Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-14 / 158. szám (160. szám)
1993. június 14., hétfő új Dunántúli napló 7 :k Vi :i I:) C) J :i í;y; > p > C K Jöhet-e Vük? Jön Vük! Ez a csatakiáltás néhány éve televíziónézőink ifjabb nemzedékét foglalkoztatta az emlékezetes filmsorozat kapcsán. Manapság a délszláv válság elemzői teszik fel a kérdést: mi történik Vuk-kal? Vük Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom s egyúttal a szerb demokratikus ellenzék vezéralakja, vizsgálati fogságban, súlyosan összeverve várja a bejelentett koncepciós pert, amelyben feleségével, Danicával együtt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló szervezkedéssel próbálják vádolni. Vük Draskovics, akinek keresztnevében nem a rókát, hanem a farkast örökítették meg, jó három évtizeden át volt a kommunista párt, majd a Kommunisták Szövetségének tagja, anélkül, hogy maga döntött volna be- illetve kilépéséről. a Hercegovinából származó partizán apa ugyanis nem sokkal azután, hogy fia megszületett, 1946 novemberében jelképesen bejegyeztette a párttagok sorába. Tanulmányai befejeztével újságíró lett, s a Tanjug, a jugoszláv távirati iroda kelet-afrikai tudósítójaként dolgozott. Hazatérve átnyergelt az irodalomra, s megírta a „Kések” című nagy visszhangot kiváltó regényét, amely arról szólt, miként mészárolták le a ma is vérző Hercegovinában a horvá- tok és a muzulmán bosnyákok a szerbeket. Nacionalizmussal vádolták és kizárták a pártból. A magas termetű, aszkéta külsejű, bozontos szakállú író ennek ellenére, vagy éppen ezért belevetette magát a politikába, s tanúságot tett kiváló szónoki, népvezéri képességeiről. Megalakította a Szerb Megújhodás Pártját, de az alig néhány hónap múlva a belső ellentétek miatt feloszlott, s Draskovicsot - akkor először - letartóztatták. A tiltakozó tömegmozgalom 1991-ben nemcsak kiszabadította, de annak hullámán létrejött az új ellenzéki mozgalom is. Főként a nagyvárosokban és a fiatalok közöt tett szert befolyásra, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy megnyerje Milosevics elnökkel szemben az amúgyis kedvezőtlen körülmények között lezajlott szerbiai választásokat. Szót emel a háború, de nem a nacionalista indulatok ellen, az albánok lakta Koszovói, az ottani rigómezei csata emlékét idézve, Szerbia Jeruzsálemének nevezi s egy újjászervezett Jugoszláv Királyságban képzelné el valamennyi szerb együttélését. Miközben tehát egyes fontos kérdésekben gyakorlatilag csaknem ugyanazon a hullámhosszon van, mint az általa megbíráltak, kemény ostoro- zója a hivatalos vezetésnek. „Már a hajdani Ottomán Bírálómban kiagyaltak egy szörnyű büntetést. A szultán ellenségeit összekötötték szorosan egy hullával s addig hagyták őket így, míg bele nem őrültek. Most a belgrádi rezsim az a holttest, melyhez odaláncolták a szerb népet...” - mondta s nem meglepő, ha a belgrádi hatalmasok bosszút esküdtek. Egy parlamenti verekedést, valamint a Szent Vid napjára meghirdetett békés demonstrációt (a rendőrség közbelépése nyomán nem végződhetett békésen) használták fel ürügyként a Draskovics házaspár letartóztatására. Lesz-e per vagy sem, jöhet-e ismét Vük, ez a belső erőviszonyoktól s a nemzetközi tiltakozástól függ. Áttörés? Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője áttörést remél az izraeli-arab tárgyalások küszöbön álló tizedik fordulójától, feltéve, hogy lehetővé teszik számára a Gáza-övezet és Ciszjordánia egy darabja feletti ellenőrzést. A Haarec című izraeli lapban pénteken megjelent interjúban a palesztin vezető nem jelölte meg pontosan, Ciszjordánia mely részére gondol. A palesztin autonómiáról elérendő izraeli-palesztin megállapodásnak a Gáza-övezetben történő érvényesítése hetek óta napirenden szerepel mindkét oldal politikusainak nyilatkozatai révén. Arafat követelését így támasztotta alá: „nem engedhetem meg magamnak, hogy azt mondhassák, Gázáért eladtam Ciszjordániát”. A csehek prioritása a Nyugat Koccintásra invitálja Borisz Jelcin elnök a 112 új tábornokot kinevezésük után pénteken a Nagy Kreml Palotában. Lucie Pilipová, a cseh külügyminisztérium szóvivője a Telegraf című prágai lapban elutasítóan nyilatkozott arról az ukrán elképzelésről, hogy hozzák létre „a kelet-közép-európai. térség biztonsági övezetét”. Pilipová szerint Prága megérti, hogy Ukrajna keresi a maga helyét Európában, de ezt a kijevi elgondolást nem tudja támogatni. A csehek prioritása ugyanis egyértelműen a Nyugat, és Prága nem akar részt- venni semmi olyasmiben, ami alternatívát jelenthetne az európai, illetve a transzatlanti biztonsági intézményekkel szemben. 25 évvel azután, hogy egy ETA fegyveres agyonlőtte az első spanyol rendőrt, a baszk szeparatista mozgalom „a padlón hever” - írja a Reuter brit hírügynökség. Egy közleményben, amelyet az ETA Egin című lapja közölt, a szervezet azt kérte, hogy tárgyalhasson az új spanyol kormánnyal, bárki is legyen a miniszterelnök. Az ETA gerillái 25 év alatt csaknem 800 embert öltek meg. - A konfliktus túl régóta tart már és be kell fejezni. Általános követelés, hogy tárgyalásos megegyezésre jussunk mondta Santi Val, az ETA Nemzeti Bizottságának tagja. Az ETA tárgyalni akar-Az ETA-t politikailag legyőzték és társadalmilag elszigetelték. Megegyezést kell keresni, tárgyalások útján - hangoztatta Mario Onaindia, aki az ETA harcos szárányának tagja volt. Spanyol és baszk politikusok egyaránt azt gondolják, olyan megoldást kell találni, hogy a gerillák letehessék a fegyvert, anélkül, hogy tekintélyveszteséget szenvednének. 1968. június 7-én lőtte le egy ETA gerilla az első rendőrt, San Sebastian mellett. A gyilkost később elfogták és kivégezték. Ez a terrorcselekmény volt az első abban a küzdelemben, amelynek célja egy független baszk állam megalakítása volt. A gerillák főleg spanyol biztonsági és politikai szereplőket öltek meg. A világ 1973-ban figyelt fel a mozgalomra, amikor egy gépkocsi alá helyezett bomba megölte Franco miniszterelnökét, Luis Carrero Blan- cot. Polgári személyeket is meggyilkoltak. Egy bomba például egy barcelonai élelmiszer piacon 22 ember halálát okozta 1987-ben. Újjászületett a demokrácia - jelentették a hírügynökségek, miután június 5-én Ramiro de Leon Carpiot választotta elnökké a quatemalai kongresszus. Az új elnök szerdán fogadta hazája Nobel-békedíjasát, Rigoberta Menchut. Az Opel lemeztelenítve áll a Volkswagen előtt Lopott-e Lopez? Egymilliárd hatszázötvenmillió forint szép summa. Átszámítva ekkora jövedelmet Ígért a Volkswagen Művek Jósé Ignacio Lopez de Arriortuának, az új termelési és beszerzési főnökének. A baszk származású menedzser formailag a harmadik ember lett a VW hierarchiájában, de Ferdinand Piech, a nagy gépkocsikonszem irányítója úgy nyilatkozott, hogy ő a legfontosabb személy. Lopez-t az európai ipar egyik legtehetségesebb menedzserének tartják, de úgy tűnik, hogy ennél sokkal többről van szó. Március 16-ig a nagy versenytársnál, az Opel-nél töltött be kiemelt, vezető állást s akkor igazolt át meglepetésszerűen a Volkswagenhez. Méghozzá nem egyedül és nem üres kézzel érkezett. Magával hozta (csábította) legközelebbi munkatársait s állítólag kémregényekbe illő jelenetek közepette mintegy tízezer oldalnyi dokumentáció másolatát vitte magával felbecsülhetetlen értékű hozományként. Többek között arról, mely forrásokból, milyen feltételek mellett, mennyiért szerzi be az Opel a kocsijaihoz szükséges hatvanezer alkatrészt, miként visszonyulnak az előállítási költségek az árakhoz; milyen új modellek kibocsájtását tervezik, általában hogyan képzelik el 2003-ig az Opel-stratégia fő irányait. Szakértők szerint ezzel az Opel lemeztelenítve állt a Volkswagen előtt s a kár, márkában kifejezve is milliárdos nagyságrendű. Hiszen két nagy riválisról van szó: nemzetközi viszonylatban az Opeleket gyártó General Motors vezet, Németországban viszont tavaly 813 ezer VW-t bocsájtottak piacra 575 ezer Opellel szemben. A GM szabályos ipari kémkedésről beszél s a darmstadti ügyészségnél „üzemi és üzleti titok elárulása” miatt kért vádemelést Lopez ellen. Észrevették, hogy az akcióról a VW nagy vezetési káosza után hivatalba lépő új vezérnek, Piech- nek is tudnia kellett. A per még várat magára, de annál többet találgatják, miért vállalt Lopez ilyen kockázatot, amely elmarasztalás esetén karrierjébe kerülhet? Akik ismerik, úgy vélik, nem elsősorban a sok pénz miatt. Hallatlanul dicsőségvágyó s azt reméli, hogy a hozzá hasonlóan gondolkodó s ugyancsak rendkívül dinamikus Piech-el együtt képesek lesznek majd megfékezni a japán exportof- fenzivát. A beavatottak szerint a gazdaságot csak úgródeszkának tekinti a politikához s úgy szeretne - minél előbb - visszavonulni az Ibériai-félszigetre, mint a Baszkföld legbefolyásoabb embere. A botrány új fejezete az autókirályok csúcstalálkozója, amelyet Erika Emmerich, a német autógyártók szövetségének elnöke hivott össze villájába, Bad Homburgba, a BMW, a Mercedes-Benz, a Bosch, az Opel és a VW képviselőinek részvételével. A konkurrencia vadnyugati módszerekkel vádolta a VW-t s az amerikai jég- hoki-liga játékoscsábításaihoz hasonlította a Lopez-ügyet. Mire Piech vállát vonogatta: „Uraim, ez a piacgazdaság ...” A délszláv térségben csaknem hárommillió hajléktalan van A menekültek Európája Ez a kisfiú Travnikból, Boszniából menekült 2000 gyermekkel, asszonnyal és öreggel együtt Horvátországba június 10-én, miután a muszlimok megtámadták a várost. Jóideje elhangzott már a borúlátó jövendölés, hogy a következő időszak a menekültek évszázada lesz. Az ENSZ legújabb adatai szerint a hivatalosan nyilvántartott menekültek száma egy esztendő alatt egymillióval növekedett s jelenleg tizenhét és félmillió. Ez több, mint hárommilliói új menekültet jelent, miután ebben az időszakban sikerült 1,8 millió afgánt és negyedmillió kambodzsait hazatelepíteni. Huszonnégymilliót tesz ki azok száma, akiket saját országukon belül kényszeritet- tek otthonuk elhagyására: Peruban hárommillió, Mozambik- ban és Angolában csaknem másfél-másfélmillió személyről van szó. Az okok között elsősorban a helyi összeütközések, a polgárháborús állapotok, az etnikai leszámolások, jogsértések szerepelnek, de nagyszámban vannak gazdasági menekültek is. Esetükben nehéz megállapítani, hogy csupán „a szomszéd rétje mindig zöldebb” csábítása érvényesül, vagy a természeti katasztrófák, pusztító aszályok s a teljes gazdasági leromlás következtében, puszta életük megmentéséért kénytelenek vándorbotot ragadni. Új jelenség a menekültek Európája. A menekült-probléma éveken át elsősorban a fejlődő világhoz, Afrika, Ázsia és La- tin-Amerika válságsújtotta területeihez kapcsolódott. Földrészünket nem sújtották a leginkább kiváltó okként szereplő helyi háborúk, akik pedig politikai vagy gazdasági okokból kényszerítőnek érezték volna a távozást - legalábbis kelet-nyugati viszonylatban - beleütköztek a határzárakba. A kilencvenes évtized kezdetével, a viszonyok kedvező és kedvezőtlen alakulásával párhuzamosan, alapvetően változott a helyzet: Nyugat Európa lett az elsőszámú befogadó térség. 1986-ban és 1987-ben gyakorlatilag még ugyanakkora volt a leghagyományosabb bevándorlási célországként számontartott Egyesült Államokba illetve a Nyugat-Európába érkezők száma. 1990-ben és 1991-ben Nyugat-Európa mintegy két és félmillió embert vett fel, míg az USA csupán ennek egyharma- dát, nyolcszázezret. Európa nyugati országaiba a legtöbben - hivatalosan 1,7 milliónyian - a volt Jugoszlávia s az egykori Szovjetunió válság- övezeteiből érkeztek. Sajnos számolni lehet az „utánpótlással” is, hiszen a délszláv térségben csaknem hárommillió hajléktalan van, akik ugyancsak a távozás gondolatával foglalkoznak. Am „a hajó megtelt”, Németországban 6,7, Franciaországban 3,6, Nagy-Britanniá- ban 1,9, Svájcban 1,4 millió külföldit tartanak nyilván, hogy csak a listavezetőkről szóljunk. A „számháború” főként azért éleződött ki, mert a recesszió következtében emelkedik a munkanélküliség. Annakidején az NSZK-ban egy bogárhátu Volkswagennel ajándékozták meg a gazdasági konjunktúra idején érkező kérmilliomodik vendégmunkást, ma viszont őket teszik meg minden baj forrásának. Döbbenetét keltettek a szélsőjobboldali akciók az 1,8 millióra tehető németországi török kolóniával szemben. S ez nem egyedülálló jelenség, az osztrák Haider-től a francia Le Pen-ig elég példája van az idegengyűlöletnek, a rasszizmusnak, nem beszélve a konti- nensszerte megnyilvánuló skin- head-jelenségről. A kormányok fellépnek ugyan a szélsőséges kilengések ellen, de - főként Németországban és Franciaországban - szigorú törvényekkel akarják útját állni az odavándorlásnak. Ezek a „visegrádi országokat” is érintik, hazánkból például nem akarják befogadni a menekülteket még akkor sem, ha azok eredetileg is német úticéllal indultak el. A legutolsó statisztikák 85 ezerre tették a Magyarországon levő menekültek számát, de ez a körülmények következtében tovább emelkedhet és rendkívüli terhet jelenthet.A menekültek százada megkezdődött. Réti Ervin
