Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-24 / 230. szám
8 új Dunántúli napiö 1993. augusztus 24., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen Szervestrágyázással az aszály ellen Az Agroker Áruházban nagy választékban kínálják a különböző rovarirtó szereket Fotó: Läufer Növényvédelmi tanácsadó Támadnak a darazsak - hogyan védekezzünk? Kétségtelen tény, hogy környezetünk éghajlata meglehetősen szélsőséges, és ezért a gyümölcstermelők termelési biztonsága lényegesen kisebb, mint a kiegyenlítettebb klí- májú környezettel rendelkező termelőké. A szélsőségekre hajlamos időjárásunk legbizonytalanabb eleme a csapadék, amely a hazai gyümölcstermő növények vízigényét az átlagos 600-700 mm évi mennyiséggel nem biztosítja, így környezetünk egyébként is hajlamos az aszályra.Az utóbbi évtizedekben az aszályos évek gyakorisága vitathatatlanul növekvő számú, súlyos károkat okozott a gyümölcstermelőknek, az említettnél lényegesen kevesebb csapadék miatt. Tény, hogy a változatos éghajlat ellenére is az éghajlatot állandó tényezőnek kell tekintenünk, amit befolyásolni, megváltoztatni nem tu- dunk.így tehát felmerülhet a kérdés: az aszályt olyan természeti csapásként kell fogadnunk, ami ellen nem tehetünk semmit? A válaszom egyértelmű: nem. Természetesen nem azt állítom, hogy az éghajlati viszonyokat meg tudjuk változtatni, de azt igen, hogy gyümölcsöskertünk mikroklímáját már befolyásolhatjuk több kevesebb sikerrel, amivel ugyan az aszály okozta károkat teljesen ki nem küszöbölhetjük, de azt számottevő módon enyhíthetjük. A gyümölcstermelés termesztés-technikai elemei közül csökkenthetjük az aszály Üde „zöldfolt” december hónapban a piacon a frissen szedett zsenge levelű fejes saláta. A téli hónapok egyhangú táplálkozását változatosabbá, vitaminban gazdagabbá teszi. Jelentős ugyanis benne az A, a B1, a B2, a C és az E vitamin, s nagyon jó étrendi hatása van. Ahhoz azonban, hogy a termesztés sikeres legyen, és az áru időben a piacra kerüljön, a feltételeket már most biztosítani kell. A saláta magot tápkockába, vagy tűzdelés nélkül szaporítóládába, illetve palántanevelő ágyba vetjük. A szaporító ládába, vagy a palántanevelő ágyba vetett mag nem lehet sűrű, legfeljebb 800 palánta nevelhető négyzetméterenként. Kétségtelen, a tápkockás palántanevelés drágább, de biztonságosabb. Megbízhatóbb, egyöntetű, életerős palántákat nyerünk a tápkockázással, amelyből 8-12 nappal előbb lesz a piacképes áru. Figyelembe vesz- szük, hogy a saláta-hajtatás költségeinek 20-24%-át a palántanevelés teszi ki, úgy - főleg a koratavaszi hajtatásnál - a 8-12 napos piaci előny az értékesítési átlagárban nem elhanyagolandó tényező. A saláta igényes növény. Ennek megfelelően már a talajelőkészítő munkát szakértelemmel kell elvégezni. A terület letaka- rítása után 8-10 kg komposztált istálló trágyát dolgozunk be négyzetméterenként, ha azonban az elővetemény, a főnövény - pl. uborka - alá bőséges szervestrágyát adagoltunk, úgy a saláta alá nem kívánatos az újabb által okozott károkat öntözéssel, talajműveléssel, szerves- trágyázásai, talajtakarással és a lombfelület ésszerű csökkentésével. Az öntözés aligha szorul magyarázatra, mint az aszály elleni hatékony módszer, és mivel alkalmazásáról nemrég számoltam be olvasóinknak, így erről nem bocsátkozom ismétlésbe. A talaj takarásáról is rovatunkban a közelmúltban már tájékoztatást adtam, olvasóink pont ezért érdeklődtek, hogy az említett két módszeren kívül mit tehetnek még kertjeikben. A talaj okszerű művelésével jelentősen befolyásolhatjuk, javíthatjuk kertünk talajának vízmegtartó képességét. Bizonyított, hogy a kiszáradástól kirepedezett talajfelület párologtatja el a legtöbb vizet a talajból, ezért arra kell törekedni, hogy a talaj felszíne aszályos évben folyamatosan porhanyós, morzsalékos szerkezetű legyen, így nem tud képződni rajta repedés, illetve ha már korábban képződött annak felszíni nyílását lezárja. Erre a célra eszközként használhatjuk a rotációs kapát és a kultivátort, melyek közül az utóbbi kíméli jobban a talaj szerkezetét, mert nem porosít. Tavasszal jó hatású, ha a már megszikkadt talajfelszín egyenetlenségeit mihamarabb el- simítózzuk, ezzel a téli csapadék megőrzését segítjük hatásosan. Az általános megítélésnél jobban hat a talaj vízmegőrző képességére a szervestrágyászervestápanyag-utánpótlás. A magas humusztartalmú talajon ugyanis káros lehet az istállótrágyázás, a salátafejek lazák maradnak. Ilyen esetben elegendő, ha 1-1,5 dekagramm N, 0,7-1 dekagramm P, és 0,5-1 dekagramm K műtrágya hatóanyagot adagolunk négyzetméterenként. A palántanevelés 30-40 napot vesz igénybe, míg a hajtatás 6-8 hetet. A hajtatási idő hossza a késő őszi, borús nappaloktól függ. A napfényszegény, borult időben ugyanis a fejlődéshez szükséges idő meghosszabbodik. A magvetést tehát úgy kell ütemezni, hogy december 10-15-re kész legyen a piacképes áru. Az őszi hajtatás sikere egyébként nagyban függ a magvetés időpontjának helyes megválasztásától. A túl korán vetett magból kelt növény feje- sedés nélkül magszárba megy, míg a késői magvetés fejlődési ideje lelassul, a fejesedés elhúzódik. A jól előkészített talajt ültetés előtt alaposan be kell öntözni, majd szikkadás után négyzet- méterenként 16-17 tápkockás palántát ültetünk ki, a szokásos 20-25 palánta helyett. Az őszi időszak egyik legfontosabb követelménye ugyanis a 250 gramm feletti fejátlagsúly, amelyet a fajtán kívül, az ültetési távolsággal - tenyészterület - biztosíthatunk. A kiültetésnél ügyeljünk arra, hogy a tápkockáknak legalább az egyharmada a föld - talajfelszín - fölé kerüljön, ne süllyesszük mélyen a talajba. zás. Az utóbbi aszályos évek gyümölcsöskertjeinkben bebizonyították - sokszor látványosan hogy a rendszeresen szervestrágyázott talajon fáink az aszálytól kevesebbet szenvedtek, mint azokon a területeken, amelyeken soha nem szervestrágyáztak. Ennek oka: a talajban humifikálódott szervestrágya megköti a vizet, csökkenti a párolgási lehetőségét, viszont a gyökérzet számára felvehető állapotot biztosít. A szervestrágyázásnak számos más előnye is van (talajélet, mikroelemek stb.), ez esetben mint az aszálykár enyhítését biztosító termesztési eljárást említettem. Befolyásolhatjuk kedvező irányba a fák vízvesztését a lombfelület okszerű csökkentésével, igaz, ez már nagyobb szakmai felkészültséget igényel. Lényegében arról van szó, hogy az ésszerűen elvégzett zöldmetszés miután csökkenti a lombfelületet, nyilvánvaló, hogy a párologtató felület lett kisebb, kevesebb a vízvesztés. Gondosan kell kiválasztani az időpontját, mert ha hajtásnövekedést váltunk ki korai alkalmazásával, akkor pont az ellenkező hatást érjük el. Még egyszer hangsúlyozom: az ismertetett módszerek nem fognak csodát hozni, nem ellensúlyozhatják teljes mértékben az aszálykárt, azt csak öntözéssel érhetjük el, de jelentős segítséget adhatnak a kár mérséklésében. A hajtatás során a vízellátásra fokozottan ügyelni kell. A vízutánpótlás különösen a kiültetéskor és a fejesedés beindulásakor igen fontos. A tápanyagutánpótlást az öntözővízzel juttassuk ki, lehetőleg ammon-nit- rát formájában. A fejesedés kezdete után a fejtrágyázás adagolása nem szükséges. A saláta sekélyen gyökeresedő növény. A növény ápolási munkálatokat - gyomlálás, talajlazítás - ennek figyelembevételével kell elvégezni, hogy a sekélyen elhelyezkedő gyökereket ne sértsük meg. Igen fontos a tenyészidőszak alatt a klímaszabályozás. A sátor hőmérsékletét mindig az alacsonyan elhelyezkedő növények szintjén méijük. A fejesedés kezdetéig mérsékelten, később intenzíven kell szellőztetni. A szellőztetést a reggeli órákban végezzük el, a délutáni meleget gyűjtsük be éjszakára. Őszi hajtatásra alkalmas fajták: a MARICA. Gyors fejlő- désű, finom, sárgászöld leveleket fejlesztő, kiegyenlített állományú fajta. AVERYE. Valamivel lassúbb fejlődésű, vastag, sötétzöld leveleket és tömött fejeket fejleszt. Jó tulajdonsága, hogy a legborúsabb, napfényszegény időjárásban is biztonságosan fejlődik. GIRELLE.A fejlődési sebessége közepes. Sima, középzöld leveleivel nagy, zárt, kemény fejeket fejleszt. A felsorolt fajtákból egy négyzetméterre legfeljebb 16 tápkockás palánta ültethető ki. Dr. Tamcsu József Az érőfélben lévő gyümölcsös szőlőültetvényekben legnagyobb kárt a darazsak okozzák. Mindig a legszebb terméseket támadják meg. Sokszor a megtámadott fürtön csak a kocsány és az üres bogyó- vagy gyümölcshéjak maradnak vissza. A darazsak által kikezdett szőlőszemeken másodlagosan a méhek, közülük a háziméh is nya- lakodhat. Védekezésre inszekticid - rovarölőszer - az érőfélben lévő gyümölcsösökben, szőlőben nem használható. Ezért azokon a helyeken, ahol - az egyébként hasznos tevékenységet folytató darazsak sok gyümölcsöt, szőlőt károsítanak ott, vagy a közelben lévő fészküket kell elpusztítani, vagy tavasszal a nőstényeket kell csapdával összegyűjteni. A fészkek építésének megkezdése után az egész család megsemmisíthető (hajnalban vagy késő este a németdarazsak földben lévő fészkeibe petróleumot kell önteni, majd betaposni). A fészket építő darazsak a fészkükbe nyugalomra térnek, a fészekre zacskót kell húzni és leválasztani, majd forró vízbe mártva leforrázni. A darazsak így fiasítással együtt elpusztulnak. A repülő darazsak összegyűjtésére csapdák házilag is készíthetők. A csapdákat - üveg-, műanyag-, fémedényeket - cukros vízzel vagy erjedő cefrével félig töltjük, majd - a méhek távoltartására - néhány csepp ecetet öntünk bele. Az edény tetejét pergamenpapírral lekötjük és a közepére kb. egy cm átmérőjű lyukat készítünk. Ezen keresztül a darazsak bemásznak az üvegbe, majd vízbe hullva elpusztulnak. A száraz időjárás következtében egyes növényeken (káposztafélék, uborka, paprika stb.) erős levéltetű-felszaporo- dás észlelhető. A levéltetvek szívogatásának következtében a növények fejlődésben visszamaradnak, levelei sárgulnak, lehullanak (pl. paprika), deformálódnak. Kártételük a növényeken az asszimilációs felület csökkenése miatt a termékek piaci értékének romlásában nyilvánul meg. Védekezésre csak rövid élelmezésügyi várakozási idejű szerek használhatók. Káposztaféléknél védekezési lehetőség - preventív (megelőző) - a káposztatorzsák, le- véltetvekkel borított levelek megsemmisítése, a következő évi fertőzés csökkentése érdekében. Az amerikai fehér szövőlepke ellen a védekezéseket folytatni kell. A hemyófészke- ket elhagyó hernyók ellen már csak növényvédőszer felhasználásával védekezhetünk. A gyümölcsfáknál történő permetezéseknél figyelembe kell venni az érés időpontját is. Lehetőleg rövid várakozási idejű szereket alkalmazzunk (Decis 2,5 EC, Fendona 2 EC, Karate 5 EC, Chinetrin 25 EC, Sumi-Alfa, Unifosz 50 EC). Sokan érdeklődnek, hogy mi a teendő, ha a növények levelei színesednek (sárgulnak, vörösödnek), lehullanak? Ez ellen már permetezéssel, műtrágyázással nem tehetünk semmit, a vízhiány okozta tápanyagfelvételi zavarok következményei a fenti tünetek. A jelenlegi stádiumban már öntözéssel sem szüntethetők meg a tünetek. Javasolható viszont a zöldmetszés, hajtásválogatás elvégzése a párologtató felület csökkentése miatt. A következő év talajállapotának, vízfelvételi kapacitásának javítására, az őszi csapadék „megfogásának” érdekében főleg ezeken a területeken feltétlenül el kell végezni az őszi talajmunkákat. Czigány Csaba Gombák termesztése A gombák pincékben, átalakított ólakban, istállókban, magtárakban és raktárakban egyaránt termeszthetők. A kertészek például gombatermesztéssel növelni tudják az üvegházak és fóliasátrak kihasználtságát, de ugyanúgy jól hasznosíthatók az átmenetileg üresen álló istállók is. A gombatermesztés otthon, a háztájiban és nagyüzemi módon egyaránt megéri a fáradságot. A csiperke és a laskagomba mellett részletesen leírja a könyv a harmatgomba, a bocs- koros gomba, a shiitake gomba és egyéb, ritkán előforduló, értékes gombák termesztését is. A 322 oldalas könyv ára 200 Ft. A könyv megrendelhető, a következő címen: FUTÁR Szakkönyv Szolgálat, 1300 Budapest, Pf. 126. Pécsi AGROKER RT. KERTÉSZETI ÁRUHÁZÁNAK áruajánlatából: Műanyag szüretelők, szőlőprések, darálók, borkén, kénlap és egyéb borászati eszközök nagy választéka. ACKOKER Pécs, Megyeri út 64. Tel: (72) 326-255 Fax: (72) 326-922 Pf CSI AGROKER HT Buzássy Lajos Vitaminforrásunk decemberben A fejessaláta őszi haj tatásáról Tápkockázással piaci előny
