Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-29 / 235. szám
Amatőr muzsikusok, profi előadások Európai turnén járt a Szekszárd Big Band Tomsits Rudolf Christus Vincit Szekszárdi Jazz Miséjét európai turnén mutatta be a Szekszárd Big Band és a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus. A szólókat Hauszer Beáta (szoprán), Szily Lajos (tenor) énekelte, és Molnár Ákos játszott alt szaxofonon.- Szekszárdon más társadalmi rangja van a zenével foglalkozó embernek, mint bárhol máshol az országban - mondja Pecze István, a Szekszárd Big Band művészeti vezetője. - A zeneiskola olyan embereket tudott megtartani, és a városba csalogatni, akik előadói és művészi vénával is rendelkeznek. Kevés olyan város van, amelynek két szerző is - Liszt Ferenc, Tomsits Rudolf - írt misét. A Dél-Dunántúlon először mi készítettünk CD-lemezt. Az európai turné során két hét alatt 4500 kilométert tettek meg a Gemenc Volán buszaival. Elindulásuk előtt Pécsett a Székesegyházban hallhatták az érdeklődők a művet. A hollandiai Meppelben a pünkösdi ünnepi misén adták elő.- A legtöbb időt Hollandiában töltöttünk a ruinerwoldi férfikar vendégeként. Családoknál laktunk. A strasbourgi fellépésünket a Szent Pál Székesegyházban az együttes egyik tagja, Borsós István, a Pécsi Ipartestület ügyvezető igazgatója segített megszervezni, ami az Európa Tanács támogatásával jött létre. Németországban Schwäbisch Gmüd-ben egy 1220-ban épült templomban, amelynek oltára Dürer műhelyéből került ki és az augsburgi dómban léptek fel. Egy kis hegyi faluban, Unter- wittighausenben szinte mindenki eljött a koncertre.- Pályázatokat írtunk, így teremtettük meg a turné anyagi hátterét - folytatja Pecze István. - A Donnau Schwäbische Kul- turstiftungtól is kaptunk pénzt. Sok Tolna és Baranya megyei vállalkozó, vállalat szponzorálta az utunkat, valamint a szekszárdi és a Tolna megyei önkormányzat.- Nem bántam meg, hogy annak idején Szekszárdra jöttem. Sok mindent meg tudok itt valósítani, amit máshol nem. Az eltelt 14 évben a zenekar tagjai alig változtak. Többen vidékről járnak a próbákra, mert közben elköltöztek a városból. A tagok nemcsak együtt zenélnek, hanem barátok is. Féltem tőle, hogy a pénztelenség miatt felbomlik az együttes, de szerencsére nem így történt. Mindenki örömét leli a zenélésben, és abban, hogy közönség elé lép, tapsolnak neki. Szeretnénk a jazz misét elvinni Rómába is. A terveink között szerepel, felajánljuk a templomoknak, hogy a szertartás részeként bemutatjuk. Újságírást élvonalbeli mesterektől Bajor Nagy Ernő gondolt tavaly egy nagyot, s létrehozott egy újságíróiskolát. Alapötlete az volt, hogy két féléven keresztül, igaz, csak heti egyetlen alkalommal (mely négy órás foglalkozást jelentett), megismerteti hallgatóival a mai újságírás minden csínját-bínját, már amiket elméleti szinten el lehet sajátítani, hiszen ez a szakma épp a leggyakorlatiasabbak közül való. Kati Natália szekszárdi főiskolai hallgató is részt vett a kurzuson, mint mondja, azért, mert nyomdászatot tanul, s nagyon is érthető módon érdekelte, hogy s mint dolgoznak azok, akiknek műveivel egy nyomdában foglalkozni kell.- 1992 nyarán láttam a hirdetést egy napilapban, volt egy rövid elbeszélgetés jellegű felvételi, s végül is 27-en vágtunk neki a tanfolyamnak. A csoportban akadtak olyanok is, akik már negyven évesek is elmúltak, sőt újságíró gyakorlattal rendelkeztek, mások épp hogy érettségiztek, s azért jöttek ide, mert nem vették fel őket egyetemre.- A két félév legnagyobb előnye az volt, hogy olyan szakemberekkel találkozhattunk, akik közelébe másképp nem lett volna mód eljutni. Látogatást tettünk a televízióban (Csák Elemér fogadott minket), a Népszabadságnál, MTI-nél. Pintér Dezső a műsorvezetés, illetve az inteijúkészítés rejtett fogásairól tartott előadást. Nekem leginkább Vitray Tamás jelentett élményt, aki egy vágat- lan és megvágott riportfilm bemutatásával nem csak a szakma apró trükkjeire, hanem hatalmas veszélyeire, a manipulálásra is felhívta a figyelmet. M. K. Máma elefántra megyek! Egy szolid show-man Amit Antal Imre tud Egzotikus vadászprogramok Kanadától Szibériáig Az elhivatottak akár elefántra is vadászhatnak Úgy látszik, nagy vadászaink, Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond szelleme még nincs teljesen kiveszőben. Bár akadtak az utóbbi időben miniszterek, akik harci dzsipp- ről géppisztollyal vadászgattak, az igazi vadászszenvedély túlélte a kiváltságosokat és amatőröket. Olyannyira, hogy a Nimród Vadászklub ma már a világ minden nagy vadászterületére szervez szafarikat, ahol az elhivatottak akár elefántot, grizzlyt vagy éppen európai bölényt lőhetnek. Zoltán Attila, a klub igazgatója elmondta, hogy egy amerikai partner közreműködésével szervezik meg a vadászatokat, főképp Afrikába. Kanadába, a volt Szovjetúnió országaiba és Romániába. A vadásztúrák egyetlen feltétele, hogy a jelentkezőnek rendelkeznie kell érvényes lőfegyverbirtoklási engedéllyel. No és persze nem kevés pénzzel. Ha az előbb a „kiváltságosakat” emlegettük, akkor azt most is le kell szögezni, hogy az efféle külföldi vadászat ma sem adatik meg mindenkinek. Zoltán úr tájékoztatása szerint a legolcsóbb, egyhetes út 300 ezer forintba kerül, ebben benne foglaltatik a repülőjegy, az ellátás és három vadfaj elejtésének költsége. Természetesen a kuncsaftok főleg a gazdagabb rétegből kerülnek ki, de akad olyan szenvedélyes vadász is, aki egy fél életen át spórolt pénzét áldozza egy elefántvadászatra. Kovács Bence János eddig 14 országban vadászott, legszívesebben Tanzániába tér vissza, mert - mint mondja - benne foglaltatik egész Afrika, vannak magas hegyek, félsivatagok, és főleg a Big Five azaz az öt „leg- afrikaibb” vad, az elefánt, az orrszarvú, az oroszlán, a leopárd és kafferbivaly.- Tanzániában kifejezetten irtani kell a kafferbivalyt, mert nagyon szapora állat, és lelegeli a helybeliek ültetvényét. Vadászatához jó erőnlétben kell lenni, mert a kaffer eléggé durva, támadó természetű. Magam is jártam már úgy, hogy csak három méterről sikerült meglőnöm a felénk vágtató dühödt vadat. Orrszarvú csak két országban, Namíbiában és Dél-Afrikában vadászható, de itt is kizárólag az öreg és beteg példányokat engedik kilőni, az értük kapott pénzt pedig a vadrezervátum fenntartására fordítják. Kovács Bence elmondta, az igazi vadász sosem az ölés élményéért lő, hanem mert a természeti körforgás részeseként a vadászat ősi, férfit próbáló romantikája ragadja el. M. K. Nem könnyű telefonon elérni a televíziós személyiségeket. Nincs ez másképp Antal Imrével sem, akit mostanában az idei Ki mit tud? műsorvezetője- ként láthatunk leginkább a képernyőn. Végre, titoktartás megfogadása mellett megkapom szentendrei nyaralójának telefonszámát. A jól ismert hang szól kagylóba, és szerencsére készségesen vállalkozik egy rövid beszélgetésre.-Elnézést kérek, hogy szabadsága alatt zavarom - kezdem, de félbeszakít.-Á, nem vagyok szabadságon - mondja -, dolgozni menekültem ide. Túl sok az elfoglaltságom. Hétfőnként a Calypso Rádiónak dolgozom, kedd, szerda, csütörtök elmegy a Ki mit tud? készületeivel, ka- merapróbákkal, próbákkal, nekem is végig ott kell lennem. És péntekre is mindig akad valami.-Nem hízelegni akarok, de feltűnt, hogy a Ki mit tud? közönsége sok esetben jobban szórakozik az ön konferanszán, mint egyes műsorszámokon.-Hát ez nagyon kedves, de én azt hiszem, hogy az előadott produkciókon is remekül lehet szórakozni, mert sok nívós, komoly felkészültségről tanúságot tévő dolgot produkálnak a résztvevők. Roppant fontosnak tartom, hogy a mai base- ball-sapkás, kábítószeres világban még akadnak fiatalok, akik verset mondanak, tánckörökbe járnak, hajlandóak odafigyelni a hagyományos értékekre.-Az is kitetszik a közvetítésekből, hogy nagyon jó a hangulat, a zsűri is felszabadult, és azt hiszem, ebben önnek sok köze van.-Remélem is, hogy minden résztvevő jól érzi magát. Én minden tőlem telhetőt elkövetek ezért. A szövegeim mind rögtönzések, lehet, hogy néha egy kicsit sutára sikerednek a poénok, de így is oldják a versenyzőkben meglévő feszültséget. Remek ötlet volt a szerkesztőktől a róka- és majomfigurákkal való szavazás. Gondoljon, bele, mikor látta valaki Czine Mihályt vagy Benkó Sándort valaki bá- bozni?- Számos egyéb műsort is vezet a tévében. Mi lesz ezek sorsa?-Az Ez+Az-t megszünteti a szerkesztőség, viszont a Szeszélyes évszakok havonta fog jelentkezni, és ezentúl Kudlik Júliával ketten fogjuk vezetni.-A mai, túlságosan átpolitizált kabarét félretéve ön mindig is előtérbe helyezte a polgári kabarét. Fel lehet támasztani ezt a műfajt?- Bízom benlíe, hogy igen. Én is úgy vélem, sokkal mulatságosabb emberi alaphelyzeteken nevetni, mint politikusok szócsép- lését hallani még egyszer humoristák szájából. M. K. Rádió mellett.. Én jól elvagyok a demokráciával, nincs is vele semmi bajom, következésképpen - mondjuk, a királysági államforma - úgy kell nekem, mint púp a hátamra, de ha netán, mégis, széphazám királysággá avanzsálna, - már engedjék meg de, szeretnék én lenni a király. Nem hosszú ideig, csak egy kicsit. Csak azért, hogy időnként némely politikussal leparolázzak (különben szóba sem állanak velem), megveregetném a vállát: „Derék gyerek vagy, csak így tovább . . .” és azonmód megparancsolnám a csörgő-sipkás udvari bolondomnak: „Szaladj már el egy hideg fröccsért a Politikus úrnak, ne idétlenkedjél itten nekem...!” Addig is elbeszélgetnénk, erről-arról, időjárásról, meg a tétlenkedő, semmirekellő csörgős-sipkásokról, úgy kell őket odébb taszigálni, jha!, s hogy el ne felejtsem, hát hogyan is állunk a hazai mezőgazdasággal? S akkor megismételni fölöttébb érdekes nyilatkozatát az I. Politikus úr, miszerint hét évvel ezelőtt 45 százalékos volt a mezőgazdaság állami támogatása, ma pedig mindössze 8 százalék, de szerinte még ez is sok, mert a mezőgazdaságnak önállóan kell dolgoznia, nem úgy, mint a nyugati államokban, ahol szintén negyven-öt- ven százalékos a támogatás. Megjegyezném neki, hogy ez lehet, ám akkoriban még jó híre volt a hazai, paraszti termelésnek, volt is élelmiszer, meg export, meg minden. A rendszer váltását megelőzően például több mint kilenc millió sertése volt a hazai nagyüzemi és a háztáji tenyésztésnek, ma a disznók száma 6 millió alá esett, ezért már import disznót is árusítanak a hentesek, a szarvasmarha-állomány csökkenéséről nem is beszélve, ami részben köszönhető a két év előtti - tízezer forinttal jutalmazott - kivágási kampány következményének. Meg az alacsony fölvásárlási áraknak. Meg a tenyésztők érdektelenségének. „Eredj fiam, hozz be még egy fröccsöt, mert látom most lovagolt át az udvaron a II. Politikus úr...” - „Derék gyerek ő is!” Hozzá is lenne egy-két szavam. Nagy, komoly tudója az export-import programnak. Lelkesen végzi a munkáját, tavaly is örömmel jelentette a rádió-tévé műsorok népes tömegének, miszerint emelkedik az export, szinte ömlik a dollármilliárd az országba, az import meg csökken és e két tény az államgazdaság sikerét jelzi. Emlékeztetném: egy-két óvatos közgazdász ugyan jelezte, hogy ez pillanatnyi „fellendülés” ne tévessze őt meg, mert lesz ennek böjtje, meg különben is a beindult autóipar ugyan hoz valamit a konyhára, de közel sem annyit, mint annak idején a mezőgazdasági termelés. Például. Hát a jóslat bekövetkezett. Pedig az utóbbi két évben többszázezer paraszt visszakapta a földjét, termelnek is úgy-ahogy, de egy lerobbant mezőgazdaságot talpra kell állítani, de nem úgy, hogy a támogatást megvonjuk, hanem inkább bővíteni kell, kezdeti években főleg, hogy a paraszt lélegzethez jusson. Egyes politikusok, akik „virágzó farmergazdaságról” regéltek a falu népének, akik összegyűltek és gyanakodva hallgatták a világmegváltó szónoklatokat s akiknek a hócipőjük már rég tele van a nagy süket dumákkal. A III. Politikus - aki az előrejelzések szerint a másik nagy kontinensen évtizedeken át kitűnő érzékkel idegenforgalmazott s ezért haza is hívták - tavaly nagy tervekkel kezdte el a munkát s a napokban úgy nyilatkozott, hogy „Hazánknak természeti adottságai fantasztikusak és csodálatosak ...” - csak éppen lelassult, sőt stagnál a forgalom, pedig a kemény valutát a nyugati turista hozza. Hozná. Igen. A fantasztikus természeti adottságok. Meg hogy „csodálatos” Ennél tovább - ezek szerint - nem jutott. S amíg így - királyi magaslatomról - elcseverésznék politikusi alattvalóimmal, távozásuk előtt kifizettetném velük a fröccsök árát. Jó hogy. Királyságom, udvari bolondommal 4 új VDN 1993. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP t í i