Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-17 / 224. szám
6 aj Dunántúli napio 1993. augusztus 17., kedd Megkezdték a Ferrari sportkocsik árusítását Magyarországon. Az Olasz Autótársaság és az Autó Danubia Kft. a Duna Meriot Szálloda eló'tt állította ki a sportkocsi néhány változatát. Détári Lajos világhírű futballistánk az egyik szuperjárműben. Borotválkozásról Susan, a lámpalázas ír asszony története A hallgatag többség szónoka Warrington angol iparvárosban ír terroristák bombája megölt egy hároméves kisfiút. Az ír Köztársaság fővárosában, Dub- linban egy harminchét éves háziasszony, Susan McHugh számára ez volt az a pillanat, amikor úgy érezte, valamit tennie kell. Életében nem politizált, semmilyen gyűlésen nem vett részt. Mégsem kérdezte senkitől, mit tegyen és hogyan kezdjen hozzá. A szívére hallgatott és a józan eszére. Tehette, mindkettővel megáldotta a Teremtő. Susan először felhívta a dublini Szentháromság-egyetem dékánját. Elmondta neki, ő tizenhárom éves volt, amikor Észak-írországban elkezdődött a máig tartó vérfürdő. Elmondta, szerinte írnek lenni nem jelenthet közösségvállalást a vak gyilkosságokkal, de az emberek félnek ezt bevallani, ő, a háziasszony szeretné megszólaltatni a hallgatag többséget. A rektor azonnal rábólintott, a hölgy megkapta az egyetem legnagyobb termét, ingyen. Susan utána a rádiót hívta, mondják be a tervezett gyűlés helyét és időpontját. És jött a második csoda: bemondták, méghozzá örömmel. Írországban ez volt az első ilyen gyűlés és a dublini háziasszonynak igaza lett. Nemcsak a folyosókon, még az egyetem előtti téren is százak álltak, akik már nem fértek be a terembe. .fantasztikus lámpaláza volt - emlékezik Susan. - Soha életemben nem beszéltem nyilvánosság előtt.” Talán ezt érezték meg a hallgatók: hogy most végre azok szólalnak meg, akiknek ez szokatlan. De akik éreznek és gondolkodnak.- Azt mondom, elég a vérből és a gyűlöletből. Ez így nem mehet tovább - mondta a törékeny asszony, akinek a nevét egyik napról a másikra együtt emlegette a sajtó két belfasti asszonyéval, Betty Williamsé- vel és Mairead Corriganével, akik 1976-ban megkapták a Béke-Nobel díjat. Susan azt mondja, ő máris olyan jutalmat kapott, ami felér egy Nobel-díjjal. Amikor a minap Warringtonban eltemették egy ír bomba áldozatát, a hároméves kis Jonathánt, a keserűen gyászoló angol városban már egyszerűen nem lehetett a múlthoz hasonlóan sommásan szidni „az átkozott íreket”. A szívszorító temetésre ugyanis négyezer csokor virág érkezett „az ellenség földjéről”. És mind a négyezer csokrot ingyen szállította a Ryan Air nevű ír légitársaság egy angol kisfiú sírjára. Susan valamit megmozdított. Valamit, ami eddig is létezett, de talán éppen egy lámpalázas háziasszonyra várt: nem is csak Dublinban és Warringtonban.- csak férfiaknak Áldás vagy átok? A férfiak arcszőrzetéről megoszlanak a vélemények. Az érintettek többsége időrabló tehertételnek érzi a borotválkozást, s legszívesebben a borostás ábrázatot tenné meg az ápolt külső első számú feltételének. A „legénytoll” ugyanis konok folyamatossággal 24 óránként 0.02-0.06 millimétert nő, s a mintegy 0.04 milliméter vastagságú szőrszálak - a tüszők sűrűségétől függően - pár ez- redmilligram súlyú vékony takarót terítenek el az arcbőrön. Ráadásul a borotválkozás serkentőleg hat a szőrzet termelő sejtek működésére. Az óegyiptomiak kőkése, a bronzkorban használt réz-ón ötvözetű arckaparó vagy a középkorban dívott szakáll- és bajuszpörkölés igencsak hosszadalmas és fájdalmas műveletté tette a szőrpamacsok eltüntetését. Manapság a villanykészülékek különféle változataival vagy zsilettel - amelynek 1/300 milliméteresre fent éle szó szerint borotvaéles - szinte gyerekjáték a szőrzet eltávolítása. Kivált, ha tudjuk, hogy - megfelelő krémmel, arc vízzel vagy szappanhabbal - a pengével bo- rotválkozóknak előzetesen keményíteniük, a villanyborotvát használóknak puhítaniuk kell a szőrzetet. Mind a villany-, mind a zsi- lettes borotva alaposan „fölszántja” a bőrt. Megnyugtatására, a kitágult pórusok összehúzására és fertőtlenítésére sokféle készítmény kapható. Más-más borotválkozás utáni - after shave - arcszesz kell a száraz, illetve zsíros bőrre. Az üvegcséken, flakonokon általában feltüntetik, hogy melyik milyen típusú bőrre való, vásárláskor érdemes figyelni rá. Napjainkban ismét terjedőben van a szakáll-divat. A bőrgyógyászok azonban azt ajánlják, hogy érzékeny, pattanásos, gyulladásra hajlamos bőrűek ne hódoljanak ennek a divatnak - még ha ezzel el is fedik a bőr szépséghibáit - inkább vállalják a naponkénti borotválkozást. Tilos a dohányzás Aki ezentúl rágyújt egy Los Angeles-i étteremben, legalább 50 dollár büntetést fizet, míg a tulajdonos egy ezrest - de az utóbbi fél évre börtönbe is kerülhet, ha füstölni engedi a vendégeket. A városi tanács rendeletét - nem meglepően - sokan vitatják, csaknem százezer aláírást is gyűjtöttek ellene. Amikor azonban kiderült, hogy a benyújtott aláírásoknak csaknem a fele hamisított volt, a döntés érvénybe lépett. Los Angeles távolról sem az első az amerikai városok sorában, ahol a nyilvános helyeken eltiltották a dohányzást. Egyre több munkahelyen is tilos a füstölés, amióta a tudományos vizsgálatok cáfolhatatlanul bizonyították, hogy a dohányzókkal egy levegőt szívva a nemdohányosok is megkapják ugyanazokat a betegségeket, a gyomorfekélytől a tüdőrákig. Az amerikai nagyvárosok ^tea- képéhez immár hozzátartoznak a téli fagyban, nyári hőségben a felhőkarcolók előtt, a járdán to- porgó és füstölő megátalkodott dohányosok. De ők egyre kevesebben vannak. Pécsről Balatonlelle mellé költözött a For Life Helikopteres Mentőszolgálat. A két Kamov 26-os és az egy MI-2-es helikopter reggel 9 órától este 18 óráig készenlétben áll. Az első biblián kívüli utalás Dávid királyra A Jupiter védi a Földet Csak a Jupiter óriásbolygó léte tette lehetővé a Földön magasabb életformák kifejlődését. Erre az eredményre jutott a washingtoni Camegie Intézet komputeres vizsgálata. A magyarázat alapja, hogy a Jupiter nehézségi ereje az üstökösök milliárd- jait vonzotta magához. Ha a Jupiter nem szolgált volna akadályként, a 967 millió kilométerre lévő Földet legkevesebb ezerszer gyakrabban találta volna el olyan nagy égitest, mint amilyen például 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauroszok kipusztulását okozta. A Jupiter nélkül ilyen katasztrofális becsapódás százezer évenként következett volna be és nem csupán minden százmillió évben. Egy izraeli régész nemrégiben olyan kőoszlopra bukkant, amelyet Dávid királyra és dinasztiájára utaló feliratok ékesítenek. A lelet jelentőségét az adja, hogy ez az első biblián kívüli utalás Dávid királyra - olvasható a régészeti szenzációt ismertető New York Ti- mes-cikkben. A lap beszámolója szerint a törött kőoszlopot egy fal romjaiban, az észak-izraeli Tel Dánban, a szíriai határ közelében találta Avraham Biran, a jeruzsá- lemi Zsidó Vallási Intézet és a Hebrew Union College régésze, a Tel Dan-ban 1966 óta folyó ásatások vezetője. Az arám nyelven írott tizenhárom csonka sor alapján Biran azt feltételezi, hogy Krisztus előtt a kilencedik század első negyedében Damaszkusz királya győzelmi oszlopként állíttatta ezt az emlékművet, amelyen az uralkodót Dávid király leszármazottjaként örökíti meg a felirat. Ezt az értelmezést látszik alátámasztani az a bibliai történet, amely szerint a Salamon király halála után két részre szakadt királyság hadban állt egymással. Júda királya, Aza a damaszkuszi arám király- lyal, I. Benhadaddal lépett szövetségre Izrael királya, Bása ellen. Számos bibliatörténeti kutató úgy gondolja, hogy a kőoszlop bizonyítja Dávid király és leszármazottai létezését, valamint a zsidóság korai történelmére és a zsidó és keresztény hagyományokra gyakorolt hatását. Ugyanakkor más kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az Izrael királyára és Dávid dinasztiájára történő utalások egyelőre nem feltétlenül bizonyítják ezen személyek létezését. Megelőzhető a hirtelen szívhalál A hirtelen szívhalál többnyire látszólag egészséges emberek soraiban arat. A veszélyeztetett betegek korai felismerése és megfelelő kezelése egyelőre bizonytalan. Müncheni kardiológusok a Max-Planck-Intézet fizikusaival együttműködve új módszert dolgoztak ki a szívhalál kockázatának fokozottan kitett betegek felismerésére. Munkájukban az ún. káosz-kutatás eredményeire támaszkodnak. Az alapgondolat szerint a szív komplex rendszerként működik. Munkáját egyebek között befolyásolják a sejtek anyagcsere-folyamatai, a sejtek közötti jelcsere, a szívizom vérellátása, a központi idegrendszer útján pszichikus hatások, emóciók stb. Ezek egymásra is kölcsönös hatást gyakorolnak: valamilyen érték csekély mértékű megváltozása egy másik érték erőteljes megváltozását eredményezheti. Ez teszi a rendszert kaotikussá. A káoszban azonban rend uralkodik. A szív mozgása bizonyos törvényszerűségek szerint történik. A tudósok 24 órán keresztül mérték egészséges és szívbeteg személyek pulzusát. A szívdobbanásokat háromdimenziós ún. fázisréteg-diagramokon ábrázolták. A kutatók mindig négy egymást követő szívdobbanást analizáltak. Mérték az első és a második, a második és a harmadik, a harmadik és negyedik szívdobbanás közötti távolságot. Ezek a diagramok a jövőben pontos diagnosztikát tehetnek lehetővé, ami módot adhat arra, hogy a hirtelen szívhalált időben megakadályozzák. 12 km-es óránkénti sebességgel Százéves a jogosítvány A reform mellékhatása A kínai piacgazdaságra való áttérés érzékelhető növekedést hozott az elmebetegek számában, hiszen a jövő kínai milliomosai nemigen tudják még kezelni a bizonytalanság és a kockázat okozta stresszt. Egy pekingi lap írása szerint a gazdaságilag pezsgő Kuan- tung tartomány legnagyobb elmegyógyintézete túlzsúfolt és nap mint nap több száz pszichiátriai kezelésre szoruló páciens jelentkezik. A cikk szerint a gazgasági versengés keltette nyomasztó érzésekkel nehéz megküzdeniük a kínaiaknak. - A piacgazdaság fejlődésével a lakosság társadalmi viselkedése hirtelen megváltozott - fejtette ki a kórház egyik vezető elmeorvosa. Egyre növekszik a félelemérzet és az a szorongás, amelyet a mindennapi élet fenyegetettsége vált ki. Monsieur Lépine, Párizs rendőrprefektusa fontos döntést hozott 1893. augusztusában. Úgy határozott, hogy képesség- vizsgálathoz köti a városban ekkor már sokhelyütt pöfögő gőzüzemű gépjárművek vezetését. Ilyen engedélyt a 21 éven felüliek csak akkor kaphattak, ha előzőleg az állam akkori műszaki szolgálatának, a bányaügyi szolgálatnak szakemberei alkalmasnak találták őket arra, hogy járművüket az akkor engedélyezett maximális, óránként legfeljebb 12 kilométeres sebességgel is vezethessék a gyalogosok és a lovaskocsik forgatagában. Erre nyilvánvalóan szükség volt, mert akkor már ezernél több ilyen jármű közlekedett a francia főváros útvonalain. A gépjárművezetői jogosítvány tehát ezekben a napokban ünnepli az országban századik születésnapját. Akkor még alig néhányszáz ilyen bizonyítványt adtak ki a szolgálat mérnökei - akiknek többsége egyébként sohasem ült efféle közlekedési eszköz kormányánál. Ma évente többszázezren szerzik meg a rózsaszín nyomtatványt, tavaly például a hatóságok 822 638 jogosítványt állítottak ki. A száz év alatt persze igen sok változáson ment keresztül megszerzésének módszere. Az első alig néhány évvel azután következett be, hogy megkezdték a képességvizsgálatot. A tanúsítvány ettől kezdve az egész országra kiterjedő érvényű lett, s egyidejűleg a sebességhatárt is felemelték: városban húsz, azon kívül már harminc kilométerrel közlekedhettek a ló nélküli járművek - s ekkor kapott első ízben jogosítványt az országban a gyengébb nem képviselője is. 1901-ben vezették be a rendszámot az ekkor már benzinüzemű autók számára. 1917-ben alakult meg az első autósiskola, s öt évvel később, 1922-ben megjelent a maihoz már némiképen hasonló jogosítvány - egyidőben az első francia KRESZ közzétételével. Mi több, az autósoknak ekkor egy szerkentyűvel is meg kellett ismerkedniük: ekkor állították fel az első közlekedési jelzőlámpát a fővárosban, a Sebastopol bulvár és a Reaumur utca kereszteződésében. A franciák ekkorra már tömegesen autóztak: évente csaknem százezer új vezető kapta meg jogosítványát. A ma érvényben lévő vizsgáztatási rendszert, a jogosítványok kiadásának módját is már csaknem negyven évvel ezelőtt, 1954-ben vezették be, s 1971-ben szervezték meg a vizsgáztatások országos hálózatát. Ma az autóvezetői jogosítvány megszerzéséhez feltétlenül tanfolyamot kell végezniök a jelölteknek. Műszaki ismeretekből nem szükséges vizsgáz- niok, a KRESZ vizsga és a gyakorlati vezetés viszont kötelező. Az autós iskolák ugyan nem olcsók, de megbízhatóan készítenek fel. Sok iskolában van kedvezményes tanfolyam a diákoknak. Ma már 16 éves kortól lehetséges jogosítvány megszerzése, ezzel azonban az iljú autós csak úgy közlekedhet, ha vele együtt egy legalább három éves jogosítvány birtokában lévő személy is van a kocsiban. Teljes értékű jogosítványt 18 éves kortól kezdve adnak ki, ugyanúgy különböző kategórákra szóló módon, mint Magyarországon. A jogosítvány tulajdonosait a múlt év óta komoly veszély fenyegeti: szabálysértés esetén büntetőpontokat kaphatnak. 12 ilyen büntetőpont elérése esetén bevonják a jogosítványt, s annak visszaszerzése nem köny- nyű, időhöz, új tanfolyam elvégzéshez, vagy egyéb feltételekhez kötött. A szabálysértéseknek pontos „ára” van, természetesen a jogos pénzbüntetésen, vagy - közlekedési bűn- cselekmény esetén - a törvényben rögzített egyéb büntetésen kívül, s ezt be is jegyzik a jogosítványba. A kezdeti tiltakozás után mára a francia autósok többsége megbékélt a rendszerrel, mert az valóban a balesetek számának csökkentését eredményezte. Az évforduló alkalmából több mint 800 autóst kérdeztek meg, milyen új szabályt tartana kívánatosnak. A legtöbb válasz a vezetők időről-időre történő felülvizsgálatát tartotta ajánlatosnak. Kis Csaba
