Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-22 / 198. szám
1993. július 22., csütörtök üj Dunántúlt napló 9 Az önkormányzatok támogatják a járadékos ellátásból kikerülőket Ha kikerülnek az ellátásból Segélyt az önkormányzattól Ősztől másképp lesz? Politikai - morális erőgyűjtés Biztosítási tudnivalók Ha jég veri a termést... A szeszélyes időjárás alighanem a nyár hátralevő részére is tartogat meglepetéseket. Érdemes tehát megjegyezni: a mezőgazdasági kistermelők - a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal ellentétben - csak jégkárra köthetnek biztosítást. Az előírások azt is rögzítik, hogy a társaság kizárólag akkor fizet, ha a kár mértéke meghaladja a növények jégverés nélkül várható terméshozamának 5 százalékát. A biztosítási díj egyébként attól függ, hogy a termesztett növényben mekkora kárt okozhat egy esetleges jégverés. Ennek megfelelően a biztosító öt kockázati osztályba sorolja a növényeket:-az első osztályba tartozik például a kevésbé érzékeny cékla, lóhere, lucerna, répa, zellergyökér;- a másodikba az árpa, a brokkoli, a burgonya, a búza, a kukorica, a káposztafélék, a napraforgó, a rozs, a zab, a sóska, a spenót;- a harmadikba a bab, a borsó, a kapor, a mák, a padlizsán, a saláta és az összes gyógynövény;- a negyedikbe a dinnye, a dohány, a paprika, a paradicsom, az uborka, a szójabab, a zöldborsó, a vöröshagyma;-az ötödikbe pedig a legérzékenyebbek, azaz a szőlő és a gyümölcsök. A biztosítási díj az ötödik kockázati osztályban akár tízszer akkora is lehet, mint az első osztályban. Egy kisebb - 1-2 hektáros - földterület biztosítási díja ennek megfelelően szezononként 60-70.000 forint körüli ösz- szeg. Felét a szerződés megkötésekor kell kifizetni, a teljes összeget pedig a betakarítás, illetőleg a szüret után kell kiegyenlíteni. Az egyéni szerződéseken kívül köthetnek a gazdák úgynevezett csoportos biztosítást is egy-egy szakcsoport vagy község nevében. Ilyenkor elegendő 10 százalék előleget lefizetni - a fennmaradó részt a termés eladása után, a termés árából kell kifizetni. A díjakat több évtizedes kockázati statisztikák alapján állapítják meg a társaságok, s természetesen csak olyan formákat, konstrukciókat szerepeltetnek, amelyekről az elmúlt időszakokban - az előfordulás alapján - gyakorlati tapasztalatokat szereztek. Domi Zsuzsa Az országos egységes munkaügyi szolgáltatási szervezetet 1991-ben hozták létre a foglalkoztatási törvény alapján. Az elmúlt két évben a munkanélküliség rohamosan növekedett. 1991-ben alig 100 ezer főről 400 ezerre, 1992-ben pedig már közel 700 ezerre nőtt a számuk.- Most milyen tendenciák érvényesülnek? - kérdeztük dr. Bajka Gábort, az Országos Munkaügyi Központ igazgató- helyettesét.- A 2 éves, a másfél éves és az 1 éves járadék folyósítási időszakok végpontjai összeérnek, így rohamosan nő azoknak a száma, akik már nem jogosultak többé a munkanélküli ellátásra. A járadékosok, noha pontosan tudják, hogy meddig jár részükre a segély, erről értesítést is kapnak. Továbbá egy tájékoztatót arról, hogy amennyiben a család jövedelmi helyzete indokolja, szociális segélyt kérhetnek az önkormányzatoktól. Borsod és Szabolcs vezet-Mennyire tehető a munka- nélküli ellátásból kikerülők száma?- A budapesti és megyei munkanélküli ellátásból kikerülők száma a májusi statisztikai adatok alapján 26 és félezer. Ebből Borsod-Abauj-Zemplén vezet 2894 fővel (10,9 százalék), ezt követi Szabolcs-Szat- már 2834 fővel (10,7 százalék) és harmadik helyen áll Budapest 2305 fővel (8,7 százalék). A munkanélküli ellátásból kikerülők megoszlása a hátralévő jogosultság időtartama szerint a következő: júniusban 24 032 volt, júliusban 29 374-re, augusztusra 27 529-re, szeptemberben 30 384-re alakul a számuk. Utána kisebb csökkenéssel számolunk: októberben 28 240-en és novemberben 24 597-en kerülnek ki a regisztrációból a járadék-folyósítási idő letelte miatt. De kikerülhetnek amiatt is, hogy valamiféle aktív foglalkoztatáspolitikai eszközben - közmunkában, átképzésben - vesznek részt. Őket a statisztikai állományi létszámból időlegesen vonjuk le, hiszen nem tudnak munkát vállalni, ami a regisztrációnak egyik kritériuma. Mellettük azokat sem veszítjük el szem elől, akik az önkormányzatoktól a munka- nélküliek jövedelempótló támogatását igénylik és kedvező határozatot kapnak. A járadéknak ugyanis folyósítási feltétele, hogy rendszeres kapcsolatot tartsanak a munkaerőpiaci szervezettel. Továbbra is nyilvántartják azokat, akik ugyan nem kapják meg a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, de szorgalmasan bejárnak a munkaközvetítő irodákba, tartják a kapcsolatot, ügyfelek maradnak.-A munkanélküli ellátásból kikerülők hány százaléka fordul az önkormányzatokhoz és mennyien kapnak támogatást? Járadék után marad a segély- A kikerülők 80-90 százaléka fordul az önkormányzatokhoz a munkanélküliek jövedelempótló támogatásáért. Túlnyomó többségük meg is kapja, amennyiben a család jövedelmi helyzete alapján jogosult rá. Január óta erre a hullámra az ön- kormányzatok felkészültek, habár nem mindenhol tudják tartani a 30 napos elbírálási időt.- Kik esnek ki a nyilvántartásból?- Azok, akikről értesítés jön, hogy elhelyezkedtek, vagy akik nyugdíjjogosultságot szereznek időközben. Vannak olyanok is, akik inaktívvá válnak, valamilyen megfontolásból kivonulnak a munkaerőpiacról, és így a továbbiakban nem gyarapítják a munkaerőkínálatot. De sajnos szép számmal akadnak olyanok is, akikről semmit sem tudunk, kiesnek látókörünkből. A lejátszódó folyamatnak valószínűleg az lesz a végeredménye, hogy a mai munkanélküliségnek megváltozik a struktúrája: a regisztrált munkanékülieken belül a járadékon lévőknek egyre csökkenő lesz a részaránya, viszont jelentősen nő a szociális ellátásra szorulók száma, és a nem regisztrált munkanélkülieké is.-E veszélyes tendencia kibontakozásának megakadályozására mit tehet a munkaügyi szervezet? Ne passzívan beletörődve!- Az ellátás biztonsága mellett fontos lenne elfogadni azt az elvet, hogy a segélyfizető hivatal helyett a munkaerőpiacon segítő, támogató szolgáltatás működjön. A munkanélküliek egy nagy csoportjában (akik állapotukat egyéni és társadalmi veszteségként élik át, s dolgozni akarnak) tudatosítani kell, hogy helyzetük csak átmeneti állapot. Nekik intézményesen teremtünk lehetőségeket, hogy újra dolgozhassanak. Fontos feladat továbbá a humán szolgáltatási elemek helyének és szerepének meghatározása a többszintű kirendeltségi modellben. A járadékosokkal, a szociális ellátásban részesülőkkel és a regisztrált ellátatlan munkanélküliekkel külön-külön kell majd foglalkozni. A munkanélkülieknek nyújtható szolgáltatások bevezetésére, fejlesztésére fogunk törekedni azzal a céllal, hogy azok a munkanélküliek is igénybe vegyék (önként regisztráltassák magukat), akiknek járadék nem jár. Mérő Éva Megkezdte vakációját a Ház, szabadságra mentek a képviselők. Ide kívánkozna az udvarias sztereotípia, hogy „a jól végzett munka tudatával”. Sok szempontból ez helytálló is lenne, például ha mennyiségi mutatókkal - az ülések, az elfogadott törvények, a beteijesztett javaslatok, stb. számával - készülne a mérleg.Am a rendeltetésszerű működésnek más kritériumai is vannak s mindent egybevetve az Országgyűlés az olykor már- már heroikus erőfeszítések ellenére sem tudta mindig teljesíteni a választói által rábízott feladatokat.Ezt a képviselők maguk is belátják, sőt szóvá is teszik, s a közvélemény is gyakran elmarasztaló a parlamenti munkát illetően. Mi a bírált jelenségek magyarázata? Az egyik fő ok a túlpolitizáltásg. Nem mindig sikerült a t. Háznak a politikai indulatokat, érzelmeket alárendelnie a törvénykezés feladatainak. Az ideologikus-propagan- disztikus szándékok olykor teát- rális megnyilatkozások, olcsó csatározások, veszekedések díszletévé fokozták le az üléstermet, s a szükségesnél kisebb teret kapott a szakszerűség, az elmélyült munka. A mellékes a fontos? A törvénykezésben nem tudott a tiszAlig egy hónapja történt, hogy az egyik jóhírű pénzügyi tanácsadó vállalatot csaknem teljes egészében az alkalmazottak és a vezetők vásárolták meg, természetesen jelentős összegű hitel segítségével, nem csekély adósságot vállalva. A részvényekből szívesen vásárolt volna egy hasonló profilú nyugat-európai cég is, amelyik nem lebecsülendő rendelésállományt is hozott volna magával... Az önmagában nem rendhagyó eset kapcsán utalhatunk arra a tapasztalatra, hogy az olyan cégek, amelyek vagyona túlnyomórészt könyvszakértőinek, mérnökeinek, ügyvédeinek, szervezőinek fejében, kisujjában van, a legalkalmasabbak a munkavállalói illetve a vezetői tulajdonlásra. A nagy ügyvédi irodák, szakértő, tanácsadó és tervező vállalatok, amelyek a világ számos pontján jelen vannak, részben un. személytársaságokként működnek: vezető szakértőik, munkatársaik egyben tulajdonostársak. Fölvetődik a kérdés: az említett magyar cég munkatársai milyen indítékok alapján utasították el a külföldi befektetőt és telt Ház ésszerű fontossági sorrendet érvényesíteni. A jogállam, a piacgazdaság működését meghatározóan befolyásoló törvényjavaslatokat sorra- rendre szorították ki súlytalan, a pillanatnyi érdekek diktálta előterjesztések, s hiába a fél év alatt meghozott több mint 80 törvény, tovább halmozódott a kodifikációs adósság. Sokat ártott a parlament tekintélyének a képviselői testület látszólag fölöttébb laza munkastílusa: a plénumokról hiányzók 30-40 százalékos aránya, a gyakori határozatképtelenség, a napirend előtti sok-sok csetepaté - és jónéhány más visszatetsző mozzanat. Szeptembertől másképp lesz? Igaza van a Ház elnökének: parlamentünknek tulajdonképp előzmények nélkül kellett és kell betöltenie a demokrácia alapintézményének funkcióját. Tapasztalatok híján viszont kétszeresen is fontos a közvélemény - lehet, túl szigorú - kritikájának megszívlelése. Ősszel alighanem a ciklus legnehezebb szakasza vár a törvényhozásra. Talán a honatyák nem csak pihenésre fordítják a vakációt, hanem a Ház önnön megújításához szükséges politikai-morális erőgyűjtésre is. Bajnok Zsolt miért vettek tetemes adósságot a nyakukba a tulajdonjogért? Vélhetően elsősorban foglalkoztatási okokból: az állásukat féltették. Csakhogy a mai éles piaci versenyben választani kell, hogy kevesebben végzik el ugyanazt a munkát, vagy ugyannyian, de kisebb fizetésért. Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy több ember munkájához nagyobb helyiségekre van szükség, azaz több dologi költség terheli a vállalkozás kasszáját. Mérlegelni kell, hogy a „csereszabatos”, másokkal is pótolható munkaerő többletterhe könnyen vezethetetlenné teszi az ilyen vállalatot, pedig ők is tulajdonosok, nekik is szavuk lehet a döntésekben. Egyébként valószínűleg ez a csoport lesz az, amely részvényeit eladva, megnyitja majd az utat egy újabb tulajdonosi szerkezet felé. Könnyen megeshet tehát, hogy éppen a most elutasított befektetőknek nyitnak kaput egy későbbi, netán nehezebb időszakban ... Bácskai Tamás Munkavállalói tulajdonforma Ahol a vagyon zöme a fejekben van Link itt minden A faragott korlát esete Az utolsó aláírásra is sor került. Renáta a Hungária Biztosító pénztárban néhány perc múlva felvehette az 50 ezer forintos előleget. A hivatalos szöveg szerint a 8 éves 528-as BMW egy 1200-as Lada vezetőjének hibájából, ahogy a károkozó, K. Anna is elismeri, 164 ezer forintos kárt szenvedett. Szívfájdalom volt nézni, ahogy a klasszikus BMW-vona- lak durván megtörtek, a szép világosszürke kocsi motorházteteje az ütközés erejétől felgyű- rődött. Amikor a kis dunántúli városkában leszámolták az előleget, Renáta meg is könnyebbült, meg szorongani is kezdett. A biztosító úgy látszik elfogadta, amit előadott, hiszen ötvenezer már a kezében van. Ez jó. De ugyanez a pénz azt is jelenti, hogy valami megkezdődött az életében, amit már nem lehet meg nem történtté tenni. Mert ebben a biztosítási ügyben minden papír, minden nyilatkozat hazugság volt. Hazudott ő, hazudtak mások ő miatta. Hazudott hiúságból és a hiányző százezrek kényszerében. Valótlant állítottak érdekből, barátságból vagy csak egyszerű lezserségből. Előkészítettek mindent! A Nagykarácsonyból kifelé haladó úton, már a külterületen, ahol a dunaújvárosi út becsatlakozik a védett útvonalra, még a kőkorlátot is megfaragták, hogy az ütközés nyoma látható legyen. K. Anna, egy 1200-as Lada vezetője úgy nyilatkozott, hogy a dunaújvárosi útról a kötelező elsőbségadás elmulasztásával úgy vágódott ki balra nagy ívben a védett útvonalra, hogy a BMW vezetője csak a kormány elrántásával, a korlátnak csapódással védhette ki az ütközést. A BMW vezetője! Rendes volt Attila, hogy vállalta helyette a balhét, hiszen neki még jogosítványa sem volt, még a kocsi sem volt az övé. Hiszen ő, Renáta írásban adta, hogy a baleset március 31-én történt, de a dunaújvárosi hölggyel, a BMW előző tulajdonosával csak április 2-án kötötték meg az adásvételi szerződést! No mindegy - igyekezett elhessegetni a rossz gondolatokat Renáta. Kezében a pénz, az ügy lezárult. Tévedett. A 30 éves korát meghazudtolóan tapasztalt kárbecslő a kárértéket precízen állapította meg, de valami nem tetszett neki. A helyszíni vázlat, az előadottak nagyon életsze- rűek voltak, de - maga sem tudta miért - valami nem stimmelt. Kiment a helyszínre. Nézegette a sérült korlátot, azt a néhány négyzetmétert, ahol a bejelentett baleset történt. Aztán hirtelen a homlokára csapott. Link itt minden! Szakértőt kér! Igazságügyit! Az igazságügyi szakértő hivatalosan is megállapította, hogy a betonkorlát sérüléseit nem a jelzett gépkocsi okozta, hanem a deformálás vésővel és kalapáccsal történt. Igazolta azt is, amit a kárbecslő felfedezett. Azt, hogy a baleset ott a jelzett módon nem történhetett. Ennek oka, hogy a kocsi sérüléseiből (a kárbecslésnél fotó készül!) valami hiányzik. Hogy mi, az egyelőre maradjon titok a rendőrségi vizsgálat befejezéséig. A bíróság majd mérlegelni fogja a negatív bizonyíték súlyát. A Hungária Biztosító Rt. az igazságügyi szakértő véleményének birtokában az s.-i rendőrkapitányságon a feljelentést megtette, a nyomozás megkezdődött. Néhány napja az illetékes megyei igazgatóság különös átiratot kapott a rendőrségtől. A Gy. Renáta ügyében a nyomozást azért, mert a gyanúsított ismeretlen helyen tartózkodik, felfüggeszti. Egyben közli, hogy Gy. Renáta országos körözését elrendelte. Az ügyben fényt derítettek arra, hogy az adásvételi szerződés két nappal az állítólagos baleset után juttatta Renáta tulajdonába a BMW-t. Attila a rendőrségen kijelentette, hogy annakidején nem az igazat mondta, a kocsit nem ő vezette. Nem is tehette, mert a jelzett időpontban igazolhatóan másutt volt. Anna, aki a betétlapot adta, ugyancsak elmondta, valótlan nyilatkozatot tett, mert Renáta megkérte rá. A Renátának küldött idézések sorra visszamentek a feladóhoz. A címzett ismeretlen helyen tartózkodik. Ébben az ügyben sok a kérdőjel. Miért volt a kocsi Renátánál, mielőtt ténylegesen megvette? Hol, milyen körülmények között sérült meg valójában az autó? Bizonyítható-e valaha is, milyen érdekek, érzelmek, kötik össze a szereplőket? Miért vállaltak a törvény előtt is súlyos következményekkel játó nyilatkozatokat? Hogyan került Renáta értékrendjében mindenek fölé a BMW, aminek alárendelt minden emberi kapcsolatot? Miért hiszik sokan - főként a fiatalok - hogy a biztosítók, a rendőrök palimadarak? Egyelőre nincs válasz. Csak remélni lehet, hogy Renáta élve előkerül, s a szereplők által korábban csak jó kis trükknek számító betonkorlát-faragásból „csak” büntetés lesz és nem tragédia. Némethy Gyula 4 k * 4 i
