Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-17 / 224. szám
10 aj Dunántúli napló 1993. augusztus 17., kedd i£o A szerkesztőség postájából A szennyvíz kétnaponta elönti a lakásokat A pécsi Németh László utca 14-es számú ház lakói nevében a következő panasz érkezett az Új DN szerkesztőségébe: A ház 1993. március 1. óta az Elektronika Otthon Kft. kezelésében van, mint vegyes tulajdonú lakóház. A ház két földszinti lakását és az alagsort egy héten háromszor elönti a szennyvíz. A lakások tulajdonosai három hete rettegve mennek dolgozni, hogy vajon mire jönnek haza, vagy mikor szólal meg a munkahelyen a telefon. A Kft. gondnoksága alatt álló házban más a hibát elhárítani nem tudja és nem is csinálja. Ez az állapot tűrhetetlen. Dugulás elhárítást végeznek ugyan, de ez olyan, hogy este még jó, reggel kezdődik élőiről a szennyvíz ömlés. Az alagsor azóta a szó-szoros értelmében tömény a szennytől. Szerintünk emiatt még a 380 voltos villanyvezeték is életveszélyessé válhat. Az alagsor és a lakások takarításáról nem gondoskodnak. Már ott tartunk, hogy a biztosító is elzárkózik a problémánk elől. Ma, augusztus 12-én, amikor e levelet írjuk újból ömlik a szennyvíz. Meddig kell ezt még eltűrnünk? Novák Jánosné Szabó Imréné Harangi Sándorné Diszkontbolttal sújtott társasház Parkoló autók foglalnak el minden talpalatnyi helyet Mikor lehet megtalálni a rendezés közös nyelvét? Áldatlan harc dúl hosszú idő óta a pécsi, Alpári Gyula utca 2. számú társasház lakói és az egyik üzlet között. Az uránvárosi házban valaha egy húsboltot, egy élelmiszerboltot és egy zöldségboltot nyitottak, nagyjából elég jól ellátva alapvető cikkekkel egy meglehetősen nagy lakóterületet. Az utóbbi időkig változatlan volt minden. Ám a húsbolt kissé „összement”, a zöldségbolt pedig „beadta a kulcsot”. Ez utóbbi körül vannak a bajok. A hajdani zöldségbolt - a Bm. Tejipari Vállalat üzemeltetésében - tej-tejtermék bolttá, pontosabban diszkontbolttá alakult át, majd viszonteladókat is kiszolgáló bolttá fejlődött. A bajok ezzel kezdődtek. Az, hogy „viszonteladókat is kiszolgáló bolt”, önmagában is sokat megmagyaráz, de ha nem, hát íme! A viszonteladó, vagyis az a magánkereskedő - és a számuk egyre nő -, aki tejet, tejterméket is árusít, maga szerzi be az áruját, ezért naponta megjelenik a számára kijelölt boltban. Az épület előtt park van, ott tehát (még) nem, mögötte viszont annál inkább. A ház mögött annakidején falig érően lebetonozott parkolót építettek azzal a gondolattal, hogy az üzletekhez naponta jövő néhány áruszállító teherautó viszonylag jó-körülmények között lássa el a feladatát. A parkolót egyébként természetesen a házbeliek is használták. És mi van most? A viszonteladók csaknem egész nap jönnek-mennek, a parkoló ezért többnyire dugig van, de jön az áru is... A lakókat érthetően zavarja a többszörösére nőtt forgalom (miközben nem értik, hogy a viszonteladók kiszolgálása miért nem a Tejipari Vállalat telephelyén történik), s még inkább a velejáró zaj, de leginkább az, hogy a közlekedésük is problémás, lett. A ház kapui a parkolóra nyílnak, s ami eddig természetes volt, hogy a ház melletti járdán jöhettek-mehet- tek, az mára kérdésessé vált, hiszen az autók a falig minden talpalatnyi helyet elfoglalnak. Tehát voltaképpen nem nagy ügyről van szó, csupán arról, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsák a terület használatát úgy, hogy senki ne szenvedjen sérelmet. Ezért hadakoznak már jó ideje az Alpári Gyula utca 2. lakói, teljesen eredménytelenül. Megbízottai szinte törzsvendégek már a polgármesteri hivatal hatósági irodájában, ahol - az iratok tanúsága szerint - változatlanul másról beszél a hivatal és másról a lakóközösség. Vajon a közös nyelv megtalálásával rendezhetők-e a ház mögötti állapotok? H. I. Szerkesztői üzenet Kérjük, Nagy A.-né pécsi és Horvát I. komlói olvasóinkat, írják meg pontos címüket, hogy megfelelő tájékoztatást tudjunk adni. Busz-bérlet gondok Válaszol az illetékes- Miért csak a hónap második felére lehet félhavi bérletet váltani - kérdezte a 329-139-es telefonról Cserkuti Csabáné, akinek éppen a hónap első hetében alakult úgy az intéznivalója, hogy egy hetijeggyel is beérte volna. (Ám az egyáltalán nincs, legalábbis egyelőre.) Bata Lászlót, a Pécsi Tömeg- közlekedési Rt. forgalmi és termelési igazgatóhelyettesét kérdeztük meg a panasszal kapcsolatban és ő változtásokat helyezett kilátásba. Elmondta, hogy a tervezett változásokból augusztus elseje óta megvalósult a napijegy bevezetése. Száz forint az ára és annyit utazhatunk vele, amenyA protestáns Bethánia CE Szövetség rendezésében a katolikus egyház részvételével és a Kolping Egyesület Gyermekmissziós Csoportjának támogatásával a Pécsi Gyermekotthon növendékei részére vallási tábort tartottunk. Az ökumenikus összefogás szép példájaként Zobák pusztán 14 állami gondozott fiú, illetve Pécsdevecseren 11 leány hallgathatta az evangélium igéit július 19 és 26. között. A „csendes hét” témája Jézus Krisztus lelket gyógyító, bűnből szabadító ereje volt. Bíró László plébános megnyitója után Adorján Kálmán és nyit akarunk, de csak a váltáskor megjelölt dátum napján. Terveznek hetijegyet is, de, hogy mikortól, még nem tudja megmondani. A félhavi bérletekkel kapcsolatban pedig a következő felvilágosítást adta: Az első két hétre érvényes menetjegyre - kissé bonyolultan - úgy lehet szert tenni, hogy az egész hónapra megváltott bérlet 15-én leadható. Ekkor visszafizetik a második két hét árát. Felesleges fáradságot jelent ez az adminisztrációs nehézkesség. A módszer változa- tatása már szintén szóba került - a megvalósulás, idő kérdése. Rezes Zsuzsa Bán István református lelkészek segítségével ismerkedhettek meg a gyerekek evangéliumi történetekkel. Emellett jutott idő vallásos énekek tanulására, játékokra, kirándulásra. A táborokban segítőként részt vettek a Pécsi Hittudományi Főiskola kispapjai, budapesti református és evangélikus fiatalok, hitoktatók. A rendezvényért nagyon sokat tett Csekei Tibor és Molnár Vince. A Nemzeti Gyermek-és Ifjúsági Alapítvány és a József Attila Alapítvány pályázat útján elnyert támogatásban részesítette a tábort. Toró Zsuzsanna Platthy István, nevelők Szomjazás, éhség- Három „szép” leander sínylődik a Melinda utcai szabadidő parkban - jelezte a napokban telefonon Fre- nek Józsefné, akinek erejéből annyira futja, hogy hetente kétszer megöntözi őket. A Lőtéri dombok mögött van egy kiskertje, onnan cipeli a vizet a virágoknak.- Ki ültette oda és miért hagyta sorsára ezt a három szegény növényt? - kérdezi az asszony és egyúttal megemlíti azt a hét kiskutyát is, melyek a közelben elhagyatottan szenvednek a hőségben, láncra vert anyjukkal együtt. Szóbeszédből tudja, hogy a gazdájuk élete szerencsétlenül alakult, emiatt nincs ereje megfelelően gondozni őket. Kéthetente néz rájuk, ő viszont naponta halad el mellettük. Nem ismeri a tulajdonost, csak a kutyák szenvedését látja.- Főztem rántottlevest, kenyeret aprítottam bele. Majd a szívem szakadt meg, amikor láttam, milyen mohón, kiéhezetten vetették magukat az ennivalóra. Adjon tanácsot, hogyan lehetne segíteni. Együttérzéssel hallgattam örülök a tenni akarásának, de tanácstalan vagyok. Eny- nyit tehettem: megírtam. R. Zs. Vallási tábor gyerekeknek Pécsett, a Nagy Imre utcában a fák lombozata eltakar néhány közúti táblát. így aztán egyre nehezebben tájékozódnak az autósok. Ugyanez a helyzet a Melinda utca elején is. A tisztán látás érdekében egy-két vékony ágat szükséges lenne eltávolítani. Fotó: Läufer László Jogi tanácsadó Balogh T.-né pécsi olvasónk kérdezi, hogy az özvegynek mikor jár végkielégítés. Az 1975. évi II. törvény 69. §-a értelmében annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egyévi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés jár, ha igényét a házasságkötéstől számított egy éven belül előterjeszti. Az állandó özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett vég- kielégítést kérhet az, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának a betöltése után köt házasságot. A végkielégítés a házasság- kötés hónapjára járó havi özvegyi nyugdíj tizenkétszerese. (Vagyis a havi özvegyi nyugdíj egy évi összege.) Tájékoztatásul elmondjuk még, hogy a hatályos rendelkezések szerint a végkielégítés összegének a megállapításánál az özvegyi nyugdíj teljes ösz- szegét kell számításba venni akkor is, ha az özvegyi nyugdíjat korlátozott összegben folyósították, vagy a folyósítást szüneteltették. Abban az esetben, ha az özvegyi nyugdíjat több jogosult között megosztva kell folyósítani, a házasságot kötő özvegyi nyugdíjas végkielégítésének az összegét az őt megillető özvegyi nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani. S. B. az iránt érdeklődik, hogy mikor lehet a munkabérből levonást teljesíteni. A Munka Törvénykönyvének 161. §-a szerint a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. Itt kell még ismertetni a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését is, hogy a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, a munkavállalótól 60 napon belül, írásban lehet visszakövetelni. A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. A hatályos rendelkezések szerint tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője, vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa. Horváth M.-né kérdése, hogy az 1946-1949 közötti háztartási alkalmazotti idő mikor esett biztosítás alá. A 89/1990. (V.l.) MT. sz. rendelet 139. §-a értelmében a háztartási alkalmazottként 1975. július 1. napja előtt munkaviszonyban töltött időt szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a háztartási alkalmazott munkaideje legalább heti harminc óra volt, a bejáró háztartási alkalmazottnál pedig akkor, ha ugyanannál a munkáltatónál hetenként legalább harminc órát dolgozott és munkaviszonya megszakítás nélkül harminc napon át fennállott. I. K. kérdezi, hogy a nemrég elfogadott lakástörvény szerint a lakásbérlet mikor szűnik meg. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokat tartalmazza az 1994. január 1. napján hatályba lépő 1993. évi LXXVIII. törvény. Ennek 23. §-a szerint a lakásbérleti szerződés megszűnik, ha a. / a felek a szerződést közös megegezéssel megszüntetik; b. / a lakás megsemmisül; c. l az arra jogosult felmond; d. / a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; e. / a bérlő a lakást elcseréli; f. / a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították; g. /A bérlő a lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. Ä határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. A másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat ökormányzati rendelet határozza meg. Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, ez esetben az ideiglenes elhelyezése az említett lakás fekvése szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat feladata. A. D.-t közlekedése során az egyik lakásból leöntöttek. Kérdése: kára megtérítését kitől kérheti. Polgári Törvénykönyvünk 353. §-a szerint valamely tárgynak a lakásból, vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével, vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős. Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogtalanul tartózkodott a helyiségben. Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségéből való kidobásával, kiejtésével, vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel. E szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse. S. Á.
