Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-05 / 179. szám (181. szám)
8 oj Dunäntült napló 1993. július 5., hétfő Nesztelen, árnyként elsuhanó, rőtes színű madarak Templomtornyok albérlői Minden második már az első életévében elpusztul 175 éve született Semmelweis Ignác Az anyák megmentőjét négyszer temették el A természetvédelmi gyakorlatban a madártalapítésnak több formája ismeretes. Egyik cél a gyakoribb énekesek fészkelésé- nek elősegítése. Elsősorban az odúlakó fajok (cinegék, fakúszók stb.) megtelepítése lehet eredményes az erdőkben, ligetekben, parkokban, de akár ker- tünk-házunk táján is mesterséges fészekokúk kihelyezésével. Veszélyben a nagytestűek Az erősen veszélyeztetett, nagytestű madarak esetében a fészkelőhelyek biztosítása egyben utolsó lehetőség is a kipusztulás megakadályozására. A réti sasok és kerecsenek szívesen elfoglalják az alkalmas erdőrészekbe kihelyezett műfészeke- ket. A vörös vércsék a legelők hagyásfáira felszerelt költődobozt előnyben részesítik a szarka- vagy varjúfészkekkel szemben. Mocsaras helyeken, hullámtéri erdőkben kirakott tág nyílású fészekodúkban tőkés récék is költözhetnek. A madártelepítés sokszor közvetett módszerekkel is eredményes. A zsákmányállatok elszaporítása kedvező feltételek esetén hatásosnak bizonyulhat. A bükki kerecsen és parlagi sas állomány pl. szépen gyarapodik a pogányi reptérről sikeresen átelepített ürgéknek köszönhetően. Végső esetben -az adott faj egyedszámának kritikus érték alá csökkenése esetén - a szabadban befogott példányok fogságban történő tenyésztése és visszavadítása adhat reményt a faj fennmaradására. Szép példa erre a magyarországi uhuvisszatelepítési kísérlet. Hazai fészkelő bagolyfajaink közül az uhu mellett a gyöngybagoly a legveszélyeztetettebb. Olyan madárról van szó, amely jól alkalmazkodott az emberi környezethez. Szívesen megtelepszik régi, romos épületekben, istállók padlásain, magtárak rejtett zugaiban. Legfontosabb fészkelőhelye a senkitől sem háborgatott templomtorony. A harangzúgás a legcsekélyebb mértékben sem zavarja. Fiókáit rendszeript a harangok feletti párkányrészen neveli föl.Hajdan minden templomtoronynak megvolt a maga bagói ypárj a. Jelenlétüket legtöbbször csak a tavaszi násztevékenység során hallatott kísérteties hangjuk árulta el. Szerencsésnek mondhatta magát az, akinek sikerült megpillantania a nesztelen árnyként elsuhanó rőtes színű madarat. Az Ormánság és a Zselic Napjainkra a helyzet gyökeresen megváltozott. A templomokat, tornyokat sorra felújítják, az ablakokat, szellőzőnyílásokat lezárják. A gyöngybaglyok így kiszorulnak fészkelőhelyeikről, s háborgatottabb helyeken kénytelenek megtelepedni. Újabban földüregekben, sőt szalmakazlakban is találták fészekaljait. A zavartabb körülmények miatt sok költés meghiúsul, egyre kevesebb fióka éri meg a felnőttkort. Sok öreg madár pusztul el a táplálékszerző helyeken keresztülhúzódó nagyfeszültségű vezetékek miatti áramütés következtében. A forgalmas utak mentén nem ritkák az éjszaka közlekedő autók által elütött példányok. A mezőgazdasági kemi- záció pedig a zsákmányállatokban felhalmozódó mérgeken keresztül hat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület még 1985-ben akciót kezdeményezett a baglyok hatékonyabb védelme érdekében. Egy átfogó országos állományfelmérés alapján képet kaptunk a maradék állomány elterjedéséről, az élőhelyek ökológiai viszonyairól. Baranyában az egyesület tagjai közel 400 egyházi épületet (tornyot, kápolnát, haranglábat) vizsgáltak át. Gyöngybagolyra utaló nyomot 118 helyen találtunk, de ezek közül mindössze 30 olyan épület akadt, ahol még fészkeltek a madarak. A megyei állomány döntő része az Ormánságban és a Zselicben fészkelt. Ez a református fel- ekezethez tartozó rossz állapotban lévő templomoknak volt köszönhető. A római katolikus egyházhoz tartozó templomok közül már addig is sokat felújítottak, ezért a baglyok megtelepedésére alkalmatlanná váltak. Fészkelés , költőládákban A felmérés bebizonyította, hogy a gyöngybaglyok fennmaradása szempontjából a fészkelőhelyek biztosítása a legfontosabb. Az egyesület ezért célul tűzte ki olyan fészkelő alkalmatosságok kihelyezését a lezárt tornyokba, amelyekben a madarak ismét meg tudnak telepedni. Erre a célra egy nagyméretű, 100x50x50 cm-es költőláda bizonyult a legalkalmasabbnak. Ezeket a toronyablakok mögött rögzítjük a zsalugáteren történt berepülőnyílás kivágása után. A baglyok a nyíláson keresztül zavartalanul tudnak közlekedni, a torony belsejébe viszont nem jutnak be a láda zártsága miatt. A viszonylag nagy méretet az indokolja, hogy a baglyok po- cokjárásos esztendőkben 10-12 fiókát is nevelhetnek (a párok 20%-a évente kétszer is költ), s ennyi fióka kisebb helyen nem férne el. Baranyában eddik 28 toronyba helyeztünk ki költőládát. Ebből a baglyok 15-öt már elfoglaltak. Ez kimagaslóan jó arány, ami egyben jelzi az így biztosított fészkelőhelyek iránti rendkívüli igényt. A gyöngybaglyok sorsa A gyöngybaglyok költőládás telepítése tudományos szempontból is nagy értékű. A fész- kelések folyamatosan figyelemmel kísérhetők, mert a ládák felnyitható fedelűek. Ezzel sok információhoz jutunk a baglyok költési sajátosságait, a szaporodási rátát illetően, ami tovább segíti a faj védelmének megszervezését. A rendszeresen összegyűjtött köpetek analizálása a fészkelőhelyek környékének kisemlősfaunájáról ad átfogó képet. A fiókák meggyű- rűzése a vonulási-kóborlási útvonalak felderítését segíti, de az életkorról is tájékoztat. A gyű- rűzési adatok alapján tudjuk, hogy a fiatal baglyok 40-60 %-a már az első életévében elpusztul. Amelyek túlélik ezt a kritikus időszakot, akár 10-12 évig is élhetnek. A legmagasabb kort megérő példány igazi matuzsálemnek bizonyult, 21 éves kort ért meg. A templomok felújítása az utóbbi néhány esztendőben új lendületet vett. A baglyok fész- kelési lehetőségei tovább szűkülnek. A költőládás megtelepítés a faj további fennmaradása szempontjából rendkívül fontos. Joggal mondhatjuk, hogy a gyöngybaglyok sorsa az egyházak és a természetvédők közös összefogásán múlik. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Semmelweis Ignác születésének 175. évfordulójára (1818. július 1.) emlékezik a világ, s bizony ilyenkor derül ki, milyen keveset is tudunk valójában e nagyszerű orvosról. Hogyan teltek élete utolsó napjai? Megbolondult-e a mindössze 47 évet megélt szülész-nőgyógyász? Vérbajos volt, vagy az általa felfedezett kór, a mérgezés vitte el, aminek megelőzéséért rövid életében olyan kitartóan harcolt? Dr. Vértes László orvostörténész sem tudja egyértelműen eloszlatni a bizonytalanságot, csupán további kételyekkel igyekszik bizonyítani, hogy méltatlanul keveset tudtuk arról a magyar orvosról, akit az anyák megmentőjeként tisztel az egész világ.- Lassan a feledés homályába merül, hogy Semmelweis doktor kiváló nőgyógyász is volt. Alapos felkészültségének és remek operációs technikájának köszönhetően számtalan asszony életét mentette meg az akkor még alig ismert műtétekkel. Közvetlen kollégái és a bábasszonyok is csodálták tudását, kitartását. Az is igaz, hogy nem tartották „szeretetreméltónak”, sokkal inkább kötözkö- dőnek, agresszívnek. Mai ésszel könnyű ráfogni: nem jól menedzselte magát. Ahelyett, hogy a gyermekágyi lázzal kapcsolatos megfigyeléseit a hivatalos orvosi szaklapokban publikálta volna, támadta, vádolta korának leghíresebb szülészprofesszorait.- Mivel bántotta meg őket?- Megírta nekik, hogy gyilkosok! Gyilkosok, mert a boncolás közben kezükre került hullamérget ők maguk terjesztik a szülő nők között. Tudni kell, hogy csak néhány évtizeddel később találták fel a gumikesztyűt, tehát a fertőzések ellen akkoriban egyetlen módszerrel, a biztonságos, klórmeszes fertőtlenítéssel lehetett védekezni. Egyébként önmagát is gyilkosnak tartotta, részben ez a bűntudat, részben pedig a sok kudarc tette neurotikussá. Kollégái irigyelték, de egyben féltékenyek is voltak rá.-Elképzelhető, hogy nem is kellett volna elmegyógyintézetben végeznie?-Utólag már csak• feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Alaposan áttanulmányozva a róla készült feljegyzéseket, életrajzokat, orvos kollégái visszaemlékezéseit, kiderül: halálának kórelőzménye bizonytalan. Egyesek azt állítják, hogy szifi- liszes volt. Elképzelhető, hiszen mint említettem, akkoriban még nem volt gumikesztyű, vizsgálat közben valamelyik betegétől is megkaphatta a fertőzést. A legismertebb variáció szerint megsértette a kezét és így került a szervezetébe hullaméreg, és ő maga is „gyermekágyi lázban” halt meg. Elképzelhető, hogy így volt, de az is lehet, hogy egyszerű sebfertőzés vitte el. Amikor már egymást érték a dühkitörései, ugyanabba a döblingi elmegyógyintézetbe szállították, ahol néhány esztendővel korábban Széchenyi István is meghalt. Gustav Görgen igazgató kezelte őt is. De hogyan? Abban az időben az elmés betegeket jó szorosan lekötözték, hogy se magukban, se másokban ne tegyenek kárt. Amikor Görgen igazgató vizitjének idejére megszabadították a kötelektől, természetes, hogy dühöngve kérte ki magának a bánásmódot. Azt is tudjuk, hogy ezek a kötések nagyon erősek voltak, bevágodtak a testébe, felsebezték a bőrét, lehet ettől, vagy csak ettől kapta a fertőzést, amely később végzetessé vált. Míg Széchenyi döblingi tartózkodásának tényét magyar és német nyelvű tábla és szobor hirdeti a hajdani elmegyógyintézet mellett, addig Semmel- weisről megfeledkezett az utókor. Pedig elkelne egy másik emléktábla is: itt halt meg a világ egyik legnagyobb orvosa, aki ha néhány évtizeddel később él, biztosan Nobel-díjat kapott volna!- Halálában sem nyugodhatott az anyák megmentője...- Sajnos, nem. Először Bécs- ben temették el, majd hamvait hazahozták Pestre. A Kerepesi temetőben helyezték el, majd amikor a hálás utókor díszes síremléket készítetted neki, a Kerepesi temető másik parcellájába vitték földi maradványait. A síremlék még ma is megvan, de Semmelweis hamvai azóta hajdani szülőháza falában - a mai Orvostörténeti Múzeumban - pihennek, remélhetően most már mindörökre. Szabó Margit A gyöngybaglyok sorsa az egyházak és a természetvédők közös összefogásán múlik. A bibliai „ígéretföldje” az idegenforgalmi Kánaán útján (1.) Az „Isten szőlőshegye” a város felett Néhány évvel ezelőtt még elérhetetlennek tűnt magyar turistának csoportosan, vagy egyénileg eljutni Izraelbe, a bibliai szentföldre. Napjainkban a magyar utazási irodák a legkülönbözőbb ajánlatokkal hívják fel az érdeklődők figyelmét, számtalan lehetőséget kínálnak arra, hogy utasaik személyesen meggyőződhessenek arról: az „ígéret földje” ma már valóban idegenforgalmi Kánaán lett. Vonzerejét abban kereshetjük, hogy a négy „tenger” partján szépséges fürdőhelyeket, modern városokat, citrom- és narancsültetvényeket, rejtélyes sivatagokat találhat az utazó. Az ország három világvallás találkozási helyén fekszik, lehetőséget nyújt vendégeinek, hogy felkereshessék a bibliai emlékhelyeket, ezeréves kultúrák maradványait. * Ha valaki a Földközi tenger partjától a Vörös-tengerig tesz egy utazást, felejthetetlen emlékekkel térhet haza. Nem árt azonban előre megtervezni, hogy ki mire kíváncsi, hová akar eljutni. Ennek megfelelően lehet választani az utazási irodák ajánlatai közül. Akik pedig kint élő rokonaik, ismerőseik segítségével egyénileg kívánnak Iraelben programot szervezni, azok jól hasznosíthatják a Polyglott sorozat útikalauzát, mely 9 útvonalra hívja fel a figyelmet. Legcélszerűbb az autóbuszokat igénybe venni, melyek segítségével szinte mindenhová el lehet jutni. A városon belül érdemes taxival, iránytaxival utazni, mert nem sokkal drágábbak, mint az autóbuszjegyek. Szálláshelyeket az országban, a drágábbtól az olcsóbbakig, mindenhol lehet találni. Az országban a nyári hónapokban 30 fok felett van az átlag hőmérséklet, ennek megfelelő öltözéket ajánlatos magunkkal vinni. Elfogadott a sportos, lezser viselet, kivéve a szent helyek meglátogatásakor, ■sk Az Izraelbe látogatók úti- programjából nem hiányozhat Jeruzsálem, a bibliai emlékhelyek felkeresése, melyekről sokoldalú ismerettel rendelkeznek a kiutazók. A továbbiakban néhány más idegenforgalmi látványosságra, helyi érdekességre, pihenési, üdülési lehetőségre kívánom, saját tapasztalataim alapján, felhívni a figyelmet. ■3k Kísérőink azt javasolták, hogy Haifát először a Karmel-hegy különböző kilátópontjairól kell megtekinteni. A hegy neve - „Isten szőlőshegye” - még abból az időből ered, amikor szőlőskertek voltak itt. A hegyre városi autóbusszal, vagy kötélpályás felvonóval juthatunk fel. Nagyszerű kilátás nyílik az ország legfontosabb kikötőjére, a város szép panorámájára. A Karmel központjában egy szép park található, itt megtekinthető a Karmelita kolostor, művészi értékű festményeivel, érdekes Mária-szobrával, az oltár alatt lévő Éliás-barlanggal. A város központját a Hadar Hacarmel alkotja, környékén bevásárló utcák, kis üzletek találhatók. Érdemes betérni az itt lévő arab vendéglők egyikébe, megkóstolni ételkülönlegességeiket; így a kemencében sütött, a mi száraz lángosunkhoz hasonló pitát, melyhez különböző ízű humuszokat (szójababból készített krémek) kínálnak. Különleges érdekesség a város központjához közeli magaslaton emelkedő Bahá'i szentély, mely Haifa egyik jelképe. A Bahá'i vallás alapítójának Mirza Ali Mohamednek sírja fölé emelt, aranykupolával koronázott mauzóleumban gyönyörű szőnyegek, kristálycsillárok láthatók.Érdemes megjegyezni, hogy hétköznapokon 9-től 12 óráig tart nyitva a látogatók előtt. A szentély körül gondozott, fáktól árnyékolt, virágokkal díszített parkban pihenhetünk meg. M. E. A Bahá'i szentély Utca a Karmei-hegyen
