Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-14 / 221. szám

1993. augusztus 14., szombat új Dunántúli napló 7 A pécsi Rózsadombon élőknek sok allergiás tünetet okozhat a nyíratlan zöldterület Fotó: Läufer Az intézményekkel szemben tehetetlen a Városgondnokság Pollen-körkép Előtérben a Hírek A Duna Tv tervei Kémfőnökök megbeszélése James Woolsey, az amerikai központi hírszerző hivatal, a CIA igazgatója Moszkvában ta­lálkozott Jevgenyij Primakov- val, az orosz hírszerzés főnöké­vel. Az orosz rádió Interfaxra hivatkozó jelentése szerint a megbeszéléseken a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni közös fellépésről volt szó. A tárgyalásokról hivatalosan semmit sem közöltek azon kí­vül, hogy Woolsey Primakov meghívására a hét végén Oroszországba érkezett. Megfi­gyelők szerint a tárgyalásokon számos más téma is szóba ke­rülhetett, így mindenekelőtt a tádzsikisztáni konfliktus; annál is inkább, mivel Primakov a múlt héten a térségben járt. Modern jamboree Csaknem 30 ezer cserkész táborozik Washingtontól 120 kilométernyire az 1993. évi nagy jamboree-n. A hagyomá­nyoknak megfelelően a fiatalok sátorban laknak, iránytűvel köz­lekednek a virginiai erdőkben, és lepkehalóval vadásznak a ro­varokra. Erre az összejövetelre azonban már minden vonatko­zásban a komputerkorszak nyomja rá a bélyegét. A fiatalok nemcsak megfigyelik a vadon élő állatok életmódját, hanem adatbázisokban rögzítik is ész­revételeiket, programokat készí­tenek, szövegszerkesztenek, s a csapatok számítógép-modemek segítségével, monitoron érint­keznek egymással. A romantika erősen megfa­kult, már az előző, négy évvel ezelőtti jamboree-hoz képest is, panaszkodnak az idősebbek. Az újsütetű cserkészek viszont épp bizonyos hagyományokat érez­nek terhesnek és korszerűtlen­nek. Például azt, hogy „nevet­séges” rövidnadrágos egyenru­hában kell mutatkozniok a lá­nyok előtt. Ex-királyi kihallgatás A Romania Libera című bu­karesti újság beszámolót közöl keddi számában arról a találko­zóról, amely nemrég zajlott le Mihály román exkirály és Cor- neliu Coposu, az ellenzéki De­mokratikus Konvenció legna­gyobb csoportosulása, a Keresz­ténydemokrata Nemzeti Pa­rasztpárt elnöke között. Az ex-királyi kihallgatást követően Coposu kijelentette, hogy a volt uralkodó az egyetlen romániai tényező, amely körül kikristá­lyosodhatnak a kommunizmus által lábbal tiport demokratikus intézmények. Elengedhetetlen­nek nevezve Mihály romániai jelenlétét, a pártelnök kifejtette, hogy az országban senki más nem képes stabilitást teremteni. Akik érzékenyek a parlagfű, ismertebb nevén vadkender vi­rágporra, illetve a virágpor al­kotóira, a pollenekre - és sokan, egyre többen vannak ilyenek - náluk ez időtájt már jelentkezni szokott a szénanátha, ami eny­hébb változatában is kellemet­len, de súlyosabb formájában erős köhögési rohamokat, he­veny asztmás tüneteket produ­kálhat. A vadkender nem mondhatni, hogy a városi par­kok nemes növénye, ott „virít”, ahol elhanyagolt parkok, zöld területek, útszélek találhatók, mert bizony gaz a javából. Az elmúlt években Pécsett, az orvosi rendelőkben, a tipikus allergiás tünetekkel jelentkezők számának növekedése, valamint a levegőben szálló pollenek mé­rése és a rendszeres pollenjelen­tés figyelmeztette az illetékese­ket, hogy városunk igencsak fertőzött vadkenderrel. Ezért a pécsi önkormányzat, a Környe­zetvédelmi és Városépítészeti Bizottságának javaslatára 1992 augusztusában határozatot ho­zott a város parlagfűtől való megtisztítására, s a program ki­dolgozásával és lebonyolításá­val a Városgondnokságot bízta meg. Az első lépés volt, hogy fel­térképezték a fertőzött területe­ket, elkészítették annak térké­pét, hogy ebből mennyi a közte­rület, s mennyi az intézményi, illetve magántulajdonban lévő. Ezután pályázatot hirdettek, olyan vállalkozókat kerestek, akik a megadott területeken el­végzik a kézi kaszálást, fűnyí­rást. A vadkender virágzási idő­szakához igazodva, kétszer kell elvégezni a kaszálást, az elsőt július vége, augusztus elejéig, a másodikat szeptember végéig. A városlakó örömmel üdvö­zölte az önkormányzatnak ezt a döntését, joggal remélve, hogy a parlagfű irtásával, vagyis a rendszeres fűnyírással nemcsak az allergiát kiváltó pollen lesz kevesebb a levegőben, s ezzel kevesebb lesz az allergiás bete­gek száma is, de a városkép is rendezettebb lesz. Sajnos az ÁNTSZ pollen figyelő-mérő szolgálata növekedést jelez, s a városképen sem lehet észre­venni - tisztelet a kivételnek - túlságosan nagy javulást. Ennek Az ANTSZ laborja szerint növekszik a pollentartalom okát tudakoltuk a Városgond­nokság kertészeti előadójától, Gerendássy Tamástói.- A kiírt pályázatra mindösz- sze öten jelentkeztek, közülük hárman nyerték el a megbízatást- tájékoztat Gerendássy Tamás.- A város tulajdonát képező közterületek mintegy 65-70 százalékán már megtörtént a kaszálás. A munkáról naponta jelentést kell adni a vállalko­zóknak, s ezt rendszeresen el­lenőrizzük. Sajnos, a Város- gondnokság hiába végezteti el a munkát, ha a magántulajdon­ban, illetve vállalati, intézményi tulajdonban lévő területeken meg nem törődnek vele. Ne­künk nincs hatósági jogosítvá­nyunk, még felszólítani sem áll módunkban a hanyag intézmé­nyeket, magántulajdonosokat, hogy tegyék rendbe környeze­tüket, irtsák a gazt, a parlagfü­vet. Az önkormányzat tulajdo­nába 57 hektárnyi terület tarto­zik, az intézmények tulajdona 52 hektár, magántulajdonban pedig 3,5 hektárnyi terület van, tehát több, mint a fele nem a miénk. A közterület felügyelők tehetik meg a hivatalos felszólí­tást, meg kell mondani, nem túl sok sikerrel. Gerendássy Tamással körbe­jártuk a várost. Élesen szembe­tűnik hol, milyen gondossággal végezték el az egyes vállalko­zók a munkát. Van ahol szinte tökéletes a gaztalanítás, a fűnyí­rás. Vannak területek azonban, ahol bár látszik, hogy dolgoz­tak, de az itt ténykedőkre nem éppen jellemző az igényes, gondos munkavégzés, (pl. Kertváros, Rózsadomb egyes körzete) A füvet ugyan lenyír­ták, ám arra már nem vették a fáradságöt, hogy ahol valami­lyen akadály állt útjába a gép­nek, pl. villanyoszlopok, fák, bokrok, aknafedelek, vagy egyéb, ott kézzel, vagy más megoldással tegyék rendbe. így hiába dolgoztak, az előbbiekben említett „akadályok” körül ma­gas csomókban virít a gaz, ami gondozatlan képet nyújt, s a parlagfű is nyugodtan szórhatja szét a szélben a virágporát. így az az érzése az embernek, majdnem kidobott pénze a vá­rosnak az ilyen elnagyolt munka. Kőrútunk során arról is meggyőződhettünk, hogy való­ban sok intézmény nem törődik azzal, mennyire veri fel a gaz, s közte a parlagfű a telephelyét. Talán szigorú szankciókkal rá lehetne bírni őket is, a magántu­lajdonosokat is a parlagfű ir­tásra, hiszen addig nem várható, hogy a védekezés hatékony le­gyen. Sarok Zsuzsa Szeptember végétől, októ­ber elejétől új műsorszerke­zetben sugároz a Duna Tv - tájékoztatta az újságírókat Sára Sándor, a Duna Tv egy hónapja kinevezett főigazga­tója. Mint elmondta: hétköz­nap 16 órakor, szombaton és vasárnap 12 órakor kezdőd­nek az adások. Hírműsoraik: 16 órakor ne­gyedórás lapszemle, a 18 órai hírek és á 21 órakor kezdődő híradó. Adásidejük 28 száza­léka közművelődési és hírmű­sor, 33 százaléka játékfilm, 4 százaléka dokumentumfilm. A Heti gazdaság, a Gazdakör és a Közép-európai magazin című műsoraikat 20 órától láthatják az érdeklődők. Szombat délután - távoktatási program keretében - jogi és gazdasági kérdésekkel ismer­tetik meg a nézőket. Sára Sándor elmondta, hogy műsoraik 47 százalékát a Moképtől, 17 százalékát a Magyar Televíziótól szerzik be. A jövőben szeretnék nö­velni saját gyártású műsorai­A szegedi paprikagyárat ta­valy a Budapest Bank és a Mo- nimpex által kifejezetten a gyár megmentésére létrehozott Pi­roska Kft. vásárolta meg. Az új tulajdonosnak egyik legfőbb tö­rekvése volt visszanyerni a hite­lezők bizalmát, megőrizni a nagy múltú gyár hírnevét a vi­lágban. A privatizáció utáni munkát külső tanácsadók segít­ségével kezdték meg, akik azóta is jelen vannak a gyárban. Fel­mérték, mely termék kapjon prioritást, melyik területen kell gazdaságtalan telepeket meg­szüntetni, illetve hol szükséges piacváltás. A gyár legbiztosabb ága a fű- szerpaprika feldolgozása. Ta­valy a felvásárlási időszak egy­beesett a vállalat krízisével, ami súlyos gondokat jelentett, a ko­rábbi mennyiséghez képest még 10 százalékot sem tudtak felvá­sárolni. Emiatt szükségszerűen bekövetkezett a piacvesztés, azóta azonban kidolgozták a pi­acszerző tervet. Miután az idén az aszály miatt a fűszerpapriká­nál 30-40 százalékos terméskie­sésre kell számítani, importtal szeretnék pótolni a hiányzó mennyiséget. A gyár hosszú távra biztosí­tani kívánja a kapcsolatot a ha­zai termelőkkel, az idén az átvé­tel után azonnal fizetnek. A legnagyobb gond a konzerv­gyártó részlegben jelentkezett, ugyanis ezt a területet korábban kát. Sára tájékoztatása szerint jelenleg 93-an dolgoznak a Duna Tv-nél, ebből 19 szer­kesztőségi munkatárs, 9 be­mondó, a többiek gazdasági és műszaki területen dolgoz­nak. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is: a Duna Tv jelenleg 2 milliárd forinttal gazdálko­dik, de a jövőben szponzorok és reklámbevételek révén sze­retnék elérni, hogy - előbb vagy utóbb - saját lábukra áll­janak. Anyagi gondjaik enyhíté­sére a Hungária Televízió Alapítvánnyal közösen kere­sik majd a megoldást. Sára Sándor tájékoztatása szerint jelenleg 610 ezer ma­gyarországi lakásban látható adásuk, ami körülbelül másfél millió nézőt jelent. Elmondta azt is, hogy román intézmé­nyek becslése alapján Romá­nia területén 200 ezer lakás­ban nézhető a Duna Tv mű­sora. A Kárpát-medence többi részén 90 ezer lakásban van vételi lehetőség. mértéktelenül fejlesztették, így veszteséges lett. A vállalat ve­zetése úgy döntött: ezentúl csak belföldre gyártanak. Boszor­kánykonyha márkanévvel új ar­culatot kapott a konzervcsalád, a reklámjára a tervek szerint 10 millió forintot fordítanak. A részleg dolgozóinak bérét az év eleji bruttó 9-10 ezer forintról 18-22 ezerre emelték. Az idén még veszteséges lesz a gyár - mondta Nagy István vezérigazgató -, de jövőre re­mélhetőleg nyereséget hoz, s 1996-ra már a régi, magas szín­vonalon működik, amely fény­korában 1300 dolgozót foglal­koztatott, jelenleg 500 a lét­szám. Hajtóvadászat Aidid ellen? Az Egyesült Államok kézre akaija keríteni Mohamed Farah Aidid tábornokot, akit felelős­nek tart négy amerikai katona a napokban bekövetkezett halálá­ért, és Washington nem tervez gyors visszavonulást Szomáliá­ból -jelentette ki újságírók előtt David Shinn, az Egyesült Álla­mok Szomáliáért felelős koor­dinátora. A diplomata azt is kö­zölte: országa fontolgatja, hogy különlegesen kiképzett egysé­geket küld az afrikai országba Aidid elfogására. Talpra állt a szegedi paprikagyár Azonnal fizetnek Segélyhívószám az országutakon: 088 Két és fél millió embert érint Elfogadják-e a nyugdíjbiztosítási önkormányzat javaslatát? Augusztus 1 -jétől - Budapest kivételével - a Westel rádiótele­fonokon kívül vezetékes telefo­non, akár utcai fülkéből is éj­jel-nappal hívható a Magyar Autóklub segélyszolgálata, a 088-as szám tárcsázásával - je­lentették be, a Magyar Autó­klub sajtótájékoztatóján. Balogh Tibor, a MÁK főtit­kára elmondta, hogy az elmúlt időszakban a hírhálózat fejlet­lensége akadályozta a segély- szolgálat gyors és színvonalas ellátását. Már nyolc év óta ter­vezték, de csak tavaly vált való­sággá, hogy az autóklub szá­mára kezdetben fenntartott 08-as, ma már egységesen 088-as segélyhívószámot hasz­nálni lehessen. Az országos hírszolgálat a Westel Rádiótelefon Kft. jóvol­tából már ez év január 1-jétől működött, ehhez csatlakozott a Matáv, amikor a vezetékes tele­fonon is lehetővé tette a segély- szolgálat elérhetőségét. Az or­szágúti sárga angyalok hívását öt telephelyen fogadják és a bajba jutott autóshoz legköze­lebbi területről indulnak el a MÁK szakemberei. A Westel rádiótelefonokon való hívás in­gyenes, a hagyományos tele­fonhívásokért azonban fizetni kell. A klubtagok számára az országúti segélynyújtás díjtalan mások viszont fizetnek. Az Autópálya Igazgatósággal kötött szerződés értelmében el­távolítják az autópályák mű­szaki sávján veszteglő és a for­galmat akadályozó lerobbant járműveket. A vontatás díja 40 forint kilométerenként, amely­ből a klubtagok 10 százalék kedvezményt kapnak. A nyugdíjakat a törvényben megfogalmazottak szerint a nettó átlagkereseteknek megfe­lelően kell emelni. A tervek szerint ez a növekedés az idén 18 %-os lenne (ha az Érdek­egyeztető Tanács az infláció vártnál gyorsabb ütemű növe­kedése miatt nem javasol az év második felére nagyobb arányú bérnövekedést). A nyugdíjak viszont az országgyűlés februári határozata értelmében - a már­ciusi és a küszöbön álló szep­temberi emeléssel együtt - „csak” 14 százalékkal nőhet­nek. Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóság további 3-4 %-os emelést tart szakmai­lag megalapozottnak, a nyug­díjbiztosítási önkormányzat is azt javasolja a parlamentnek, hogy az egyszeri kiegészítő emelés 4 % legyen, és azt a nyugdíjasok az év mind a 12 hónapjára számítva - egy ösz- szegben - kapják meg. Elutasíthatja-e a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzat javaslatát a kormány és „leszavazhatja-e” az előterjesztést a parlament? A fogas kérdésről a különleges jogi ügyek ismert szakértőjét, dr. Strasser Tibor ügyvédet kérdeztük.- A nyugdíjemelésre eddig a népjóléti miniszter előter­jesztése alapján a kormány tett javaslatot a parlamentnek. A nemrégiben megalakult nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat most először terjeszt elő, törvényi felhatalmazása alapján, javaslatot nyugdíj- emelésre.- Változtatás nélkül kell-e el­fogadnia a kormánynak illetve az Országgyűlésnek a nyugdíj- biztosítási önkormányzat előter­jesztését?-Nem kötelesek elfogadni, hiszen az önkormányzat csak javaslatot tesz, a döntés a kor­mányé, illetve végül a hona­tyáké.- Akkor miben fogalmazható meg az önkormányzat önálló­sága?- Nem véletlenül szorgal­mazzák a testület tagjai a va­gyon kérdését. Mindaddig, amíg a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatnak nincs elegendő saját vagyona, saját „pénztár­cája”, nem lehet teljesen önálló. Egyelőre csak abból tud adni, amit az állami költségvetéstől kap. Érdekes a helyzet: ez lesz az első alkalom, hogy a nyug­díjemelésre nem egyedül a kormány tesz javaslatot. Remé­lem a kérdésről politikai beállí­tottságtól, pártállástól függetle­nül döntenek majd a parlament tagjai.-Mikor dönthet majd való­ban maga a nyugdíjbiztosítási önkormányzat a nyugdíjemelé­sekről?- Csak akkor, ha rendeződik az anyagi helyzete. Lesz va­gyona, felhatalmazást kap a tar­tozások eddiginél hathatósabb behajtására, és a befizetett járu­lékokat valóban csak a nyugdí­jasok ellátására - és nem szociá­lis juttatásokra, gyesre, gyedre - kell fordítania.- Akkor viszont módosítani kell a társadalombiztosítási ön- kormányzatokról szóló törvényt.- Nem ez lesz az első eset, hogy egy jogszabályt túlhalad az idő.- szabó -

Next

/
Oldalképek
Tartalom