Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-15 / 159. szám (161. szám)
1993. június 15., kedd üj Dunäntült napló 7 Tőke és hatékony érdekvédelem kellene A politika maga alá gyűrte a mezőgazdaságot Az állattenyésztés beindításához is tőke kell Péntek este 7 órakor Főpapi mise a Széchenyi téren Újból Jézus Szentséges Szívének oltalmába ajánlják Pécs városát Szembetűnő a válság a mezőgazdaságban. Az 1988-as évhez képest 32 százalékkal csökkent a termelés, a foglalkoztatottak létszáma ennél is nagyobb mértékben, 53 százalékkal esett vissza. A munkanélküliek száma 160 ezer körül mozog, ugyanezen időszakban 200 milliárd forint körüli beruházás maradt el. A múlt évben társas vállalkozások vesztesége meghaladta a 30 milliárd forintot, 300 ezer magántermelő ment tönkre. A költségvetés évente 10-20 milliárd forintot von el a termelőktől, ezzel lehetetlenné téve a fejlesztéseket. Ezek az „eredmények”, de milyen lehetőségek vannak a megoldására, egyáltalán mi okozta az ágazat válságát? Erről beszélgettünk dr. Tóth Tiborral, a JPTE egyetemei tanárával. Új növekedési pályára- Ezek nagyon súlyos tünetek, de mindehhez még hozzá lehet tenni, hogy több száz hektár a műveletlen terület, s ha csak 15 ezer forint hektáronkénti elmaradt haszonnal számolunk, milliárdos a kár. Az állatállomány is jelentős mértékben, mintegy 30 százalékkal csökkent. Szóval nagy a baj.- Sokan viszont azon a véleményen vannak, hogy a válság nem az utóbbi három év terméke, sokkal régebbi keletű.- Ez így igaz. A múlt rendszerben a rendkívül rossz hatékonysággal működő ipar árszínvonalát politikai okokból tartották fenn, vagyis rendkívül magas volt az ipari ár, a mező- gazdaságé pedig alacsony. Hogy egyátalán működni tudjon, céltámogatásokat kapott, de ezt nem tudta amortizálni, mert akkor növekeszik a költség, emelni kellett volna az árakat. Amikor a támogatás megszűnt, felhalmozás nem lévén, mindent a fejlesztési alapból kellett megoldani. Ennek a következménye volt aztán az, hogy az állóeszközállomány nettó értéke 1989-90-re 30 százalék körül volt. Tehát a politikai rendszer- váltástól függetlenül is új növekedési pályára kellett volna állítani a mezőgazdaságot.-Ez az új növekedési pálya mit jelentett, milyen irányba indult volna el az agrárágazat?-Lehetett volna csak nagyüzemeket, vagy ennek ellentéteként csak kisüzemeket kialakítani. Egyik rosszabb, mint a másik? A nagyüzem rugalmatlan, nem tud kihasználni minden lehetőséget, termőföldi adottságot. A kisüzemmel meg az a baj, hogy óriási tőkebefektetést igényel, ez Magyarországon belátható időn belül nem áll rendelkezésre. A harmadik lehetséges megoldást kellett volna választani: a vegyes üzemű gazdaságot. Zűrzavaros helyzet- De ha ez ilyen világos gazdasági elképzelés volt a rendszerváltáskor, akkor miért nem valósították meg?-Amikor 1990 novemberében öt párt képviselői összeültek a mezőgazdaság gondjainak számbavételére, a megállapodások között már ott volt a kárpótlás is. Abban jutottak közös nevezőre, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek földterületének egy jelentős részét nem gazdaságos nagyüzemi módszerekkel megművelni, ezt kellett volna kiosztani kárpótlás gyanánt. A parasztok, akiknek elvették a földjét, így ismét földtulajdonhoz juthattak, de a szövetkezeti tagságukat sem veszítették volna el. A szövetkezetnek átadott kárpótlási jegyből lehetett volna fejleszteni, állóalapokat pótolni. Ez a kárpótlási ügy viszont valahol gellert kapott, mert minden szinten kárpótlásra került sor, amivel szemben nincs erkölcsi kifogásom, gazdasági viszont annál több, mert hiszen az értékpapírokért legtöbben földet akartak vásárolni, így kialakult egy zűrzavaros helyzet, bizonytalanná vált a tulajdonlás kérdése. Mondhatná erre bárki, mit számít, ki a földtulajdonos, hiszen bérbe is lehet adni, így meg lehetne művel tetni. A bérbe vevőnek viszont a termeléshez tőkére van szüksége, jelzálogot pedig csak tulajdonra adnak, aminek következtében nemigen kapkodnának a bérletért. Megoldani a hitelezést-A jelenlegi helyzet adottság, a válság itt van a szemünk előtt. Milyen lehetőségek vannak a megoldásra?- Mindenek előtt gyorsan be kellene fejezni a kárpótlási ügyeket. A szövetkezetek átalakulása már befejeződött, békén kellene hagyni ezeket a gazdaságokat, nem pedig újabb és újabb kiválási ötletekkel bi- zonytalanitani helyzetüket. A tulajdonbiztonság megteremtése után sürgősen meg kellene oldani a termelés folyamatosságának megteremtéséhez szükséges hitelezést is. Pénz van, hiszen a költségvetésben 50 milliárd áll rendelkezésre a mező- gazdaság támogatására. Ebből körülbelül elmegy 30 milliárd árkiegyenlítésre, 20 milliárdot pedig nem céltámogatásokra kellene fordítani, hanem megteremteni belőle egy speciálisan mezőgazdaságra kidolgozott hitelrendszer alapjait. Nagy szükség lenne egy jól működő agrárdiplomáciára, valamint a hatékony, az egységes fellépést biztosító érdekvédelemre.- Ráadásul még a föltörvény sem született meg, amely szabályozná a tulajdonlás és a föld- használat mértékét.- Meglehetősen sok változat van forgalomban, valóban e két kérdés körül vannak még nagy viták. Mert mennyi lehet egy személy birtokában lévő földterület nagysága? Száz, kétszáz hektár, vagy esetleg ezer? Nekem az a véleményem, nem területre kellene meghatározni, hanem aranykorona értékre. Bérletnél is meg kellene határozni a nagyságot, de nem has- raütéssel, hanem gazdaságos- sági számításokkal. A viták ebben a kérdésben általában politikai színezetűek, sajnos azt kell mondanom, a politika most is maga alá gyűrte a gazdaságot. Nem a törvény a legsürgetőbb- Számítani lehet még az idén a törvény megszületésére?- Az országgyűlés napirendjei között szerepel ennek megtárgyalása, de hogy a választások előtti politikai csatározások miatt ténylegesen napirendre tűzik-e, abban már nem vagyok olyan biztos. Én viszont jobban szeretném, ha a mostani viszonyok között nem születne meg, hiszen a mezőgazdaság működőképességének megteremtéséhez nem elengedhetetlenül szükséges a törvény léte, hiszen az ágazattal összefüggő szervezeti, tulajdonlási, gazdálkodási feltételeket más törvények már szabályozták. Olyan törvényt hozni, amelyikben sok a politikai töltet, egyszerűen nem érdemes, mert több a kára, mint a haszna. B. G. Június 18-án, pénteken este 7 órakor a Széchenyi téren felállított oltárnál emlékezünk meg városunk történelme kimagasló eseményének 50. évfordulójáról, amikor Dr. Esztergár Lajos, Pécs, szab. kir. város polgár- mestere a város egyházi és világi elöljáróival egyetértve Jézus Szentséges Szívének oltalmába ajánlotta Pécs városát. Tömör, mérvadó, sőt hivatalosnak is tekinthető washingtoni vélemény Magyarországról az, ami - szokásos nemzetközi formulával - egy magát meg nem nevező amerikai külügy- minisztériumi főtisztviselő nyilatkozataként hangzott most el. Megtudhatjuk belőle, hogy miként tekint ma ránk Washington. Kiderül: olyan országként, amelyet elsősorban annak alapján ítél meg, „milyen programot képvisel”. Vagyis mintha már kevésbé számítana, hogy honnan jöttünk, s előtérbe kerül az, merre tartunk. Milyen szerepe lehet a jövőben e térségben Budapestnek? Az amerikai fővárosban félreérthetetlenül érzékeltették, hogy a kelet-európai politikában nem kívánnak egyetlen országot sem előnybe részesíteni: sem Moszkvát, sem Budapestet, sem másokat. Miként vélekednek a térség országainak összefogásairól? Üdvözlik a hatékony regionális együttműködési formákat. Részleteiben is kifejtették, hogy „Washington helyesli és bátorítja a visegrádi országok A sok évi átlagnál kevesebb csapadékot hozó tél és az évszázad második legszárazabb tavaszát követően kiszáradt a talaj legfelső rétege, ami elsősorban a sekélyen gyökerező gabonafélék terméseredményeit csökkentheti jelentősen - hangzott el az Országos Meteorológiai Szolgálat sajtótájékoztatóján. Az októberi csapadéknak köszönhetően a talaj alsóbb rétegeiben még kedvező a vízellátás, így az időben kikelt kapásnövények egyelőre nincsenek veszélyben. A sok éve tartó száraz téli időjárás miatt azonban kialakult a mélyrétegi szárazság, aminek hatásait ma még nem lehet pontosan felmérni. Úgy tűnik az erdők, a fenyőfélék, a ciprusok, a tuják, a gyüHét órakor kezdődik a város papságával koncelebrált püspöki nagymise, amelyen a szentbeszédet dr. Hegyi László pápai prelátus mondja. A hajdani felajánlást pedig dr. Rajczi Péter ny. tanár, Pécs M. J. Város Közgyűlésének képviselője újítja meg. Az ünnepségre tisztelettel meghívják Pécs minden lakóját. együttműködését”; úgy látják, hogy „főként gazdasági tekintetben hasznosnak ígérkezik a Kárpátok-Eurorégió kezdeményezés is; sőt ésszerűnek tűnik, hogy „a nagyjából hasonló fejlődési szintű államok, történelmük pozitív hagyományaira építve, a KGST mesterséges keretei helyett igazi, sokrétű és demokratikus együttműködést keressenek”. Úgy tűnik, ezekben fejeződik ki összességében az, hogy „az amerikai politika célja az egész térség átalakításának támogatása”. Ami pedig a kétoldalú kapcsolatokat illeti? Most megfogalmazódott: Gore alelnök és Göncz Árpád washingtoni találkozója után a Fehér Ház tudomására hozta az amerikai külügyminisztériumnak: az a tény, hogy Clinton elnök és helyettese „ilyen behatóan tárgyalt a térségből érkezett vezetőkkel, félre nem érthető jelzés a tárcának”. Úgy tűnik, Washington a jövőben az eddiginél nagyobb érdeklődést fog tanúsítani a térség és annak részeként Magyar- ország iránt. Vajon tudunk élni a lehetőséggel? Kocsis Tamás mölcsösök és a szőlő sínylik meg legjobban ezeket az esztendőket. Megnövekedett a nyári szmog veszélye is. A levegőszennyezettség, a nagy meleg és a hosszantartó napsütés hatására fotokémiai szmog alakulhat ki, amelyben mérgező anyagok, többek között ózon keletkeznek. A magas légkörben ezzel szemben másfél éve folyamatosan átlag alatti az ózon koncentrációja és különös az is, hogy az ózonhiány a korábbi tapasztalatokkal elleniében ezentúl nyáron is várható. Ennek a jelenségnek a nyári hónapok amúgy is megnövekedett ultraibolyasugárzás többletét is figyelembe véve a biológiai következményeit orvosok, sugárbiológusok és meteorológusok vizsgálják. Sokan ismét földtulajdonhoz jutottak Hogyan néz minket Amerika? A második legszárazabb tavasz Ozonhiány Banán-hadjárat A németek legkedveltebb gyümölcse, a banán kilónkénti ára akár 0,50 márkával is emelkedhet július 1-jétől, amikor életbe lép a latin-amerikai banán importjára vonatkozó korlátozás -jelentette a dpa. A korlátozás következtében az EK tagországai évente legfeljebb 2 millió tonnányit vásárolhatnak az olcsó és jó minőségű latinamerikai banánból, az ezen felüli mennyiséget 170-200 százalékos büntetővám terheli. Az intézkedés célja, hogy előnyös helyzetbe hozza az EK saját banántermelőit, így például Krétát, a Kanári-szigeteket, Madeirát vagy Franciaország külbir- tokait, köztük a karib-tengeri Martinique-et. Német kereskedők kétlik egyébként, hogy a kisebb és kevésbé eltartható EK-banán ízleni fog a német vevőknek. A nyugati sörgyárak kelet felé kacsintgatnak Vevőre vár még a Kőbányai és a Pannónia Növekvő érdeklődéssel pil- lantgatnak a nagy nyugati sörgyárak a kelet-közép-európai piacok és sörmárkák felé. De egyre több keleti kormány söriparát nemzeti örökségként kezeli, aminek nem szabad idegen kezekbe kerülnie, így a pályázó vásárlók egyre nagyobb része érezhet csalódottságot. A keleti piacok igen nehéz és szokatlan feladatok elé állítják a nyugati sörgyárakat. Az éves sörfogyasztás Csehországban fejenként eléri a 150 litert (Lengyelországban ez alig 30 liter). Itt jó minőségű sört előállító kis sörfőzdék sokasága működik. Erre a piacra igen nehéz betörni. Egy londoni szakértő szerint a külföldiek nem is a helyi fogyasztás kielégítésére vásárolnak cseh sörfőzdéket, hanem az export- termelésre. Magyarországnak, ahol néhány nagy sörgyár működik, nagy és egyre szélesedő belső sörpiaca van, ahol az éves fejenkénti sörfogyasztás mintegy 100 liter. Szakértők szerint Magyarország győzött a söripari versengésben, amit kétségkívül segített a vállakózás- barát környezet és a gazdasági törvények áttekinthetősége.- Magyarországon esély van arra, hogy igen nyereséges sörpiaccá váljon. Ez az ország a második Olaszország vagy Franciaország lehet - vélekedik Bertrand Facon, a londoni CSBF Ltd. egyik illetékese. Az ugyancsak londoni UBS Ltd. élelmiszer- és italszakértője, John Graham szerint Magy- gyarország a lehetőségek országa. Szerencsés módon, Budapest nem próbálta megakadályozni a sörgyárak külföldi tulajdonba való kerülését - írja a Reuter felmérése -, habár két gyár esetében a részvényeket még nem sikerült eladni: a Kőbányai és a Pannónia sörgyárról van szó. Talán e két esetben megtartják a gyárakat a belföldi beruházóknak - vélekedik a hírügynökség elemzője. A Nyugat Ausztria révén már sikeresen betört a magyar sörpiacra, hiszen a budapesti tőzsdén is szereplő martfűi sörgyár 70 százaléka, a soproninak pedig az 51 százaléka került az osztrák cégóriás a Brau- Union tulajdonába. A világ második legnagyobb sörgyára, a Heineken NV holland cég megvette a komáromi sörgyár 51 százalékát, a belgiumi magánsörgyár, az Inter- brew pedig a borsodi sörgyár 51 százalékát szerezte meg Néhány napja az Ottakringer a szlovákiai Sarissal kötött szerződést, amely szerint li- cenc alapján Szlovákiában az Ottakringer egyik sörmárkáját állítják majd elő. Szlovákia piacának nagy részét korábban a cseh sörök uralták. Csehországgal nehezebb üzletet komi, hiszen a sörére büszke nemzet kormánya még nem döntötte el, hogy beengedi-e vagy sem a külföldieket piacára. A világ legnagyobb sörgyártója, az amerikai Anheuser- Busch, a söreladási listák élén álló Budweiser előállítója megegyezésre készül a cseh kormánnyal. A csehországi Budvar ugyanis magának követeli a Budweiser névhasználati jogát. Úgy tűnik, hogy Prága engedélyezi majd a Budvar 30 százalékának külföldi privatizációját - ez pedig az amerikai sörgyár további európai terjeszkedéséhez vezethet majd. Cseh sajtóértesülések szerint a Pilsner Urquellt gyártó cégben a Heineken szerezhet majd részesedést. (Reuter)
