Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-14 / 190. szám
1993. július 14., szerda oj Dunántúli napiö 9 Hol maradnak a földműves-érdekek? Agrárpolitikát - határozott célokkal Szlovénia és Ausztria leszögezte, • hogy nincsenek határvitáik Új kiegyezések? Aggódik Nyugat-Európa a földrész keleti fele miatt. Párizsból és máshonnan mind gyakrabban hallani arról, hogyan kellene konszolidálni a világnak ezt, az elmúlt években érthető módon alaposan megbolydult részét? Az egyik logikus igény, hogy mielőbb megszűnjenek a háborúk és a háborúkkal fenyegető tűzfészkek, mivel ezek közvetlen veszélyt jelentenek egész Európa számára. A másik fenyegető mozzanat a kelet-európai nemzeti, nemzetiségi és határ- problémák fokozatos éleződése földrajzilag bővülő területeken, ami nemcsak új robbanásokhoz vezethet, hanem mindinkább veszélyezteti a nagy álom, az európai integráció megvalósulását is. Pedig a földrész új típusú közösségében Kelet-Európa sok országa szeretne mielőbb helyet kapni, köztük mi, magyarok is. Miért ne lehetne érdemi szerepünk olyan új kelet-európai kiegyezésekben, amelyekre mind több ösztönzést kapunk azoktól, akik most főként aggodalmaikat emlegetik? Félreérthetetlen célzások hallatszanak többfelől is: a határproblémák és a nemzeti kisebbségek oly sokakat érintő ügyeit a kölcsönös érdekek valóságos mérlegelésével meg lehet oldani, csak jó szándék kell hozzá, az, hogy a határ mindkét oldalán keressék a közös érdekeket, a közös nevezőt. A héten Szlovénia és Ausztria leszögezte, hogy nincsenek határvitáik. Az észt elnök nem írta alá az orosz kisebbséget sújtó, a tallini parlament által megszavazott jogszabályt. A magyar parlament elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt. A szlovák parlament újból engedélyezte a magyar nevek és helységnevek használatát. A magyar külügyi szóvivő pedig hasznosnak mondta a Balladur francia miniszterelnök nevéhez fűződő elképzeléseket a kelet-európai térség nemzeti kisebbségeinek és határproblémáinak rendezésére, mivel „az új korszakban kísérletet kell tenni a földrész problémáinak átfogó rendezésére”. Folytatása következik? Kocsis Tamás Egymilliárd dollár Romániának? Bár kritikus szemmel nézi, mindig megszívlelendő gondolatokkal igyekszik segíteni a gazdaságpolitikusok tevékenységét Petschnig Mária Zita, az ismert közgazdász-kutató, aki nézeteit a Jelentések az alagútból című ismét megjelentetett tanulmánykötetben is közreadta. Ezúttal a napjaink belpolitikájában talán a legtöbb vihart kavaró agrárgazdaság kérdéseiről beszélgettünk vele. Teljesítetlen ígéretek Kezdjük a helyzet értékelésével. Összességében elmondható, hogy a kormánynak a múlt évben is szembe kellett néznie az agrárágazat és élelmiszeripar súlyosbodó válságával. A tények szerint már nemcsak a „szocialista rendszer” örökségével kell küzdenie, hanem a rendszerváltás utáni agrárpolitika okozta nehézségekkel is. Az adatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság „zuhanórepülésben” van, a bruttó termelési érték 1990-ben még 6-7 százalékkal, addig 1992-ben már 23 százalékkal esett. A növény- termelés termelési értéke 26 százalékkal szűkült, mindenekelőtt a gabonafélék előállításának majdnem 40 százalékos visszaesése miatt - szögezi le Petschnig Mária Zita. - Nem vitás, hogy a múlt évi „látványos” visszaesés okai között csupán egyik az aszály, viszont sokkal nagyobb szerepet játszik az agrárágazat pénzügyi ellentmondásossága, a tulajdonosi és szervezeti változások elhúzódása, s az ezekkel kapcsolatos elbizonytalanodó vállalkozó magatartás.- Mit lehetne tenni ez ellen ?- A kormánynak voltaképpen egyidejűleg kellett volna megküzdenie a válsággal, lebontania az alapjában tévesen kiformálódott agrárrendszert és megkezdeni a különféle piaci igényeknek megfelelni tudó élelmiszer-gazdaság kiépítését. Ehhez kívánatos lett volna a támogatáspolitika és külkereskedelempolitika új alapokra állítása, új piaci szervezetek kialakítása, megfelelő jogi szabályozás, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ám ezzel szemben a kormány, mely az élelmiszergazdaság gyökeres átalakítását ígérte és a farmer- gazdaság élharcosa szerepében tetszelgett, ígéreteit nem tudta megtartani, mert energiáit szétforgácsolta. Az igazságtétel buktatói- Mire alapozza a megállapításait?- Ma már nyilvánvaló, hogy a koalíciós pártok - főleg a kisgazdák nyomására a kormány az aktuális agrárpolitikai kérdéseket alárendelte a történelmi igazságtétel elképzeléseinek. Két év alatt négy kárpótlási törvény látott napvilágot, ezekkel a hajdan volt parasztság egy részének próbáltak volna igazságot szolgáltatni. De az egykori birtokos parasztság, illetve leszármazottaik nem azonosak a jelenlegivel. Az előbbiek 60-70 százalékának ma már nincs köze a mezőgazdasághoz és a mostani mezőgazdaságban foglalkoztatottak zöme nem tartozik a birtokos parasztok közé. így a történelmi igazságtételt aligha lehetett a gyakorlatban kivitelezni. A kárpótlási törvény viszont tovább súlyosbítja a tulajdonviszonyokból fakadó problémákat. Nem következett be a földtulajdon, a mezőgazda- sági vállalkozás és a munkavégzés szorosabbra fűzésének vágya, sőt ellenkezőleg, e tényezők még távolabb kerültek egymástól. Mindezt súlyosbította a szövetkezeti és szövetkezeti átalakulást célzó törvény késlekedése, illetve a kisgazdák erőteljes tsz-ellenes kampánya. A kárpótlási és a szövetkezeti törvényeken keresztül megvalósuló igazságtétel újabb feszültségekkel terheli az agrárágazatot. Az agrártárca becslése szerint a 260 milliárd forintos nevesített szövetkezeti vagyon 15-20 százalékát vitték ki az egyéni és a csoportos kiválók. A szövetkezetekből kilépők száma 25-40 ezer között mozgott. Egyéni gazdálkodás céljából a tagok 6-10 százaléka vált ki az általuk kivitt vagyon értéke 15-30 milliárd forint lehetett, a kivitt földterület pedig 100 ezer hektár terület körüli. Az egyéni és csoportos kiválók döntő többsége nem kíván a jövőben mezőgazdasággal foglalkozni. Legtöbben azon vannak, hogy a kapott vagyon gyors értékesítésével mielőbb pénzhez jussanak. Bűnbakok helyett a piacra figyelni-Hogyan értelmezhető az a megállapítása miszerint a kormány energiáit felemésztette a célrendszer bizonytalanságából fakadó bűnbakkeresés?- Markáns agrárpolitika és agrárszabályozás helyett az agrárkormányzat gyakran tétovázott, kiforrott politikai célrendszer hiányában intézkedései ellentmondásosak, rossz időzíté- sűek voltak. A piacépítést illetően is a tárcának csak átmeneti, gyorsan változó képzetei vannak. Amikor a szövetkezeti átalakulási törvény nyomán kiderült, hogy az nem úgy működik, mint ahogyan elképzelték - a vagyonosztás után a tagság nagyrésze együttmaradt - a kormányzat erőteljes támadást intézett az agrárértelmiség ellen. Érdekeik egyoldalú érvényesítésével, az átalakulás sza- botálásával vádolták őket, a tsz-tagokat pedig arra biztatták, hogy a vagyont vigyék ki a szövetkezetből. Ennek a bűnbakkeresésnek a következménye, hogy adott körülmények között a nagyüzemi agrárértelmiség nem a piaci kihívásokra összpontosítja erejét, hanem a kormányzati akciók kivédésére. Nem alaptalanul, hiszen mint ismeretes, a kormányzat most a törvény módosítását kezdeményezte. Következésképpen az eddig elmondottak is azt fejezik ki, hogy az agrárpolitika a jelenlévő gondokat újabbakkal tetézte. A kormányzat intézkedéseinek fő iránya, amelyekről eddig beszéltünk, nem szolgálják egy modem agrárrendszer kiépítését. A paraszti érdekekre hivatkozó kolalíciós kormány épp a tényleges földművelő vállalkozóról feledkezett meg. Olyan helyzet állt elő, amely a termelők elszegényedésével, a mezőgazdasági tőke gyors csökkenésével jár együtt. Az elmondottakhoz csupán azt szeretném hozzáfűzni, hogy a könyvben is publikált megállapításaim Juhász Pál és Mohácsi Kálmán kutatásain alapulnak. Takács Ilona Hétfőn új tárgyalássorozat kezdődött a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége és a román kormány illetékesei között. Nicolae Vacaroiu miniszter- elnök a Victoria-palotában, a kormány székhelyén fogadta a Nemzetközi Valutaalap külAz idén harmadízben rendezik meg az Európai Örökség Napjait. Szeptemberben a második és a harmadik hét végén a műemlékek, amelyekben Európa oly gazdag, 21 országban kerülnek a figyelem középpontjába. Ezekben a napokban városok és falvak ezrei üdvözlik majd azokat, akik meglátogatják a történelmi épületeket. A műemlékek helyiségeiben és környékükön különböző kulturális rendezvényekre is sor kerül. A hivatalos megnyitó ünnepségre Antwerpenben kerül sor szeptember 11-én. 1993-ra Antwerpent jelölték ki Európa döttségét, amelyet Maxwell Watson vezet. Ä tárgyalások tétje körülbelül 1 milliárd dollár, ennyi az a stand-by keret és az ahhoz kapcsolódó összeg, amelyet megegyezés esetén ősztől a Nemzetközi Valutaalap és a hozzá kapcsolódó szervek folyósíthatnak Romániának. kulturális fővárosaként. A város műemlékeit a szó szoros értelmében és átvitt értelemben is fényszórók világítják majd meg. Az Európai Örökség Napjait az Európa Tanács rendezi. Ebben az évben három új ország is csatlakozott: Dánia, Norvégia és Portugália. Egyes országokban ilyen jellegű ünnepségeket már több éve rendeznek. Magyarországon szeptember 18-án és 19-én kerül sor az Európai Örökség Napjainak rendezvényeire. Augusztus 30-án sajtókonferencián számolnak be az előkészületekről. A gyengébb gabonatermésben nem csak az aszály játszott közre Fotó: Läufer László Az Európai Örökség Napjai A vélt sérelem másik oldala Egyáltalán kijárt az irodában? Megdöbbenéssel olvastam a múlt keddi naplónak „A szerkesztőség postájából” című rovatát, amelyben a Grand Tours Irodára nem éppen kedvező hangvételű olvasói levél jelent meg. A panaszos levél annál is inkább meglepett, mivel az elmúlt hetekben minden nap az irodában tartózkodtam, és ott semmilyen reklamálás vagy esetleges kiszolgálás miatti bosszús távozás nem történt, csak az utazásaikat intéző vendégeink vártak türelemmel, hogy ügyüket lerendezzük. Az eset akkor vált igazán érdekessé, amikor az ügyben ennek ellenére el szerettem volna járni és Sóshalmi Zoltánt szeméylesen felkeresni. A pécsi lakásnyilvántartó kérésemre nem tudta megadni a lakcímét, mivel nyilvántartásukban sem állandó, sem ideiglenes lakcím alatt, mint pécsi lakos nem szerepel. Ezután felmerül a kérdés: egyáltalán ki járt az irodában, és valós-e a vélt sérelem?! Másrészt érdekes, hogy az állítólagos nálunk ért kudarc után, miért nem tért be más irodához a panaszos? Meg kívánom jegyezni, hogy irodánkban az idei nyári szezonban ez idáig több mint kétezer utas utazott megelégedéssel, reklamáció nélkül. Amennyiben mégis Pécsett tartózkodik Sóshalmai úr, úgy kérem irodánkat személyesen szíveskedjen felkeresni vélt sérelme tisztázása végett. Müller Ági a Grand Tours Utazási Iroda ügyvezetője Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Egészségbiztosítási Pénztár Kettévált a társadalombiztosítás A Társadalombiztosítási ön- kormányzati választásokat követően ketté vált a korábbi szervezet, s létrejött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. A megyékben is megtörtént a ketté válás, s így Baranyában megalakult a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és az Egészségbiztosítási Pénztár. Az előbbi igazgatója dr. Mikes Ferenc lett, aki több, mint 35 éve dolgozik a társadalombiztosításban, s korábban a nyugellátásokkal foglalkozó osztályt vezette. Az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója dr. Temesvári Tibor, aki az átalakulásig a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetője volt. A két új szervezet az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának koordinálásával működik. Helyileg mind a két szervezet az ismert címen, Pécsett, a Nagy Lajos király út 3. sz alatt található.- Mi a feladatköre az Egészségbiztosítási Pénztámak?- kérdeztük dr. Temesvári Tibortól.- Az egyik legfontosabb a járulékok bevallásával és befizetésével kapcsolatos adminisztráció, ugyanis az egészségbiztosítási pénztár szervezi a a társadalombiztosítási tartozások behajtását is. A korábbi gyakorlat szerint a munkahelyi kifizető helyekkel együtt megállapítja és elbírálja a betegségi és anyasági (táppénz, gyed, gyes,) ellátásokat. Ugyancsak feladata a családi pótlékra, a várandóssági pótlékra jogosultság megállapítása. Az egészségbiztosítási pénztár számolja el az orvosok által rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdő ellátások tb. támogatását, illetve a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás során felmerült utazási költségeket. Biztosítja a háziorvosok, a járóbeteg szakellátás finanszírozását. Például a járóbeteg szakellátásra vonatkozóan ennek az alapja az, hogy minden orvosi beavatkozás meghatározott számú pontértéket képvisel. A pontoknak pedig minden hónapra vonatkozóan forint értékük lesz. Ez képezi a támogatás alapját.-Milyen területekkel foglalkozik a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság?-Változatlanul a nyugellátásokkal, a baleseti nyugellátásokkal, az átmeneti járadékokkal, a rendszeres szociális járadékokkal, a foglalkoztatáspolitikai célú, korengedményes nyugdíjakkal, az előnyugdíjakkal, a kárpótlási jegy életjáradékra váltásával kapcsolatos teendőkkel, a bányász nyugdíjakkal és az egészségkárosodási járadékok megállapításával. A munkáltatóknak ehhez az igazgatósághoz kell beküldeniük a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapokat, a biztosítottakról készült járulék elszámolási nyilvántartó lapokat, a társas vállalkozóknak a járulék elszámolási lapokat. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság végzi a biztosítottak bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségnek a szakellenőrzését.-Hova fordulhatnak azok, akik sérelmesnek találnak egy-egy döntést?- Nyugdíj ügyekben a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság igazgatójához, egyéb esetekben pedig hozzám. További fellebbezési lehetőségként a bírósághoz, illetve bizonyos esetekben a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, és az Országos Egészség- biztosítási Pénztár vezetőjéhez lehet fordulni. T. É V f i I
