Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-24 / 230. szám
1993. augusztus 24., kedd üj Dunántúlt napló 7 A KSH jelentése az első félévről Élénkül az ipari termelés Mérséklődött a munkanélküliség - Csökkent a kiskereskedelmi forgalom - A konvertibilis nettó adósság 14,5 milliárd dollár A tartós fogyasztási cikkekből kevesebb fogy Az ipari termelés valamelyest élénkült, a mezőgazda- sági termelés kilátásai kedvezőtlenek, az áruszállítás és az energiafelhasználás csökkent, miközben a fogyasztói árak az első hét hónapban 22,9 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az első félév gazdasági folyamatairól. Az ipari termelés a szezonális hatások kiszűrésével 2,4, kiigazítás nélkül 1,6 százalékos emelkedést mutat. Legnagyobb mértékben a gépipar és az építőanyag-ipar termelése emelkedett, miközben némileg csökkent az élelmiszeripar és a feldolgozóipar teljesítménye. Az építőipari szervezetek első félévi teljesítménye 10 százalékkal maradt el a múlt év azonos időszakához képest, ugyanakkor azonban jelentősen nőtt idén a megkezdett építmények száma, és több lakás is épült, mint tavaly. Csupa mínusz a mezőgazdaságban A május végi vetésterület kisebb volt az idén mint egy évvel korábban, a május végi adatok szerint a szántóterület 9 százalékkal maradt el 1992 első félévétől. Az egy évvel korábbinál 18 százalékkal kevesebb szarvasmarhát és 4 százalékkal kevesebb sertést regisztráltak. A vállalatok és szövetkezetek tyúk- és juhállománya egyhar- madával csökkent. A mezőgazdasági termékek felvásárlása mintegy 29 százalékkal maradt el a tavalyi adatoktól. Visszaesett a belföldi, de a nemzetközi szállítás is, ez utóbbi csökkenése különösen nagymértékű - 39 százalékos volt. Az energiafelhasználás 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül a termelőágak fogyasztása 1,9 százalékkal. Ugyanakkor a lakosság és a kommunális szféra fogyasztása 0,6 százalékkal nőtt. Ebben a növekedésben azonban benne foglaltatik a magántermelő tevékenység energiafelhasználásának egy része is. Az áralakulás tavaly ilyenkor megfigyelt kedvező tendenciái részben módosultak. A fő termelő ágazatokban az egy évvel korábbihoz mért árszínvonalemelkedés nagyobb a tavalyinál. Az ipar belföldi értékesítési árai 12,9 százalékkal, az építőipari árak 18,8 százalékkal, a mezőgazdasági felvásárlási árak 20,4 százalékkal nőttek. Tavaly első félévben ugyanezek az adatok: 9,3 százalék, 17 százalék és 6 százalék volt. A fogyasztói árak eközben 1 százalékponttal mérsékeltebb emelkedést mutatnak a tavalyinál, a félév végén regisztrált fogyasztói árak az egy évvel ezelőttihez képest 22,9 százalékkal növekedtek. Tavaly a külkereskedelmi áruforgalom passzívuma 24,3 milliárd forintra csökkent. 1993 első félévében azonban a behozatal 17 százalékos növekedése és a kivitel 19 százalékos csökkenése azt eredményezte, hogy a passzívum megközelítette a 180 milliárd forintot, vagyis a 2 milliárd dollárt. Az idegenforgalomban nőtt az országba látogató külföldiek száma, ugyanakkor azonban csökkent a kereskedelmi szálláshelyek forgalma. Az első félévben a tavalyihoz képest kevesebb magyar utazott külföldre. Több lakás épül A háztartások folyó pénzbevétele 18 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit. Ezzel együtt a nettó átlagkeresetek és az átlagnyugdíj emelkedése is elmaradt a fogyasztói árak növekedésétől, tehát reálértékben tovább csökkent. A kiskereskedelmi eladások volumene az első félévben 3,6 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Miközben a lakossági pénzbevételek reálértéke jobban csökkent, mint tavaly, és a kiskereskedelmi eladások az egy évvel ezelőttivel azonos ütemben mérséklődtek, de a lakásépítés az idén felélénkült. Mindezek következtében a megtakarítások növekedése kisebb volt, mint 1992 első félévében. Ez elsősorban az értékpapír-állomány csökkenésében mutatkozott meg. Nőtt a munkanélküliség, idén az első hat hónapban 9 százalékkal volt kevesebb foglalkoztatott mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb csökkenés a mező- gazdaságban és a bányászatban következett be. Az utóbbi hónapokban azonban a munkanélküliség mérséklődött, ezt jelzi a nyilvántartott munkanélküliek számának csökkenése, bár nőtt a nem nyilvántartott munkanélküliek száma is. A KSH által végrehajtott munkaerő-felvétel adatai szerint a második negyedévben 5 százalékkal kevesebb volt a munkanélküli, mint az első negyedévben. 1993 első félévében nőtt a gazdálkodó szervezetek száma. A jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek száma 9 ezerrel több. A jogi személyiség nélküli szervezetek száma 18 ezerrel nőtt. Az első hat hónapban 2.093 külföldi érdekeltségű vállalat alakult, s ez valamivel több mint tavaly. Az idén alakult vegyes vállalatok átlagos nagysága kisebb a tavalyinál, s így devizában megjelenő törzstőkéjük is kevesebb -17 milliárd forint a múlt évi 19,2 milliárd forinttal szemben. ík3 A konvertibilis folyó fizetési mérleg idén minden hónapban hiánnyal zárt. Az első négyhavi passzívum 1.085 millió dollár volt. Az elmúlt három évben a folyó fizetési mérleg mindig aktív volt, 1990-ben 127, 1991-ben 267, 1992-ben pedig 324 millió dollár volt a féléves aktívum. A konvertibilis bruttó tartozás növekedése az első négy hónapban nagyobb volt, mint a bruttó követeléseké, s így a nettó adósság április végi 14,5 milliárd dolláros értéke 1,2 milliárd dollárral volt nagyobb mint az év elején. Az állami költségvetésben az első félévben az egy évvel ezelőttinél 10 százalékkal nagyobb hiány keletkezett, összesen 119 milliárd forint értékben. Az élelmiszeripar vállalkozásai nyereségesek lehetnek Fotó: Läufer „Mi lesz veled, fiam?” Miközben 170 ezer, az 1993-94-es tanévben végzett diák a nyarat tölti valahol, kiderült, hogy 90 ezren közülük munkanélkülinek születtek. Mit kezd így magával ez a sok végzett gimnazista, szakmunkás, friss pályakezdő'? És mit kezd velük a felnőttek világa, amely eddig tanította, taníttatta őket? A fiatalok első keresetük helyett felvehetik majd első munakanélküli segélyüket. Mások, ha szerencséjük lesz, elhelyezkednek azért valahol, kompromisz- szumok árán, azonnal módosítva még meg sem kezdett választott pályájukat. A szülők pedig tovább fizetik azt a számlát gyerekeik jövőjéért, amiről azt hitték, már letudták. Hogyan élik meg a fiatal felnőttek a megálmodott csupa nagybetűs életbe való belépés helyett a fejesugrást a bizonytalanságba? Próbálkoznak, munkát keresnek. Beállnak abba a sorba, amelyben egyre többen vesztegelnek. De meghatározó többségük remélhetőleg nem adja fel. „Mi lesz hát veled, fiam?" Ez a kérdés ma sokkal gyakrabban hangzik el, mint ahányszor rendezett társadalmi körülmények között ez megengedhető. Elfogadhata- talan, de a munkanélküliség sokak életében mindig úgy jelentkezik, mint valamilyen végső állomás. A fiatalok pedig ma „a vég kezdetének” nevezik az ő munkanélküliségüket. Az idén - úgy tűnik - 90 ezer fiatal vág az életnek, s rögtön „a vég kezdetébe” ütközik. Ez is a magyar valóság. De meddig? Nem kellene-e például a már most a választásokra készülő pártoknak olyan programokkal jelentkezniük, amelyek belátható időn belül ennek a sorscsapásnak a reális megváltoztatását szolgálhatnák? Sok választó számára, amikor dönt, hogy kire voksol, épp egy ilyen programpont lehetne a választóvíz. Bencze Szabó Péter A mohácsi sokacok visszavásárolják otthonukat 1937 augusztus 20-án avatták föl a mohácsi sokac kört és majdnem sikerült most, 1993 augusztus 20-ra, a jeles évfordulóra visszavásárolni jogos tulajdonukat. A ház története röviden: az 1905-ben alakult Mohácsi Sokacok Magyar Olvasó Köre 1936 őszén megvásárolta a zömében horvátok lakta városnegyedben, az akkori Drágffy ma Táncsics Mihály utcában álló kis épületet a telekkel. Lebontották a házat és a kör tagjainak pénzadományából, valamint az általuk végzett közmunkával a következő év Szent István-napi ünnepén avatták az összejöveteleiknek otthont adó házat. Az anyanyelvűk, a hagyományaik ápolása mellett gazdálkodtak is a köri tagok, gépszövetkezetet hoztak létre, s az egyesülethez már földterület, erdő és legelő is tartozott amikor 1955-ben mindenüket elvették. Az ingatlan- kezelői jogát a városi tanács kapta, s ettől kezdve először a FÓLDSZÖV, majd az ÁFÉSZ kocsmát üzemeltetett ott. A tanács 1971-ben 148 800 forintért eladta az Új Barázda Tsz-nek, aztán mint zártkörű tsz-klub működött tovább. Jelenleg az átalakult szövetkezet utódszervezetétől kénytelenek visszavásárolni és az egyezkedés eredményeként 2,5 millió forintos vételárról szóló előszerződés birtokában szedik össze a forintokat.- Az öregjeink még mindig nem akarnak beletörődni, hogy fizessünk azért, amiért már egyszer megadták az árát - mondja Czita Mátyás, az 1992 februárjában újjáalakult sokac kör elnöke, majd az összeg előteremtésének módját részletezi. - 1,2 milliót a kisebbségi alapítványtól kaptunk, 500 ezer forintot pedig az önkormányzattól. A végleges szerződés aláírásakor, várhatóan szeptember elején átadjuk ezt az 1,7 milliót. A fennmaradó 800 ezer forintra jövő végéig kapunk haladékot. Megegyeztünk a gazdasággal a berendezési tárgyak átvételében is, méltányos árat szabtak, amit a jelenlegi 100 fős tagságunk köri díjából kifizetünk és a hiányzó pénzt jövőre előteremtjük.- 1962-ben a házból a sokac kört kitiltották, sőt a szervezetre ráfogták, hogy nacionalista és föl is oszlatták. Délszláv klub néven a művelődési ház keretében működtünk tovább a tavalyi újjáalakulásunkig. Azóta ismét a sokac körben tartjuk havonta az összejöveteleinket és Kova- csics Mátyás tiszteletbeli elnökünk már készíti a rendezvényeink programtervét. Ha még ez a pár nap eltelik és végre megint csak a miénk lesz a kör, talán az idősek is belátják, nem volt más választásunk mint a másodszori megvásárlás - fejezte be Czita Mátyás. Berta M. Sok kicsi többre mehetne A kis- és középvállalatok - 500 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató cégek tartoznak ebbe a kategóriába - már 1989-ben az aktív keresők 25 százalékát foglalkoztatták. A nagyvállalatok összeomlásával párhuzamosan a kisvállalatok száma tovább nőtt. Újabb lökést adott a magánvállalatok alakulásának a munkanélküliség emelkedése, hiszen az állásukat vesztett emberek jórészéből „kényszervállalkozó” lett. Az adatok is ezt igazolják: míg az egyéni vállalkozók száma 640 ezer, addig a gazdasági szervezeteké - gt., bt., kft., rt. - jóval kevesebb, mindössze 200 ezer! Az 1993. első negyedéves adatok alapján a 640 ezer egyéni vállalkozónak a fele főfoglalkozású, 40 százaléka mellékfoglalkozású, míg 10 százaléka nyugdíjasként fogott e kockázatos tevékenységbe. A számok alapján tehát a vállalkozók országa lettünk néhány év leforgása alatt, hiszen 1000 lakosra jelenleg 42 vállalat jut. Ez többé-kevésbé megfelel a nyugat-európai átlagnak. Csakhogy, ami a kis- és középvállalatok nemzet- gazdaságban elfoglalt helyét, nagyságát illeti, mélyen alatta maradunk a nyugat-európai átlagnak. Ugyanis ahhoz, hogy a kisvállalatok a mammutcé- gekkel azonos feltételekkel vehessenek részt a gazdaságban, a közgazdasági feltétel- rendszeren túl jogi garanciákra is szükség van. Ezt nyújtja a jól működő piacgazdaságokban a kamarai törvény, amelyet nálunk a rendszerváltás óta még nem sikerült megalkotni. Domi A vásárlók reklamációja többnyire jogos Az év első felében a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a vásárlók relkalmációi alapján több mint 43 ezer esetben végzett vizsgálatokat különféle termékeknél, s a kifogások 70 százalékát megalapozottnak találta. Élelmiszerekre a félév folyamán mindössze negyven reklamáció érkezett, háromnegyed részben jogosan. Néhány tejipari terméket, hamisított szeszesitalt és pörkölt kávét kifogásoltak a vásárlók. A Kermi valószínűsíti, hogy e termékek a korábban már vizsgált és letiltott készletekből származtak. Néhány csomagküldő szolgálat útján értékesített termékről is bebizonyosodott, hogy nem megfelelő minőségű, sőt esetleg egészség- ügyi kockázattal is jár. Ilyen volt például a Vue Touristique által forgalmazott aktív algapárlat és a Biotonic postai úton árusított Hébe 2000 elnevezésű fogyasztószere. Á textilipari termékekre vonatkozó, mintegy 5500 reklamáció 72 százaléka volt megalapozott. A legtöbb kifogás a felsőruházati termékekre érkezett, például a kínai tiszta selyemből készült ruházati cikkekre. A farmernadrágokat is többen visszavitték az üzletekbe, reklamálva azok minőségét, ám ezeknél többnyire kiderült, hogy a meghibásodást mechanikai sérülés vagy vegyi károsodás okozta. Tovább növekedett a lábbelikre érkező reklamációk száma, a kifogásolt 34 ezer pár cipő háromnegyed részénél a vásárlók kifogása alapos volt. A reklamációk rohamos emelkedésének okát a Kermi abban látja, hogy a piacon megjelenő silány minőségű import cipőket aránytalanul magas áron kínálják, ez a fogyasztókat megtéveszti, feltételezvén, hogy a termék használati értéke arányban áll az árával. Változatlanul a sportcipők okozzák a legtöbb gondot, ezeket ugyanis sokan mindennapi általános használatra viselik. A Kermi felhívta a forgalmazók figyelmét a kezelési útmutató átdolgozására illetve kiegészítésére, a sportcipők ugyanis nem utcai viseletre valók. Pontosan 665 vásárlói kifogás érkezett a háztartási gépekre, ezek háromnegyed részét is indokoltnak minősítette az intézet. A legtöbb panaszt változatlanul a konyhai kisgépekre tették a vevők, főként anyagvagy technológiai hibák miatt. Jelentős számú reklamáció érkezett a Kermi-hez hűtőszekrényekre, automata mosógépekre és porszívókra is. Néhány hűtőgép típusnál a hibák jellege évek óta nem változik, így például a Minszk 14—nél szigetelési és hőfokszabályozó hiba, a Gorenjénél palást- és hőszigetelési hiba fordult elő. A legtöbb kifogásolt háztartási gép a volt NDK-ból és Csehszlovákiából származik, ám néhány Bosh típusú mosógépre is volt panasz. A híradástechnikai cikkekre érkezett reklamációk 54 százaléka bizonyult indokoltnak. A vásárlók kifogásainak nagy része a korábbiakhoz hasonlóan színes televíziókra, videokészü- lékekre és tartozékokra vonatkozott. Jelentősen csökkent a személygépkocsikra beküldött reklamációk száma. Ennek oka elsősorban az értékesített típusválaszték érzékelhető változása, ezen belül a megbízható nyugati gépkocsik elterjedése. A korábban legtöbbet reklamált Dacia és Trabant gépkocsik gyártása megszűnt, és az ezekre vonatkozó kifogások ma már csak szavatossági jogkörben, kis számban fordulnak elő.
