Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-23 / 167. szám (169. szám)
10 új Dunántúli napló 1993. június 23., szerda Az Új DN politi kai vitafóruma Közmegegyezés minél szélesebb alapokon Októberben egyesülnek a szociáldemokraták A Kereszténydemokrata Néppárt önkormányzati képviselői, polgármesterei konferenciát tartottak Siófokon június 5-6-án, amelyen megvitatták az országos és az önkormányzati politika kérdéseit. Áttekintették az önkormányzatok helyét és szerepét, a szociálpolitika és az önkormányzatok közötti kapcsolódási pontokat, valamint az önkormányzatok és pártok közötti kapcsolat- rendszert. Természetesen - különös tekintettel a mai magyar belpolitikai helyzetére - különös hangsúlyt kapott a KDNP helye és szerepe. A fentiekkel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tesszük. 1. A KDNP nem csak a keresztényeknek, hanem mindenkinek alternatívát kíván nyújtani, aki ebben az országban, ebben a társadalomban képzeli el a jövőjét. Hangsúlyozzuk, ez a párt cselekedeteiben és gonHogy a FIDESZ stratégiai jelentőségű feladatnak tartja a válsággal küszködő felsőoktatás fejlesztését, abban természetesen saját története, tagjainak életkora is szerepet játszik. Legalább ilyen fontos azonban az a felismerés, hogy a modern nemzetgazdaságok egy gyorsan egységesülő és kíméletlen versenyt hozó világpiac részeivé válnak, ahol a nemzeti verseny- képesség fenntartásában mind nagyobb jelentőségű lesz az emberi erőforrások fejlesztése. Ugyancsak kiemelt szerepe lehet a felsőoktatásnak a magyar társadalomban megindult átré- tegződési, polgárosodási és értékváltási folyamatban. A FIDESZ felsőoktatási-fejlesztési programja a civil társadalom megerősödését és egy demokratikus, nyitott középosztály létrejöttét segíti elő. Kiemelt ágazat-Nem egy arisztokratikusan elkülönült szisztéma kialakítására van szükség, hanem egy, a szellemi erőforrások rendszerébe illeszkedő, a felnőttoktatásnak, a továbbképzésnek, az egész életen át történő tanulásnak csak egy részét, egy intézményi keretét képező felsőoktatásra - szögezte le Sasvári Szilárd, a fiatal demokraták vezérdolkodásában nyitott és fogékony a társadalmat foglalkoztató súlyos gondok és problémák iránt. 2. A KDNP országos és ön- kormányzati politikáját minél szélesebb alapokon nyugvó közmegegyezés kell, hogy vezérelje, tudomásul véve a mai magyar társadalom valóságát, sokszínűségét. 3. A KDNP-nek minden demokratikus erővel össze kell fognia a közmegegyezésen alapuló nemzeti célok megvalósítása érdekében. 4. A KDNP tudatában van annak, hogy különösen a mai magyar politikai helyzetben stabilnak kell maradnia annak érdekében, hogy a társadalomban felelős tényezőként léphessen fel a nemzeti megbékélés folyamatának elindítása érdekében. 5. A magyar társadalomban az eddigieknél lényegesen jobszónoka az első magyar felső- oktatási törvény parlamenti vitáján június elején. Egyebek mellett szólt a felsőoktatás hatékony működésének alapfeltételéről, az autonómiáról, s a törvényjavaslatból kirekesztődött távoktatás, felnőttoktatás, esti és levelezőképzés, átképzés, népfőiskolák, közösségi főiskolák rendszeréről, melyek koordinálatlansága konjoly feszültségeket okozhat. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat teljesen elhibázottan válaszol arra a kérdésre, hogy kié az egyetem, s felhívta a figyelmet arra, hogy a normatív finanszírozás bevezetése, a tandíjrendszer kiépítése és a szociális támogatások átalakítása nélkül a felsőoktatás modernizációja nem történhet meg. Elfogadhatatlannak minősítette az egyetemek, főiskolák egyesítését gátló, a már elkezdett társulási folyamatokat blokkoló ágazati irányítás létét. A felsőoktatás kívánatos kinyitásának lehetőségei között említette meg a magánegyetemek létrejöttének támogatását, a külföldi egyetemek vagy képzések Magyarországra történő honosítását. A FIDESZ álláspontja szerint a kedvezményes hitelek, szociális támogatások és tandíjmentes férőhelyek elosztásakor a maiban kell erősíteni és vonzóbbá tenni a hiteles és felelősségteljes közéleti tevékenységet. 6. Bár az ez évi állami költségvetésben az előző évekhez képest nagyobb normatív állami hozzájárulást juttattak a szociálpolitikai feladatok ellátására, szükségesnek tartjuk kifejezni azon véleményünket, hogy települések lakosságának szociális helyzetét a jelenleginél erőteljesebben kell érvényre juttatni. 7. Szükségesnek ítéljük a szociálpolitikai törvénynek az eddigieknél szélesebb területekre történő kiterjesztését az alábbi összefüggésekben. 8. Az önkormányzatoknak fokozottabban oda kell figyelniük a közhasznú munkavégzésből adódó lehetőségek megteremtésére. 9. Az önkormányzatiság eredendően kereszténydemokrata alapelv, ami a kisegítés és szónál nagyobb hangsúly helyezendő a hallgatók tanulmányi teljesítésére. Ezek költségeinek fedezésében a korábbinál jelentősebb szerepet kell vállalniuk a felsőoktatást felhasználó ön- kormányzatoknak és vállalatoknak. Egy pécsi ösztöndíj-rendszer körvonalai Szép ígéretekkel s kinyilatkoztatásokkal tele van már a padlás, szeretnénk már ezek megvalósulásából is látni valamit - mondhatják sokan, nem is egészen alaptalan szkepticizmussal. Nos, hogy a fent elmondott elvek helyi alkalmazására történtek már kísérletek, igazolja a pécsi közgyűlés FIDESZ frakciójának egy felsőoktatási ösztöndíj- és szociális támogatási rendszer létrehozására május közepén a testület elé vitt javaslata, mely a város ez évi költségvetésében e célra elkülönített 3 millió forintos alap konkrét felhasználásának elveit határozta meg. Noha a képviselőtestületi többség a kérdést Molnár Tamás SZDSZ-es képviselőjavaslatára levette a napirendről és a pénz meglétének ellenére a költségvetési bizottsághoz utalta vissza - ami a lidaritás elveinek gyakorlatban való érvényesülését jelenti. 10. Az önkormányzati középszint megjelenítése érdekében a kistérségi és regionális igényeknek megfelelő önkormányzati lehetőségeket és jogokat kell biztosítani. 11. Az állami közigazgatás területén az ésszerűsítés és a hatékonyság növelése szükséges. 12. Önkormányzatbarát és családbarát adórendszer kialakítását tartjuk szükségesnek. A kereszténydemokraták az önkormányzatokat nem csak az országgyűlési, kormányzati jogalkotás és az arra irányuló program útján kívánja segíteni, hanem önkormányzati képviselőinek személyén keresztül közvetlenül támogatja az ön- kormányzati feladatok és célok megvalósítását, amelyek a lakosság érdekeit szolgálják. A KDNP önkormányzati képviselői rendszer bevezetési időpontjának eltolódását jelenti -, annak főbb vonalairól érdemes néhány szót ejteni. Az elképzelés lényege szerint tanulmányi ösztöndíjra pályázhatnának a pécsi székhelyű felsőoktatási intézmények hallgatói. A pályázati rendszerbe való bekerülés feltétele a pályázatot megelőző.félév 4,75 tanulmányi átlaga volna. A tanulmányi eredmény javulásával az ösztöndíj összege nőne, hanyatlás esetén csökkenne, 4,5 átlag alatt nem járna. A juttatás havi összege 4,8-5 átlag esetén 15 000, 4,75-4,79-nél 13 000, 4,60-4,74 között 10 000, 4,5-4,59 eredménynél pedig 6000 Ft lenne. Az ösztöndíjas egyéb kedvezményekben is részesülne, így pl. alapfokú nyelvvizsga megszerzése esetén a vizsgadíj 1,5-szeresét, középfokúnál 2, felsőfokúnál 3, kiemeltnél pedig 5-szörösét térítené az önkormányzat. Szak- dolgozatának minimum jó minősítéséért 20 000, diplomájának ugyanilyen eredményéért 50 000 Ft egyszeri juttatást kapna, és anyagi elismerésben részesülne tudományos diákköri munkájáért és publikációiért. Havi 3000 forintos szociális támogatásért folyamodhatnának azok a Pécsett lakó hallgatók, akik családjában az egy főre jutó havi jövedelem a létminimumot nem éri el.Tanulmányutak támogatásához kérhetnének támogatást a pályázók. Kőhalmi Andrea FIDESZ Az elmúlt egy év egyesítő tárgyalásai, amelyen részt vett az utolsó három hónap kivételével mind a négy bejegyzett szociáldemokrata párt képviselője, eredményesen zárultak. A szombati együttes értekezletükön a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Néppárt küldöttjei eldöntötték, hogy egyesülnek. Meghatározták az egyesítő kongresszus időpontját 1993. október 2-3-ra. Megállapodtak a kongresszust előkészítő bizottságokban a pártok delegáltjain kivül részt- vesznek a szakszervezetek képviselői és a független baloldali gondolkodású szociáldemokrata személyiségek, akik ma még nem tagjai a pártoknak. Megyénkben két bejegyzett szociáldemokrata pártnak van működő szervezete, az MSZDP-nek és az A körülöttünk zajló események, azok az átalakulási folyamatok, amelyeknek részesei vagyunk rengeteg ellentmondást hordoznak magukban. Ebben a környezetben különleges jelentősége van annak, hogy ápoljuk, őrizzük, ha kell meg- védjük történelmünk során felhalmozódott nemzeti értékeinket. A nemzet egy nagy-nagy család, amelyet a közös kultúra, a történelem, az egymás iránti felelősség, a földrajzi táj szere- tete, gazdasági és politikai érdekek kohéziója tárt össze. Mérhetetlen a húzat most itt a Kárpát-medencében. E elemen- tális mozgások közepette, - a régi és !új eszmék, ideológiák, szubkultúrák, politikai forgószelek és gazdasági rengések - oly mértékben kilúgozzák azokat a kohéziós kapcsolatokat, amelyek e népet megtartották ezer évig, hogy - félő - eljutunk odáig, hogy a magyar érzelmű ember saját hazájában hontalannak érezheti magát. Itthon, és a világban folyó politikai és gazdasági érdekek harcában, nagyon pontos szeizmográfként jeleznünk kell minden olyan történést, amely veszélyezteti a nemzet szuverenitását. Óvó, féltő, cselekvő SZDNP-nek. A két szervezet már hónapokkal ezelőtt felvette a kapcsolatot egymás informálása és kölcsönös támogatása céljából. A hétvégi tanácskozásokon végre a pártok tagjainak akarata érvényesült a három pártra vonatkozóan. Nem érvényesülhetett viszont a negyedik pártra vonatkozóan, ők nem tartottak sem kongresszust, sem pártértekezletet. Reméljük, hogy ennek a pártnak a tagjai is az egyesítő kongresszuson már velünk lesznek. Az egyesülés jelentése abban van, hogy a magyar közéletre jellemző szembenállás, veszekedés ezekben a pártokban már lezajlott. A pártok politikai iránya - a gazdaság - politikája kitisztult, szociáldemokratává vált. A pártjainkból kiszorultak, vagy eltávoztak a jobboldali beállítottságú elemek. Kovács Mózes SZDNP ügyvivő igyekezettel kell demonstrálni azt az akaratot, hogy mi magyarként kívánunk Európához tartozni. Félünk nemzeti értékeink meggyalázásától, mert e népet alázza meg. Félünk a nemzet vagyonának kiárusításától, mert megfoszt bennünket attól a lehetőségtől, hogy saját akaratunk szerint, a nemzet érdekében cselekedhessünk. Félünk az erkölcsi értékek deformálódásától, mert közösségi kapcsolatainkat mérgezi meg. És félünk mindezektől azért is, mert egyéni létezésünk feltételeit teszi bizonytalanná és válunk fokozottan kiszolgáltatottakká. A Magyar Út Körök célja az előzőekből következik. Demonstrálni - a társadalomban - ezen téren megnyilvánuló kívánságot és akaratot. Szóvá- tenni, bírálni az elfogadhatat- lant, támogatni és biztatni a pozitív törekvéseket. Befolyásolni a politikát. Kérjük ezért Pécs polgárait, hogy ez irányú tevékenységünket kisérjék figyelemmel és támogassák. A Magyar Út Körök Pécsi Szervezete Sashalmi György mb. elnök A FIDESZ a felsőoktatásról a Parlamentben és Pécsett Széles körű összefogás szükséges Őrizzük nemzeti értékeinket! Az antiinflációs intézkedések és a pénzügyi egyensúly megteremtése után A növekedés jegyében A növekedés jegyében rendezte meg az MDF harmadik gazdasági konferenciáját nemrég Győrött. Az antiinflációs intézkedések és a pénzügyi egyensúly megteremtése után a hangsúly a növekedésre és a foglalkoztatás növelésére helyeződik át, ami nem jelentheti a korábbi prioritások háttérbe szorulását Feladatlista Az MDF részéről többen megfogalmazták: újra kell éleszteni a GAM-ot, a tavaly készített gazdaságélénkítő programot; a gazdaság mai helyzetéből ugyanis a növekedés az egyetlen kiút. Ennek érdekében javítani kell a magyar áruk itthoni és nemzetközi versenyképességét; módosítani az ezt akadályozó monetáris és fiskális politikát; törekedni kell az adózás semlegessé tételére; a hazai ár-, jövedelmezőségi, támogatási-elvonási arányokat pedig közelíteni a világpiaci arányokhoz. A foglalkoztatás, a piacvédelem és a hazai beruházások növelése érdekében a közületi beszerzésekben a hazai termékeket és szolgáltatásokat hasonló ajánlat esetén előnyben kell részesíteni - fogalmaztak az MDF gazdasági bizottságának tagjai. Emellett arra is voksoltak, hogy nőjön a külföldi tőke aránya a gazdaságban, a mezőgazdaságban és az exportban pedig fokozódjon a jövedelmezőség és a támogatás az elvonások-támogatások áthelyezésével, az importpreferencia megszüntetésével. Kormányzati programokra van szükség a közúti, a vasúti, a távközlési és a lakásépítési beruházások támogatásához, általában a szolgáltatások és az idegenforgalom fejlesztéséhez úgy, hogy a magántőke minél inkább teret nyerhessen. Gyorsítani kell a privatizációt, kizárva az ingyenes juttatást és megkönnyítve a kisbefektetők vagyonhoz jutását is. Piacképesség - pénz nélkül? Szabó Iván pénzügyminiszter kifejtette: 1992 közepén úgy tűnt, a növekedés minden feltétele adva van. A negyedik negyedév folyamatai azonban rávilágítottak: a nyugat-európai recesszió nehezebb helyzetbe hozta a kelet-európai országok gazdaságát. A miniszter követelményként fogalmazta meg a termelők piacképességének erősítését. Megállapította: a mezőgazdaság esetében az áruhiány is okolható az export elmaradásáért. A megoldások közül nem emelhető ki csupán a hitelpolitika átalakítása, mivel a hitel nélkül gazdálkodók sem képesek talpon maradni. A mező- gazdaságnak szüksége van támogatásra, de finanszírozását úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztesse a bankok stabilitását. A pénzügyminiszter szerint az elsődleges cél a gazdálkodási, a beruházási kedv megteremtése, olyan feltételek kialakítása a bankok számára, hogy valóban érdekükben álljon a hitelezés. Az állam feladata a rossz hitelek sorsának rendezése. A hitelkonszolidáció 1993-as változata szerint a cél a bankok tőkéjének nemzetközileg elfogadható szintre való feltöltése. Czirják Sándor, az MNB al- elnöke elmondta: a monetáris politika önmagában semmit sem tehet, s a jegybank a kevésbé inflációs hatású gazdaságpolitikára „szavaz”. A leértékelések formájában történő exportösztönzésnek csak akkor van értelme, ha azt nem követi a belföldi árak növekedése és jövedelemkiáramlás. Ha ezt elfogadja a társadalom, akkor képzelhető el nagyobb árfolyam-kiigazítás, addig viszont a követő, reálfelértékelő politikának van helye. Ä kereskedelmi bankok kamatpolitikája nagymértékben függ az idei hitelkonszolidáció sikerétől. A betéti és a hitelkamatok között tátongó szakadék a kockázat csökkentésével szűkülhet. Dinamikusabb hitelezés azonban ekkor sem várható, a kihelyezés feltételei ellenben javulhatnak. A vállalkozások fejlődését ugyanakkor rossz tőkeellátottságuk továbbra is akadályozhatja, amire a hitelekből növekvő, majd csődbe jutott vállalkozások példája figyelmeztet. Be kell tartani azt a közgazdasági szabályt, hogy növekedni csak megalapozottan, lépésről lépésre szabad. A jegybank a növekedés tekintetében is azt vallja, hogy konszenzust kell kialakítani a fiskális és a monetáris politika között, azok csak így szolgálhatják ugyanazt a célt. A bankok is veszteségesek Lenk Géza, a Kereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója szerint a bankrendszer tartós működőképességének helyreállítása szükséges, de nem elégséges növekedési feltétel. A bankrendszer modernizálását akadályozó tényezők közé sorolható a szigorú csődtörvény, a rossz adósságállomány, a költségvetés megnövekedett hiteligénye is. A problémákat súlyosbítja, hogy a bankok tőkéje tevékenységük méreteihez képest már alapításukkor is lényegesen kisebb volt; a pénzintézeti törvény rövid időt szabott a tartalékok feltöltéséhez. A tartalékfeltöltési elsősorban a hazai tulajdonú bankok nem tudták teljesíteni, emiatt zárta több is veszteséggel az 1992-es évet, s mivel a veszteséget nem határolhatják el, elméletileg ez tőkevesztéshez vezetett. így állhatott elő, hogy bár a bankok likviditása igen jó, jövedelmezőségük romlik, tőkéjük egyre kevésbé elegendő akár a tavalyi aktivitáshoz. A helyzet az idén sem javult érzékelhetően. A további tőkevesztés megakadályozására két lehetőség maradt: a pénzintézeti törvény módosítása (a hároméves türelmi idő öt évre növelése) és a tőkeemelés. Az előbbi nem javítaná a bankok nemzetközi megítélését, ezért a privatizálhatóság szempontjából jót tenne, ha ezt megelőzően a portfolió minőségével és az ebből fakadó kockázatokkal arányosan újratőkésítenék őket. Az átmeneti befektető, úgy tetszik, ma kizárólag az állam lehet. T. A. < i k i «
