Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-13 / 189. szám

8 aj Dunántúli napló 1993. július 13., kedd Fazekasboda az önállóság útját választotta Gyöngyszem a dombok között Kabinetkérdések Gyógy túr izmus: gyógyszer a gazdaságnak? A „béke iparága”, azaz a turizmus kérdéseiről tárgyalt csütörtöki ülésén a kormány. Ez az ágazat reményteli kitö­rési pontja lehet a magyar gazdaságnak. Nemzetközi előrejelzések szerint a világ­szerte sikeres üzletág bevéte­lei 2005-ig megkétszereződ­nek, s a turizmusban foglal­koztatottak száma több mint egyharmadával emelkedik. Ha a kabinet által elfogadott átfogó helyzetértékelés és stratégia alapján sikerül új fej­lődési pályára állítani a hazai turizmust, akkor végre Ma­gyarország is ki tudja hasz­nálni az ágazatban rejlő rend­kívül nagy gazdasági előnyö­ket. A sokféle kedvezőtlen ha­tás ellenére (délszláv háború, gazdasági recesszió, stb.) ta­valyi vendégforgalmunk vi­szonylag kedvezően alakult. A turisták száma elérte a 20 milliót, ami ugyan 8 száza­lékkal kevesebb az előző évi­nél, a devizabevétel azonban 23 százalékkal meghaladta a korábbit: 1,2 milliárd USA-dollár volt. Az utóbbi 3 évben egyéb­ként az utazási irodák száma több mint tízszeresére nőtt, mintegy 500 magánpanzió és 100 magánkemping létesült, a kereskedelmi vendéglátásban pedig a vállalkozások száma a korábbinak két és félszerese. Más adatok sora is azt bi­zonyítja, hogy a turizmus fon­tos modernizációs tényező, a szolgáltatási szektor egyik föllendítője, vállalkozásélén­kítő szerepe rendkívül jelen­tős. Ebben az ágazatban ta­valy 300 000-en találtak munkát. Rövid idő alatt ez a szám 100 000-rel növelhető volna. Gondoljunk csak arra, hogy hazánkban 360 (!) termálfor­rás és 40 gyógyfürdő kínál kellemes és vonzó lehetősé­geket. Ráadásul van sok olyan megfúrt, vizsgált, de lezárt termálkút, amelyet hasznosít­hatnánk. A természetes gyógymódok iránti kereslet erősödése felértékeli a ter­málvízre alapozott gyógytu- rizmust, ám az előrelépés fel­tétele az infrastruktúra fejlesz­tése, a szolgáltatások színvo­nalának emelése. Fontos cél, hogy a magyar gyógyturiz- musban résztvevő intézmé­nyek és a külföldi biztosító társaságok megállapodásokat kössenek. Gyógyhoteljeink többsége felújításra szorul. Igen nagy a jelentősége a falusi turizmusnak is, amely eddig jószerével csak a dunán­túli térségben terjedt el. Az ország észak-keleti térségei­ben új jövedelemszerző tevé­kenység kialakulását segít­hetné, a Tisza mentén pedig a viziturizmus fejlesztését is szolgálná a falusi és az úgy­nevezett zöld-turizmus fel­lendítése az érintett helyi és megyei önkormányzatokkal együttműködve. A stratégiai elképzelések­ben nagy szerepet kap a fi­nanszírozás és annak legfőbb eszköze: az Idegenforgalmi Alap. Az új szabályozás lé­nyege, hogy a költségvetési forrás kiegészül vállalkozói befizetésekkel és a vállalko­zások közvetlen támogatása helyébe a közvetett támoga­tás lép. Nem titok, hogy hiá­nyoznak a vállalkozásokat segítő szabályozások, s egyáltalán: elavult a turiz­musra vonatkozó jogi szabá­lyok nagy része. Sürgető fel­adat tehát a hatályos jog­anyag felülvizsgálata a helyi települések és régiók érde­keltségére alapozva. Juhász Judit kormányszóvivő Napközben az időseké a főutca Sztrájk atomellenőrzésnél? A Cseljabinszk-70 elneve­zésű Műszaki Fizikai Intézet munkatársai sztrájkot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha nem fizetik ki elmaradt béreiket jú­lius 10-ig, és nem rendezik az intézet üzemeltetésének anyagi feltételeit. Az intézet igazgató- helyettese, Vlagyiszlav Nyiki- tyin elmondta, hogy a dolgozók nem kapták meg a májusi és a júniusi fizetésüket. Az intézet gyakorlatilag a leállás küszö­bére jutott. Nyikityin felhívta a figyel­met, hogy mindez a balesetve­szély kockázatának növekedé­séhez és a nukleáris fegyverek ellenőrzésének gyengüléséhez vezet. (Cseljabinszk-70-ben végzik a Kazahsztánból kivont harcá­szati atomfegyverek robbanófe­jeinek szétszerelését.) A Pécsváradot és Mohácsot összekötő úton, szemet gyö­nyörködtető dombok és lankák között fekszik Fazekasboda. A 6-os útról letérve messziről be­látható a kanyargós út, hogyan kapaszkodik fel az emelkedőre. Jobbról, balról kukorica és bú­zamezők váltogatják egymást, majd a domb túlsó felén szőlő­sorok futnak a völgybe. A délelőtti perzselő időben néptelenek a falu csápszerűen kinyúló utcái, mindössze né­hány kertben dolgozgatnak. Az úton pöfögve, lassan jön szembe egy traktor, pótkocsit vontat. Szorgos kezek dobálják fel a platóra a házak elé kikészí­tett szemetet.- Közelebb volt hozzám az egészségügyi pálya, mint a pol­gármesteri tevékenység, azon­ban mára ebbe is beletanultam - mondja Csányi Jánosné pol­gármester asszony, aki egyben az idősek klubja vezetője is. A számtalan kisebb-nagyobb gond, probléma feladta a leckét, azonban az önkormányzati kép­viselőkkel és a jegyzőnkkel összefogva közösen igyekez­tünk megoldani azokat. Nem volt a faluban egészséges ivó­víz, az utóbbi időben minimá­lisra csökkent a környéken a munkalehetőség, a fiatalok las­san elvándoroltak innen, nem adtak ki építési engedélyeket, ezért az itt élők közel 70 száza­léka idős ember. Elsődleges fel­adatunknak az ivóvízhálózat ki­építését tekintettünk, amit végül is hosszas kitartó szervező munkával sikerült megvalósíta­nunk. Az első évben beadott pá­lyázatunkra nem kaptunk támo­gatást, a következő évben ismét beadtuk a terveket és sikerrel jártunk. Az elején még szá­munkra is hihetetlen volt, hogy egy 6-7 milliós költségvetésből gazdálkodó település 13-14 mil­lió forint értékű beruházást va­lósít meg. A település kútjaiban lecsök­kent a vízszint, növekedett a nitrát tartalom, lajtkocsival szál­lították az egészséges ivóvizet, a gyerekek még most is zacskós vizet isznak. Még egy hónap van vissza a vízvezeték hálózat próbaüzemeltetéséből, ezt köve­tően véglegesen beüzemelhetik a rendszert. Alig fél év alatt megépült az 50 köbméteres víz­tározó, lefektették a vezetéket, a közelmúltban megcsinálták a házi bekötéseket. A lakosság portánként 10 ezer forintos hoz­zájárulással végezte el a rákö­tést.-Január 1-jével váltunk kü­lön Geresdlaktól, megalakítot­tuk az önálló jegyzőséget, amit a lakosság- is támogatott. Úgy érezték az itt élők, hogy keve­sebb jutott ide korábban, mint más településekre. Kialakítot­tuk a jegyzői irodát, mellette felújítottuk az orvosi rendelőt, most hetente rendszeresen jár ki az orvos. Megoldatlan volt a te­lepülésen a szemétszállítás, az eltüzelhetetlen hulladékot az ut­cák végén tárolták. A két falu­gondnok minden szerdán egy zetorral szedi össze a szemetet, amit a szeméttelepre visznek el. Felújítottuk a ravatalozót, új hű­tőberendezést vásároltunk. Óvodába, iskolába Geresd- lakra járnak be a gyerekek. Egyelőre nem érdemes külön óvodát működtetni a faluban, mert mindössze 4 gyerek járna ide, az iskoláskorúak is csak húszán vannak. A faluban ma 240-en élnek, évtizedekkel ez­előtt 500-600 fős település volt ez. A 90 lakott ház közül mind­össze néhány épült az utóbbi években, azonban már ez is azt jelzi, hogy megállt a fiatalok el­vándorlása, inkább itt próbálnak meg családot alapítani.-Még nem alakult ki a kör­nyéken olyan ipari zóna, amely megfelelő foglalkoztatást bizto­sítana, ezért nyitottak vagyunk minden kezdeményezésre, tel­ket, épületet és egyéb kedvez­ményeket biztosítanánk az ide telepedő üzemeknek, iparosok­nak, vállalkozóknak. A fiatalok a geresdlaki tsz-be, a szénbá­nyába és az uránbányába jártak dolgozni, jelenleg közel 50 szá­zalékuk munkanélküli. Leáldo­zóban van a háztáji gazdálkodás is, egyre magasabbra szöknek a takarmányárak, problémák vol­tak a tejátvétellel. Az emberek egyre inkább csak saját maguk részére tartanak állatokat és termelnek zöldségeket. Úgy tű­nik, a fiatalok megpróbálkoz­nának a földműveléssel, azon­ban ők az iparban kezdtek el dolgozni, nincsenek a növény- termesztéssel kapcsolatos isme­reteik, nekik előbb meg kell ta­nulniuk ezt a munkát.- Több településsel együtt aláírtunk egy megállapodást a Paksi Atomerőművel, amelynek értelmében próbafúrásokat vé­gezhetnek többek között a falu térségében is. Nem az építés mellett köteleztük el magunkat, hanem a próbafúrásokra adtunk engedélyt. Elvileg a környéken a legvastagabb a gránit réteg, amennyiben ezt a fúrások is igazolják, akkor kezdődhetnek a további egyeztetések az eset­leges építkezésről, természete­sen a falu lakóinak megkérde­zésével. A jövő tervei között szerepel a kultúrház felújítása, a temető bekerítése, egy kisebb játszótér kialakítása, utak aszfaltozása, a vízelvezetés megoldása. Faze­kasboda is támogatja a Geresd- lakon épülő fiók gyógyszertár létesítését, a jövőben nem kell a távolabb lévő Himesházára járni. Halkan jegyzi meg a pol­gármester asszony, hogy 7 ki­lométerre van a marázai gázle­fejtő, talán egyszer megépülhet a gázvezeték is a faluig.-Nagyon sokat kellene még csinálni, azonban a földön élünk, a pénz határt szab min­dennek. Hajdú Zs. Pécsről is sokan költöznek a csendes faluba Fotók: Läufer L. Újabb kedvezmények a növénytermesztőknek A mezőgazdaságra nézve kedvezőtlen közgazdasági kör­nyezet és az ezt súlyosbító aszálykár miatt a kormányzat a lehetőségekhez képest újabb segítséget nyújt a termelőknek. Az egyes növénytermesztési hi­telekhez nyújtott kedvezmé­nyekről szóló 40/1992. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról kiadott 92/1993. (VI. 18.) Korm. rend. határozza meg a segítés módját. Az aszálykár enyhítése Az a mg.-i termelő, aki 1993-ban a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. tv. 7.§.-a szerint kiszámított hozamkie­sése az ott szabályozott mérté­ket eléri (ami természetesen a betakarítások után derül ki) a fenti rendelet 3. 7. és 8.§.-ai szerint felvett éven belüli lejá­ratra engedélyezett hitel után felszámított kamatköltséghez további 10%-pont kamattámo­gatásra jogosult, tehát így az összes kamatkedvezmény 20 %-pont. A jövő év megalapozása Az eddigi támogatási lehető­ségek igánybevétele után is számos termelő arra kényszerül, hogy az 1994 év megalapozásá­hoz hitelt vegyen fel. Az a mg.-i termelő, aki őszi gabona vetést és az 1994. évi szántóföldi és kertészeti termelés érdekében talajelőkészítő munkálatokat végez, a 40/1992. (III.4) Korm.rend. 3.§. szerinti kama- támogatásra jogosult, melynek határideje 1994. augusztus 31. napja. Ez azt jelenti, hogy a kamattámogatás mértéke 10%-pont, az 1993-ban aszály­kárt szenvedett (melynek meg­állapítására a vegetációs idő­szak végén kerül sora) terme­lőknél pedig 20%-pont.-A hitelfedezeti gondokon enyhít az a rendelkezés, mely szerint ha-nként legfeljebb 10 000 Ft hitelt lehet felvenni az 1993 évi őszibúza- és árpave­tés anyagköltségeire 1993. dec. 10-éig, a hitel mértékének 70%-ára kiterjedő állami garan­ciavállalás mellett. Ez a garan­ciavállalás az 1994 október 30. napja utáni lejáratú hitelekre nem érvényesíthető. A mg.-i termelő az őszi ve­tésű gabonafélék vetéséhez vá­sárolt és felhasznált, államilag minősített, fémzárolt vetőmag, a műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer, továbbá a gázolaj után támogatást vehet igénybe. A vetéshez igénybevett gépi munka-szolgáltatás (bérmunka) e tekintetben gázolajbeszerzés­nek minősül. A támogatás a fel­sorolt beszerzésekre külön-kü- lön is igénybe vehető. A támo­gatás mértéke a számlával iga­zolt beszerzés - általános for­galmi adót nem tartalmazó - összege, legfeljebb azonban az elvetett gabona vetésterület hek­tárjának 1500 Ft-al számított szorzata. Fontos megjegyezni, hogy a vetésterületi adatoknak a hivata­los adatszolgáltatásra kötelezet­teknél a 9/1991. (III. 26.) FM rendeletben előírt termésbecs­lési jelentéssel meg kell egyez­niük. A kistermelőknak, egyéni gazdálkodóknak helyrajzi szám és területnagyság szerint kell igazolniuk a földhasználat jo­gosságát, telekkönyvi kivonat­tal, kárpótlási árverezési jegy­zőkönyvvel, földkiadó-, ill. földrendező bizottsági igazolás­sal, bérleti szerződéssel, vagy más módon. A hasznosított földterületen termesztett növé­nyek fajtáját és területnagyságát bizonylatokkal alátámasztott módon (pl: vetőmag számlával, növényvédőszer számlával, stb.) kell a támogatáshoz szük­séges igazolás kérésekor a Föl­dművelésügyi Hivatalnál beje­lenteni. Gázolaj-támogatás Aki külterületen szántó, kert, szőlő, gyümölcsös és gyep mű­velési ágban földet használ, és a föld megmunkálásához gázola­jat vásárol és használ föl, támo­gatásra jogosult. A június 26-át követően vásárolt gázolaj mennyisége után a támogatás mértéke a jogszabályban előírt határig a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló LXXVIII. tv-ben előírt mindenkori fogyasztási adónak a korábbi 33% helyett 50%-a je­lenleg literenként 11,20 Ft. A hasznosított, támogatásban részesíthető művelési ágak nagyságát az állami adatszolgál­tatás körébe tartozók az adat­szolgáltatással egyezően, a kis­termelők pedig a vetésterület igazolásához jelentik be a tá­mogatáshoz szükséges igazolás kérésekor. A támogatások igénylése Bár az Új Dunántúli Napló­ban többször közreadtuk a tá­mogatások igénybevételének módját, most ezt megismétel­jük, mert tapasztalatunk szerint többek figyelmét eddig elke­rülte. A támogatásokat az adó­számmal rendelkezők az APEH 33.számú igénylőlapján kérhe­tik, a 11. sorban a 40/1992. (HI.4.) Korm. rend. ill. a megfe­lelő módosító jogszabály meg­jelölésével. Az adószámmal nem rendelkezők, a kistermelők a támogatásokat az APEH 11. számú igénylőlapőján kérhetik. Az igénylő azonosítója sorba a termelő személyi számát kell beírni. Az igénylőlaphoz csa­tolni kell:- Kamattámogatás esetén első alkalommal a hitelszerző­dést és a tárgy-negyedévet kö­vető 15. naptól igényelhető ka­mattámogatáskor a pénzintézet igazolását a kamatbefizetések­ről.- A hektáronkénti 1500 Ft-os támogatás és a gázolajtámoga­tás esetén a felsorolt költségek­ről szóló eredeti számlákat.-A Megyei Földművelésü­gyi Hivatal igazolását a támoga­tás feltételét jelentő munkálatok elvégzéséről. A mellékletekkel ellátott ké­relmeket az APEH Pécs, Rákó­czi u. 56. szám alatti irodájába kell leadni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bérmunkáról szóló számlán szerepeljen a munka- művelet pontos megnevezése. * A kedvezményre jogosultak a saját kockázatra termelő ter­melési rendszerek, bérlők, ide­iglenes földhasználók is. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal v* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom