Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-27 / 203. szám

1993. július 27., kedd aj Dunántúlt napló 11 —i^ — — V»/ — Gyümölcstermesztés - korszerűen Most van a málna metszésének ideje A málna metszése eltér min­den más termesztett gyümölcs­fajunk metszésétől, azért, mert a málnának egyedi biológiai sajá­tossága, hogy hajtásrendszere évente megújul, mivel hajtás­képletei két évig életképesek (az előző évi sarjak a következő évben leteremnek, a termés be- érlelése után fokozatosan el­pusztulnak). A metszés három munkafo­lyamatból áll: a sarjak ritkításá­ból, a letermett vesszők eltávo­lításából, és a termővesszők ta­vaszi visszametszéséből, mely három munkafolyamatból ket­tőt a ritkítás és a letermett vesz- szők eltávolítását egyszerre cél­szerű elvégezni, mégpedig a szüret befejezése után, ennek van tehát most itt az ideje. Először távolítsuk el az ösz- szes, már letermett termővesz- szőt, gondosan ügyelve arra, hogy amennyire csak lehet, többen metszük le azokat. Ezt követően metsszük le azokat a tősarjakat, amelyekre biztosan nem lesz szükségünk, vagyis a beteg, sérült, gyengén fejlett, vékony gyökérsaijak vi­tálisabbak.) További szempont még az is, hogy a gyökérsarjak közül előnybe kell részesíteni a közepes erősségűeket, átmérő­jűeket a vékony és a túlságosan vastag sarjakkal szemben. Igen fontos kérdés, hogy egységnyi területen mennyi - a fenti szempontok alapján kivá- alsztott - sarjat hagyjunk meg. A termelői tapasztalat azt mu­tatja, hogy a karós (töves) mű­velés esetén négyzetméteren­ként (tövenként) 5-6 db, a sö­vényszerű (huzalos) művelés­kor folyóméterenként 8-10 db. sarjat hagyjunk meg. Szintén termelői tapasztalat, hogy a közvetlenül a szüret utáni met­széskor a meghagyott saijak be- érése - következésképpen ter­mőképessége - sokkal kedve­zőbb. Megszívlelendő jó tanács: a letermett és lemetszett termő­vesszőket és a kivágott gyökér- sarjakat soha ne aprítsuk fel komposztnak, mert azok többé-kevésbé mindig fertőzöt­tek, azokat égessük el! A málna metszésének ezzel nincsen még vége, nem tekint­hető befejezettnek, hiszen még következő év tavaszára hagytuk a meghagyott gyökérsarjak visszametszését. Ezt a munkát valaha feleslegesnek ítélték és nem is volt gyakorlat, azonban mégis indokolt a vesszők - most már termővesszők - mér­sékelt visszametszése. Ez azzal magyarázható, hogy a termő­vesszők középső harmadában legerősebbek a termőrügyek, míg a legfelső harmadban a ke­vésbé fejlett termőrügyekből gyengén fejlett termőhajtásokat kapunk. Igaz, a termővesszők visszametszésének az a követ­kezménye, hogy pár nappal ké­sőbbre tolódik a gyümölcs éré­sének kezdete, mivel a legko­rábban differenciálódott, tehát legkorábban virágzó termőkép­leteket távolítottuk el. Ezt azonban bőségesen kárpótolja a több és nagyobb méretű termés. Fontosnak tartom hangsú­lyozni, hogy csak a legfelső harmadból távolítsunk el haj­tásvéget, mert ha rövidebbre metszük vissza, az igen jelentős terméscsökkenést okoz! Buzássy Lajos Vöröshagyma után cékla vethető Elérkezett a vöröshagyma be­takarítása. A levélzet megfony- nyadt, a nyaki résznél megdőlt és elszáradt. Ezt az állapotot kell kihasználni, mivel az idő­leges pihenés után a hagyma, ha vizet kap, újból hajtásnak indul. Ez a termés téli tárolásra már kevésbé lesz alkalmas. A beszá- radást a levelek (hagymaszár) ledöntésével, letaposásával siet­tethetjük. A felszedett termést a száraz levelektől, a lehámló fel­levelektől megtisztítjuk és szá­raz helyen pár napig szikkaszt­juk. "Száradás után a hagymát átválogatjuk és csak az egész­séges, sérülésmentes egyedeket tároljuk el. Ami nem alkalmas téli tárolásra, az gyorsfogyasz­tásra még felhasználható. A tá­rolás a hétvégi házak padlásán, szerszámos kamrában stb., szel- lős, fagymentes helyen történ­jék. Ajánlatos időnként a ter­ményt átvizsgálni, válogatni, és a romlásnak indult egyedeket eltávolítani, hogy a tömeges romlást megakadályozzuk. A betakarított területről aján­latos a hagymaszárat összege­reblyézni és elégetni. A hagy- malisztharmat, peronoszpóra stb. gombabetegségek spórái ugyanis így pusztíthatok el leg­könnyebben. Ezután a területet jó érett, komposztált trágyával megszórjuk. Négyzetméteren­ként 6-8 kg komposztot is ada­golhatunk, majd a területet fel- ásózzuk. Gereblyével előkészít­jük céklának a magágyat. A céklamag úgynevezett „gomo­lyokban” található. Egy go­molyban két-három, ritkább esetben öt apró fekete mag ta­lálható. Ezért a vetés túlsűríté- sét ritkán kerülhetjük el. Ezen a kikelt növények ritkításával se­gíthetünk. A vetés mélysége kb 2 cm legyen, a sortávolság pe­dig 25-30 cm. Kelés után a tőtá­volságot úgy állítjuk be, hogy az egyes növények 10-12 cm-re legyenek egymástól. Ilyen tenyészterület mellett szép, egyenletesen gömbölyű, kb. almanagyságú termést ka­punk, amely téli tárolásra és fo­gyasztásra a legalkalmasabb. Az úgynevezett „bébicékla” nagyságot nem fajtával, hanem sűrűbb vetéssel érjük el. A nö­vényeket a szükségszerinti ke- lesztő és növesztő öntözésben és ápolásban - kapálás - része­sítjük. Ősszel, a fagyok beállta előtt a terményt felszedjük. A sártól, levéltől megtisztítjuk és fagymentes helyen tároljuk. A tárolásra való előkészítésnél a szívlevélre vigyázzunk, mert annak megsértése könnyen rot­hadáshoz vezet. A régi, hagyományos Bibor- gömb és Egyiptomi lapos fajták AGROKER UZLETHAZ Pécs, Megyeri út 64. Műanyag SZÜRETELŐKJ 150 - 5001-ig Szőlőprés 16- 1251-ig Szőlőzúzó-bogyózó és borászati anyagok. ntiOUiíilHÁ HÍHC4, AfiifUt l PÉCSI AGROKER RT. AGROKER ÜZLETHÁZ Pécs, Megyeri út 64. Nyitva: 8-17, szombat: 8-12 Telefon: (72) 326-255 mellett újak is köztermesztés­ben vannak. Ilyen pl. a Néró, a Gubidus stb. fajták, amelyek igen jó belső tulajdonságokkal rendelkeznek. Dr. Tamcsu József Köszönet Minden kedves barátomnak, ismerőseimnek, olvasóimnak, akik látogatásaikkal, jókívánsá­gaikkal gyógyulásomat elősegí­tették, ezúton mondok hálás kö­szönetét. Külön köszönetemet fejezem ki a Megyei Kórház se­bészeti osztálya orvosainak és ápoló személyzetének. Dr. T. J. Kistermelők oldalunkkal legközelebb augusztus 10-én jelentkezünk Védekezéssel a szőlő megóvható a rothadástól Fotó: Löffler Gábor Növényvédelmi tanácsadó A szőlő rothadásos betegségei A legismertebb a szőlő be­tegségei közül a szürkerotha­dás. Kevésbé feltűnő a bogyó­növekedés időszakában jelent­kező fakórothadás. Tünetei: a fürtkocsányok igen gyakran a bogyókocsányon is száradnak, bámulnák. A gomba a kocsá- nyon keresztül a bogyókba is behatol, amelyeken különböző színű gyűrűk jelzik jelenlétét. Ezt követően az egész bogyó sárgásbarna lesz (a sötétebb bo- gyójú fajtáknál vörösesbarna el­színeződés mutatkozik). Kevéssel ezután a bogyó fel­ületén apró, porszerű bibircsek képződnek (a gomba termőtest- jei). Végső tünetként a bogyó összezsugorodik, összeránco­sodik. A hajtásokat csak ritkán támadja meg. Ilyenkor a kéreg sötétbarna lesz, foltosán vagy gyűrű alakban hal el. A kéreg felületén a porszerű bibircsek szintén megtalálhatók. Gyakori a szárak feslése, felrepedése is. A kórokozó a lehullott bo­gyókon található, a talaj felüle­tén vagy a talaj felső rétegében telel át. Az ültetvényekben, ahol a fakórothadás károsított, ott ajánlatos a lehullott bogyókat, fürtöket mélyen a talajba dol­gozni. A párás, meleg időjárás kedvez a kórokozóknak (a sűrű telepítésű és elgyomosodott táb­lákon a kedvező mikroklíma biztosított). Meghatározó a vé­delemben a sebzési források csökkentése, megszüntetése (rovarkártevők elleni védeke­zés). A nyár folyamán a bogyó- •sérüléseken keresztül hatol be a kórokozó. Nagy veszély jelent ezért a lisztharmat okozta sér- vesedés (felrepedés) vagy jég­verés. Ellene az Ortophaltan, Fol- pan, Buvicid F, Merpan, Buvi- cid K javasolható. Mivel a fenti növényvédő szerek élelmezése­gészségügyi várakozási ideje hosszú, ezért csak a későbbi érésű fajtáknál már csak a kény­szerszüret marad egyetlen meg­oldásnak. Mindenki által jól ismert kó­rokozó a szürkerothadás, vagy más néven a botritisz. Ez a gomba szintén a sebzéseken ke­resztül hatol be a bogyóba. Je­lenléte sokkal szembetűnőbb, mivel a megtelepedés után rö­vid időn belül piszkosszürke penészgyep képződik a károsí­tott bogyón, illetve fürtön. A kórokozóknak kedvez a csapa­dékos időjárás. Számítanunk kell a megjelenésére, ha a zsen- dülő fürtök a száraz időjárás után vízhez jutnak. A lisztharmattal fertőzött te­rületeken a megrepedt, sérves bogyókon is kialakulhat fertő­zés. A szürkerothadás ellen a vé­dekezés lényegesen könnyebb, mivel széles választék áll kü­lönböző élelmezésegészségügyi várakozási idejű szerekből (lásd táblázat). A borszőlőnél ajánlatosabb hosszabb várakozási időket tar­tani az eijedés miatt. A korai érésű borszőlőfajtáknál már ne használjunk kénkészítményeket (Kénkol 800 SC, Nedvesíthető kén stb.) A táblázaton a káro­sító,a védőszer,a 10 literhez szükséges védekező anyag és a várakozási idő szerepel. Czigány Csaba Fakórothadás Szürkerothadás Peronoszpóra Buvicid F. Folpan Ortho-Phaltan 2.5 dkg 2.5 dkg 2.5 dkg Csemegeszőlő: 10 Borszőlő: 30 nap Orthocid 50 WP Merpan Buvicid K 2.5 dkg 2.5 dkg 2.5 dkg Szürkerothadás Polyran AL WP 2,0 dkg 3 Rovral 1,5 dkg 7 Sumilex 50 WP 1,5 dkg 14 Ronilan 1,5 dkg 14 Topsin-M 70 WP 1,0 dkg 14 Szürkerothadás peronoszpóra Mikai 75 WP 4,0 dkg 30 Ridomil Combi 2,0 dkg Csemegeszőlő^ 10. Borszőlő: 30 nap Polyran Combi 2,0 dkg Csemegeszőlő: 21. Borszőlő: 30 nap Szőlőmolyok Zolone 35 EC 17,5 ml 21 Decis 2,5 EC 3,0 ml 3 Fendona 2 EC 5,0 ml 7 Fendona 10 EC 1,0 ml 7 Karate 5 EC 3,0 ml 3 Danitól 10 EC Unifosz 50 EC 10 ml 10 ml 14 5 Atkák ellen is hatásos. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom