Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-13 / 189. szám

1993. július 13., kedd uj Dunántúlt napló 9 Siklós Vendégszereplés a Balatonon Fonyódi vendégszereplésre utazott hétvégén a Siklósi Ifjú­sági Fúvószenekar. Az együttes Fonyód város meghívottjaként egy hét leforgása alatt öt kon­certet ad a helyi pagodában. Tanfolyamok pályakezdőknek Emelkedik Siklóson és a vá­ros környékén a munkanélküli pályakezdők száma. A remény­telen helyzetben lévő fiatalok elhelyezkedésének megkönnyí­tése érdekében újabb tanfolya­mokat indít a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Siklósi Ki- rendeltsége. Az ingyenes kur­zusokon többek között számító- gépes szakembereket és ezüst- kalászos gazdákat képeznek. Sikeres volt a blues-hétvége Nagy sikerrel rendezték meg a máriagyűdi kiskocsmában az elmúlt hétvégén azt a kétnapos „mini” blues-fesztivált, ame­lyen két pécsi zenekar társasá­gában egy siklósi együttes is bemutatkozott. Harkányban megszépült a sziget és a szigeti csárda Több éves elhanyagoltság után ismét újjászületett, meg­szépült Harkányban a sziget, mely elsősorban a Szigeti Ha­lászcsárda felújításának és is­mételt megnyitásának köszön­hető. A vállalkozó, Ivanics György jelentős összeget fekte­tett a csárda és csárdakörnyék szalonképessé tételébe, így a szezonban érkező turistákat már hangulatos környezet, a szóra­kozóhelyen pedig cigányzene, sramli, és a halételek bőséges kínálata várja. Ifjúsági találkozó Máriagyűdön Csaknem négyszáz fiatal részvételével tartották meg jú­lius elején a máriagyűdi ifjúsági találkozót a helyi katolikus plé­bánia szervezésében. HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklós térség takarék szövetkezeteinél Siklóson (Felszabadulás utca 42.) Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. Békés, családias pillanatok a Bajcsy-Zsilinszky úti kempingben Fotó: Koller Z. Kempingvezető a harkányi turistaforgalomról Jó start után visszaesés? Számos külső és belső kö­rülmény hatására az idén or­szágos viszonylatban eddig elmaradt az elmúlt években megszokott turistaforgalom hazánkban. Sajnos enpek jelei figyelhetőek meg Harkány­ban is. Gottvalcz József szerint, aki hat éve vezeti a Harkány köz­pontjában lévő közkedvelt kempinget, a visszaesés három főbb okra vezethető vissza. Az általános drágaságra, a közbiz­tonság jelentős romlására, va­lamint a köztisztaság elhanya­golására. így látja ezt Harkány vonatkozásában is, ahol tovább tetézi a gondokat a déli szom­szédainknál dúló háború riasztó hatása. Ugyancsak problémát jelent Harkányban a fürdőn be­lüli túlszabályozottság, amit a kempingvezető véleménye sze­rint a fürdő új vezetése várha­tóan jelentősen mérsékelni fog.-A Bajcsy Zsilinszky úton lévő kempingünk egyébként májusban és júniusban valami­vel nagyobb forgalmat köny­velhetett el, mint az elmúlt év hasonló időszakában, de meg­lehetősen kedvezőtlenek az elő­jelek a szezon visszalévő ré­szére, valószínűleg jelentősebb visszaesésre kell számítanunk. Elmaradnak a volt szocialista országokból az eddig Harkány­ban nyaralók, a csehek, az uk­ránok, a lengyelek, és déli szomszédaink részéről sem vár­hatjuk, hogy az ottani kaotikus állapotok közepette nagyobb tömegek nyaralásra adnák a fe­jüket. A statisztika szerint éves viszonylatban a harkányi kem­ping lakóinak 70 százaléka az elmúlt években német vendég volt, akiknek nagy részét nyug­díjasok tették ki. Gottvalcz József ugyanakkor bizakodásának is hangot adott. Mint mondotta, a harkányiak összefogásával, a vendéglátás minőségének érezhető javításá­val újra fellendülhet a „fürdővá­ros” vendégforgalma. Ennek egyik alappillére lehet, hogy önkormányzati tulajdonba ke­rült a fürdő, ugyanis szinte minden tevékenység a fürdő vonzerejétől függ, arra épül. Természetesen a kempingre ez még fokozottabban érvényes.-Csakis egy mindenki által támogatott koncepció megvaló­sításával lehet előre lépni. A te­endők koordinálása a fürdő tu­lajdonosának, az önkormány­zatnak kell, hogy a feladata le­gyen - vélekedett a kempingve­zető. Koller Zoltán Hal(l)atlan halászlé ... Keserű szájízzel tért haza kö­zelmúltban történt kirándulásá­ról a Siklósi Takarékszövetke­zet kollektívája. Gyanútlanul a szentendrei Viking Jacht Club­ban rendeltek ebédet maguk­nak, már délelőtt kilenckor je­lezve az étterem vezetőjének, hogy finom dunai halászlét sze­retnének fogyasztani. Ehhez képest több mint egy órát kellett várniuk délben a Autós melléklettel (benne színes oldalakkal) látott napvi­lágot a Harkányi Hírek című havilap júliusi száma. A leg­újabb lapszám címoldalán adja hírül, hogy a Baranya Megyei Bíróság döntése alapján végre Harkánynak ítéltetett a helyi fürdő. Helyszíni riportban szá­molnak be a Bonus Tourist bu­szának súlyos karamboljáról, és terjedelmes cikk olvasható a „finom falatok” érkezésére, s ami bosszúságukat csak fo­kozta: halászlé helyett rózsa­szín, zsíros lében úszó halkoc­kákat tálaltak eléjük. Még e gasztronómiai csodát is csak szűkösen mérték, majd osz­tályon felüli árat számláztak. A póruljárt kirándulók ezúton ajánlják a szakácsoknak: ha ké­rik, elküldik számukra egy igazi halászlé receptjét. B. N. lapban az üdülőtelepülésen elő­fordult bűncselekményekről is. Bombahírként harangozza be a szerkesztő: repülőtér létesült Terehegyen, ahol repülőgépek, hőlégballonok és sárkányrepü­lők állnak az utazni kívánók és az érdeklődők, a különleges lát­ványosságokat kedvelők ren­delkezésére. A júliusi számban megszólalnak kezdő terehegyi vállalkozók is. Népszerű harkányi kabaréestek Az elmúlt hónapban elsőként Nagy Bandó András, majd Ka­bos László szerepelt népes kö­zönség előtt a Harkányi Műve­lődési Házban, majd július 8-án folytatódott a sorozat Heller Tamás, Koós János, Nádas György színpadra lépésével. A siker valamennyi alka­lommal elsöprő volt, Koós Já­nos örökzöld dallamai még könnyeket is csaltak a közönség érzőbb szívű tagjainak sze­mébe. így aztán a legutóbbi harkányi kabaréest egyaránt fa­kasztott kacajt és sírást. A kabarésestek sora termé­szetesen a júliusi előadással nem ért véget, augusztus 12-én Markos György, míg szeptem­ber 14-én Sas József látogat Harkányba. Ez utóbbi alka­lommal a „Zsarukabaré” poén­jain mulathatnak a helybeliek és a környékbeli érdeklődők. Koller Z. Megjelent a Harkányi Hírek Vállalkozó a siklósi gazdasági bizottságban Tóth István a városról és a sikerről A legutóbbi siklósi képvi­selő-testületi ülésen újraválasz­tották a különböző bizottságok tagjait. A gazdasági bizottság „újoncával”, Tóth Istvánnal kapcsolatban az ülés szünetében egy képviselő megkérdezte a polgármestert, hogy miért pont őt javasolta? Dr. Máté János vá­lasza meglehetősen tömör volt: „Mert sikeres.” A Tóth Trans nemzetközi szállítási vállalko­zás fiatal tulajdonosát ezt köve­tően kerestük meg rövid beszél­getés céljából.- Milyennek látja a siklósi vállalkozók helyzetét?- Szerintem - persze nem csak a siklósiak esetében - a helyzet egyáltalán nem tekint­hető rózsásnak. Siklóson a többség a vendéglátásra, a be­vásárló turizmusra állt rá, amely most a déli háborús helyzet mi­att sajnos nem nevezhető túl élénk gazdasági területnek. Igazi iparról pedig ebben a tér­ségben nem beszélhetünk, így az ahhoz kapcsolódó vállalko­zások is hiányoznak. Változat­lanul nagy korlátot jelent a tele­fonhelyzet is. Lényegében há­rom telefonvonal tesz ki egyet, tehát a cégvezetőknek sokszor plusz költségekbe kell magukat verniük, ha valamit, valakit időben el kívánnak érni. A vál­lalkozók többségének nem is megy igazán az üzlet, anyagilag gyenge kondícióban vannak, és mindennek hatása természete­sen visszahat a városra is. Csak meg kell nézni a várat és kör­nyékét, amely Siklós szívének tekinthető. Most, hogy a Tenkes kapitány című filmsorozat szü­letésére emlékeztek, foglalkoz­tak valamennyit a várral, de lát­ták volna azt tíz évvel ezelőtt! Akkor még volt világítás, min­den. Ma egy lámpa sincs ...- Mi volna a megoldás?- A vár állami tulajdon, de ma a városban a sporttól kezdve szinte minden csak úgy létez­het, ha támogatják, szponzorál­ják. Azt hiszem fontos lenne, ha olyan légkör alakulna ki, amelyben a vállalkozók érez­nék: szükség van rájuk. Szerin­tem, ha lenne egy bankszámla, amelyet a város rendbetétele, szépítése érdekében nyitnának, arra sokan adakoznának, mert nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk. De a dol­gok mindig két félen múlnak. A saját példámból kiindulva: hi­ába teljesítjük mi az elvárások­nak megfelelően a munkánkat, ha a partnerem áruja nem meg­felelő. Ha viszont sikerről be­szélhetünk, az sohasem csak a miénk, az elismerés a partnere­inknek is szól. Kótány J. Gyermektábor Nagytótfalun Az elmúlt napokban bontot­ták le azokat a sátrakat a nagy- tótfalui tájház udvarán, amelyek a szövés és fafaragás iránt ér­deklődő gyermekeknek szolgál­tak szálláshelyül a megelőző két hétben. A jó kézügyességgel megáldott diákok nemcsak a környező településekről érkez­tek, közöttük temesvári gyer­mekek is szorgoskodtak. Mint Dr. Simon Ferencné, a tábor vezetője elmondta, a ki­váló hangulatú foglalkozásokon a fafaragás rejtelmeibe Dr. Nőt- hig István, barcsi állatorvos ve­zette be a gyerekeket, míg a szövésre Soósné Kovács Margit Szaporcán élő népi iparművész oktatta a leányokat. A remek hangulat megteremtéséhez nagyban hozzájárult a tájház gondnokának, Csuka Lászlóné- nak a munkája, aki igyekezett a lehetetlen kéréseket is teljesí­teni. A tábort Püspöki Sándor polgármester is meglátogatta. Az örömteli napok múltával azonban már gondokról kell szólni: idén ugyanis még sike­rült megtartani a foglalkozáso­kat a Művelődési Minisztérium pályázatának támogatásából, ám a jövő teljesen bizonytalan. Márpedig nagy veszteség volna, ha megszűnne ez az évek óta jól működő, sok gyermek számára nyaralási lehetőséget, és hasz­nos ismereteket nyújtó tábor. Kótány Országos fazekaspályázat Eddig hatvan településről neveztek A Magyar Művelődési Inté­zet a Baranya Megyei Közgyű­léssel és Siklós város önkor­mányzatával karöltve idén ti­zenkettedik alkalommal hir­dette meg az országos fazekas­pályázatot azzal a céllal, hogy olyan népművészeti fazekasal­kotások készüljenek, amelyek a különböző tájegységek ha­gyományait őrzik, és azt kor­szerű, új formában dolgozzák fel. A nyilvános pályázaton csak új alkotásokkal lehetett in­dulni, más pályázaton részt vett, vagy más zsűri által már bírált munkákkal pályázni nem lehetett. Mint Kovács Ferenc, a siklósi művelődési központ munkatársa kérdésünkre el­mondta, az idén az ország mintegy hatvan településéről - Hódmezővásárhelytől kezdve Gyulán át Tatáig - érkeztek al­kotások, amelyeket a bírálatot követően, július 31-től október 17-ig tekinthet meg a nagykö­zönség a várban nyíló kiállítá­son. A tárlat megnyitóján adják át a nagydíjat, valamint a pénz­jutalmakat a pályázaton helye­zést elérő alkotóknak. Ó, Rómeó! Nem halt még ki a romantika elgépiesült, agyonkomputeri- zált világunkban. Legalábbis ezt bizonyítja egy múlt szom­bati esküvő. A Siklós közelé­ben lakó vőlegény Tenkes ka­pitányát megszégyenítő ügyes­séggel, létrán mászott fel ifjú menyasszonya szobájának er- kéjére, hogy végleg meg­győzze szíve választottját: há­zassági szándékának komoly­ságához nem férhet semmi kétség. A násznép természete­sen jót mulatott, többen Sha- kespeare-t, Rómeót és Júliát emlegették. A pap előtt Júlia és korunk romantikus érzelmű Rómeója végül is kimondta a boldogító igent, majd vendége­ikkel másnap reggelig mulat­tak a pécsi Tettye Vendéglő­ben. Fotó: Bolkovics László K.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom