Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-14 / 190. szám

1993. július 14., szerda oj Dunántúli napiö 9 Hol maradnak a földműves-érdekek? Agrárpolitikát - határozott célokkal Szlovénia és Ausztria leszögezte, • hogy nincsenek határvitáik Új kiegyezések? Aggódik Nyugat-Európa a földrész keleti fele miatt. Pá­rizsból és máshonnan mind gyakrabban hallani arról, ho­gyan kellene konszolidálni a világnak ezt, az elmúlt évek­ben érthető módon alaposan megbolydult részét? Az egyik logikus igény, hogy mielőbb megszűnjenek a háborúk és a háborúkkal fenyegető tűz­fészkek, mivel ezek közvetlen veszélyt jelentenek egész Eu­rópa számára. A másik fenye­gető mozzanat a kelet-európai nemzeti, nemzetiségi és határ- problémák fokozatos élező­dése földrajzilag bővülő terü­leteken, ami nemcsak új rob­banásokhoz vezethet, hanem mindinkább veszélyezteti a nagy álom, az európai integrá­ció megvalósulását is. Pedig a földrész új típusú közösségé­ben Kelet-Európa sok országa szeretne mielőbb helyet kapni, köztük mi, magyarok is. Miért ne lehetne érdemi szerepünk olyan új kelet-euró­pai kiegyezésekben, amelyekre mind több ösztönzést kapunk azoktól, akik most főként ag­godalmaikat emlegetik? Félre­érthetetlen célzások hallatsza­nak többfelől is: a határprob­lémák és a nemzeti kisebbsé­gek oly sokakat érintő ügyeit a kölcsönös érdekek valóságos mérlegelésével meg lehet ol­dani, csak jó szándék kell hozzá, az, hogy a határ mind­két oldalán keressék a közös érdekeket, a közös nevezőt. A héten Szlovénia és Auszt­ria leszögezte, hogy nincsenek határvitáik. Az észt elnök nem írta alá az orosz kisebbséget sújtó, a tallini parlament által megszavazott jogszabályt. A magyar parlament elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbsé­gekről szóló törvényt. A szlo­vák parlament újból engedé­lyezte a magyar nevek és helységnevek használatát. A magyar külügyi szóvivő pedig hasznosnak mondta a Balladur francia miniszterelnök nevé­hez fűződő elképzeléseket a kelet-európai térség nemzeti kisebbségeinek és határprob­lémáinak rendezésére, mivel „az új korszakban kísérletet kell tenni a földrész problémá­inak átfogó rendezésére”. Folytatása következik? Kocsis Tamás Egymilliárd dollár Romániának? Bár kritikus szemmel nézi, mindig megszívlelendő gondo­latokkal igyekszik segíteni a gazdaságpolitikusok tevékeny­ségét Petschnig Mária Zita, az ismert közgazdász-kutató, aki nézeteit a Jelentések az alagút­ból című ismét megjelentetett tanulmánykötetben is közre­adta. Ezúttal a napjaink belpoli­tikájában talán a legtöbb vihart kavaró agrárgazdaság kérdései­ről beszélgettünk vele. Teljesítetlen ígéretek Kezdjük a helyzet értékelé­sével. Összességében elmond­ható, hogy a kormánynak a múlt évben is szembe kellett néznie az agrárágazat és élelmiszeripar súlyosbodó válságával. A té­nyek szerint már nemcsak a „szocialista rendszer” öröksé­gével kell küzdenie, hanem a rendszerváltás utáni agrárpoli­tika okozta nehézségekkel is. Az adatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság „zuhanórepü­lésben” van, a bruttó termelési érték 1990-ben még 6-7 száza­lékkal, addig 1992-ben már 23 százalékkal esett. A növény- termelés termelési értéke 26 százalékkal szűkült, mindenek­előtt a gabonafélék előállításá­nak majdnem 40 százalékos visszaesése miatt - szögezi le Petschnig Mária Zita. - Nem vi­tás, hogy a múlt évi „látványos” visszaesés okai között csupán egyik az aszály, viszont sokkal nagyobb szerepet játszik az ag­rárágazat pénzügyi ellentmon­dásossága, a tulajdonosi és szervezeti változások elhúzó­dása, s az ezekkel kapcsolatos elbizonytalanodó vállalkozó magatartás.- Mit lehetne tenni ez ellen ?- A kormánynak voltaképpen egyidejűleg kellett volna meg­küzdenie a válsággal, lebonta­nia az alapjában tévesen kifor­málódott agrárrendszert és megkezdeni a különféle piaci igényeknek megfelelni tudó élelmiszer-gazdaság kiépítését. Ehhez kívánatos lett volna a támogatáspolitika és külkeres­kedelempolitika új alapokra ál­lítása, új piaci szervezetek kia­lakítása, megfelelő jogi szabá­lyozás, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem. Ám ezzel szemben a kormány, mely az élelmiszergazdaság gyökeres átalakítását ígérte és a farmer- gazdaság élharcosa szerepében tetszelgett, ígéreteit nem tudta megtartani, mert energiáit szét­forgácsolta. Az igazságtétel buktatói- Mire alapozza a megállapí­tásait?- Ma már nyilvánvaló, hogy a koalíciós pártok - főleg a kis­gazdák nyomására a kormány az aktuális agrárpolitikai kérdé­seket alárendelte a történelmi igazságtétel elképzeléseinek. Két év alatt négy kárpótlási tör­vény látott napvilágot, ezekkel a hajdan volt parasztság egy ré­szének próbáltak volna igaz­ságot szolgáltatni. De az egy­kori birtokos parasztság, illetve leszármazottaik nem azonosak a jelenlegivel. Az előbbiek 60-70 százalékának ma már nincs köze a mezőgazdasághoz és a mostani mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak zöme nem tarto­zik a birtokos parasztok közé. így a történelmi igazságtételt aligha lehetett a gyakorlatban kivitelezni. A kárpótlási tör­vény viszont tovább súlyosbítja a tulajdonviszonyokból fakadó problémákat. Nem következett be a földtulajdon, a mezőgazda- sági vállalkozás és a munka­végzés szorosabbra fűzésének vágya, sőt ellenkezőleg, e té­nyezők még távolabb kerültek egymástól. Mindezt súlyosbí­totta a szövetkezeti és szövetke­zeti átalakulást célzó törvény késlekedése, illetve a kisgazdák erőteljes tsz-ellenes kampánya. A kárpótlási és a szövetkezeti törvényeken keresztül megva­lósuló igazságtétel újabb fe­szültségekkel terheli az agrár­ágazatot. Az agrártárca becslése szerint a 260 milliárd forintos nevesített szövetkezeti vagyon 15-20 százalékát vitték ki az egyéni és a csoportos kiválók. A szövetkezetekből kilépők száma 25-40 ezer között moz­gott. Egyéni gazdálkodás céljából a tagok 6-10 százaléka vált ki az általuk kivitt vagyon értéke 15-30 milliárd forint lehetett, a kivitt földterület pedig 100 ezer hektár terület körüli. Az egyéni és csoportos kiválók döntő többsége nem kíván a jövőben mezőgazdasággal foglalkozni. Legtöbben azon vannak, hogy a kapott vagyon gyors értékesíté­sével mielőbb pénzhez jussa­nak. Bűnbakok helyett a piacra figyelni-Hogyan értelmezhető az a megállapítása miszerint a kor­mány energiáit felemésztette a célrendszer bizonytalanságából fakadó bűnbakkeresés?- Markáns agrárpolitika és agrárszabályozás helyett az ag­rárkormányzat gyakran tétová­zott, kiforrott politikai célrend­szer hiányában intézkedései el­lentmondásosak, rossz időzíté- sűek voltak. A piacépítést ille­tően is a tárcának csak átmeneti, gyorsan változó képzetei van­nak. Amikor a szövetkezeti át­alakulási törvény nyomán kide­rült, hogy az nem úgy működik, mint ahogyan elképzelték - a vagyonosztás után a tagság nagyrésze együttmaradt - a kormányzat erőteljes támadást intézett az agrárértelmiség el­len. Érdekeik egyoldalú érvé­nyesítésével, az átalakulás sza- botálásával vádolták őket, a tsz-tagokat pedig arra biztatták, hogy a vagyont vigyék ki a szö­vetkezetből. Ennek a bűnbakke­resésnek a következménye, hogy adott körülmények között a nagyüzemi agrárértelmiség nem a piaci kihívásokra össz­pontosítja erejét, hanem a kor­mányzati akciók kivédésére. Nem alaptalanul, hiszen mint ismeretes, a kormányzat most a törvény módosítását kezdemé­nyezte. Következésképpen az eddig elmondottak is azt fejezik ki, hogy az agrárpolitika a jelen­lévő gondokat újabbakkal te­tézte. A kormányzat intézkedé­seinek fő iránya, amelyekről eddig beszéltünk, nem szolgál­ják egy modem agrárrendszer kiépítését. A paraszti érdekekre hivatkozó kolalíciós kormány épp a tényleges földművelő vál­lalkozóról feledkezett meg. Olyan helyzet állt elő, amely a termelők elszegényedésével, a mezőgazdasági tőke gyors csökkenésével jár együtt. Az elmondottakhoz csupán azt szeretném hozzáfűzni, hogy a könyvben is publikált megál­lapításaim Juhász Pál és Mohá­csi Kálmán kutatásain alapul­nak. Takács Ilona Hétfőn új tárgyalássorozat kezdődött a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) küldöttsége és a román kormány illetékesei kö­zött. Nicolae Vacaroiu miniszter- elnök a Victoria-palotában, a kormány székhelyén fogadta a Nemzetközi Valutaalap kül­Az idén harmadízben rende­zik meg az Európai Örökség Napjait. Szeptemberben a má­sodik és a harmadik hét végén a műemlékek, amelyekben Eu­rópa oly gazdag, 21 országban kerülnek a figyelem középpont­jába. Ezekben a napokban váro­sok és falvak ezrei üdvözlik majd azokat, akik meglátogat­ják a történelmi épületeket. A műemlékek helyiségeiben és környékükön különböző kultu­rális rendezvényekre is sor ke­rül. A hivatalos megnyitó ünnep­ségre Antwerpenben kerül sor szeptember 11-én. 1993-ra Antwerpent jelölték ki Európa döttségét, amelyet Maxwell Watson vezet. Ä tárgyalások tétje körülbelül 1 milliárd dol­lár, ennyi az a stand-by keret és az ahhoz kapcsolódó összeg, amelyet megegyezés esetén ősz­től a Nemzetközi Valutaalap és a hozzá kapcsolódó szervek fo­lyósíthatnak Romániának. kulturális fővárosaként. A város műemlékeit a szó szoros értel­mében és átvitt értelemben is fényszórók világítják majd meg. Az Európai Örökség Napjait az Európa Tanács rendezi. Eb­ben az évben három új ország is csatlakozott: Dánia, Norvégia és Portugália. Egyes országok­ban ilyen jellegű ünnepségeket már több éve rendeznek. Magyarországon szeptember 18-án és 19-én kerül sor az Eu­rópai Örökség Napjainak ren­dezvényeire. Augusztus 30-án sajtókonfe­rencián számolnak be az előké­születekről. A gyengébb gabonatermésben nem csak az aszály játszott közre Fotó: Läufer László Az Európai Örökség Napjai A vélt sérelem másik oldala Egyáltalán kijárt az irodában? Megdöbbenéssel olvastam a múlt keddi naplónak „A szerkesztőség postájából” című rovatát, amelyben a Grand Tours Irodára nem ép­pen kedvező hangvételű olva­sói levél jelent meg. A panaszos levél annál is inkább meglepett, mivel az elmúlt hetekben minden nap az irodában tartózkodtam, és ott semmilyen reklamálás vagy esetleges kiszolgálás mi­atti bosszús távozás nem tör­tént, csak az utazásaikat intéző vendégeink vártak türelem­mel, hogy ügyüket lerendez­zük. Az eset akkor vált igazán érdekessé, amikor az ügyben ennek ellenére el szerettem volna járni és Sóshalmi Zol­tánt szeméylesen felkeresni. A pécsi lakásnyilvántartó kéré­semre nem tudta megadni a lakcímét, mivel nyilvántartá­sukban sem állandó, sem ide­iglenes lakcím alatt, mint pé­csi lakos nem szerepel. Ezután felmerül a kérdés: egyáltalán ki járt az irodában, és valós-e a vélt sérelem?! Másrészt érdekes, hogy az állítólagos nálunk ért kudarc után, miért nem tért be más irodához a panaszos? Meg kívánom jegyezni, hogy irodánkban az idei nyári szezonban ez idáig több mint kétezer utas utazott megelége­déssel, reklamáció nélkül. Amennyiben mégis Pécsett tartózkodik Sóshalmai úr, úgy kérem irodánkat személyesen szíveskedjen felkeresni vélt sérelme tisztázása végett. Müller Ági a Grand Tours Utazási Iroda ügyvezetője Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Egészségbiztosítási Pénztár Kettévált a társadalombiztosítás A Társadalombiztosítási ön- kormányzati választásokat kö­vetően ketté vált a korábbi szer­vezet, s létrejött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, il­letve az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság. A me­gyékben is megtörtént a ketté válás, s így Baranyában meg­alakult a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és az Egészségbiz­tosítási Pénztár. Az előbbi igaz­gatója dr. Mikes Ferenc lett, aki több, mint 35 éve dolgozik a társadalombiztosításban, s ko­rábban a nyugellátásokkal fog­lalkozó osztályt vezette. Az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója dr. Temesvári Tibor, aki az átalakulásig a megyei tár­sadalombiztosítási igazgatóság vezetője volt. A két új szervezet az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának koordinálásával működik. Helyileg mind a két szervezet az ismert címen, Pé­csett, a Nagy Lajos király út 3. sz alatt található.- Mi a feladatköre az Egész­ségbiztosítási Pénztámak?- kérdeztük dr. Temesvári Tibor­tól.- Az egyik legfontosabb a já­rulékok bevallásával és befize­tésével kapcsolatos adminiszt­ráció, ugyanis az egészségbiz­tosítási pénztár szervezi a a tár­sadalombiztosítási tartozások behajtását is. A korábbi gyakor­lat szerint a munkahelyi kifizető helyekkel együtt megállapítja és elbírálja a betegségi és anyasági (táppénz, gyed, gyes,) ellátáso­kat. Ugyancsak feladata a csa­ládi pótlékra, a várandóssági pótlékra jogosultság megállapí­tása. Az egészségbiztosítási pénztár számolja el az orvosok által rendelt gyógyszer, gyó­gyászati segédeszközök, gyógy­fürdő ellátások tb. támogatását, illetve a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás során felmerült uta­zási költségeket. Biztosítja a háziorvosok, a járóbeteg szakel­látás finanszírozását. Például a járóbeteg szakellátásra vonat­kozóan ennek az alapja az, hogy minden orvosi beavatkozás meghatározott számú pontérté­ket képvisel. A pontoknak pe­dig minden hónapra vonatko­zóan forint értékük lesz. Ez ké­pezi a támogatás alapját.-Milyen területekkel foglal­kozik a Nyugdíjbiztosítási Igaz­gatóság?-Változatlanul a nyugellátá­sokkal, a baleseti nyugellátá­sokkal, az átmeneti járadékok­kal, a rendszeres szociális jára­dékokkal, a foglalkoztatáspoli­tikai célú, korengedményes nyugdíjakkal, az előnyugdíjak­kal, a kárpótlási jegy életjára­dékra váltásával kapcsolatos te­endőkkel, a bányász nyugdíjak­kal és az egészségkárosodási já­radékok megállapításával. A munkáltatóknak ehhez az igaz­gatósághoz kell beküldeniük a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapokat, a biztosí­tottakról készült járulék elszá­molási nyilvántartó lapokat, a társas vállalkozóknak a járulék elszámolási lapokat. A Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság végzi a biztosítottak bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kö­telezettség teljesítésének és az ezzel kapcsolatos nyilvántar­tási, adatszolgáltatási kötele­zettségnek a szakellenőrzését.-Hova fordulhatnak azok, akik sérelmesnek találnak egy-egy döntést?- Nyugdíj ügyekben a Nyug­díjbiztosító Igazgatóság igazga­tójához, egyéb esetekben pedig hozzám. További fellebbezési lehetőségként a bírósághoz, il­letve bizonyos esetekben a Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság, és az Országos Egészség- biztosítási Pénztár vezetőjéhez lehet fordulni. T. É V f i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom