Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-21 / 227. szám
Dr. Szűcs József, a megyei közgyűlés elnöke és Hárs József Boly polgármestere a községről megjelent könyvvel Fotó: Szundi Antall József beszéde a Várban A pécsváradi városavató ünnepségen Göncz Árpád szegte meg az új kenyeret Göncz Árpád adta át az okiratot Läufer László felvétele Pécsvárad tegnap ünnepi díszbe öltözött. Azonban nem csupán a középületeket, lakóházakat ékesítették zászlók, sok polgár is elővette ünneplőjét, hogy részt vegyen azon az eseményen, amelyen az 1871-ben városi rangjától megfosztott település visszakapja a városi címet. A pécsváradi várban e nem mindennapos látnivalóra rengetegen voltak kíváncsiak, így már féltizenkettőkor zsúfolásig megtelt a várudvar. Pontosan tizenkét órakor Göncz Árpáddal, a Magyar Köztársaság elnökével és Kakas Sándorral, Pécsvárad polgármesterével az élen érkeztek a vendégek a Szent István szoborhoz. Ott volt többek között dr. Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkár, köztársasági megbízott, dr.Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, s Hanns Rehfeld, a Németországi Szövetségi Köztársaság pécsi főkonzulja. A Himnusz után Szent István király intelmei, amelyet Imre herceg fiához írt, hangzott el, majd Kodály Zoltán: Ének Szent István királyról Szent Jobb körmenet a fővárosban Több ezren vettek részt péntek délután a hagyományos augusztus 20-i Szent Jobb körmeneten. A magyar és a pápai állam lobogóival díszített Szent István Bazilika előtt összegyűlt hívekkel Angelo Acerbi pápai nuncius ismertette II. János Pál pápa dekrétumát, amelyben a katolikus egyház feje katedrálisi címet adományozott a székes- egyháznak. Az ünnepség kiemelt eseményeként Paskay László bíboros, prímás, esztergomi érsek felszentelte a a székesegyház négy új harangját, amelyek a németországi Passa- uból érkeztek Budapestre. Az ünnepi szentmisén Paskay László bíboros első királyunk felelősségérzetéről szólt. A körmenetben felvonult Göncz Árpád államfő, a kormány több tagja és a magyar közélet számos személyisége. című műve csendült fel. Kakas Sándor köszöntötte a megjelenteket, ezután nagy taps közepette a köztársasági elnök lépett a mikrofonhoz és köszöntötte a pécsváradiakat.- Örülök, hogy Szent István napján, nemzeti ünnepünkön személyesen adhatom át Pécs- váradnak a várossá nyilvánítás okiratát, örülök, hogy a magyar múlt egyik legjelesebb települése, polgárai sikeres munkájának köszönhetően visszaszerezte ősrégi városi rangjáty - mondta bevezetésül Göncz Árpád. Az államelnök ezután utalt Szent István emlékére, a pécsváradi monostor alapítására, amelyet jelképes értékűnek ítélt: a múltat lezáró és a jövőt megalapozó elhatározásnak. A Szent István-i tettekkel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a térségünkben ismét erőre kapott nacionalizmus, sőt a nem-' zetek közötti fenekedés tudatában nem szabad felednünk nagy királyunk idegenének iránti befogadó készségét és megbecsülését. Már csak azért sem, mert ezen tájon a kezdetek kezdetétől mindig különböző nemzetiségek éltek és élnek együtt mai is, jobbára békességben, egymás iránti tiszteletben, egymás erényeiből okulva.- Nem kívánok mítoszokat rombolni, de fontosnak tartom, hogy kimondjam - folytatta Göncz Árpád semmiféle új rend kiépítése nem kötődik, nem kötődhet egyetlen történelmi személyiséghez, legyen az bár a legnagyobb is. A rendszerváltás folyamat, s éppen a jövőnk érdekében kell tisztában lennünk azzal, hogy a magyarság történelmének mindmáig legnagyobb rendszerváltása, a X-XI. században kialakult új rend sem kötődhet csak Szent István vagy Géza nevéhez. Ahhoz elődök és utódok, a nép többségének belátása volt szükséges. A köztársaság elnöke hozzátette: ha szabadulni akarunk a változó korok ideológiai, politikai érdekek szerint „elrajzolt” Szent István képektől, akkor mindenekelőtt azt kell felismernünk, hogy a király, mai szóval élve, könyörtelen reálpolitikus volt. Istvánnak és népének egy, társadalmi és gazdasági szerkezetét tekintve már kialakult Európához kellett igazodnia,tetszik, nem tetszik, hasonulnia. (Folytatás a 2. oldalon) Kenyérszegés Lánycsókon Lánycsók vendége volt Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés alelnöke tegnap délután. A Népház melletti labdarugópályán Hadra József polgármester üdvözölte az érdeklődőket és az Ország- gyűlés alelnökét, az MSZP képviselőjét. Szűrös Mátyás ünnepi beszédében Szent István történelmi érdemeit méltatta: „A honfoglalás nagy művét tette teljessé azzal, hogy népével együtt felvette a kereszténységet, és ezzel a korabeli Európa egyenrangú államai sorába emelte Magyarországot.” A szónok utalt belső szociális nehézségeinkre, a környező országok népeinek zaklatott napjaira, s kiemelte: a magyar nép segítőkészsége mindig is támasz volt az üldözötteknek, a menekülteknek - mondotta nagy tapssal fogadott beszédében. Ezután Kovács János plébános megáldotta, Szűrös Mátyás pedig megszegte a nemzeti szalaggal átkötött új kenyeret. A múlt történelmi tudatot adott nekünk, amely lehetővé tette, hogy a mindenkori jelent kibírjuk és átvészeljük. A múlt hitet adott a mindenkori jövőbe is, mert tudtuk, hogy mit éltünk át - mondta Antall József kormányfő augusztus 20-i ünnepi beszédében péntek délelőtt, a Várban. A miniszterelnök Szent István örökségéről szólva kijelentette: a nemzet függetlensége és önállósága mindenekelőtt való. Ez a függetlenség és önállóság azonban csak akkor maradhat fenn, ha „mély erkölcsi alapokban gyökeredzik és a szilárd államhatalmat jelenti egyidejűleg”. A szilárd államhatalom a jogállamiság garanciája is egyben - tette hozzá a kormányfő. Leszögezte: Szent István öröksége azt jelenti, hogy a magyarság, a kereszténység és az európaiság elválaszthatatlan egymástól. A miniszterelnök emlékeztetett: Magyarország a történelmi és stratégiai erővonalak mentén fekszik. Ez a hely a népek országútja volt, itt minden háború keresztül ment, újra és újra eltapostak bennünket. Ezért nem tehetjük meg, hogy vigyázó szemünket egy pillanatra is levegyük a lehetséges veszélyforrásokról - hangoztatta Antall József. Tisztavatás a Kossuth téren A köztársaság lobogójának felvonásával és a hagyományos tisztavatással kezdődött meg péntek reggel az augusztus 20-i állami ünnepségsorozat a budapesti Kossuth téren. A rendezvényen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, a kormányzat és a hazai közélet több jeles képviselője. Az ünnepségre többezren érkeztek az ország különböző vidékeiről is. A Parlament előtt felsorakozott tisztek fogadalomtétele után - a magyar államfő, a kaA pécsi ünnepség résztvevői a Széchenyi téren megkóstolhatták az új kenyeret Fotó: Läufer Szent István ünnepe Pécsett A Széchenyi tér kiterjedtségében ugyan tömegként szinte elveszve, de mégis többszáz pécsi polgár vett részt tegnap délelőtt a város Szent Ist- ván-napi ünnepségén, amelyet a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekar térzenéje vezetett be. Pont 10 órakor fanfár jelére érkezett a dzsámi elé a feldíszített fogat a nemzeti színű és a város zászlajára utaló kék-sárga szalagokkal átfont Új kenyér. Az ünnepség szónokaként dr. Bőgner Miklós köztársasági megbízott, címzetes államtitkár emlékezett meg Szent István királyunkról, felidézve az államalapító életpályájának, máig meghatározó művének legfőbb állomásait. Első királyunk államférfiú bölcsességét méltatva hangsúlyozta annak lénye- (Folytatás a 2. oldalon) binet, az országgyűlés és a honvédelmi vezetés nevében - Für Lajos honvédelmi miniszter köszöntötte az egybegyűlteket. A mai avatás több szempontból is különleges, hiszen önök a,z első olyan tisztek, akik a rendszerváltoztatás után, 1990 őszén kezdték meg tanulmányaikat, és önök azok, akik először ölthették magukra az új egyenruhát, amely a magyar katonai hagyományokra épülve és a korszerű európai elvárásoknak megfelelően terveztetett meg - kezdte ünnepi beszédét Für Lajos. A honvédelmi miniszter rámutatott: Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy sikeresen, zökkenők és nagyobb megrázkódtatások nélkül alakult ki az ország szuverenitásán őrködő Magyar Honvédség. Felemelt fejjel jelenthetem, hogy hadseregünk megőrizte hadrafoghatóságát és harckészültségét; a nemzetnek van hadserege, a hadsereg a nemzeté, - jelentette ki a miniszter. Für Lajos emlékeztetett: Szent István napját ünnepeljük, azét a nagy államférfiét, akinek nevéhez többek között a magyarok államának megalapítása fűződik. A király olyan államot alkotott, amely erős és kemény volt, ha kellett le is sújtott. Szent István állama ma is létezik, igaz a XX. században súlyos sorscsapásokat szenvedett el. „Éppen ezért ne várja tőlünk senki azt, hogy ezek a sorscsapások, amelyek a legutóbbi időkig tartottak, kitörlődjenek az emléklezetünkből és diadalként fogadjuk azokat. (Folytatás a 2. oldalon) Városavatás Pécsváradon 1871 után ismét város Pécsvárad •• Ünnepség a várban Kenyérszegés, a város kulcsának átadása Megkoszorúzták Szent Isván király szobrát KÖZÉLETI NAPILAP UJ Dunántúli napló IV. évfolyam, 227. szám* 1993. augusztus 21., szombat Ára: 13,80 Ft
