Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-15 / 159. szám (161. szám)

1993. június 15., kedd üj Dunäntült napló 7 Tőke és hatékony érdekvédelem kellene A politika maga alá gyűrte a mezőgazdaságot Az állattenyésztés beindításához is tőke kell Péntek este 7 órakor Főpapi mise a Széchenyi téren Újból Jézus Szentséges Szívének oltalmába ajánlják Pécs városát Szembetűnő a válság a me­zőgazdaságban. Az 1988-as év­hez képest 32 százalékkal csök­kent a termelés, a foglalkozta­tottak létszáma ennél is na­gyobb mértékben, 53 százalék­kal esett vissza. A munkanélkü­liek száma 160 ezer körül mo­zog, ugyanezen időszakban 200 milliárd forint körüli beruházás maradt el. A múlt évben társas vállalkozások vesztesége meg­haladta a 30 milliárd forintot, 300 ezer magántermelő ment tönkre. A költségvetés évente 10-20 milliárd forintot von el a termelőktől, ezzel lehetetlenné téve a fejlesztéseket. Ezek az „eredmények”, de milyen lehe­tőségek vannak a megoldására, egyáltalán mi okozta az ágazat válságát? Erről beszélgettünk dr. Tóth Tiborral, a JPTE egye­temei tanárával. Új növekedési pályára- Ezek nagyon súlyos tüne­tek, de mindehhez még hozzá lehet tenni, hogy több száz hek­tár a műveletlen terület, s ha csak 15 ezer forint hektáron­kénti elmaradt haszonnal szá­molunk, milliárdos a kár. Az ál­latállomány is jelentős mérték­ben, mintegy 30 százalékkal csökkent. Szóval nagy a baj.- Sokan viszont azon a véle­ményen vannak, hogy a válság nem az utóbbi három év ter­méke, sokkal régebbi keletű.- Ez így igaz. A múlt rend­szerben a rendkívül rossz haté­konysággal működő ipar ár­színvonalát politikai okokból tartották fenn, vagyis rendkívül magas volt az ipari ár, a mező- gazdaságé pedig alacsony. Hogy egyátalán működni tud­jon, céltámogatásokat kapott, de ezt nem tudta amortizálni, mert akkor növekeszik a költség, emelni kellett volna az árakat. Amikor a támogatás megszűnt, felhalmozás nem lévén, min­dent a fejlesztési alapból kellett megoldani. Ennek a következ­ménye volt aztán az, hogy az ál­lóeszközállomány nettó értéke 1989-90-re 30 százalék körül volt. Tehát a politikai rendszer- váltástól függetlenül is új növe­kedési pályára kellett volna állí­tani a mezőgazdaságot.-Ez az új növekedési pálya mit jelentett, milyen irányba in­dult volna el az agrárágazat?-Lehetett volna csak nagy­üzemeket, vagy ennek ellenté­teként csak kisüzemeket kiala­kítani. Egyik rosszabb, mint a másik? A nagyüzem rugalmat­lan, nem tud kihasználni min­den lehetőséget, termőföldi adottságot. A kisüzemmel meg az a baj, hogy óriási tőkebefek­tetést igényel, ez Magyarorszá­gon belátható időn belül nem áll rendelkezésre. A harmadik le­hetséges megoldást kellett volna választani: a vegyes üzemű gazdaságot. Zűrzavaros helyzet- De ha ez ilyen világos gaz­dasági elképzelés volt a rend­szerváltáskor, akkor miért nem valósították meg?-Amikor 1990 novemberé­ben öt párt képviselői összeül­tek a mezőgazdaság gondjainak számbavételére, a megállapodá­sok között már ott volt a kárpót­lás is. Abban jutottak közös ne­vezőre, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek földterületének egy jelentős részét nem gazda­ságos nagyüzemi módszerekkel megművelni, ezt kellett volna kiosztani kárpótlás gyanánt. A parasztok, akiknek elvették a földjét, így ismét földtulajdon­hoz juthattak, de a szövetkezeti tagságukat sem veszítették volna el. A szövetkezetnek át­adott kárpótlási jegyből lehetett volna fejleszteni, állóalapokat pótolni. Ez a kárpótlási ügy vi­szont valahol gellert kapott, mert minden szinten kárpótlásra került sor, amivel szemben nincs erkölcsi kifogásom, gaz­dasági viszont annál több, mert hiszen az értékpapírokért leg­többen földet akartak vásárolni, így kialakult egy zűrzavaros helyzet, bizonytalanná vált a tu­lajdonlás kérdése. Mondhatná erre bárki, mit számít, ki a föl­dtulajdonos, hiszen bérbe is le­het adni, így meg lehetne mű­vel tetni. A bérbe vevőnek vi­szont a termeléshez tőkére van szüksége, jelzálogot pedig csak tulajdonra adnak, aminek kö­vetkeztében nemigen kapkod­nának a bérletért. Megoldani a hitelezést-A jelenlegi helyzet adott­ság, a válság itt van a szemünk előtt. Milyen lehetőségek van­nak a megoldásra?- Mindenek előtt gyorsan be kellene fejezni a kárpótlási ügyeket. A szövetkezetek átala­kulása már befejeződött, békén kellene hagyni ezeket a gazda­ságokat, nem pedig újabb és újabb kiválási ötletekkel bi- zonytalanitani helyzetüket. A tulajdonbiztonság megterem­tése után sürgősen meg kellene oldani a termelés folyamatossá­gának megteremtéséhez szük­séges hitelezést is. Pénz van, hi­szen a költségvetésben 50 milli­árd áll rendelkezésre a mező- gazdaság támogatására. Ebből körülbelül elmegy 30 milliárd árkiegyenlítésre, 20 milliárdot pedig nem céltámogatásokra kellene fordítani, hanem megte­remteni belőle egy speciálisan mezőgazdaságra kidolgozott hi­telrendszer alapjait. Nagy szük­ség lenne egy jól működő ag­rárdiplomáciára, valamint a ha­tékony, az egységes fellépést biztosító érdekvédelemre.- Ráadásul még a föltörvény sem született meg, amely szabá­lyozná a tulajdonlás és a föld- használat mértékét.- Meglehetősen sok változat van forgalomban, valóban e két kérdés körül vannak még nagy viták. Mert mennyi lehet egy személy birtokában lévő földte­rület nagysága? Száz, kétszáz hektár, vagy esetleg ezer? Ne­kem az a véleményem, nem te­rületre kellene meghatározni, hanem aranykorona értékre. Bérletnél is meg kellene hatá­rozni a nagyságot, de nem has- raütéssel, hanem gazdaságos- sági számításokkal. A viták eb­ben a kérdésben általában poli­tikai színezetűek, sajnos azt kell mondanom, a politika most is maga alá gyűrte a gazdaságot. Nem a törvény a legsürgetőbb- Számítani lehet még az idén a törvény megszületésére?- Az országgyűlés napirend­jei között szerepel ennek meg­tárgyalása, de hogy a választá­sok előtti politikai csatározások miatt ténylegesen napirendre tűzik-e, abban már nem vagyok olyan biztos. Én viszont jobban szeretném, ha a mostani viszo­nyok között nem születne meg, hiszen a mezőgazdaság műkö­dőképességének megteremtésé­hez nem elengedhetetlenül szükséges a törvény léte, hiszen az ágazattal összefüggő szerve­zeti, tulajdonlási, gazdálkodási feltételeket más törvények már szabályozták. Olyan törvényt hozni, amelyikben sok a politi­kai töltet, egyszerűen nem ér­demes, mert több a kára, mint a haszna. B. G. Június 18-án, pénteken este 7 órakor a Széchenyi téren felállí­tott oltárnál emlékezünk meg városunk történelme kimagasló eseményének 50. évfordulójá­ról, amikor Dr. Esztergár Lajos, Pécs, szab. kir. város polgár- mestere a város egyházi és vi­lági elöljáróival egyetértve Jé­zus Szentséges Szívének oltal­mába ajánlotta Pécs városát. Tömör, mérvadó, sőt hivata­losnak is tekinthető washingtoni vélemény Magyarországról az, ami - szokásos nemzetközi formulával - egy magát meg nem nevező amerikai külügy- minisztériumi főtisztviselő nyi­latkozataként hangzott most el. Megtudhatjuk belőle, hogy mi­ként tekint ma ránk Washing­ton. Kiderül: olyan országként, amelyet elsősorban annak alap­ján ítél meg, „milyen programot képvisel”. Vagyis mintha már kevésbé számítana, hogy hon­nan jöttünk, s előtérbe kerül az, merre tartunk. Milyen szerepe lehet a jövő­ben e térségben Budapestnek? Az amerikai fővárosban félre­érthetetlenül érzékeltették, hogy a kelet-európai politikában nem kívánnak egyetlen országot sem előnybe részesíteni: sem Moszkvát, sem Budapestet, sem másokat. Miként vélekednek a térség országainak összefogásairól? Üdvözlik a hatékony regionális együttműködési formákat. Részleteiben is kifejtették, hogy „Washington helyesli és báto­rítja a visegrádi országok A sok évi átlagnál kevesebb csapadékot hozó tél és az év­század második legszárazabb tavaszát követően kiszáradt a ta­laj legfelső rétege, ami elsősor­ban a sekélyen gyökerező ga­bonafélék terméseredményeit csökkentheti jelentősen - hang­zott el az Országos Meteoroló­giai Szolgálat sajtótájékoztató­ján. Az októberi csapadéknak kö­szönhetően a talaj alsóbb réte­geiben még kedvező a vízellá­tás, így az időben kikelt kapás­növények egyelőre nincsenek veszélyben. A sok éve tartó szá­raz téli időjárás miatt azonban kialakult a mélyrétegi száraz­ság, aminek hatásait ma még nem lehet pontosan felmérni. Úgy tűnik az erdők, a fenyőfé­lék, a ciprusok, a tuják, a gyü­Hét órakor kezdődik a város papságával koncelebrált püs­pöki nagymise, amelyen a szentbeszédet dr. Hegyi László pápai prelátus mondja. A haj­dani felajánlást pedig dr. Rajczi Péter ny. tanár, Pécs M. J. Vá­ros Közgyűlésének képviselője újítja meg. Az ünnepségre tisztelettel meghívják Pécs minden lakóját. együttműködését”; úgy látják, hogy „főként gazdasági tekin­tetben hasznosnak ígérkezik a Kárpátok-Eurorégió kezdemé­nyezés is; sőt ésszerűnek tűnik, hogy „a nagyjából hasonló fej­lődési szintű államok, történel­mük pozitív hagyományaira építve, a KGST mesterséges ke­retei helyett igazi, sokrétű és demokratikus együttműködést keressenek”. Úgy tűnik, ezek­ben fejeződik ki összességében az, hogy „az amerikai politika célja az egész térség átalakítá­sának támogatása”. Ami pedig a kétoldalú kap­csolatokat illeti? Most megfo­galmazódott: Gore alelnök és Göncz Árpád washingtoni ta­lálkozója után a Fehér Ház tu­domására hozta az amerikai külügyminisztériumnak: az a tény, hogy Clinton elnök és he­lyettese „ilyen behatóan tárgyalt a térségből érkezett vezetőkkel, félre nem érthető jelzés a tárcá­nak”. Úgy tűnik, Washington a jövőben az eddiginél nagyobb érdeklődést fog tanúsítani a tér­ség és annak részeként Magyar- ország iránt. Vajon tudunk élni a lehetőséggel? Kocsis Tamás mölcsösök és a szőlő sínylik meg legjobban ezeket az esz­tendőket. Megnövekedett a nyári szmog veszélye is. A levegő­szennyezettség, a nagy meleg és a hosszantartó napsütés hatására fotokémiai szmog alakulhat ki, amelyben mérgező anyagok, többek között ózon keletkez­nek. A magas légkörben ezzel szemben másfél éve folyamato­san átlag alatti az ózon koncent­rációja és különös az is, hogy az ózonhiány a korábbi tapasztala­tokkal elleniében ezentúl nyá­ron is várható. Ennek a jelen­ségnek a nyári hónapok amúgy is megnövekedett ultraibolya­sugárzás többletét is figyelembe véve a biológiai következmé­nyeit orvosok, sugárbiológusok és meteorológusok vizsgálják. Sokan ismét földtulajdonhoz jutottak Hogyan néz minket Amerika? A második legszárazabb tavasz Ozonhiány Banán-hadjárat A németek legkedveltebb gyümölcse, a banán kilónkénti ára akár 0,50 márkával is emel­kedhet július 1-jétől, amikor életbe lép a latin-amerikai ba­nán importjára vonatkozó korlá­tozás -jelentette a dpa. A korlá­tozás következtében az EK tag­országai évente legfeljebb 2 millió tonnányit vásárolhatnak az olcsó és jó minőségű latin­amerikai banánból, az ezen fel­üli mennyiséget 170-200 száza­lékos büntetővám terheli. Az in­tézkedés célja, hogy előnyös helyzetbe hozza az EK saját ba­nántermelőit, így például Kré­tát, a Kanári-szigeteket, Madei­rát vagy Franciaország külbir- tokait, köztük a karib-tengeri Martinique-et. Német kereske­dők kétlik egyébként, hogy a kisebb és kevésbé eltartható EK-banán ízleni fog a német vevőknek. A nyugati sörgyárak kelet felé kacsintgatnak Vevőre vár még a Kőbányai és a Pannónia Növekvő érdeklődéssel pil- lantgatnak a nagy nyugati sör­gyárak a kelet-közép-európai piacok és sörmárkák felé. De egyre több keleti kormány sör­iparát nemzeti örökségként ke­zeli, aminek nem szabad ide­gen kezekbe kerülnie, így a pá­lyázó vásárlók egyre nagyobb része érezhet csalódottságot. A keleti piacok igen nehéz és szokatlan feladatok elé állít­ják a nyugati sörgyárakat. Az éves sörfogyasztás Csehor­szágban fejenként eléri a 150 litert (Lengyelországban ez alig 30 liter). Itt jó minőségű sört előállító kis sörfőzdék so­kasága működik. Erre a piacra igen nehéz betörni. Egy lon­doni szakértő szerint a külföl­diek nem is a helyi fogyasztás kielégítésére vásárolnak cseh sörfőzdéket, hanem az export- termelésre. Magyarországnak, ahol né­hány nagy sörgyár működik, nagy és egyre szélesedő belső sörpiaca van, ahol az éves fe­jenkénti sörfogyasztás mintegy 100 liter. Szakértők szerint Magyarország győzött a sör­ipari versengésben, amit két­ségkívül segített a vállakózás- barát környezet és a gazdasági törvények áttekinthetősége.- Magyarországon esély van arra, hogy igen nyereséges sörpiaccá váljon. Ez az ország a második Olaszország vagy Franciaország lehet - véleke­dik Bertrand Facon, a londoni CSBF Ltd. egyik illetékese. Az ugyancsak londoni UBS Ltd. élelmiszer- és italszakértője, John Graham szerint Magy- gyarország a lehetőségek or­szága. Szerencsés módon, Buda­pest nem próbálta megakadá­lyozni a sörgyárak külföldi tu­lajdonba való kerülését - írja a Reuter felmérése -, habár két gyár esetében a részvényeket még nem sikerült eladni: a Kő­bányai és a Pannónia sörgyár­ról van szó. Talán e két esetben megtartják a gyárakat a bel­földi beruházóknak - véleke­dik a hírügynökség elemzője. A Nyugat Ausztria révén már sikeresen betört a magyar sörpiacra, hiszen a budapesti tőzsdén is szereplő martfűi sörgyár 70 százaléka, a sopro­ninak pedig az 51 százaléka ke­rült az osztrák cégóriás a Brau- Union tulajdonába. A világ második legnagyobb sörgyára, a Heineken NV hol­land cég megvette a komáromi sörgyár 51 százalékát, a belgi­umi magánsörgyár, az Inter- brew pedig a borsodi sörgyár 51 százalékát szerezte meg Néhány napja az Ottakringer a szlovákiai Sarissal kötött szerződést, amely szerint li- cenc alapján Szlovákiában az Ottakringer egyik sörmárkáját állítják majd elő. Szlovákia pi­acának nagy részét korábban a cseh sörök uralták. Csehországgal nehezebb üz­letet komi, hiszen a sörére büszke nemzet kormánya még nem döntötte el, hogy been­gedi-e vagy sem a külföldieket piacára. A világ legnagyobb sörgyár­tója, az amerikai Anheuser- Busch, a söreladási listák élén álló Budweiser előállítója megegyezésre készül a cseh kormánnyal. A csehországi Budvar ugyanis magának kö­veteli a Budweiser névhaszná­lati jogát. Úgy tűnik, hogy Prága engedélyezi majd a Bud­var 30 százalékának külföldi privatizációját - ez pedig az amerikai sörgyár további euró­pai terjeszkedéséhez vezethet majd. Cseh sajtóértesülések szerint a Pilsner Urquellt gyártó cég­ben a Heineken szerezhet majd részesedést. (Reuter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom