Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-16 / 160. szám (162. szám)

1993. június 16., szerda aj Dunántúlt napló 9 Nagyapátiné mesét mond a délutáni alvás előtt Löffler Gábor felvétele Figyelni, segíteni, nevelni A játék és ami mögötte van Pécsi óvónő díjnyertes pályázata Elsőkézből A tudomány nemcsak a fővárosé Téka­kesergő Tele vannak panasszal az or­szág videótékásai. Úgy érzik valóságos hadjárat indult elle­nük az utóbbi hetekben, s ki­szolgáltatott helyzetükben létü­ket érzik veszélyeztetve. Már­pedig a filmbarátok nem örül­nének annak, ha környékükön sorra bezárnának a videóköl­csönzők. Május 15-én lépett hatályba a Btk. módosítása, mely börtön- büntetéssel fenyegeti a szerzői jogok megsértőit. Ha valaki szerzői jog védelme alá tartozó műsoros kazettát másol és azt árusítja, kölcsönzi - bűntettet követ el. Tény, hogy a videókölcsön­zők melegágyai voltak a fekete­kazetták készítésének és terjesz­tésének, ám korábban is túlzás volt azt állítani, hogy mind­egyik tékában foglalkoznak fe­ketekereskedelemmel. Ahogy utólag rekonstruálni lehet, az új törvény életbe lépését követő napokban a rendőrség, vélhe­tően legfelsőbb parancsra azon­nal országos akcióba kezdett. Sorra keresték fel a falvakban, városokban a videókölcsönző­ket, s ellenőrizték a kazettákat. Ebben semmi kivetnivaló nin­csen, hiszen a hatóságnak bár­mikor joga ellenőrizni, hogy be­tartják-e a törvényeket. A gon­dot az jelentette, hogy a rend­őröket kissé váratlanul érte az új feladat. Többnyire teljesen fel­készületlenül kopogtattak be a vidótékák ajtaján, nem tudván, hogy még a szakemberek szá­mára is nehéz megkülönböz­tetni a hamis kazettát az eredeti­től. Nem csoda, hogy a videós szakma egyik napról a másikra felbolydult. A tapasztalatlan, hiányosan tájékoztatott rend­őrök eredeti kazetták tucatjait is leemelték a polcokról és gyűj­tötték össze. Ezért gondolta úgy négyszáz videókölcsönző tulajdonosa, hogy a szolnoki székhelyű Filmterjesztők Országos Szö­vetsége (FILMOSZ) keretén be­lül megalakítják a videós szek­ciót, melynek célja a videótéká- sok szakmai érdekvédelme. Terveik között szerepel, hogy a rendőrség szakembereivel és a feketepiac ellen küzdő Ásva Alapítvány munkatársaival kö­zösen írásba foglalják, melyek a hatóság és a kölcsönzőtulajdo­nosok jogai és kötelezettségei. Az új tömörülés felajánlja segítségét is a rendőrségnek, kész segítséget nyújtani a be­gyűjtött eredeti és hamis kazet­ták felismeréséhez. Mint Deme­ter István, a FILMOSZ elnöke hangsúlyozza, a videós szekció nem a rendőrség ellenében ala­kult, s nem az ellenőrzések el­len kíván fellépni. Idehaza nem nagyon ismert az Angers-i Kereskedelmi Főis­kola (ESSCA), pedig négy esz­tendeje a közép-kelet európai témákra szakosodott posztgra­duális képzés keretében magya­rokat is oktatnak. Hamarosan azonban kiszéle­sednek a kapcsolatok, az ESI- AME-program és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­temmel kötött együttműködési szerződés keretében vállalatve­zetési főiskolát nyitnak főváro­sunkban. Erről tájékoztatott Jean Beu- cher, az ESSCA Csoport fői­gazgatója és Juhász Attila, az ESIAME-Budapest igazgatója.-Az ESIAME-program lé­nyege egy olyan hároméves képzés, amely a vállalatok, a vállalkozások, a jövő felé irá­nyul. A cégek igényének meg­felelő operatív, dinamikus és jól alkalmazkodó munkatársakat képezünk.-Milyen forrásokból finan­szírozzák a programot?- A tandíjakból, a vállalatok által támogatott alapítványok hozzájárulásaiból és intézményi Minden gyerek szeret ját­szani. De, hogy mit és hogyan, az sokmindenről árulkodik. Azok a legszebb percek, amikor a kisgyerek olyannyira belefe­ledkezik a játékba, hogy észre sem veszi, mi zajlik körülötte, s látszik rajta, hogy amivel elfog­lalja magát, az a legteljesebb öröm számára. Látszik rajta, mert mosolyog. De nem minden kisgyermek képes ilyen önfeledt játékra. Róluk is szól az a pályázat, amit egy pécsi óvónő készített, s amellyel első lett a Hajdúbö­szörményi Óvóképző Főiskola által hirdetett országos pályáza­ton. Ötvenegy munka közül ta­lálta legjobbnak az övét a bíráló bizottság, s elismerésként nem csak oklevelet és jutalmat ka­pott, hanem megkérték, hogy tartson előadást e témából a VII. Nemzetközi Játékpedagó­giai Fórumon. Nagyapáti Sándomé, a pécsi Közraktár utcai intézmény óvó­nője mindezt készségesen el­mondja, de rögtöa hozzá teszi:- Természetesen örülök az elismerésnek, de amiről a dol­gozatom szól, az nem egy alap­vető újdonság. Sokkal inkább azt szerettem volna negerősí- teni, hogy mennyire szükséges a gyerekek magatartásának fo­lyamatos figyelemmel kísérése, a változások okainak kiderítése, a nevelés. A kiindulópontot Szent-Györgyi Albert gondo­lata adta, aki szerint „A nevelés, pénzekből. Ez utóbbi kategóri­ába tartozik például a francia ál­lam, amely a minisztériumokon keresztül juttat pénzt szá­munkra.- Némiképp meglepő, hogy első külföldi próbálkozásuk helyszíne Magyarország . ..- Szerintünk nem, ugyanis nagyon sok volt ESSCA-diák dolgozik francia-magyar ve­gyesvállalatoknál. Az is tény, hogy Magyarország a régió leg­fejlettebb országa, ráadásul geográfiai központ.- Önök francia diplomát ad­nak. Ezt Magyarországon elfo­gadják?- Hamarosan. Az elfogadása a felsőoktatási törvény megszü­letésének függvénye.- Ismertetőjükben azt írják: a képzés francia típusú. Ez mit je­lent?- Három fő elem integráció­ját. Egyrészt az általános mű­veltség oktatását és képzését, másrészt a nemzetköziséget, a nem egyéb, mint az agy prog­ramozása abban a korai sza­kaszban, amelyben még for­málható. Az emberiség jövője a neveléstől függ, attól a progra­mozó módszertől, amely tetszés szerint változtatható. Ebből kö­vetkezik, hogy a nevelés az em­ber legfontosabb tevékeny­sége.” Nagyon örülök annak, hogy az óvodákban módosultak a szakmai keretek, s ma már nem oktatáscentrikusak az in­tézmények. Nagyobb hangsúlyt kaphat a játék, ami során a gyermek sok mindent „elme­sél”, amit szavakkal nem tudna megfogalmazni. A másik, hogy nem kell feltétlenül asztal mellé ülni ahhoz, hogy különböző is­mereteket megtanítsunk a gye­rekeknek. Konkrét példaként, név nél­kül említ egy kislányt, akit ma­radandó és látható nyomot hagyva megharapott egy kutya. Kórházban volt, hosszú ideig gyógykezelték, mégis komoly visszaesést tapasztaltak nála. Ritkán és nagyon keveset ját­szott, ha mégis, akkor csak or- vosost, s kizárólag úgy, hogy ő volt az orvos. Hosszú időbe telt, amíg a szülőkkel együtt másra tudták irányítani a figyelmét, s amíg végleg „kinőtte” azokat az egyéb tüneteket is, amelyek mi­att nem is tartott a korábbi cso­porttársaival. Számolni például úgy tanul­nak, hogy kockákkal játszanak, akár a szőnyegen, akár az udva­nemzetközi kapcsolatok elő­térbe helyezését, végül pedig a nagyon erős gyakorlati kapcso­latokat a vállalatokkal. A kép­zés utolsó évében a diákok már felváltva járnak az iskolába és a cégekhez, ilymódon a munkavi­szonnyal egyenértékű tapaszta­latokat szerezhetnek.-Áttérve a konkrét magyar- országi képzésre: mikor és hol kezdődik az oktatás?- Szeptemberben a Ráday ut­cában kezdünk, mintegy har­minc-harmincöt diákkal. Most a felvételiztetést készítjük elő, a középiskolákkal már felvettük a kapcsolatot.- Kik pályázhatnak legna­gyobb eséllyel?- Egész tömören összefog­lalva, azok, akiknek megfelelő a motiváltságuk. Akikről a felvé­teli beszélgetésen - persze írás­beli és szóbeli vizsga is van - kiderül: azt várják ettől a kép­zéstől, amit mi nyújtani tudunk.- És persze a tandíjat is ki ron, s közben mondogatják, hogy kinek, hány kockája van. Számos, hasonló példát sorol Nagyapátiné, aki 1977 óta óvónő, s kisebb lánya most nőtt ki az óvodáskorból.- Neki is megvan a maga lá- baskája, amikor főzök, mellet­tem kavargat, s közben beszél­getünk. Mindenről. Tudom, hogy szüksége van rá, mert az óvodában sokszor tapasztalha­tom, hogy vannak gyerekek, akik alig váiják, hogy valaki fi­gyeljen rájuk, valakinek el­mondhassák, ami velük történt, vagy megkérdezhessék, ami ér­dekli őket. Néha egészen meg­hökkentő, hogy mire kíván­csiak. Például arra, hogy mi a háború. Nyilván látják a tv-fel- vételeket, de csak a képekből, meg a hírekből ők nem tudnak ezzel mit kezdeni. Nagyapátiné nem csak ta­pasztalatokra, statisztikai ada­tokra utalva is azon a vélemé­nyen van, hogy sajnos egyre több az olyan lelkisérült gyer­mek, akiknek a felgyülemlett és feldolgozatlan érzelmi problé­máik előbb vagy utóbb a normá­listól eltérő viselkedésben nyil­vánulnak meg. Ha ehhez még hozzáadódik a kevés idejű, kü­lönböző problémákkal küsz­ködő család, akkor egyértelmű a helyzet: az óvónőknek, akik meghatározó többsége szereti a hivatását, nincs választási lehe­tőségük: figyelni, segíteni, ne­velni kell a gyerekeket. T. E. kell fizetni. Mekkora éves ösz- szeg ez?-Március táján 18 000 ECU-ben határoztuk meg, ami mintegy 190 000 forint- Ha ezen múlik, nem sok di­ákjuk lesz ■ ■ ■-Tudjuk, hogy sokak szá­mára ez megfizethetetlen. De mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy jöjjön el felvételezni, ha sikerrel veszi ezt az akadályt, s nincs elég pénze, majd kere­sünk számára valakit, aki ösz­töndíjként fizeti a tandíjat he­lyette. Persze főleg olyan cége­ket keresünk meg, ahol volt ta­nítványaink dolgoznak.- Apropó volt tanítványok: hogyan állják meg a diákjaik a helyüket az életben ?- Mondhatjuk, remekül. A legnagyobb francia cégek me­nedzsmentjében töltenek be fontos posztokat. Ez jellemzi leginkább munkánkat. (szekeres) A Magyar Tudományos Akadémia idei, sorrendben 153. közgyűlése újjáválasz­totta a tudóstestület vezetősé­gét is. Elnöke ismét Kosáry Domokos történész, a reform­korjeles kutatója lett. A testü­letre új feladatok várnak, hi­szen küszöbön áll az akadé­miai törvény parlamenti szen­tesítése, ami várhatóan új fe­jezetet nyit az intézmény tör­ténetében. De vajon lesz-e elegendő erejük a tudomány megőszült apostolainak vég­hezvinni a reformfolyamatot? - kérdeztük az elnököt.-A fiatalítás kérdése újra és újra felmerül. Emlékezetem szerint minden akadémiai közgyűlésen beszélünk erről, de érdemben nemigen történik semmi. Jelenleg is nagyon sok idős ember ül az akadémiai bársonyszékekben, ezért ma­gam is azt javasoltam, hogy a következő alkalommal ne há­rom, hanem két év múlva le­gyen tagválasztás. A létreho­zott új tudományos tovább­képző rendszernek az is a célja, hogy a kutatók minél hamarabb eljuthassanak a tu­dományos élet legfelső szint­jeire.- Az idei közgyűlésen sokan amellett kardoskodtak, hogy csökkentsék az Akadémia túl­zott főváros-központúságát. Ön is emellett voksol?- Ez bizonyos mértékig egybevág a magam elképzelé­seivel is, bár azzal nem értek egyet, hogy a tudományos élet ma túlzottan a fővárosra épülne. Kétségtelenül Buda­pest a központ, de ez nem je­lenti a vidék háttérbe szorulá­sát. Eddig is működött, de két­ségtelenül erősíteni lehetne a pécsi, a veszprémi, a debre­Az Új DN június 9-én „Tíz százalék az élet?” - címmel kö­zölt inteijút Kert Lászlóval, a DOZSO igazgatójával. Kert László elpanaszolta, hogy idén csak mintegy 90%-át kapta meg a tavalyi támogatásnak a pécsi önkormányzattól. Az önkormányzat közgyűlése a kulturális intézmények támo­gatásnak 10%-át(akárcsak az ok­tatási intézményeknél) megpá- lyázhatóvá tette. A képviselőtes­tület, a kulturális bizottság ja­vaslatával egyetértve, a pályá­zatok alapján döntött a 10% fel­osztásáról. Ebből a DOZSO nem részesült. így ez évi városi tá­mogatás „csak” 24 millió forint. (Megjegyzés: három kulturális intézmény nem részesült a 10%-ból: a DOZSO, a Családi Intézet és az Ifjúsági Ház). Kert László a 10% hiányra utalva kijelenti, hogy „ennyi pénzt képtelenség előteremteni vállalkozásból”, pedig az elmúlt évben „vállalkozással némileg önfenntartóvá tudott lenni”. E ki­jelentések értékeléséhez néhány számadatot tárnak az olvasók elé. Az 1992-es terv készítéskor Kert László a DOZSO saját be­vételeként 4 milliót vélt megva­Június 3-án Szolnokon, a Széchenyi városrész Karczag László út 1. szám alatti lakóépü­let tizedik emeletéről kizuhant H. L. A tragédia akkor követke­zett be, amikor a négy és féléves kisfiú nagymamája leszaladt a gyógyszertárba. A kisunoka felébredt álmából, felmászott az ablakba, és kiesett. Zuhanó tes­tét szerencsére a ház előtti park egyik lombos fája lefékezte. A riasztott mentők a sérülé­seket szenvedett gyermeket ceni, a szegedi körzeti köz­pontokat, a győri, a kecske­méti és az egri tagozatokat. Mihelyt lesz rá pénzünk, min­den vidéki egyetem mellett kutatóbázist is szervezünk. A debreceni regionális központ­hoz külön csatlakozott több­száz nyíregyházi szakértelmi­ségi is, amit örömmel üdvö­zöltünk.- Professzor úr mit vár az akadémiai törvény megszüle­tésétől?- Az új törvény - várhatóan - kimondja majd egyebek közt azt is, hogy az MTA köztestü­leti önkormányzat, ami egyet jelent az önállósággal, azzal, hogy saját .játékszabályaink” szerint működhetünk. A tör­vény végre megerősíti majd az akadémiai kutatóhálózatot, szentesíti az egyetemek és a kutatóbázisok frigyét.-Ez nem jelenti majd egy­ben azt is, hogy az intézetek és az Akadémia kapcsolata meg­lazul?- Erről nincs szó. A kutató- intézetek továbbra is akadé­miai irányítás alatt maradnak, alapkutatásaik megmaradnak a mi védőszárnyaink alatt, de lényegesen több szabadságot kapnak a korábbinál bővebb szakmai programokhoz. A gazdálkodás ezáltal szabadabb lesz, de egyben szigorodik a szakmai eredmények ellenőr­zése.- Ez mennyiben érinti az irányítási mechanizmust?-Korábban az Akadémiát egy központi hivatal dirigálta, amelyet megszüntetünk, min­denféle hivatali hierarchia megszűnik. Egyedül a titkár­ság marad meg, egészen más feladatkörrel. B. Sz. L. lósíthatónak, ehhez 25,6 millió városi támogatást igényelt. Ehhez képest, alaptevékeny­ségből 1 milliót, vállalkozásból 3,3 milliót, ún.: „átvett pénz­eszközökből” 8 milliót, „egyéb bevétel” címen 10,2 milliót... összesen 22,5 millió saját bevé­telt produkált, s ehhez még 27,8 millió önkormányzati támoga­tásban részesült. A teljes bevételi tervét (1992-ben) 33 millióban határozta meg. Ám a tényszá- mok összesítésekor kitűnt, hogy 53,5 millió bevétele volt. Tavaly tehát a pécsi önkormányzat nyúj­totta teljes támogatásnak megfe­lelő összeget tudott „hozzá gaz­dálkodni”. A DOZSO idei bevé­teli tervében Kert László saját bevételként megint csak 4 mil­liót vél megvalósíthatónak. Ezt, az előzményekkel egybevetve, úgy vélem, idén sem kell tarta­nunk a DOZSO pénzügyi össze­omlásától. Végül, az interjú címére utalva - „Tíz százalék az élet?” -, azt mondanám: nem. Nem az élet, a nyilatkozat igazságtartalma mozgott ez érték körül. Molnár Tamás önkormányzati képviselő (SZDSZ) költségvetési bizottsági tag azonnal a Hetényi Géza Kórház intenzív osztályára szállították. A tüzetes orvosi vizsgálat meg­állapította, hogy a kisfiú tüdősé­rülést szenvedett, de egyéb szervi sérülése, törése nincs, így minden esélye megvan a gyó­gyulásra. Az orvosi diagnózis pontos­nak bizonyult. H. Lacika a He­tényi Géza Kórház intenzív osz­tály ügyeletes orvosának pén­teki közlése szerint gyógyultan távozott. Egy iskola az üzleti életre nevel Francia diploma Budapesten DOZSO: KERTelés nélkül Kizuhant a tizedik emeletről 4 A i * Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom