Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-20 / 196. szám

aj Dunántúlt napló 1993. július 20., kedd Legalább így! 19 jótanács Több fortélya is van az ésszerű takarékoskodásnak, ami ma igen fontos. Az alábbi felsorolás ahhoz ad ötleteket, hogyan spórol­junk a háztartási pénzből. 1. írjuk össze előre, amit venni akarunk. 2. Vásárláskor vigyünk magunkkal kosarat és szatyrot, mert legalább ak­kor ezekre nem adunk ki fö­löslegesen pénzt. 3. Vegyünk többet ak­ciós áruból. Ezeket elraktá­rozhatjuk, élelmiszer esetén fogyasszuk el, vagy főzzük be. 4. Az üvegben árult ita­lok általában olcsóbbak, mint a dobozosak. 5. Az előre csomagolt zöldséget és gyümölcsöt mindig méijük utána, mert gyakori ezeknél a súlyhiány. 6. Csak a szezonnak megfelelő gyümölcsöt és zöldséget vásároljunk. 7. Soha ne indítsuk el a mosó- és mosogatógépeket félig megtöltve. 8. Csak azokat a ruhada­rabokat adjuk tisztítóba, amelyek vegytisztításra szorulnak. 9. Vasalás előtt enyhén vizezzük be a ruhaneműt, így gyorsabban, olcsóbban vasalhatunk. 10. Fedővel, takaréklán­gon főzzünk. 11. A rúzs maradéka ecsettel szájra kenhető. 12. Kifogyás előtt álló krémtubosokat ollóval vág­juk fel, mert így könnyen kiszedhetjük a maradékot. 13. A régi szemhéjfesté­keket összekeverhetjük, így új színeket kapunk. 14. Ősszel a megmaradt naptejet általános testápo­lóként használhatjuk. 15. Újra használhatjuk a beszáradt körömlakkot, ha lakklemosóval felhígítjuk. 16. Gyerekruhákat hasz­náltan is vásárolhatunk. 17. Fogmosás közben zárjuk el a vizet. 18. Ne vásároljunk szele­telt kenyeret, mert az köny- nyebben kiszárad és meg- penészedik, mint az egész­ben vett kenyér. 19. Ragasszuk az elhasz­nált kicsi szappant az újhoz. Meggazdagodni persze mindettől nem lehet, de a takarékoskodás eredménye meglepően gazdag lehet. Jaguárok A francia védelmi miniszté­rium nyolc Jaguár típusú va­dászbombázót vezényelt át egy olaszországi légitámaszpontra. A Jaguárok szükség esetén részt vesznek az ENSZ-erők művele­teinek, illetve a védett öveze­teknek biztosításában. A gépek alkalmasak száraz­földi célok elleni harcra. Védekezés a torkos madarak és darazsak ellen Szárnyas vámszedők a kertekben Bele-belekóstolnak az érett gyümölcsökbe, szőlőfürtökbe, sőt a paradicsomba, a zöldség- és virágmag-készletekbe is kert­jeink torkos látogatói, a madár- és darázsrajok. A hívatlan ven­dégek kártevései ellen többféle módon védekezhetünk. A darázs-dézsmát leghatáso­sabban úgy előzhetjük meg, hogy földerítjük, hol van e kis szárnyasok fészke. Ha meglel­tük, öntsünk bele petróleumot, majd pedig sárral tapasszuk be a nyílását. Az akciót lehetőleg a kora hajnali vagy esti órákra időzít­sük - ekkor a legkisebb a veszé­lye annak, hogy „csípős” konf­liktusba keveredünk a fészekla­kókkal. Bevált módszer csalátek kira­kása is a darázs-járta helyeken. A csali: befőttes üveg, töltött cukros vízzel. Az üveg száját ce­lofánnal kössük le, de a celofán közepét kisujjunkal szakítsuk be. így a pákosztos darazsak be tud­nak jutni az üvegbe, kikeveredni viszont már nem. Figyelem: a cukros vízbe te­gyünk néhány csepp ecetet - így a csalit a házi méhek elkerülik. A gyümölcsöt, bogyókat csi­pegető, a tokterméseket feltörő madarak távoltartására szabadon lebegő papírcsíkokat szoktak az érintett kertrészekben kiakasz­tani. Biztosabban elriasztják azon­ban a csivitelő tolvajokat a ma­dzagra függesztett aluminium lemezkék vagy csavart lemez­csíkok, amelyek tükröznek és a legkisebb széláramban is zörög­nek. Azzal azonban számolni kell, hogy előbb-utóbb a madarak rá­jönnek a turpisságra, azaz hogy veszélytelen a zörgő-fénylő ri­asztó berendezés... Ezért igazán biztos védelmet csak az jelent, ha növények fölé nem túl nagy nyílású, csaknem teljes fedést biztosító madárhá­lót, zsineghálót borítunk. (Ilye­neket különféle méretekben ké­szen kaphatunk a boltokban.) Ugyancsak háló-búrával borít­hatjuk be részben vagy egészé­ben a szőlőtőkéket. Ennek hiányában egy-egy kü­lönösen becses szőlőfür­töt,gyümölcs-példányt úgy is megvédhetjük a termés vám­szedőitől, hogy molinóból vagy más ritka szövésű textíliából összevarrt zacskót húzunk rá­juk. A macska szeme többet lát A macska legfontosabb érzé­kelő szervei a szemek, a fülek és a bajusz. A híres macska­szem még az olyan fokú sötét­ségen is könnyedén áthatol, amelyben az emberi szem már régen semmit sem lát, ám töké­letes sötétben már a macska szeme sem képes az érzéke­lésre. Ennek magyarázata, hogy az állat szemfenekén egy olyan fényvisszaverő rendszer műkö­dik, amely a legparányibb fény­forrást tükörként veri vissza, szinte természetes „lámpaként” szolgál éjszakai vadászunknak. A pupilla ellipszisforájú és másodpercek törtésze alatt rea­gál a fényviszonyok változá­sára. Nappali fényben, erős napsütésben keskeny csíkká hú­zódik össze, míg sötétben a fényképezőgép blendéjéhez ha­sonlóan kinyílik. A macska látótere, ezzel együtt látóképessége is jóval szélesebb, mint az emberé vagy akár a kutyáé. Ez érthetővé tesz, azt a fantasztikus tehetséget, amely a távolságok szinte töké­letes felbecsülésénél nyilvánul meg. Ki ne látott volna magas fáról, háztetőről leugró macs­kát? A legritkább eseteket ki­véve, szinte mindig tökéletes a földre érkezés. A macska a hallása is sokkal jobb, mint az emberé, hiszen 20 000 Hertzes frekvenciatar­tományban is könnyedén eliga­zodik. Bármilyen hihetetlen, de a denevérekhez hasonlóan még az ultrahangmagasságú éles si- vítást is regisztrálja, megkülön­bözteti. Ám e csodás képesség­nek az ellentéte is a macskáé, azaz az olyan apró, halk neszek észlelésére is képes, amelyeket az emberi fül, de talán még a kutya sem hall meg. Gyakran láthatunk játékkal vagy táplál­kozással elfoglalt macskát, mi­közben füleit egymástól teljesen független irányban ide-oda mozgatja. Ez a fontos tevékeny­ség arra szolgál, hogy az állan­dóan érkező hanghullámokból kiszűrje a számára fontos in­formációkat. A fülek mozgása az állat hangulatát is kifejezi: a kiváncsi vagy figyelő cica fülei egyene­sen állnak, a védekező vagy visszautasító macskáé oldal­irányban, míg a támadó, vere­kedő hangulatban lévő állat fü­lei szorosan a fejhez simulnak. Idegen helyen való eligazo­dás céljára a macskának egy to­vábbi csodálatos érzékszerve a bajsza, amelyet sötétben, haj­szálpontos mérőeszközként használva, könnyűszerrel tájé­kozódik környezete méreteit il­letően, így nem ütközik sem­mibe. Hetven emelet Felavatták Japán legmaga­sabb felhőkarcolóját, a 70 eme­letes jokohamai toronyépületet. Eddig a 243 méteres tokiói vá­rosháza vezette a legmagasabb épületek listáját, a 296 méteres jokohamai torony azonban át­vette a vezetést. A Mitsubishi cég építette 2,7 milliárd dolláros költséggel a határkőnek, irányjelzőnek ne­mzett tornyot. Az épület egye­bek között arról nevezetes, hogy építésében 2 millió ember vett részt, 79 gyorsliftet helyez­tek el benne, és ezek 40 másod­perc alatt röpítik föl az embert a tetőre (ez állítólag világrekord­nak számít). Húszmillió ember fog itt megfordulni évente, részben a helyi dolgozók, rész­ben a turisták hada. A „toronyváros” vonzza majd a nagyvállalatokat, máris tucatnyi foglalta el a 25 emelet­től kezdődő szinteket. Chip-ek védik a műkincseket Az értékes érmék gyűjtői bi­zonyára elborzadnak a gondo­lattól, hogy drága érméikbe kis lyukakat fúrassanak, bennük apró mikrochipeket rejtsenek el. Mégis, ami az érméknél furcsá­nak tűnik, az más értéktárgyak esetében komolynak szánt ötlet, hogy ellopásukat megakadá­lyozzák. A brit ID-Link cég forgal­maz erre a célra megfelelő mik­rochipeket, amelyeket antik bú­torokba vagy értékes képek ke­reteibe fúrt kis lyukakba he­lyeznek el, később bármikor le­hetővé téve a tulajdonos azono­sítását. A chipek ugyanis speci­ális scannerrel kiolvasható rejt- jelzett kódokat tartalmaznak. A rádióhullámokkal működő scanner az adatokat érintés nél­kül, több méteres távolságból is megérti. A cég adatai szerint már néhány ezer értéktárgyat el­láttak ilyen chipekkel. A gyermekbetegségek visszatérnek Gyöngül a sejtek emlékezete A diftériát, a gyermekbénu­lást, a szamárköhögést és a gye­rekeket fenyegető seregnyi más veszélyes betegséget sikerült az orvostudománynak védőoltá­sokkal visszaszorítania. A vak­cinák többsége - a korábbi is­meretek szerint - életre szóló védettséget biztosít a kis paci­enseknek. Igaz, bizonyos kórok esetében a védettség fenntartá­sához az oltást felnőttként meg kell ismételni, de a hosszú távú immunitás tudatában ezt sokan elhanyagolják. Ez azonban súlyos felelőtlen­ség. Az újabb tudományos is­meretek szerint ugyanis a gyermekkorban kapott oltások védőhatása általában nem terjed ki a felnőtt korra, még kevésbé az egész élettartamra. A vakci­nák bizonyos sejteket képessé tesznek arra, hogy a specifikus kórokozókat felismerjék és le­küzdjék. E sejtek „emlékezete” azonban fokozatosan gyöngül, s a memóriazavar 5-10 év alatt teljes emlékezetvesztéssé válik: a fertőzésekkel harcbaszálló sej­tek fokozatosan elpusztulnak. A merevgörccsel (tetanusz) szemben például az oltások ré­vén a gyermekek döntő több­sége ugyan védett, a felnőttek azonban nem: ha a földben, az utca porában nagy számban elő­forduló tetanusz-spórák bejut­nak egy sejtbe, egyhamar teta- nuszbacilusokká érhetnek. Olyan mérgező anyagokat ter­melnek, amelyek megtámadják az idegrendszert, s akár halálos légzőizombénulást is okozhat­nak. A diftéria ellen - amelynek baktériumai az orr, a torok és a gége nyálkahártyáján telepsze­nek meg, s egyes válfajai a gé­gefőn légúti elzáródást idézhet­nek elő - szintén az oltás meg­újítását ajánlja a német orvos- professzor. Kivált azoknak, akik távol-keleti, ázsiai útra in­dulnak, mert a földrészen gya­koriak a diftériás fertőzések. A szamárköhögés szövőd­ményei felnőtteknél rendszerint jóval súlyosabbak, mint a gye­rekeknél, mert szív- és érrend­szerük kevésbé terhelhető. Érett korban a mumsz elsősorban a férfiakra veszélyes: herefertŐr zés és a nemzőképesség elvesz­tése lehet a következménye. A rubeola viszonylag ártalmatlan, de a terhes nők magzatát súlyo­san károsítja. A gyermekbénu­lás elleni vakcina a szülőknek is hasznos. Miért „vonzó” az erőszak? A modern kor társadalmának nyugalmát egyre inkább fenye­geti az erőszak terjedése. Külö­nösen ijesztő, hogy a fiatalok közül is egyre többen lépnek erre az útra. A neveléstudo­mánnyal foglalkozó német dr. Jens Weidner ebben a témakör­ben folytatott alapos kutató­munkát, s ezek alapján kimu­tatta, hogy az ifjúság körében miért olyan „népszerű” az erő­szak. ■jjfc íme, tanulmányának tíz leg­fontosabb következtetése: Az erőszakot alkalmazók ... 1. .. .úgy vélik, hogy az erő­szak kifizetődő és szórakoztató. Erőssé és megtámadhatatlanná tesz, tekintélyt és elismertséget biztosít a baráti társaságban. 2. .. .úgy érzik,hogy jó em­berismerők, akik a félelemkel­tést célzottan tudják "alkal­mazni" és élvezni. Tekintélyük jelének tartják, ha a gyalogosok átmennek miattuk az utca tú­loldalára. 3. ^ . .az egyik pillanatban még Rambónak érzik magukat, a másikban már csak egy sze­rencsétlen balfácánnak. 4. .. .csak áldozatuk teljes "legyőzése" semlegesíti kisebb­rendűségi érzéseiket. 5. .. .Istennek tekintik ma­gukat. „Ott fekszik előtted egy ember s te döntőd el, hogy fel- kelhet-e vagy sem." 6. . . .a békülékenységet a gyávaság és a gyengeség jelé­nek tartják. 7. .. .minden vélt sértést (a legkisebbet is) a személyiségük elleni támadásként értékelnek. 8. .. .kihívást látnak egy ne­kik nem tetsző tekintetben, já­rásmódban, viselkedésben. 9. .. .mesterei az önsajná­latnak, alábecsülik tetteik tény­leges súlyát,s csak a legritkább esetben képesek felmérni cse­lekedeteik következményeit. „Csak egy rúgás volt...”, „Miért nem jöttek ki gyorsab­ban a tűzoltók?” 10. .. .Gyermekkorukban szinte mindegyikük saját bőrén érezte az erőszakot. Saját csecsemője a túsz Saját csecsemőjét ejtette tú­szul Bécs 16. kerületének egyik lakásában egy 32 éves szerb férfi, akit betörés gyanúja miatt akartak a rendőrök őrizetbe venni. A férfi elsáncolta magát a lakásban és az öthetes kisbaba meggyilkolását helyezte kilá­tásba arra az esetre, ha letartóz­tatják. Még mielőtt megbilin­cselték volna a szerb férfit, az konyhakést ragadott, és az öthe­tes csecsemő nyakának sze­gezte. Nyolcórás alkudozás után a kisbaba mamájával együtt elhagyhatta a lakást. A diétának ízleni kell Aki sikeresen akarja felvenni a harcot kilói ellen, annak saját ízlése és igényei szerint kell ét­keznie. Ne kövesse tehát a die­tetikusok vagy a táplálkozástu­dósok által összeállított étren­det. Erre a következtetésre ju­tott egy kaliforniai egyetem vizsgálata. A kísérletben 75 túlsúlyos személy vett részt. Harmincán egy meghatározott fogyókúrás programot követtek, míg a töb­biek saját maguk állították ösz- sze a diétás menüt, csupán arra ügyelve, hogy az ételek egész­ségesek és kalóriaszegények legyenek. Az eredmény: min­denki fogyott, de később csak azok a személyek tudták meg­tartani súlyukat, akik saját ízlé­sük szerint étkeztek. Áz első csoportból mindenki visszahí­zott kiinduló súlyára. Dr. Judith Stern táplálkozás­tudós így magyarázza a jelen­séget: „nyilvánvalóan semmi értelme sincs olyan diétába fogni, ami egyáltalán nem ízlik a páciensnek”. A doktornő sze­rint „ha például valaki nem tudja meginni kávéját vagy teá­ját cukor nélkül, akkor édesítse és spórolja meg ezt a kalóriát máshol”. Ugyanez vonatkozik például az esti tévénézés köz­beni rágcsálásra. „Aki nem tud erről lemondani, inkább nap­közben ne egyen, bár sokkal egészségesebb a napi ötszöri étkezés, mint a háromszori”. Véleményét így summázza: „Eleve kudarcra van ítélve az a fogyókúra, amely csak tiltások­ból áll”. A táborozó gyerek rossz levélíró A világ rendje Egy-két, netán három vagy több hét - maga a végtelenség a szülő számára, ha az ebadtát ennyi ideig nélkülöznie kell. Dehát a vakáció idején bizony ilyenféle megpró­báltatással is számolnunk kell, mert a nya­ralás a rokonoknál, az osztályközösségek országjárásai, külföldi csereútjai vagy tá­borozásai azzal járnak, hogy a gyerekek hosszabb időre kikerülnek a szülői házból. Vigasztként voltaképp csak az a közhely szolgál, hogy ez a világ rendje ... Az át­meneti elválás kapcsán azonban néhány „prózai” tanács és tapasztalat talán enyhíti a szülői aggodalmakat és az elhagyatottság érzését. Kezdjük mindjárt azzal, hogy el­utazáskor lehetőleg fogjuk rövidre a bú­csúzkodást s ne az indulás perceiben akar­juk fölvértezni gyerekünket ezer jótanács- csal - annak már úgysem lesz sok foga­natja. Az elalvás fölötti szomorúság raga­dós, jobb tehát megtartani önmagunknak, bármilyen nehezünkre essék. Végre is csemeténk nem a Himalája csúcsának meghódítására vagy az Északi Sark fölfe­dezésére indul. Az „autós szülők” gyakran a gyerekcsa­pattól elválasztva, külön fuvarozzák a nya­ralás, táborozás helyszínére fiúkat, lányu­kat.. . Pedig jobb volna, ha megtakarít­hatnák a benzinköltséget, a fiatalok együttes utazása, vonatozása maga is sajá­tos élmény, része az együttes programnak. S a barátkozás sok esetben már a peronon kezdődik. A búcsú perceiben talán a leggyakoribb intelem, hogy „ahogy megérkeztél, azon­nal írj ...” S bár a válasz szent ígéret, jó, ha az ebadta egyszer-egyszer küld pár so­ros lapot.Jobbára csak arról van szó, hogy eseménydús, szórakoztató a táborélet, s mire csemténk nekifogna az írásnak, már új program, új játék kezdődik. Régi tapasz­talat, hogy éppen azok a gyerekek a leg­szorgalmasabb levélírók, akik egyedül, idegenül, rosszul érzik magukat, s a nyara­lás inkább nyűg, mit szórakoztató élmény számukra. Ahogy múlik az otthon iránti nosztalgia, s kezdik fölfedezni a vakáció örömeit, úgy lesznek ők is egyre rosszabb levélírók. Ha elérhető közelségű a tábor, nagy csábítás, hogy legalább hét végeken oda­ruccanjanak a szülők látogatóba. De azt ajánljuk, hogy ne nagyon éljenek az apu- kák-anyukák ezzel a lehetőséggel. Ha mégis, ne nyújtsák hosszúra a vizitet. Mert amilyen öröm szemünk fényének a talál­kozás, olyan lehangoló az elválás. Ráadá­sul a közösséget feszélyezheti a szülői vendégjárás, és ilyenkor az ugratás, a csú­folódás céltáblája éppen a túl sűrűn láto- gattot gyerek lesz. Dr. Kecsmár Ilona 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom