Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-29 / 235. szám

Fortuna kegyéért, megemelt áron Keszthely áruházait követi Marcali, majd Lenti Linda nyomában jön Kinga i A dátum miatt mondhatjuk akár azt is, szeptember elsejével új tanévet kezd számunkra a Szerencsejáték Rt., amikor lottó részvételi díját 40, a totóét pe­dig 30 forintra emelte. Az új részvételi díjak miatt lehet füstölögni, de lehet a mar­kot is dörzsölni a nagyobb nye­remények reményében. S lehet emlékezni arra is, hogy leg­utóbb 1991-ben volt részvételi díjemelés: akkor mind a két sze­rencsejátékunk esetében meg­duplázódott a szelvények ára. Hogy most miért vált külön az emelés mértéke, arra nem ad vá­laszt a Szerencsejáték Rt.től ka­pott nyilatkozat. Ebből pedig kitűnik: már 1991- ben érezhető volt, az ak­kori díjemelés csak ideiglenes megoldást jelent, mert a járulé­kos költségek addigi hátraléká­nak fedezetére volt elegendő, tartalékot nem képezett, más­részt nem elégítette ki a foga­dók nyereményekkel kapcsola­tos elvárásait. Mivel a jogszabá­lyok értelmében a nyeremények nagyságának növelése csak a részvételi díjemeléssel lehetsé­ges, a Szerencsejáték Rt. már 1992- ben fontolóra vette az újabb díjemelés lehetőségét, de azt a társaság közgyűlése az idei év elejére halasztotta. „Akkor a bekövetkező nyereményhalmo­zódás olyannyira megnövelte a játékkedvet, hogy a nyeremé­nyösszegek elérték a megfelelő mértéket. Ez azonban nem je­lenthetett tartós megoldást, szükségessé vált a részvételi dí­jak módosítása. Ezzel elérhető, hogy részint a folyamatosan emelkedő gyártási költségeket fedezni tudja a részvénytársa­ság, másrészt az,' hogy a foga­dók olyan mértékű nyere­ményre tehessenek szert, amely már komoly segítséget jelenthet a mindennapok anyagi gondjai- pak megkönnyítésében, netalán megszüntetésben”. Mit tehetünk mást, minthogy bízunk az utóbbiban és az ígé­retben, hogy a Szerencsejáték Rt. a már beharangozott gépesí­tett rendszerű játékra való átál­láskor nem tervez újabb részvé­teli díjemelést. A Szerencsejá­ték Rt. pedig nyilván abban bí­zik, hogy díjemelés nem csök­kenti a játékkedvet. Azoknak biztos lesz, akik még a régi díjjal nyertek na­gyobb összeget az idén. Dél-Dunántúlra az 5-ös lottón 159 darab négytalálatos esett, összesen 35,67 millió forinttal és 1 darab 7,224 millió forintot érő 5-találatos. Az ugyancsak 1 darab 6-találatos 6,19 millió fo­rintot ért, a hét darab 5+1-es pe­dig összesen 3,639 milliót. A to­tón a 28 darab 13 találatosra összesen 9,061 millió forintot, s az ugyancsak egyke 13+1-es re 1,139 milliót fizettek ki. A sors­jegyeken összesen 1,8 milliót érő három nagy nyeremény volt, a különböző akciók során pedig öt márkás nyugati kisautó talált gazdára. D. I. Az üzletházak előtt lobogó, BF betűjelet lengető selyem­zászlók a Balaton Füszértre utalnak. Egyre többen felisme­rik a jónevű céget, amely a ré­gióban egyre újabb és újabb üz­letházakat nyit. Néhány éve még kizárólagosan nagykeres­kedelmi monopóliumot élvező mamut-vállalkozás a napokban nyitotta a cég tizennegyedik boltját. Keszthelyen - a Szilvia szupermarket után - immáron a másodikat, a Lindát. Evvel a boltátrendezéssel és természete­sen a kiváló üzletpolitikával el­érték, hogy évi kilencmilliárdos forgalmánák 40 százalékát köz­vetlenül a fogyasztóval való kapcsolatában értékesítse. A pontosan hét esztendeje megin­dított cégtörekvéseket tehát si­ker koronázza. A keszthelyi Linda üzletház a Domboriban nyár vége felé egyre aggódóbban figyelték a vizet a nyaralók és az üdülő tu­lajdonosok. A nagy szárazság miatt a vízszint tovább csök­kent, egyre nagyobb területeket terített be a hínár, főleg a stran­dokkal szembeni részeken.- Az üdülőtulajdonosok és a környéken lakók véleménye szerint nagyon alacsony a Holt-Duna vízszintje - mondja Tóth Ferenc, faddi polgármes­ter. - A régi magas vízállás volt szerintük a normális. Azonban egy szűk réteg azt mondja, hogy inkább legyen alacsony, de ne az élő Dunából táplálják, mert az csak rontja a víz minőségét. Óriási probléma, hogy honnan kapjon vízutánpótlást a dombori Dunaág. Az utolsó testületi ülé­sen is nagy vita volt erről a kér­désről. Voltak, akik a szivor­Gyenesdiás-Hévíz útvonalon fekszik, s mint azt Szí-Márton Ferenc üzletvezető elmondotta, több mint 1000 négyzetméteren közel 8000 árucikkel várják na­ponta a vásárlókat. Minden áru­cikket két árral jeleznek: az egyik a viszonteladóké, akik maguk is boltjaik, üzleteik szá­mára vásárolnak, a másik a la­kosságé. Utóbbiból 8 százalék árkedvezményt adnak, s ez egyben az üzletház diszkont jel­legére utal. Itt lehet a környéken a legolcsóbban vásárolni. S egyre gyakoribb lesz majd az itt tapasztalható ritkaság: a nagy- ker és a kisker árúsítás egy idő­ben és egy helyen. (A pénztárak jelzik az útvonalat, merre mehet ki a kereskedő-vásárló és merre a csak-vásárló.) A keszthelyi Linda átadása egyébként azt is jelenti, hogy a nyázás mellett, mások meg el­lene foglaltak állást. Az ÁNTSZ engedélyével most ta­vasszal átemeltünk vizet. A szezonban azonban nem, ne­hogy az élő Dunából szennye­zőanyag kerüljön a holtágba. Nem ez a legjobb megoldás, de amíg más nincs, addig ezt hasz­náljuk. Az elképzelések, amelyek eddig szóba jöttek, sokba kerül­nek. Az egyik szerint Fadd északi végén a holtág és a Duna közötti területre emelnék be a vizet, amelyet ott pihentetnénk, tárolnánk, amíg megfelelő mi­nőségű nem lesz, és csak azt követően engednék tovább a holtágba. A tanulmánytervek már elkészültek. A másik meg­oldás az lenne, hogy a Paksi-Faddi főcsatornán keresz­tül az atomerőmű hűtővizének Balaton Füszért korábbi nagy­kereskedelmi lerakatát fölszá­molja: e hónap végére becsuk­ják a Festetics kastély mögötti nagyraktárt, ami korábban a kastélyhoz tartozó egykori lóis­tállóban volt. Evvel a Linda forgalma ugrásszerűen megnő: jóval a napi kétmillió forint fölé kerülhet. Mint azt a Balaton Füszért központjában Dévényi Zoltán vezérigazgatótól megtudtuk, a Lindát további áruházak sora követi majd, s előbb-utóbb el­jön az az idő is, amikor a két- megyés - Somogy és Zala - Ba­laton Füszért talán átlép Bara­nyába is. Egyelőre azonban a Marcaliban épülő Boróka és a Lentiben átadásra váró Kinga üzletházakra fordítják minden figyelmüket. Mindkettő még az idén megnyitja kapuit. K. F. egy részét engednék át, ami egy természetes szűrőn keresztül jutna be így a holtágba. Ez fo­lyamatos vízutánpótlást jelen­tene, hiszen a holtág innen kapta korábban is a vizet. Szá­molni kell ennél a megoldásnál az emberek ellenállásával. A szakemberek szerint nyugodtan felhasználható ez a víz, nincs benne semmilyen káros anyag. Ez lenne a legegyszerűbb módja a vízutánpótlásának, de egye­lőre meg kell teremteni a pénz­ügyi feltételeket. Télen a holtág jobb oldalán levágták a nádat, hogy ne ro­hadjon bele a vízbe, de ezt fo­lyamatosan, évente meg kell csinálni. A hínárt kellő időben kell vágni, és a vízből kivinni. Az iszapeltávolítás is fontos, de ehhez már pénzre van szükség.-A faddi holtág nagy érték, egyre többen fedezik fel és jön­nek ide - folytatja a polgármes­ter. - A legnagyobb triatlon versenyt itt rendezik, az idén kajak-kenu világbajnokság volt itt. A dombori Duna megmene­kül. Keressük a legjobb megol­dást. Sok minden egyelőre pénz kérdése. Tolnán is szeretnék megmen­teni a Duna holtágát, ami a vá­ros alatt folyik el. Dr. Sümegi Zoltán jegyző elmondta, hogy befejezték a hínárvágást, amit a Tolnai Dunáért Alapítvány és az önkormányzat közösen vé­geztetett el, de részt vettek benne a város lakói is. A meder szondázását most rendelik meg, hogy megállapítsák az iszap mélységét és összetételét. A Dunából vizet engedtek be, ja­vult a víz minősége is. A városi önkormányzat a tulajdonában lévő holtág megmentésére erő­feszítéseket tesz, ennek érdeké­ben nagy befektető cégekkel is tárgyalnak. Sz. K. Megmenekül a dombori Dunaág Tolnán befejeződött a hínárvágás A nádat levágták, a horgászoké a holtág partja Keszthely határában a napokban nyílott meg a Linda Áruház Ha jobb a reklám, mint az áru Sajtóattasé az USA-ban Breuer Klára Az amerikaiak jól tudják: az is baj, ha jobb a reklám, mint az árú. Mert a silányabb termékre nagyobb figyelmet zúdít, mint azt kéne, azonnal jön az ellen­reklám, a felháborodás, s rög­vest megöli az árút és tönkrete­szi a gyártót. Mindezt Breuer Klára fogalmazta meg, aki Washingtonban, a magyar kö­vetség sajtóattaséja. O nem mást, mint Magyarországot rek­lámozza sajátos módon: meg­próbál valós arcot festeni ró­lunk, megpróbál eladni ben­nünket.- Kinek?- Az amerikaiaknak.- Nem lehet könnyű feladata.-Nem is nehéz. Ma már az ország propaganda szempont­ból is költ magára, sokféle és jó­féle prospektusokat, tájékozta­tókat kapunk. így az Európába turista útra készülő amerikai kézbevehet naprakész informá­ciókat. Az üzletember már más: őt a belső, úgymond belpolitikai helyzet is érdekli, amit a kor­mányzat alakít, s amelynek elég jó az imázsa a nagyvilágban. Közép-Európa három, politikai­lag stabil, jól startolt és elismert országa: Magyarország, Len­gyelország, Csehország.- Az amerikás magyarok...- Körükben is fantasztikusan megnőtt az érdeklődés az óhaza iránt. Sokan utaznak, jön- nek-mennek, adják és viszik a híreket. Akad, aki visszatérési szándékot fontolgat. A követsé­günk, az amerikai magyarok kü­lönböző egyházi- és társadalmi szervezeteit amolyan havi in­formációs csomagokkal segíti.- Bemutatná önmagát? Ki­csoda is Breuer Klára?- Pécsett a Leőwey-ben érett­ségiztem, majd Szegeden végez­tem angol-történelem szakot. Pécsett tanítottam a Nagy Lajos Gimnáziumban, amikor megcsil­lant előttem a lehetőség; a kül­ügyi, a diplomáciai pálya. 1991 novemberében búcsúztam el a diákjaimtól, de azért valahol pe­dagógus maradtam. Ehhez a munkához is sok-sok türelemre, az emberekkel való kommuniká­ciós készségre van szükség.- Pécs?- Szeptember végéig szabad­ságon vagyok, amit szüleimnél és munkában töltök. Különböző lakossági fórumokra járok, sok­felé tájékozódom. Nem árt, ha saját tapasztalatokat is viszek majd magammal itthonról. Hi­szen más az, amit a száraz hazai híradásokból, sajtóból, külügyi tájékoztatókból kiszűrhet az em­ber. Az lenne a legrosszabb, ha egy követségi sajtóattasé - bár­hol is dolgozik a világban - el­szakadna országa valóságától. Kozma F. ... A rejtélyes sírhalom Történelmi Mohács-pletykák és Lajos király fia N emzeti tragédiáinkhoz sokféle pletyka és a köz­tudatban sokáig fennmaradó hiedelem és kétely tapad. Az egyik kirívó példa erre éppen az 1526 augusztus 29-i mohá­csi csatavesztés és II. Lajos király halála. A történések időrendi sorá­ban haladva az első ilyen hie­delem, hogy a mohácsi csatá­ból elkéső Szapolyai János­nak már 1526 előtt volt a tö­rökkel kapcsolata, s ebben francia közvetítés is szerepet játszott. Mindez a későbbi események visszavetítése. Ugyanakkor tény, hogy a francia király már 1526 előtt követett küldött Szapolyai Jánoshoz, éppúgy mint Il.Szulejmán szultánhoz. Az utóbbihoz az 1525 decembe­rében Isztambulba érkező kö­vetséget Frangepán János horvát főúr vezette. Az 1526 februárjában zárult tö­rök-francia tárgyalások azon­ban akkor még csak kapcso­latfelvétel jellegűek voltak: a törökök magyarországi hadjá­rata már korábban elhatároz­tatott. Ami Szapolyai János korai török barátságát illeti, az leginkább arra alapozódik, hogy mindjárt királlyá koro­názása után fogadta és tár­gyalt a szultán „magánem­berként” Esztergomba érke­zett követével. Lajos király halála ennél is több találgatásra ad alkalmat. Azon az eléggé elfogadott - s már annak idején hivatalossá vált - verzión kívül, hogy menekülés közben belefulladt a megáradt Csele-patakba, már 1526 kora őszén felröp­pent az a változat is, hogy se­beibe halt bele, illetve meg­gyilkolták. Korának pletykáit történetírói ambícióval fel­jegyző Szerémi György, II. Lajos udvari káplánja kato­nák elbeszélésére hivatkozva azt írja, hogy a királyt Szapo­lyai György, János öccse gyilkolta meg Szekcsőn, a merénylőt viszont Tömöri Pál vágta le, akin aztán György gróf katonái vettek bosszút. Tény, hogy Szapolyai Já­nos öccse eltűnt a mohácsi csatában és teteme soha nem került elő. Szerémi szerint a szekcsői templomba temet­ték, és múlt század 40-es éve­iben ott állítólag valóban ta­láltak is egy csontvázat. A történtet ez viszont nem iga­zán támasztja alá, hiszen a csatában elesett Tömöri fejét a törökök diadallal hordozták körül táborukban. Lajos király halála és tete­mének megtalálása minden­képpen rejtélyes ügy. Miért testőrei nélkül, csak néhány ifjú udvaroncával menekült? A kis csoport egyedüli túlélő­jétől származik a tudósítás, hogy belefulladt egy vízmo­sásba. Később ugyanez a cseh udvaronc kalauzolta a tetem felkutatásra indított szerény!!) csapatot másfél hónappal a csata után. A vízmosásban csak a király páncélját lelték fel, vi­szont a közelben találtak egy sírhalmot. Az abban nyugvó, már felismerhetetlenül oszlás­nak indult holttestet csak az említett udvaronc azonosította Lajos király tetemének, soha senki más! Továbbá kérdés, hogy ki volt, aki a vízmosásból kiemelte és eltemette pont ezt az egy tetemet?! Úgy tanítja a történelem, hogy II. Lajos király nem ha­gyott maga után gyermeket. Házasságából származót bizo­nyosan nem, de fennmaradt né­hány dokumentum arról, hogy a XVI. században élt Pozsony­ban egy János nevű férfiú, aki a kicsapongó életmódú király természetes gyermekének állí­totta magát. E zért soha semmilyen üldöz­tetésben nem volt része, sőt többször is sikerrel folyamo- : dott jelentős adományokért és örökletes kiváltságokért az egyébként eléggé fukar Habs- burg-házi királyainkhoz. D. I. Ritkuló balatoni hajójáratok A Mahart Balatoni Hajó­zási Kft. augusztus 30-tól, hétfőtől kezdve már a nyáru­tói menetrend szerint közle­kedteti a tavon a személy- és komphajóit. Ennek megfelelően - utó- szezoni jelleggel - kevesebb járat közlekedik Balatonbog- lár és Révfülöp valamint Ba­dacsony és Keszthely között. Leállították az esténként szó­rakoztató programmal induló zenés hajókat is. A tihanyi komp nem köz­lekedik éjfélig, az utolsó járat ugyanis Tihany-révből 22, Szántódról pedig 22.20 óra­kor indul. 1993. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP Új VDN 3 k k i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom