Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-05 / 179. szám (181. szám)

1993. július 5., hétfő a j Dunántúli napló 9 Lehetőség a gazdasági kapcsolatok szélesítésére Portugál vállalkozók is szeretnének megjelenni a baranyai piacokon Ismét Pécsre látogattak a Strasbourgban működő Ke­let-Nyugati Decentralizációs Platform képviselői. Ez alka­lommal, azonban velük érkezett Rui Martins is Portugáliából, valamint két francia elektro­technikai cég képviselője. Mint Florence Roberts asszony az Európai Regionális Fejlesztési Központ megbízottja elmondta, a Seed Európai Regionális Fej­lesztési Központ is menedzseli az EGK programját az Ouver- ture-t, amelynek célja Kelet és Nyugat gazdasági kapcsolatai­nak elősegítése, a kis- és kö­zépvállalkozások fejlesztése. Ebben négy régió - két nyugati és két keleti - vesz részt. Közü­lük az egyik ebből Elzász, ame­lyet a Platform menedzsel, a másik Észak-Portugália, amit a Portói Ipari Társaság, az AIP képvisel, Magyarországról Ba­ranya megye, Lengyelországból Opole és környéke. Az AIP Portó képviselője Rui Martins elsősorban a piacokat, és az együttműködés lehetősé­geit térképezte fel, ugyanis Portó és környékének régióját is szeretnék megjeleníteni a ma­gyar piacokon. Az AIP Portó­hoz 2000 vállalkozás tartozik, amelyek főképpen Észak-Por- tugáliában tevékenykednek. Ezek alapvetően kis- és közép- vállalkozások, de van közöttük néhány nagyvállalat is. Közülük az Efasec, amelyik robotokat, lifteket gyárt Magyarországon is szeretne terjeszkedni. Már végeztek piackutatást, ebből ki­indulva, és a leendő iroda segít­ségével próbálnak bejutni a ma­gyar piacra. Baranya és Elzász között már régóta élnek ezek a gazdasági kapcsolatok. Az elektrotechni­kai szakma képviselői és a pé­kek között az együttműködés egyre szélesebbkörű. A mostani delegációval két úr is érkezett, akik elektrotechnikai szerelő­vállalatok tulajdonosai. Jean Bergaminelli cége ipari üzemek részére készít kapcsolószekré­nyeket, szerelvényeket. A vele érkezett másik úr a háztartások részére gyárt elektromos beren­dezéseket. Itt tartózkodásuk so­rán több magánvállalkozónál jártak, többek között Pécsett Hirth Ferencnél, akinek a mun­kájával nagyon elégedettek vol­tak. Véleményük szerint a nyu­gati színvonalnak megfelelő termékek kerülnek ki a műhe­lyéből. Az itt szerzett tapaszta­lataikat továbbadják az elzászi vállalkozóknak, és tájékoztatják őket a bérmunka lehetőségek­ről. Az elzásziak együttműködési megállapodást írtak alá a JPTE Közgazdaságtudományi Kará­val is. Ennek keretei között diá­kok és tanárok vehetnek részt továbbképzésen Elzászban. A baranyai pékek is nemrég jártak kint, amikor is a hagenaui és a pécsváradi szakközépiskola együttműködési megállapodást kötött diákok cseréjére. A bank-garancia alap is várhatóan sínre kerül. Sz.K A töttösieknek mindig volt megtakarított pénzük A töttösiek igyekeznek minél szebbé tenni környezetüket, a lehetőségeikhez mérten fejlesz­teni falujukat. Sokat segítenek ebben a németországi kapcsola­taik is. Ebben az évben már két alkalommal is járt küldöttség Németországban. Áprilisban Bemstadban, a tavaszi fesztivá­lon vettek részt. Június utolsó hétvégéjén pedig Steckenroth- ban járt a nemzetiségi klub, az énekkar és a focicsapat. See- kirch-hel is felvették a kapcso­latot, a töttösi németség erről a részről származik, már az el­múlt évben járt is egy küldött­ség Töttösön.- A bernstadi inkább egy ba­ráti kapcsolat - mondja Weber József polgármester. - Tavaly ők jártak nálunk, és most visz- szahívtak bennünket. Nagy él­mény volt ez a fesztivál. A kör­nyékről kétezer ember sereglett össze. Sátrat állítottak, ahol egész nap szólt a zene, egymást váltották az együttesek. Steckenrothba telepítették ki a töttösi németséget. Öt-hat év­vel ezelőtt kezdődött, hogy a két községnek nemcsak a lakói, hanem a vezetői is megpróbál­tak kapcsolatot teremteni egy­mással. Már a töttösiek is voltak kint, és a steckenrothi polgár- mester is járt náluk egy küldött­séggel. Már megvan az alap- szerződés tervezet, amit a előre­láthatóan jövő tavasszal írnak majd alá. A társközségi kapcso­latok kialakítását teljes egészé­ben a steckenrtohiak fedezik. A kinti és a hazai németek között állandó a kapcsolat. A steckenrothiak is tagjai a nem­zetiségi klubnak, tagdíjat fizet­nek és támogatást is adnak, még külön a polgármester és a pol­gármesteri hivatal is.- Másfél évvel ezelőtt alapí­tottuk meg a nemzetiségi klubot - mondja a polgármester. - Je­lenleg egy énekkar és négy ifjú­Egy rendben tartott falu A főutca hazai, elokertjei is szépén rendezettek sági tánccsoport alkotja. Tavaly még a polgármesteri hivatal tá­mogatta őket, de ebben az év­ben már megélnek a saját bevé­teleikből és a támogatásokból. Ruhát .vásárolnak maguknak, és az utazási költségeiket is fize­tik. Szerettünk volna egy klub­házat építeni. Beadtunk több helyre is pályázatot, de pénzt sehonnan sem kaptunk. A leg­utolsó közgyűlésen úgy döntöt­tünk, hogy az erre a célra szánt pénzt nem költjük el. A klubház egy 14 millió fo­rintos beruházás lett volna. Az egykori Római Katolikus Olva­sókör épületéből alakították volna ki, amelyben helyet ka­pott volna egy színházterem, nyelvi labor büfé, könyvtár, öl­tözők, társalgók, kábel-tv stú­dió. Szép színfoltja lett volna a községnek. Ez már így nem va­lósul meg. A tervek szerint a házat ugyan felújítják, de már nem a régi elképzelések szerint. Sokat fejlődött a falu: járdá­kat építettek, leaszfaltozták a fa­lut másik oldalról összekötő utat.-Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy eddig még volt meg­takarított pénzünk - hangsú­lyozza Weber József. - A szét­válást követően a bólyi volt Költségvetési Üzem 20 száza­lékát megkaptuk. A részünket eladtuk, ebből is lett egy kis be­vételünk. Ebben az évben még kapunk Bolytól 1,6 millió forin­tot. Jelenleg még köijegyzőség- ben vagyunk, de gondolkozunk azon, hogy különválunk. A jegyzői lakás már készül. Áz utak építésében is lema­radtunk. Két évvel ezelőtt Mo­hácson a polgármesterek talál­kozóján, amit a megyei önkor­mányzat szervezett, javasoltam, hogy legyen megint útalap, amiből a községek ismét épít­hetnek utakat. Akkor egyből felajánlottam 1,5 millió forintot, hogy Töttös előtérbe kerüljön, a szerződést azonban végül nem írtam alá, mert abban már nem szerepelt Töttös. A községben tíz közhasznú munkást foglalkoztatunk. Nyolcvankilenc a munkanél­küli, közülük egyre többen ke­rülnek ki a munkanélküli ellátás alól, és szociális támogatást kapnak. Ez nagyon sok pénzt felemészt majd. Próbáltunk munkahelyet is teremteni. A tsz egyik épületét meg is kaptuk erre a célra. Külföldi partner is jelentkezett, de kiderült, hogy nem megbízhatóak, ezért most ebből az üzletből megpróbálunk kilépni, és helyette más megol­dást keresni. Sz. K. Előzzük meg az összeomlást! 35 mázsás búzatermés? Péter-Pál napján tanács­kozott Budapesten a Gabo­natermelők Országos Vá­lasztmánya. Rövid beszámo­lók hangzottak el minden megyéből. Ezek lényegében igazolták a korábbi országos becsléseket. A forró, száraz időjárás megkínozta a kalá­szos gabonát és meggyorsí­totta érését. A választmány megállapí­totta, hogy 3 megye; Győr- Moson-Sopron, Baranya és Somogy, valamint a bácskai rész kivételével hektáron­ként mindössze 3-3,5 tonnás búzatermés és annál is gyengébb őszi árpa és tava­szi árpa termés várható. Nem fizet jól a borsó sem. A kukoricára is kedvezőtlen az időjárás. Ma már bizonyos, hogy a búza termése sokkal keve­sebb lesz a 2-3 évvel ezelőtti mennyiségnél, 6 millió tonna helyett 3,2-3,4 millió tonnányi lesz. Ezzel együtt igen gyenge a termés minő­sége is, sok lesz az ocsu. A választmány fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a nagy szárazság mellett más okok is jelentős szerepet játszot­tak a sikertelenségben. Ezek nagy része a termelők ka­tasztrofális pénztelenségé­ből, tőkehiányából, a terme­lési bizonytalanságból adó­dik. Az utóbbi 15 év legrosz- szabb búzatermését takarít­ják be, az idén a termelők, de a lakosság zavartalan ke­nyér- és lisztellátása így sincs veszélyben. 'Viszont kevesebb ter­mény jut exportra és a ta­karmányalapba. Fontos, hogy ne feledkezzenek meg a termelők a teljesíthetetlen értékesítési szerződések ese- t tén az aszály okozta akadály t, közlésekről. Kedvezően értékelik a termelők a kormányzat se­gítő szándékát, az előlegfi­zetéses állami felvásárlás beindítását (4000 Ft/tonna előleg, és október 31-ig saját rendelkezési jog a termékek felett), és a közraktárjegy bevezetését. Ez lehetővé te­szi részben a kamatmentes állami hitelhez jutást, rész­ben fedezetet teremt bankhi­telek felvételére. Ez az in­tézkedés néhány héttel előbb még többet segített volna. Ugyanakkor a búza árát, és az előleget nagyobb összeg­ben kellett volna megállapí­tani. Sajnos a termelők szűk köre rendelkezik csak sza­badon a termésével, és nem tud élni a kedvezményekkel, a kényszerhelyzetéből ere­dően, a már korábban meg­kötött termeltetési szerződé­sek miatt. A választmány felhívja a termelőket, hogy éljenek a kormányzat által teremtett lehetőséggel. Várják meg a jobb értékesítési árakat és akkor az államtól visszavá­sárolt terményüket adják el előnyösebben. Kiemelten foglalkozott a választmány az őszi vetések finanszírozásával. Nem tartja elegendő megoldásnak az eddig hozott intézkedése­ket. A finanszírozás több kormányzati és banki forrá­sát kell megnyitni. Olyan helyzet állt elő ugyanis, nem lehet tudni: a termelő vet-e majd ősszel és ki viseli a termelési költségeket? Elsőrendű fontosságú az 1994 évre szóló, ez év július 15-éig meghirdetésre kerülő gabona garantált ár megfe­lelő megállapítása. A kor­mányzat elsősorban ezzel ösztönözheti a termelést és segíthet a gabonaágazat megmentésében, az őszi me­zőgazdasági munkák elma­radásában várható tragédia elhárításában. Gabonatermelők Országos Választmánya Osztrák tartózkodási törvény Kedvezmény külföldi diákoknak Jelentős kedvezményeket kapnak az Ausztriában tanuló külföldi diákok, ösztöndíjasok és az oktatási létesítmények vendégprofesszorai - jelentet­ték be Bécsben. Erhard Busek alkancellár, a tudomány- és kutatási ügyek minisztere és Franz Löschnak belügyminiszter megállapodott arról, hogy az 1993/94-es téli szemeszterre felvételt nyert di­ákok mindenképpen megkapják a szükséges tartózkodási enge­délyt, amelyért hazájuk nagy- követségén folyamodniok kell. Nekik azonban elegendő a fel­vételt igazoló dokumentumot mellékelni, s a tanulmányok tényleges megkezdését, a meg­kötött betegségbiztosítást és szállásukat csak az első hosz- szabbitásnál kell igazolniok - ezek hiánya tehát nem lehet ok az első engedély megtagadá­sára. A vendégtanárok, avagy ösztöndíjasok számára - akik­nek a törvény szerint nem szük­séges munkavállalalási enge­délyt szerezniük - enélkül is, mindenképpen megkapják a tar­tózkodási. engedélyt. Ez kivéte­les rendelkezés, eredetileg jú­lius 1. után minden tartózkodási vízum feltétele a munkaválla­lási engedély. Napirenden a devizabetétek adóztatása? Mióta a forintbetéteket megadóztatja az állam, fennáll a veszélye annak, hogy a devi­zaszámlák kamatai után is adót kell fizetnünk. De vajon mekkora ma ez a veszély? - kérdeztük dr. Sándor Lász­lótól, a Pénzügykutató Rt. tu­dományos munkatársától.- Napról napra reálisabb a devizabetétek kamatadójának bevezetése. Egy-két évvel ez­előtt még elképzelhetetlen lett volna ilyen lépés, mert az ál­lamkasszának szüksége volt a lakosság által gyűjtött devi­zára. A kamatadó bevezetése­kor viszont mindenki kivette volna a bankból a pénzét. Ma az állam már nem tart ettől, mert az ország devizatartalé­kai feltöltődtek: 4 havi impor­tot lehet finanszírozni belőle - a korábbi 2 hónappal szemben. Ha tehát a lakosság egy része meg is szüntetné a számláját, akkor sem kerülne bajba az ál­lamkassza. Egyébként pedig a kisbeté­teseket sem rendíti meg alapja­iban a tervezett kamatadó. Előreláthatólag 10 vagy 20 százalék lesz a mértéke - ha valóban bevezetik. Ez 1000 dollárnál - 3 százalékos ka­mattal és 10 százalékos kama­tadóval számolva - évi 3 dol­lárral „terheli meg” a betétest.- Mi hát az értelme az egésznek?-Az, hogy semmi sem in­dokolja azt a gyakorlatot,hogy a forintbetétek kamatait meg­adóztatja az állam, a devizáét pedig adókedvezményben ré­szesíti. Erre addig volt szük­ség, amíg az államháztartás devizahiánnyal küzdött.- Mi történik, ha a számla­tulajdonosok mégis más or­szágokban helyezik el megta­karításaikat?- A kisbetéteseknek nem érné meg, hogy pár dollár mi­att hosszabb-rövidebb külföldi „túrákat” tegyenek. A nagybe­tétesek pedig - az 500 000 dol­lár feletti összeggel rendelke­zők minősülnek annak - vagy kereskedelmi vagy spekulatív célból tartják devizában a pén­züket. Mindkét kategóriába tartozók megtalálják a módját annak, hogy „elkönyveljék” a kamatadó okozta vesztesége­ket. Azokban az országokban nincs kamatadó, amelyekben a gazdasági-politikai helyzet instabil és az államnak szük­sége van a lakossági betétek­ből is devizára. Domi Zsuzsa Megrendelem az Új Dunántúli Naplót............................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név: .....................:................................... Cég neve:.................................................... C ím:........................................................... Címe:........................................,................. A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a......................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás mrwzw» az I j IXiriánttTli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134. * » i 4 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom