Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-14 / 190. szám
8 uj Dunöntmi rtapiö 1993. július 14., szerda Igazságtalan a világ - döbbenünk rá újra és újra. Aztán mindig elhessegetjük ezeket a kellemetlen, kínzó gondolatokat, mert előbb utóbb beléjük lehet zavarodni. Mégis eszembe jutott egy csillogó autószalon, amit nem olyan rég láttam, s ahol a legolcsóbb autócsoda 10 millió forintba került. Nem restelltem megkérdezni az eladót: ki vesz ma Magyarországon autót ennyi pénzért? Vesznek, nehogy azt higgye, hogy nem - jött a felelet. Minden héten eladunk legalább egyet. És akadt, aki zsebből fizetett. Zóknak, a kis, 283 lelket számláló baranyai falucskának egész évi költségvetése nem éri el egyetlen darab csodaautó árát. Ebből kell állni „mindent”, járdától az iskolások jutalomkönyvéig. Szomorú ez a helyzet? Azt kellene mondani, szomorú. Lehetne éjt nappallá téve panaszkodni? Bizony, hogy lehetne. A zókiak - polgárok és a falu vezetői - nem ezt teszik. Dolgoznak és büszkék arra, amit elvégeznek. Mert nem csak pénz, hanem mindenfajta érték relatív. Akik abba az autószalonba betérnek, bizonyára nehezen értenék meg, hogy lehet örülni egy rendesen kialakított gázcseretelepnek, hiszen talán sose használtak gázpalackot. Pedig Zók története a messzi múltba nyúlik vissza. Hardi András történelemtanártól, Zók történetírójától tudom, hogy itt már ie. 4000-ben rézkori település volt, s a „zóki kultúra” egyenesen régészeti fogalom, írásos dokumentum 1290 tájékáról említi először a falut „Zook” néven. A pecsét egyébként mostanában készült el egy 1700-as évekbeli minta alapján, kombinálva Pázdány valahai pecsétjével. Filipovics Istvánná, Zók polgármestere készségesen számol be az önkormányzati időszak eredményeiről:-A legfontosabb, s mindennek az alapja az volt, hogy a társközségek különválhattak a nagyközségtől. így mindenki tudja, mennyi a saját pénze, és ezt arra költi amire jónak látja, illetve a falugyűlés megszavazza. A tanácsi rendszerben Bicsérd csatolt része voltunk, s bizony, a közös kenyérből sokszor csak morzsák jutottak neKedd óta Galati-ban is megkezdte szolgálatát a Nyugat-Európai Unió által biztosított őrhajó, ezzel a misszió teljessé vált. A közlés angolul hangzik el egy olasz ezredes szájából egy román utasszállító hajón, amely most katonai szállodaként működik Calafat román kikötőben a Nyugat-Európai Unió emberei számára, akik a dunai hajósoknak segítenek a dunai embargó betartásában. Pistone ezredes tehát Itáliából, Zaremba alezredes Németországból, Gomez Rico őrnagy Spanyolországból, Chipov őrnagy Franciaországból, Foumé főhadnagy Luxemburgból csöppent az Oltenita szalonjába. Mögöttük a Duna- melléki országok együttes, a szemnek szokatlan térképe (hej, ha az a folyó valóban összekötne mindenkit, micsoda új formájú és új lehetőségeket kínáló együttes lenne!), a parancsnoki struktúrák vázlata. A terembe beosztott legénység kávét és üdítőt szolgál fel a nemzetközi sajtó Bukarestben akkreditált tudósítóinak, akik a román külügyminisztérium által szervezett kiránduláson .járják körül” a Kis-Jugoszlávia ellen kimondott embargót, tapasztalják meg a helyszínen, miként is történik a dunai ellenőrzés, és milyen következményekkel jár mindez a térség hétköznapjaira. A résztvevők emlékezetében még élénken élnek a néhány hónappal ezelőtti képek: a vizen megállás nélkül haladó szerb Ősi kultúrák talaján Zók tudja a dolgát és teszi is Merre tart a Közép-Európai Kezdeményezés ? Az idei elnök: Magyarország künk. Jó példa az iskola esete: Zókon volt iskola, igaz, csak négy osztályos, de ezt is be kellett zárni, hogy Bicsérddel, Bo- dával, Arányossal együtt megkapjuk a pénzt az új, központi iskolára. Most elméletileg megtehetnénk, hogy ismét iskolát alapítunk, de nincs rá keret, hogy ezt színvonalasan meglehessük, hogy legalább olyan erős legyen, mint a bicsérdi. Ha beosztással is, de lehet haladni előre. Ilyenformán készült el az utóbbi évek során a kul- túrház könyvtárral, tévével, mu- sic-centerrel felszerelt olvasóteremmel, kicsinosították a polgármesteri hivatalt, itt működik a vadonat újonan bebútorozott orvosi rendelő is. Lakossági kívánságra fodrászüzletet is nyitott az önkormányzat, ami sikeresen működik. Felújították a ravatalozót, tervezik, hogy vesznek bele egy fagyasztót. Szintén az idei év feladata még a mindkét utcafronti járda kijavítása. Hangosbemondót is felszerelnek, ami szerintem kár, mert a doboló kisbíró mégis csak színfolt egy falu életében, nem is beszélve a manapság annyit emlegetett hagyományokról. Dehát egy hangszóró biztos olcsóbb és „modernebb”. Érdekes, most viszont Zóknak van egy „csatolt községe”, az egyutcányi Pázdány képében. Éz a falucskának is alig nevezhető helység azonban egyáltalán nem mostoha sorsú, tavaly minden házba külön bevezették a vizet, és a lakossági hozzájárulás is sokkal kevesebb volt, mint a szokásos. Ezen túl még egy nyilvános telefonfülkét is felállítottak az utcában.- Milyen emberek laknak Zokon? - kérdezem. - Boldogok, elkeseredettek?- Sajnos, sok a munkanélküli, a baromfifeldolgozóból, az uránbányából, a téeszből kerültek az utcára. Új munkahelyek egyelőre nincsenek, bár az ön- kormányzat erősen gondolkodik azon, hogy bele kellene fogni valamiféle vállakózásba, kertészetet csinálni, például, lehetne venni egy darab földet hozzá, és ott. De nem tudom, meddig mehet ez így tovább, lassan több lesz a nem dolgozó, és akkor a dolgozók nem fognak annyit keresni, amennyiből a munkanélküliek eltarthatok lesznek ...-De azért akadnak még bizakodók, főleg olyanok, akik nem voltak restek belefogni valamibe.- Vannak eredményes magángazdák, én hiszem, hogy a földből is meg lehet élni.- Sajnos, a bűnözés már nálunk is felütötte a fejét, előfordultak kisebb-nagyobb lopások. Ezért létrejött egy 18 tagú önvédelmi csoport, akik járják a falut, s ugyan intézkedési joguk nincs, hasznos munkát végeznek. A faluban bár sok a nyugdíjas, úgy tetszik, az elöregedési tendencia megállt. Csak az utóbbi évben hat fiatal család költözött Zókra, s most is van 8-10 eladó telek, amire építkezni lehet. Akik itt kötnek házasságot, legtöbbször itt is maradnak. Kérdésemre, miként telik a nyár, vajon jámak-e az emberek nyaralni, egyértelmű választ kapok:- Nagyon kevesen mennek el kifejezetten üdülni, azok is maximum két hétre. A többiek szorgalmasan dolgoznak. A legtöbbjüknek szőlőjük van a domboldalban, azt művelik nap mint nap. Egy nyári nap Zókon. Üres az utca, mikor visszaindulok. Akár azt hihetném: otthon pihennek az emberek... M. K. Július 16-17-én tartják meg Budapesten a Közép-Európai Kezdeményezés kormányfői találkozóját. A résztvevők áttekintik azokat a közös erőfeszítéseket, amelyek elősegíthetik a térség integrálódását az összeurópai politikai és gazdasági folyamatokba. ősszel lesz négy éve, hogy Ausztria, Magyarország, Olaszország és Jugoszlávia vezető politikusai elhatározták,hogy létrehozzák együttműködésük új formáját. Az európai légkör javítása érdekében a négy ország megalapította a „Quadragonalét”. Mi történt azóta? Az említett országok köre Csehszlovákia, majd Lengyelország felvételével először öt, majd hat oldalúvá bővült, s ezért az elnevezés is változott: Pentagonáléra, azután Hexagonáléra. Új helyzetet teremtett a balkáni válság, s ez Jugoszlávia tagságának felfüggesztését eredményezte. Időközben elfogadták Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina felvételi kérelmét, majd sor került Csehszlovákia szétválására. Ilyen előzmények után döntött úgy az érintett országcsoport, hogy a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) elnevezést használja. Elnöki funkcióját idén Magyarország látja el, s így feladatai közé tartozik a találkozók előkészítése és megrendezése. Az 1989-es budapesti találkozón elfogadott nyilatkozatban a résztvevők vállalták, hogy bővítik gazdasági és tudományos kapcsolataikat, s új kezdeményezésekkel járulnak hozzá az egységes Európa megteremtéséhez. Elismerték, hogy a nemzeti kisebbségek az ösz- szekötó híd szerepét töltik be, és hangsúlyozták a határmenti tartományok együttműködésének jelentőségét. E célokat további találkozókon (Velencében, Dubrovnik- ban és Bécsben) erősítették meg, illetve bővítették. Az osztrák fővárosban írták alá a külügyminiszterek az első - a KEK keretében kidolgozott - egyezményt a természeti és technológiai katasztrófák megelőzéséről és elhárításáról. Milyen fórumai vannak a regionális együttműködésnek? Évente egy alkalommal a kormányfők tanácskoznak. Félévenként rendezik meg a külügyminiszteri találkozókat; a legutóbbit a magyar fővárosban tartották márciusban. A külügyminiszterek tavaszi üléseivel egyidőben rendezik meg a parlamenti külügyi bizottságok elnökeinek értekezletét, és a miniszterelnökök találkozóival párhuzamosan tanácskoznak a parlamenti delegációk is. 1989 óta 13 munkacsoport alakult, amelyek több mint száz témán dolgoznak, közöttük környezetvédelmi, közlekedési, kulturális, tudományos, idegen- forgalmi és statisztikai kérdéseken. Elvileg minden ország maga gondoskodik a költségek fedezetéről, ám a saját források mellett nemzetközi intézmények is számításba jönnek. Milyen a KEK fogadtatása? Különösen nagy visszhangot keltettek a politikai témákról folytatott szakértői megbeszélések. Ilyen volt például az a közös indítvány, amely a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak rögzítését javasolta. Jellegéből adódik, hogy a Közép-Európai Kezdeményezésnek kitüntetett szerepe van a regionális politikai együttműködés elmélyítésében. Főként a közlekedés, a környezetvédelem^ kultúra és az idegenforgalom terén adottak erre a lehetőségek. Talán már a mostani budapesti kormányfői tanácskozás is választ ad arra: milyen irányban bővíthető az együttműködés. A siker éppen a kezdeményezések sokoldalúságán múlhat. Toronyi Attila Napközben csendes a zóki főutca Fotó: Läufer László Utazás az embargó körül A Nyugat-Európai Unió őrnaszádja a mohácsi Duna-szakaszon kőolajszállító hajók, amelyek legénysége fittyet hány a kis őr- bárkákból feléjük kiáltott utasításokra, illetve azzal fenyegetőzik, hogy ha erőszakot alkalmaznak velük szemben, a Dunába öntik, meggyújtják a rakományt. Aminthogy a hivatalos nyilatkozatokat sem felejtették el: Romániának nincs megfelelő felszerelése az embargó betartásának kikényszerítésére, s minden eszközt kész felhasználni az embargósértés megakadályozására a fegyveres erőszakig - azaz más szavakkal, az utóbbi már nem megengedhető. Nos, azóta az Egyesült Államok 3-3 Boston Whaler kategóriájú 9 méteres őrhajót bocsátott Románia és Bulgária rendelkezésére, a Nyugat-Európai Unió pedig saját, hasonló feladatok megoldására kiképzett vámosaiból, parti őrségéből, katonáiból küldött el 244 fős válogatott csapatot 14 méteres őrhajókkal. A főhadiszállás itt van az Oltenita és a Carpati hajók fedélzetén, itt állomásozik 117 ember, a bulgáriai Ruszeban és Galati-on 75, a magyarországi Mohácson pedig 52 fő. Mohácson június közepén kezdték meg a járőrözést vám- és rendőri feladatokkal, Ruszén 18-án, Calafatnál 20-án, Galati-nál július 1-jén. Másodikán délutánig 44 hajót vizsgáltak át, mondja Pistone ezredes, és eddig egyetlen egyszer bukkantak tiltott rakományra, Mohácson fedeztek fel egy elrejtett motort egy ellenőrzött hajó fedélzetén - ezt a magyar vám azonnal le is foglalta. A Nyugat-Európai Unió missziója szorosan együttműködik a román (bolgár és magyar) hatóságokkal, azok fennhatósága alatt jár el, és állandó az együttműködés az ENSZ megfigyelő missziójával, a SAM-mel. Az ellenőrzésnél, mondja Pistone ezredes, hazai és nyugat-európai vegyes, általában ötfős csoportok szállnak fel a hajókra, az okmányokkal kezdik, majd alaposan átvizsgálják a rakteret és a kabinokat is, ami hajótól függően 1-3 órát tart. Az együttműködés kiváló, eddig semmiféle akadályba nem ütközött a konktroll a hajókon sem. Mi történik, ha netán nem engedik fel a hajóra az ellenőröket? Pistone ezredes magabiztosan mosolyog. Az én embereim, mondja, Olaszországban a kábítószer- és dohánycsempészek ellen harcoltak, láttak már ilyet. Megfelelő kiképzést kaptak ilyen esetekre is, és noha csak önvédelemre szolgáló pisztoly tartozik a felszerelésükhöz, meg vagyok győződve arról, hogy meg tudják oldani a feladatot. Hogyan? Megvan annak a módja. Hogy egyebet ne mondjak, egyik emberünk a karate katonai világbajnoka. A jó kiképzés gyorsítja is az ellenőrzést: a hajóknak nem kell leállniok, menetközben szállnak fel rájuk az olasz Guardia déllé Finanze vagy a spanyol vámőrség tengeri farkasai a maguk vízijárműveiről. Azaz ha valaki még egyszer megkísérelne ezervalahány kilométert hajózni minden felszólításnak fittyet hányva tiltott rakománnyal, aligha jutna el a jugoszláv kikötőkig. A nyugat-európai flottilla megfelelő távközlési és megfigyelő eszközökkel rendelkezik ahhoz is, hogy állandóan figyelemmel kísérje az egész dunai forgalmat (amely persze alaposan csökkent a háborús helyzetben). Az adatok a calafati központ számítógépeire futnak be a legkorszerűbb telekomunikációs berendezések felhasználásával. Az egyes hajók útját végig figyelemmel lehet kísérni, fogadásukra fel lehet készülni. Az ellenőr-vendégek 24 órás turnusokban teljesítenek szolgálatot a hajókon, illetve a kommunikációs és az irányító központban. Szabadidejükben Calafat városába látogatnak, vagy messzebb tesznek kirándulást, felkeresik a környék turisztikai nevezetességeit. A holland, luxemburgi vagy olasz egyenruhások lassan a dunai táj és hajózás megszokott új résztvevői lesznek - a délszláv konfliktus következtében a folyó egyszerre néptele- nedik el és válik nemzetközibbé annál, mint amit a Duna- egyezmény aláírói elképzeltek. Ami a misszió időtartamát illeti, a tisztek hat-hat, mások három hónapos turnusokban váltják egymást - persze a szolgálat épp hogy megkezdődött. Furcsa módon, a Földközi-tengerre az Öböl-háború idején kivezényelt aknaszedőktől eltekintve, ez a Nyugat-Európai Unió első konkrét missziója külföldön. Kelet válsága, megoszlása a Nyugat egységét erősíti. Arra a kérdésre pedig, hogy mire számítanak, mennyi időre marad a Nyugat-Európai Unió flottillája a dunai vizeken, Pistone ezredes maga is kérdéssel válaszol: Önök mire számítanak, mennyi ideig tart még a háború a volt Jugoszláviában? Baracs Dénes (