Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-20 / 196. szám

1993. július 20., kedd ui Dunámon napló 5 Mindennapi bosszús busz-ügyeink A Pécsi Tömegközlekedési Rt.-nek sok gondja van az elö­regedett autóbuszokkal. Az uta­zóközönség seregnyi észrevé­tellel jelzi az utazási kultúra iránti igényét. A dráguló tarifák mellett emelni kell a szolgálta­tás színvonalát, hogy kevesebb bosszankodással járjon együtt az utazás. A korszerűtlen nyitószerke­zet miatt nem mindegyik ablak nyitható. A kánikulában folyik rólunk a víz. Előnyösebb hely­zetben van, aki a tetőszellőző alatt állhat. Hiába jelezték többször is a gyárnak ezt a konstrukciós hi­bát, minden maradt a régiben, csakúgy, mint a csuklós buszok harmonikája. Eső, szél szaba­don jár át rajta. Viszont öröm látni, hogy néhány újabb bu­szon már az oldalkapaszkodón van a leszállást jelző nyomó­gomb. így nem kell a gyerekek­nek tornászni, hogy az ajtó fel­etti jelzőt elérhessék. Az üzemeltető inkább az új buszok beszerzésére kívánja fordítani kevés pénzét, mint a régiek átalakítására. Azokra a kiselejtezés vár, de addig mi utasok bosszankodunk. A régi buszok rossz műszaki állapota miatt gyakoriak a járat­kimaradások, mint július 15-di- kén a reggel 8,15-ös 61-es hagyta ott a munkába igyekvő­ket. A Malomvölgyi útról sokan csak kétszeri átszállással juthat­nak el munkahelyükre. Az emlí­tett járat kimaradása miatt nem érhették el a Budai vámtól in­duló 14-es buszt. Ráadásul a délután 17,15-ös 61-es busz re- petaútra vitte az utasokat, mert nem állt meg a megállókban. A várakozókat pedig otthagyta. Sokszor hallani kifogásokat az utastájékoztatással kapcso­latban. A buszokról többször hiányzik valamelyik tábla, hol elől, hol hátul. Elfelejti a busz­vezető kirakni, de nincs is ele­gendő. Hallottuk, hogy ezeket is elérte a gyűjtőszenvedély, hób- lit, hólapátot készítenek belő­lük. A hiányzókat, törötteket, kopottakat nem győzik pótolni. A jogszabály kevésbé veszi fi­gyelembe az utazók érdekét, ha részletes tájékoztatást nem ír elő. így be kell érni a Kertváros - Kertváros útvonal-jelzéssel, az utazni szándékozó idegen pedig kérdezősködjön a közben lévő utcákról. Sokat kell az utastájékoztatás javításával foglalkoznia a Pécsi Tömegközlekedési Rt-nek, mert csak így valósulhat meg a tel­jeskörű szolgáltatás. A megál­lókban lévő táblák az érvényes menetrendet mutatják, de ősszel cserélni fogják. Minden megva­lósítható, de pénzkérdés. És ta­lán megoldódik a buszok takarí­tása is, mert az olajos padlótisz­títás csúszásveszéllyel fenye­geti az utast. Gond a buszjegy-vásárlás. Pécs buszhálózatában 468 meg­álló van. Menetjegyet jelenleg 82 üzletben és 40 újságos pavi­lonban lehet kapni nyitvatartási időben. Hétvégén és ünnepna­pokon már nehezebb, mert mindössze 30 újságos árul je­gyet délelőtt. Biztosítani kellene az egész város területén minden időben a jegyvásárlás lehetőségét, mert a blicceléshez ez is hozzájárul. Rozvány Gy. Mi lesz a lakásfenntartással? Fokozatosan romlik a lakások állapota Van miről beszélgetni a régi házak folyosóin Fotó: Szundi György Térinformatikai konzultáció A magyar Alpok-Adria me­gyék és a JPTE által meghirde­tett tudományos ösztöndíjat el­nyert szlovén kutatócsoport tart ma konzultációt a térinforma­tika, számítógépes földnyilván­tartás és adatbázisok iránt ér­deklődő szakembereknek a JPTE rektori tanácstermében Pécsett, a Szántó Kovács János u. 1/b alatt. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Ferenczi Sándor emlékülés A pszichoanalízis világhírű budapesti iskolája megalapító­jának, Ferenczi Sándor idegor­vos születésének 120., és halá­lának 60. évfordulója alkalmá­ból háromnapos emlékülés kez­dődött hétfőn Budapesten. A Ferenczi Sándor Egyesület és a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület szervezésében lezajló konferenciára 18 országból több mint másfélszázan érkeztek. Nemzetközi Kodály­szeminárium Kecskeméten Nemzetközi Kodály-szemi- nárium kezdődött hétfőn Kecs­keméten. A Kodály Zoltán Ze­nepedagógia Intézet által szer­vezett, két évente ismétlődő tanfolyam idei programjain tíz országból, illetve hazánk min­den tájáról érkezett kétszáz ér­deklődő vesz részt, túlnyomó többségben énektanárok, vala­mint ének szakos főiskolai hall­gatók. A három hétig tartó Ko- dály-szeminárium keretében több kurzus zajlik és kórustábor is nyílt. Valamennyi foglalko­záson a fő hangsúly a gyakorlati képzésen van. Örvendetes, hogy egyre több épület nyeri vissza régi szép homlokzatát. Ha végigsétálok a belvároson, örömmel látom a városszépítéssel együtt járó hangulatváltást. Idősebb embe­rek állnak meg egy-egy épület előtt a gyönyörködés, a szépre vágyás kedvéért, avagy emlé­kezni kicsit. A részletekbe menő ismerkedésre sem sajnál­ják az időt. Ami szép volt, az mindig szép akar lenni, mert a hiányát nem pótolja még a leg­modernebb új sem, ha^elveszti emberközelségét. Tudjuk, hogy a finanszíro- zás-képesebb háttér segíti a megújulást. A tömbrekonstruk­ció azt is jelenti, hogy nem csak az önkormányzati költségvetést kell bevonni. A magántőke fel- használása közvetlenül hat a vá­ros arculatának megújulásában. Növekszik a magántulajdonú épületek, lakások száma. A fenntartás visszamaradt gondjai átszállnak az új tulajdonosokra. Sokasodnak a többemeletes épületek, volt bérházak, szövet­kezeti lakások és társasházak fenntartási nehézségei. A mai épületállomány nagy része 10-60 évesre tehető, amiből mintegy 40 ezer lakás esik az utóbbi 40 évre. A téglaszerke­zettel épített 50-es évekbeli épü­letek jórészt más igény alapján épültek. Ezekhez csatlakoznak a paneles épületek, amelyek más problémákat vetnek fel. Az üzemeltetési gondok mellett je­lentkeznek a fenntartási és kom­fortváltási igények, a lapostetők szigetelési hibái és az épületgé­pészeti korszerűsítések. A felújításokat a közösen megtakarított alapból vagy hi­telből fedezik. A növekvő árak veszélybe sodorták ezt a folya­matot. Nem elegendő a tulajdo­nosi érzet. Amitől félek, az nem fog látszani az utcáról: Házon belül a lakások állapota. Az el­szegényedés magával hozza a lakások fenntartásának, korsze­rűsítésének lelassulását, sőt el­maradását. A karbantartási hiá­nyosságok miatt sok lakás le­romlása várható, mert nem jut rá pénz. A kevéske jövedelem­ből, nyugdíjból élők képtelenek lesznek tapétázásra, festésre, mázolásra, padlócserére, épü­letgépészeti vezetékek, armatú­rák, berendezési tárgyak, csa­pok, kádak cseréjére és új beépí­tett konyhabútorra költeni. Ma­guktól fognak elöregedni a la­kások. Nem a panelépületek hibája lesz, ha ez a folyamat felgyor­sul. A lakások állapota fokoza­tosan leromlik, mert a fenntar­tásra nem jut elegendő pénz, el­fogy a tartalék. A képzeleté lesz a szép otthon képe. Rozvány György. Hétköznapokon az állatkórház is fogadja a beteg állatokat Löffler Gábor felvétele Állatorvosi ügyeletek Vasárnap nehezebb állatorvost találni A szerkesztőségi hírügyeletet vasárnaponként többször felhív­ják a kutyát és a macskát tartók, hogy beteg kedvenceikhez nem jön ki az ügyeletes állatorvos, pedig már jó néhány órája szól­tak neki, illetve akit megkértek, az nem vállalta. Dr. Nemes Zoltán, a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Állomás igazgató helyettese némi fenn­tartással fogadta a hírt. A ható­sági ügylet mellett ugyanis a ál­latorvosok a magánrendelőik­ben is ellátják a rendszeresen hozzájuk fordulók beteg álla­tait. Ez érdekük is, hiszen állat- tenyésztéssel egyre kevesebben foglalkoznak, különösen a vá­rosokban. Kutyát, macskát pa­pagájt viszont egyre többen visznek be a lakásukba. Pécsett és a vonzáskörzeté­ben megközelítőleg huszonöt állatorvos él. Gond talán abból adódhat, hogy a magánrendelők holléte kevéssé ismert. Dr. Ne­mes Zoltán elmondta, felvető­dött az a lehetőség is, hogy a pécsi állátkórház nem csak szombaton, hanem vasárnap is ügyelne. A magánrendelést folytatóknak egyébként a Föld­művelésügyi Minisztérium ha­tályban lévő rendelete szerint szabadságuk idejére kötelesek helyettesről gondoskodni, és a helyettes nevét megfelelő he­lyen kifüggeszteni. Nem csak a kedvencek, a ha­szonállatok is megbetegedhet­nek hétvégén. A sásdi Nagy La­jos, aki több mint kétezer csir­kével foglalkozik egyszerre így vélekedett: Vidéken azért más a helyzet. Ő is jól ismeri a köz­ségben lakó állatorvost, és az elmúlt tíz év alatt, amióta csi­béket nevel, nem akadt ilyen jellegű problémája. Talán azokon a települése­ken, amelyektől távolabb él az állatorvos, okoz dilemmát, ki­nek szóljanak a hétvégén. Panaszkodnak tehát a hétvégi ügyeletekre, de általánosítani nem lehet. Vannak olyan tele­pülések is, ahová ügyeletesnek csak akkor kell mennie, ha az állatorvos elutazott. P. E. Egyelőre szabadon hajózható a Duna Eddig még nem ütköztek aka­dályba a Dunán közlekedő magyar hajók a Belgrád térségében vasár­nap kezdődött blokád miatt - nyi­latkozta Móser Ferenc, a Mahart Folyamhajózási Főosztályának he­lyettes vezetője az MTI-nek. Az érintett területen az utolsó magyar hajó szombaton haladt át, a legközelebbi pedig csak a hétvégén érkezik Belgrád közelébe, a Harta nevű hajó. A Mahart e hajó tapasz­talataiból kiindulva hoz majd to­vábbi intézkedéseket. A hírek sze­rint a blokád megkezdése óta két ukrán hajó is áthaladt a Duna belg­rádi szakaszán, de nem tartóztatták fel őket. Mindössze röplapokat ad­tak át, melyekben Szerbia támoga­tását kérték. Őrizetbe vették a fegyverével megszökött katonát Súlyos viharkárok, helyi jégverések Baranyában Kidőlt fák, tönkrevert termés Hegyszentmárton és Páprád térségében Az ügyeletes katonai ügyész fegyelmi okból őrizetbe vette Bor József honvédet, akit la­kossági bejelentés alapján jú­lius 19-én hajnalban fogtak el, miután 16-án este alakulatától fegyverével együtt megszö­kött. A bűnügyben szolgálat­ban elkövetett kötelességsze­gés és önkényes eltávozás mi­att rendeltek el nyomozást - közölte dr. Székely György ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője. Áz ezredes elmondta: Bor József 1993. februárban vonult be a honvédséghez. Július 16-án pénteken mint felállított őr teljesített szolgálatot gépka­rabélyával és a hozzá tartozó 30 lőszerrel a gyáli alakulat­nál. Este 9 és 10 óra között el­hagyta őrhelyét. A katona val­lomása szerint szombaton és vasárnap Pestszentimre kör­nyékén egy búzatáblában, il­letve Budapesten, a Határ úti kiserdőben bujkált és pihent. Vasárnap este elhatározta, hogy hazautazik vidéken lakó szüleihez, s a 182-es busszal a Nyugati pályaudvarra ment, ahol egy külső vágányon álló vasúti kocsiban elaludt. A rendőrök hétfőn 2 óra 40 perc­kor fogták el. Bor József az ügyészségen kijelentette: a lő­fegyverét nem használta, nem is akarta. Nem tudja miért szökött meg, emlékezetkie­sésre hivatkozik. A katonai ügyészség a nyomozást igaz­ságügyi ideg- és elmeszakértő bevonásával folytatja. A vasárnap éjszakai vihar - különösen a Hegyszentmár­ton és Páprád környékén le­zúdult jég - jelentős károkat okozott a mezőgazdasági kul­túrában Baranya megyében, néhány településen pedig áramszünetet is okozott. A 23 óra előtt, heves villám­lással, dörgéssel, viharos széllel érkezett csapadék jól jött ugyan a növényeknek, ám már a vihar utáni, éjfél körüli rövid autós kőrútunk során is kiderült, hogy a jótékony eső mellett károkkal is számolni kell bizonyos tele­püléseken, és azok határában. Görcsöny és Vajszló között ki­dőlt fák, az útra zuhant nagyobb ágak akadályozták a közleke­dést, az elsőként érkezők néhol csak a faágak eltávolítása után tudtak tovább haladni. A Közúti Igazgatóság egyik munkatársának hétfői beszámo­lója szerint Szentlőrinc és Szi­getvár térségében is kisebb for­galmi akadályok keletkeztek. A szulimáni csomópontnál iszap- felöntés zavarta a közlekedést, és Kovácshida közelében is ha­talmas fát döntött az útra a szél. Egyéb - súlyosabb - károkról a tűzoltóság megyei ügyeletén és a Pécsi Városgondnokságon sem számoltak be. Pécsett a Kertvárosban esett a legtöbb csapadék, ám a mecseki utakon is iszap és egyéb horda­lék nehezítette a közlekedést. Az Országos Meteorológiai Intézet Pogányi Főállomásán vasárnap 22,40-től hétfő 0,35-ig 18,6 mm csapadékot mértek, a szeszélyes területi megoszlás miatt azonban ez az adat nem általánosítható az egész me­gyére. A legtöbb eső Szigetvár környékén hullott (34,9 milli­méter), míg az árpádtetői és a sásdi meteorológiai állomáson a heves villámlások, és dörgések ellenére is csupán 1,4 illetve 8 milliméter eső esett. A sásdi állomás munkatársa, Maksai Zoltán szerint az idei csapadék is jóval kevesebb a sokéves átlagnál, az aszályos nyarak sora már évek óta tart. A heves, felhőszakadásként érkezett csapadéknak így hát nagyon megörültek Páprád tér­ségében is (ahol három hónapja csak pár milliméter eső hullott), de az ablakokon, a tetőkön ko­pogó jég már inkább riadalmat okozott. Az udvarok fehérre változtak a lezúdult borsószem- nyi jégdaraboktól. A kár mér­téke hétfőn reggel mutatkozott meg. A jég szétszabdalta a ku­koricát, Biczók Géza páprádi la­kos szerint legalább 30 százalé­kos kárt okozott a dinnyeültet­vényeken, Kecze Lajos pedig ennél is nagyobb veszteségekről beszélt. A viharos szél sokhe­lyütt ledöntötte a növényeket, és volt, ahol dinnyés bódét repí­tett messzire. Ugyancsak Páp- rádon Vörös Pálné a vetemé­nyes kertjében történt pusztítás nyomait mutatta, miközben ér­kezett a hír, hogy a hegyszent- mártoni szőlőhegyen sok kert­ben a termésnek több mint a felét elverte a jég. Fürtök he­vernek a tőkék alatt, a vesszők kopaszon ágaskodnak az ég felé, a tőkéken maradt fürtökön a szemek megrepedeztek. Balog N. - Katona G. iS

Next

/
Oldalképek
Tartalom