértve a napi politikát) is. A betegség előrehaladtával a személyiség súlyosan deformálódik és így a gyógyulás a társadalmi kapcsolatok megtartása egyre nehezebb lesz. Az alkoholista élettere egy szűk környezetre (ivócimborák) szűkül, ahol a legfőbb cél az, hogy minél előbb a szesz mámora legyen úrrá a szervezeten. Ezért lenne szükség a szélesebb körű társadalmi összefogásra, esetleg alapítványok létrehozására. Az első lépéseket már megtettük. Az USA példájára nálunk is megalakult a Névtelen Alkoholista elnevezésű mozgalom, melynek gazdája a Mentálhigiénés Állomás. A mozgalom lényege, hogy tagjai csak keresztnevüket használják és, minden problémájukat együtt beszélik meg. A klubtagok összetartása azonban nálunk még nem könnyű feladat, ugyanis az emberek zárkozót- tabbak lettek, inkább otthon maradnak. Hazánkban a klubéletnek nincsenek igazán hagyományai. Az alkoholizmusba való visszaesés megakadályozásában az igazi segítség a spontán szerveződés lenne, ahol a tagok maguknak szerveznek önálló közös programot, találkozóhelyet. Jelenleg egy hasonló profilú klubja van az intézetünknek, amely húsz- harminc fővel, két ápolónő szakszerű irányításával igen jól működik. E. É. Amerikában történt. . . Hogyan verik át az autóvásárlót? Élénkül a műkincs-piac Csontváry-kép árrekordja: ötmillió forint A történet persze az USA-ból való. Nálunk ily dolgok nincsenek!? Mr. Smith, a derék amerikai állampolgár elhatározta, hogy új kocsit vesz. Keres egy eladót, akiről azt olvasta a hirdetésekben, hogy ő „az atomkor utolsó szamaritánusa, aki mélyen a gyári ár alatt” adja el neki a kocsit.-A nevem John - nyújtja a kezét az autószalonban az eladó. - Ma eddig 22 kocsit adtunk el, estére 40 is lesz. Mi vagyunk a legjobbak és legolcsóbbak. Ez a kocsi, amit Ön akar, ingyen van: mindössze 23 455 dollár. Mr.Smith előhúzza zsebéből a cég hirdetését, amiben ezt a járgányt pontosan 17 399-ért hirdetik. John, ki egy pszichológus és egy nehézsúlyú ökölvívó sajátos elegye, nem jön zavarba, mosolya töretlen.-Ezt egy hónapja adtuk fel. Ez a múlt. De tudja, mit? Megkérdem a főnökömet és visszahívom. S nemsokára megérkezik az örömteli hír:- Gratulálok, Mr. Smith. A főnököm kimondta a boldogító igent. Az ár 17 399. Ahogy Ön óhajtja. Egyetlen feltételünk: az ajánlat csak ma érvényes. Tehát várom. Egy óra múlva a szalonban.- Miben is maradtunk? - hajol komputere fölé John. - 17 399 dollár. Csakhogy - néz a hatvan felé közeledő, galambősz Smithre - Ön nem diák. A 17 399 dollár ugyanis csak diákokra érvényes. Önnek plusz 400 dollár. A szállítás Detroit- ból Washingtonba, az Ön lakhelyére 485 dollár. És persze az adó, ez 996 dollár. Hiába, az állam könyörtelen. Még csak annyit Mr. Smith, hogy a mai környezetszennyező világban a kocsik gyorsan rozsdásodnak és még gyorsabban eltűnnek. A korrózióvédelem és a szuperzár összesen potom 1485 dollár. Csak Önnek, talán érzékeli, milyen nevetségesen alacsony ez az ár. Mr. Smith kábultan ült új kocsija volánjánál és útban hazafelé egy adatot hall a rádióban. Eszerint az autóeladók évente több mint 4 milliárd dollár emelnek ki a normális vételáron kívül vevőik zsebéből. Mr. Smith sejti, hogy ebben a számban mától ő is benne van, de jobb ötlet híján gázt ad és meghallgatja a vajszívű üzletemberekről szóló reklámokat. Az amerikaiakról szólókat persze... Szaporodnak az aukció-akciók: az elmúlt hetekben minden eddiginél több művészeti árverésen zajlottak izgalmas licit-csaták patinás műkincsekért, festményekért, ékszerekért és egyéb műtárgyakért. Az összegezések szerint egy hónap alatt mintegy 45-50 millió forint értékű tétel került kalapács alá - s a licitálások nyomán mintegy 60-65 millió forinttal lett laposabb a gyűjtők pénztárcája. A szakemberek egybehangzó véleménye: immár tekintélyes összegek kezdenek mozogni a műtárgyak és a régiségek piacán. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az aukciók vásárlóinak egy része ugyan külföldi, de növekvő arányban kapcsolódott be a „tavaszi aukciós nagytakarításba” a hazai tőke is. Ä legutóbbi árverések sztárja egyébként - a PuttoPress műkereskedelmi hírügynökség beszámolója szerint - a Halászat Castel- lamare-ban című Csontváry-kép volt, amelyet ötmillió forintos kikiáltási áron ütöttek le. Tulajdonosa a pécsi Janus Pannonius Múzeum lett, amely törvényes elővételi jogával élve megszerezte a festményt. így nemcsak egy magángyűjtemény szűk látogatói köre, hanem a pécsi művészetkedvelők széles tábora gyönyörködhet a magyar piktúra sajátos géniuszának alkotásában. A festmények mezőnyében egyébként további hat kép talált hétszámjegyű összegért gazdára: Munkácsy Mihály-Kar- lovszky Bertalan: Csendélet (kétmillió forint), Barabás Miklós: Kisfiú lovacskával (1,7 millió), Vaszary János: Parkban (1,5), Ferenczy Károly: Henyélés (1,3), Paál László: Barbizoni erdő (1,2) és Csók István: Mézevők (1,1) című műve. Érdekesség, hogy a míves ékszerek, ötvösművészeti munkák a képekénél jóval alacsonyabb árszinten keltek el. A legnagyobb summát, 600 000 forintot egy antik arany díszdobozért fizettek; a második-harmadik legdrágább tételnek egy bécsi ezüst szelence (340 000) és egy szentpétervári Faberget ezüst medve (300 000) bizonyult. Nagyjából hasonló árfekvésben cseréltek gazdát régi bútor-remekek: egy empire edény- > szekrény (300 000), egy biedermeier szekreter (220 000), egy barokk róasztal (150 000) és egy biedermeier női íróasztal (130 000) s eközben csaknem valamennyi megmaradt a kikiáltási áron. K. A.
