Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-27 / 203. szám

Ki fedezte fel az abaligeti barlang gyógyhatását? Belényesi és nagyváradi fiatalok Komló tisztaságáért Július 5.-i lapszámunkban „Aki felfedezte az abaligeti barlang gyógyhatását” címmel portrét közöltünk dr. Kosa Ferencről. Az írás nyomán levelet kaptunk dr. Szabó Lajostól, melyben adatokkal alátámasztottan is­merteti a barlangi kúra történe­tét. Mivel levelében a tüdő­gyógyintézetre is hivatkozik, megkértük dr. Balikó Zoltánt, az intézet ügyvezető igazgató­ját, hogy ő is mondjon véle­ményt. A tartalmukat nem érintő rövidítésekkel mindkettőt ismertetjük. ★ A barlang élővilágát az 1920-as évek végén kutatta Dudich pro­fesszor. Erről szóló közlemé­nyében ő írta le először a bar­langi vakrák felfedezését. Jómagam 1957. június 4-én kezdtem meg Pécsett a levegő­szennyeződések rendszeres mé­rését szoros kapcsolatban az Országos Közegészségügyi In­tézet levegőegészségügyi osztá­lyával. Ott járva olvastam egy közleményt a németországi Ruhr vidéken lévő Klutert bar­langban tapasztalt megfigyelé­sekről. (A bombázások idején oda menekülteknél az asztmá­sokra gyakorolt jótékony hatást írták le.) Ez adta az ötletet, hogy az abaligeti barlang kit­örőmmel olvastam dr. Szabó Lajos részletes beszámolóját az abaligeti klímaterápia kezdeti időszakáról, a ma már hosszú évek óta szervezetten működő légúti terápiás részleg kialaku­lása előtti időkről. Az idézett előadások és köz­lemények sajnos éppúgy nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a barlangot gyógybarlanggá minősítsék, mint ahogy ezt munkatársaimmal együtt én sem tudtam elérni 1992-ben az máját is megvizsgáljuk. A Ba­ranya megyei Köjál laboratóri­umának eszközeivel és munka­társaival (Molnár Sámuel és Nossmüller Sándor) 1958-1960 között rendszeres méréseket végezve tártuk fel a barlang mikroklimatikus tényezőit. Ezek ismeretében vittünk bete­geket a barlangba. Először meg kellett határozni, hogy milyen betegség-csoportok jöhetnek számításba és milyen bent tar­tózkodás az optimális. Már az első időszakban fel kellett fi­gyelnünk arra, hogy azon bete­gek, akiknél keringési problé­mák is vannak, nem vehetnek részt a kúrákban, mert nem kí­vánt panaszok léptek fel náluk. A betegek belgyógyászati el­lenőrzésére dr. Halmos Lász- lóné, dr. Bodor Irén belgyó­gyász kolléganőt kértük fel, aki rendszeresen a betegek mellett tartózkodott. A kezdeti kis létszámú be­tegállományon szerzett tapasz­talatok birtokában a Mecseki Szénbányák vasasi Petőfi akná­járól 30 fős szilikózisos bá­nyász csoportkúráját szervez­tük meg dr. Pál Tibor üzemi fő­orvos segítségével. Az előadások, közlemények és jelentések alapján az Egész­ségügyi Tudományos Tanács a ANTSZ-nél sok száz beteg rész­letes orvosi dokumentációja bir­tokában. De ez egy másik törté­net. .. Úgy gondolom, hogy dr. Kosa Ferenc „végleges” nyug­díjba vonulása alkalmával írt kedves emlékező sorok nem prioritási igénnyel íródtak, még ha szándéktalanul ilyen kicsen­gése is lehet egy-egy megjegy­zésnek. A kolléga úr leveléből kitűnő szervezett, tudományos precizitással végzett munka vé­POTE II. sz. Belklinikáját bízta meg az eredmények felülvizs­gálatával. A vizsgálatot vezető dr. Hámori Artúr professzor személyesen is kint járt a bar­langban, majd a klinikáról men­tőautóval hozták ki a betegeket. Eredményeik igazolták a mi általunk leírtakat, és ennek alapján javasolták a helyi sza­natóriumi osztály létesítését. Ez megvalósult a Megyei Tüdő­gyógyintézet kihelyezett osztá­lyaként. A tervezés és építés idején a betegeket a Tüdő­gyógyintézet vette fel és gép­kocsival hordta a helyszínre. Minden elismerésünk dr. Kosa kollégáé, de az ő szerepe arra korlátozódott, hogy hely­ben lévő orvosként az ott lévő betegeknek körzeti orvosi ellá­tást nyújtson szükség esetén, és ezért a plusz munkáért köszö­net illeti. A „felfedezés” azon­ban más kategória és ez nem az ő nevéhez fűződik, hanem né­hány ismert és még több névte­len egészségügyi dolgozóhoz, akiknek a szorosan egymásra épülő tevékenysége tette al­kalmassá a barlangot, hogy a gyógyítás szolgálatába állíthas­suk. Dr. Szabó Lajos Pécs gül is ugyanarra a konklúzióra vezetett, mint egy, ma már idős körzeti orvos hajdani empirikus megfigyelései. Magam részéről abban bí­zom, hogy az egészségügy új finanszírozási rendszere is meg­találja a módot a légzési rehabi­litációra szoruló és minden au­gusztusban asztmás gyerekeket is ellátó részleg működtetésére. Dr. Balikó Zoltán,a Baranya Megyei Kórház Tüdőgyógy­intézet ügyvezető igazgatója Egy héten át takarítják a komlói parkokat és az arboré­tumot. Munkájuk van bőven. Gondoskodnak arról azok a vá­roslakók, akiket nem zavar kör­nyezetük milyensége. S hogy ne csak úgy, általánosságban újak, felkerestem a Városgondnoksá­gon a közterület felügyelőket, akik a következőket mondták. Dávidföldön a vásártér mel­leti volt rutinpályát illegális szemétlerakóvá tették. A levá­gott faágakat az út szélére teszik ki. Homok, folyamkavics és tű­zifa tárolásra a ház előtti utat használják. A sportcsarnok mögötti ját­szótérre a tízemeletes lakóépü­letből dobálják ki a cigarettavé­geket, papírtasakokat. Szétsze­dett hullámdobozokkal előbb játszanak a gyerekek, majd vi­szi a szél. Ez más játszótéren is tapasztalható. A városi színház lezárt konténereit feltörik, a gyerekek pedig szétszólják a szemetet. Az épület hátsó falát összefújták festékkel. Szilvásban a tehergépkocsi­tulajdonosok - bár önkormány­zati rendelet úja elő, hogy hol parkolhatnak - mégsem tartják be. (Másutt sem.) Ugyanez vo­natkozik a tilosban parkoló személygépjárművek vezetőire is. Mostanában 45 személy kapja kézhez a szabálysértési kiértesítést. Az udvarias felszó­lítás semmit sem ért, most kül­dik a bírságót. Még mindig sokan nem tud­ják, hogy hirdetni csak hivata­losan lehet. A közterületre kira­gasztott hirdetés szabályellenes. Könnyen sokba kerülhet, hiszen a kitett papírról a közterület­felügyelőknek csak le kell írni a címet, máris küldhetik a meg­lepetést. A Köztársaság útján (a vízto­rony mellett) lévő konténereket az ott lakók fizetik, de a közeli kiskerttulajdonosok ide teszik rá a levágott gallyakat és a le­nyírt gazt. Nem jobb a helyzet az erdők környékén. Az erdők széle sem kijelölt szemétlerakó. Aki hulladékát ide teszi le, ha rajtakapják, na­gyon sokba fog kerülni, állítják a felügyelők, s egyben javasol­ják a kiskertek gazdáinak, hogy közösen kérjenek egy szeméttá­roló konténert (azért nem kell fizetni) csak az elszállított sze­métért. A város szeméttelepére levitt hulladék szintén díjmen­tesen lerakható. Az ebtulajdonosok egy része sem veszi komolyan az ebek pórázon való sétáltatását. Ön- kormányzati rendelet városré­szenként írja elő, hogy hol lehet futtatni büntetlenül a négylábú- akat. Emelkedik azoknak a száma, akik bár nem önszántukból, de rájöttek, hogy jó betartani az előírásokat. A kiskereskedők üzletei előtt ha lenne egy-egy hamutartó, talán kevesebb ciga­rettacsikk „díszítené” a bejára­tok előtti járdát. Csak üdvözölni lehetne, ha a felügyelők javas­lata meghallgatásra találna. Tisztelt komlóiak, felnőttek és gyerekek! A Honismereti és Városszépítő Egyesület nevé­ben is kérem az önök segítségét aktív közreműködését, hisz a város tisztasága mindannyiunk ügye. A tiszta város a jobb közérzet egyik záloga. Kevesebbet sze­metelve még szebbé tehetjük gondokkal és nehézségekkel amúgy is terhelt életünket. Az Erdélyből segíteni jött gyerekek munkája akkor nem volt hiába, ha valamennyien vigyázunk környezetünk rendjére. Nemesi Árpád Honismereti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja Finnországba utazott a Komlói Munkáskórus A Komlói Munkáskórust több év óta tartó barátság fűzi a finnországi Joutsai Női Kórus- , hoz, amely egyike a legjobb női kórusoknak Finnországban. A kórus ez évben ünnepli fennál­lásának 20. évfordulóját. A jubileumi év alkalmából meghívta a Komlói Munkáskó­rust a július 22-29. közötti ün­nepi hangverseny-sorozatra. A baráti kapcsolatot a két vá­ros is szeretné megerősíteni. így a német, francia, olasz kapcso­latok mellett északon is lehet Komlónak testvérvárosa. A Komlói Önkormányzat fontosnak tartja és anyagilag támogatja az utazást. Es nem csak az önkormányzat! Tizenhat cég és magánsze­mély - Hídépítő Vállalat, Geo­mas Földtani Gépipari Rt., Me­cseki Kőszénbányászati Rt., Pert Zobák bánya, Kogép Rt., OKHB Komló, Szakitex Kft., Carbocer Kft., Hitelbank Komló, Vízmű, Komlói Keres­kedelmi Kft., MOM Rt., KOM(L)EP Kft., OTP-komió, Rajnai Attila, MATÁV Pécsi Távközlési Igazgatóság - vállalt anyagi támogatást az utazáshoz. Milyen kifejezéssel lehet il­letni segítségüket? Nemes cselekedet. Csodála­tos, szívet melengető dolog. Ilyen is létezik. A kórus nagy megtisztelte­tésnek érzi a város vezető testü­letének és támogatóinak bizal­mát. Mindent megtesz annak érdekében, hogy színvonalas énekléssel szerepeljen be Jout- saban, így erősítve a város jó hírnevét. • A Komlói Munkáskórus vezetői és tagjai Vizuális alkotótábor Szigetváron Várják a jelentkezőket Az amatőr művészeti te­vékenység segítésére Vizuá­lis alkotó tábort szervez a Szigetvári Tinódi Művelő­dési Központ. A progra­mokra elsősorban azokat a 16-20 év közötti fiatalokat várják, akik az iskolában ta­nult ismereteiket szeretnék kibővíteni, illetve örömüket lelnék az alkotásban. A rész­letekről ezen a héten lehet érdeklődni a művelődési központban. ti Jogi tanácsadó Balogh G. kérdezi, hogy a bérlő a lakást miként köteles visszaadni? A jogszabályi előírások sze­rint a bérlő a lakást és a leltár­ban feltüntetett lakásberende­zéseket a lakásbérleti jogvi­szony megszűnésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni. A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a la­kásberendezések tényleges ál­lapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat; a megállapításokat írásba kell foglalni. A bérlő a megállapított hiá­nyosságokat és a karbantartási kötelezettségének elmulasztása következtében keletkezett hi­bákért felel. A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányos­ságok megszüntetésére, illető­leg az ellenérték megtérítésé­nek a módjáról és határidejéről. Abban az esetben, ha a bérlő a hibák és hiányosságok meg­szüntetésére vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatko­zott, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fo­gadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított har­minc napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének a megállapítását. N.L. kérdése, hogy a hoz­zátartozó mikor nem jogosult ápolási díjra? Az 1993. évi III. törvény 42 §-a szerint nem jogosult ápo­lási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen neve­lési-oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellá­tásban részesül; b) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási se­gélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesül; c) táppénzen, baleseti táp­pénzben részesül; d) öregségi és egyéb nyu­gellátásban, illetőleg, ha nyug­díjszerű rendszeres szociális el­látásban az Fit. alapján munka- nélküli ellátásban vagy mun­kanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül; e) jövedelemszerzéssel járó munkaideje a havi teljes mun­kaidő felét meghaladja. Az ápolási díjat megállapító szerv megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti. Kiss L. és B.K. kérdezi, hogy munkaviszonya meg­szűnésekor a ki nem vett sza­badságot megválthatják-e? Az 1992. évi XXII. törvény 136 § szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnése­kor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő be­hívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabad­ságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Ha a munkavállaló a mun­kaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe an­nál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a kü- lönbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem kö­vetelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavál­laló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatra hívták be. Nagy T. az iránt érdeklő­dik, hogy a baleset mikor nem üzemi? Az 1975. évi II. törvény 78 §-a úgy rendelkezik, hogy nem üzemi baleset az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittas­sága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nél­küli járműhasználat, munkahe­lyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra menet közben, indoko­latlan megszakítása során tör­tént. Az aki sérülését szándékosan okozta, az orvosi segítség igény- bevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan kés­lekedett, sérülése alapján baleseti ellátásra, aki pedig hozzátarto­zója halálát szándékosan okozta, hozzátartozói baleseti nyugellá­tásra nem jogosult. Horváth T.né kérdezi, hogy gyermekgondozási díj kinek jár? A hatályos jogszabályi előí­rások szerint gyermekgondo­zási díj a gyermek kétéves ko­ráig annak a biztosítottnak jár, aki: a) terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, vagy en­nek hiányában rendelkezik a terhességi-gyermekágyi se­gélyhez szükséges jogosultsági feltételekkel és b) ha munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszony­ban áll, a gyermekgondozás céljából fizetés (díjazás) nél­küli szabadságot vesz igénybe. Gyermekgondozási díjra jo­gosultság feltételeivel az igénybevétel első napján kell rendelkeznie. A gyermekgondozási díj az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőnek is jár. A jogo­sultsághoz szükséges feltéte­leknek az örökbefogadás, ille­tőleg a gondozásba vétel idő­pontjában kell fennállniuk. K.L. és S J. kérdezi, hogy a munkabért mikor kell fi­zetni? A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utó­lag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkavi­szony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a mun­kaviszony végén kell elszá­molni és kifizetni. Abban az esetben, ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, az ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fi­zetni kell. A munkabért - ha munkavi­szonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása el­térően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap ti­zedik napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenő­napra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legké­sőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. S. Á. 1 t f *

Next

/
Oldalképek
Tartalom