Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-09 / 155. szám
1993. június 9., szerda üj Dunántúli napló 9 Beszélgetés dr. Kálmán Attilával, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárával Vidékfoarát törvény? Az iskolaszerkezetről, a közoktatás irányításáról, a nemzeti alaptan tervről, és a finanszírozásról, a világnézeti semlegességről kérdeztük dr. Kálmán Attilát, az NKM politikai államtitkárát.- Sokan a nyolcosztályos általános iskolát féltik a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoktól. Mások úgy vélekednek, hogy a tízosztályos alapiskola 9. és 10. osztálya a hátrányos helyzetű gyerekek gyűjtőhelye lesz. Indokoltak ezek az aggodalmak?- A nyolcosztályos iskolának sok előnye és sok hátránya van. Nevelési erő, hogy a leendő egyetemi tanár és a majdani segédmunkás nyolc évig együtt tanul. Nemzetközi felmérések szerint a magyar általános iskola értékét mutatják a biológiából, fizikából elért eredmények, előkelő helyen végeztek a gyerekek matematikából, kémiából, ének-zenéből és ám gyengének mutatkoztak olvasásból, olvasás-megértésből, fogalmazásból, érvelésből, idegen nyelv-tudásból.- Vannak-e fékek a törvény- tervezetben, amelyek meggátolják a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok aránytalanul magas számú elterjedését? dás, még nagyobb baj, ha túlzottan speciális szakmákra kényszerítünk idő előtt gyerekeket. A csődbe jutott ipari szakmunkásképző iskolák is szervezhetnek 9. és 10. osztályokat, ami után érettebb fiatalokkal kezőrzéssel. A szolgáltató és az ellenőrző funkciónak el kell különülnie egymástól! A pedagógiai intézetek szolgáltatnak, az iskolát közvetlenül segítik, a regionális oktatási központok pedig az irányítást segítő félórához 6 szabadon választott óra. A további szolgáltatások szakfeladatainak költségeiből háromtól huszonöt százalékot térít a szülő. A minisztérium terve, hogy 1995. január 1-jétől központi keretből fizessék a pedagógus- béreket és más dolgozók béreit a járulékaikkal együtt, az épület fűtése, világítása, felszerelése lenne a fenntartók dolga.- Mit jelent a sokat emlegetett világnézetileg semleges iskola?- Világnézetileg semleges iskola nincs, mert minden pedagógusnak van valamilyen világnézete. Mi a törvénytervezet 4. paragrafusának 2. bekezdésében azt fogalmaztuk meg: „Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami, illetve helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többelvű közvetítését.” Vagyis mindenki nyugodtan és szabadon megvall- hassa saját meggyőződését. Nemcsak tolerálni kell a más nézeteket, hanem respektálni is! A tizedik tanév után alapvizsgát kell majd tenni Fotó: Szundi 16 éves gimnazisták- Az egyik fék az, hogy korosztály szerint történik a finanszírozás. Egy 12 vagy 13 éves gyerek után ugyanannyi pénzt kap az önkormányzat, akár általános iskolában, akár gimnáziumban tanul, csak 14 éves kor után emelkedik a gimnáziumi fejkvóta. A másik fék: csak egyetemi végzettséggel taníthatnak a tanárok a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumokban is, sőt a 14 évesnél fiatalabb gyerekek oktatásához még külön képzettség is kell. Harmadik nehezítő körülmény: az iskola átszervezéséért nem kérhet plusz támogatást a fenntartó.-A lényegi vita a korai, illetve a késleltetett szelekcióról folyik. Melyik előnyösebb, melyik hátrányosabb?-A szelekció akkor antidemokratikus, ha a későbben érő, a hátrányosabb helyzetből induló gyerekeknek nincs lehetőségük arra, hogy utolérjék szerencsésebb társaikat. A demokrácia azt jelenti, hogy mindenki a képességeinek megfelelő úton és fokig jusson el az iskoláztatásban, és ne az anyagi, a családi körülmények vagy az ösz- szeköttetések szabják meg a pályát. A korai szelekciónál nagyobb veszély a korai szakosodődhet a gyakorlati képzés szélesebb ismeretkörre építő alapszakmákat oktatva.- Fontos kérdés az iskola- rendszer átjárhatósága. Mi biztosítja? Választható tantervek- Első fokon a nemzeti alaptanterv, aztán az egységes követelményrendszer a 4., a-6., a 8. és a 10. tanév után. A 10. tanév alapvizsgával zárul, amely nem lesz kötelező, áín megléte előnyt jelent. Egységessé kívánjuk tenni az érettségit is, amely pedig az egyetemi és a főiskolai továbbtanulást könnyítené meg. A NAT-ra, annak követelmény- rendszerére épülnek iskolatípusonként a kerettantervek, legalább három, hogy lehessen választani. A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a miniszter hagyja jóvá. Ezek alapján készülhetnek a helyi tantervek.-A regionális oktatási központokat sok és heves támadás érte. Vannak, akik a pedagógusok önállóságát és szabadságát féltik ezektől a szervezetektől.- Az állam kötelessége a közoktatási rendszer működtetése. Állítom: a pedagógusoknak soha akkora szabadságuk nem volt, mint most van és lesz ezután. Ám az önállóság nem áll szemben az utólagos ellenügyeletet gyakorolják. A ROK elsősorban nem a pedagógusokat, hanem az iskolákat felügyeli. Oda megy ki, ahol probléma van, nyilvános szakmai állásfoglalásával befolyásolja a döntéseket.- Hogyan történik az oktatás finanszírozása? A pedagógusok, bér szerint is, mikortól köz- alkalmazottak? Miért fizet a szülő'?-Kezdjük az utóbbival! Mindig mondtam, hogy az ország gazdasági helyzete valószínűleg nem engedi meg a közalkalmazotti bértáblázat 1994. január 1-én egy lépésben történő bevezetését. Ez nem egyszerű elhalasztást jelent, hanem azt, hogy valószínűleg több lépésben lesz, az utolsó lépést pedig emberi számítás szerint egy évvel később tesszük meg. Természetesen csak akkor, ha a Parlament módosítja a közalkalmazotti törvényt. Ámi pedig az ingyenességet illeti: ingyenes a nevelési és oktatási alapellátás az óvodában és az iskolában az érettségi vagy illetve az első szakma megszerzéséig. Az étkezésért, a tankönyvekért azonban, sajnos, fizetni kell. Az ingyenes kötelező óraszámhoz jön plusz húsz százalék ingyenes szolgáltatás. Tehát például heti 30 kötelező A kis iskolák pártján- Különbségek vannak fővárosi és vidéki, városi és falusi intézmények között. Mennyire vidékbarát az elfogadásra váró törvény?- Az új finanszírozási rendszerrel a kis iskolák jól fognak járni, hiszen a gyereklétszámtól függetlenül a bért az állam garantálni akarja. A kis iskolákat segíti az is, hogy a törvény megadja az osztály- és csoport-létszámhatárokat: nemzetiségi óvoda és iskola esetén az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámát 50 százalékkal, az ötezer állandó lakosnál kisebb településeken 25 százalékkal, az ezerötszáz állandó lakosnál kisebb településeken ugyancsak 50 százalékkal csökkenteni lehet. Ha az építésügyi szabványok alapján a gyerekek elhelyezésére szolgáló helyiségekben kevesebb növendék helyezhető el, mint az előírt átlaglétszám, az áltaglétszámot az elhelyezhető gyerekek száma határozza meg. Ä kormány kifejezetten kisiskolapárti, hiszen nem mindegy, hogy már a hatéves gyereknek is utaznia kell-e vagy csak a nagyobbaknak. A kis települések iskolaalapítási szándéka előnyt élvez a céltámogatási rendszerben is. Miksa Lajos Nyári szakmai , nyelvi, kézműves táborok Nyaranta több nevelési-oktatási intézmény szervez speciális napközis tábort az általános iskolás gyerekek számára. Az iskolák többnyire a saját tanulóikra számítanak, de vannak más lehetőségek is. Általánosságban elmondható, hogy a térítéses nyári napközik szakfelügyeletet adnak, és különféle irányított tevékenységükkel sokszorta többet jelentenek egy egyszerű gyermekmegőrzőnél. Az árban az étkezési költségek mellett az esetleges utazási és táborozási költségek is bennfoglaltatnak. Az „Idegennyelv és mozgás” nyári napközistáborba az előző évekhez hasonlóan nyelvet tanuló, alsótagozatos gyerekeket várnak angol és német nyelvi csoportokba. Az Apáczai Nevelési Központ művelődési háza által szervezett tábor június 21-től július 2-áig tart. A gyerekeknek napi háromszori étkezést biztosítanak. Délelőtt nyelvi foglalkozásokat tartanak és kirándulnak, délután sport és játék a program. Jelentkezni legkésőbb június 10-én még lehet. Nagy siker volt tavaly az óbányai kincskereső és indiántábor is, ahol a gyerekek nemcsak1 az indián kultúrával ismerkedhettek meg, hanem különféle kézműves foglalkozásokkal is: nemezeléssel, gyöngyfűzéssel, agyaedény- formálással. Sok városi gyerek akkor találkozott életében először közvetlen módon a természet jelenségeivel. 8-12 éves gyerekek számára hirdeti a tábort az ANK művelődési háza, június 21-27, 28 és július 4-e, valamint július 5-e és 11-e között. Napi 5 étkezést biztosítanak, a táborok bentlakásos rendszerűek. Az árból a testvérek 25 százalék kedvezményt kapnak. Részletfizetési lehetőség is van. Érdemes alaposan végigtanulmányozni a Szivárvány gyermekház ajánlatát is, ők egész nyárra több, mint 10-fajta napközit terveznek. Június 14-e és 15-e között német és angol nyelvi napközik lesznek, olyan gyerekeknek, akik már 1-2 éve tanulják a nyelvet. Az első turnusra már kellett jelentkezni, de ha lesz érdeklődés, június 28-a és július 9-e között is indítanak csoportot. Á „Természetbarátok és tü- kék” napközijébe Pécset és a környéket megismerni kívánó, természetet kedvelő 8-14 éveseket várnak. Július 5-e és 16 között újabb csoport is indulna. Június 10-éig lehet jelentkezni a kézműves napközibe, ez június 28-án kezdődik és július 9-éig tart, de lehet egyhetes bontásban is kérni a részvételt. 8 év az alsó korhatár. Lesz napközi, kézműves jellegű fog- 1 lalkozásokkal is, és július 5-étől 16-áig tart a „Kicsik angol napközije”. Ez a tábor azonban különlegesnek mondható, hiszen 5-8 éveseknek szánják. A személyiségfejlesztő speciális napközit a Gyermekház a Pozitív Álapítvánnyal közösen szervezi, egyhetes turnusokban, érdeklődni június 10-e és 15-e között lehet. Az ősszel iskolába készülőknek találták ki az „Elsős leszek” napközit, amely iránt július 10-éig lehet érdeklődni. A tábor maga augusztus 24-e és 31-e között zajlik majd. A téma az új közösségbe kerülés kommunikációs nehézségeinek feloldása, az iskolás szokások : játékos megismertetése. A személyiségfejlesztő napközit kimondottan a gátlásos, visszahúzódó, alsótagozatos gyermekek részére találták ki. Jelentkezni július 10-éig lehet még. H. I. Gy. A DOZSÓ a város egyik legnépszerűbb koncert terme Fotó: Szundi György Tíz százalék az élet? A pénzelvonás lehetséges tünetei a közművelődésben Mikor legutóbb, majd egy éve, beszéltem Kert Lászlóval, akkor az igazgató büszke volt, és bizakodott, hogy az általa vezetett, jó hírnévnek örvendő pécsi művelődési ház, a DO- ZSO, a változó és egyre nehezebb időkben is talpon tud maradni. Azaz, új szemlélet kialakításával, vállalkozással némileg önfenntartóvá tudott lenni. Persze, hogy valakinek el kell tartani az intézményt, az továbbra sem képezte vita tárgyát - és minden fillérnek meg kellett nézni a helyét, mert melyik „művház” dúskál manapság a pénzben? A lényeg az volt, hogy valahogy csak döcögött tovább a szekér. Történt azonban, hogy a pécsi városi közgyűlés hozott egy határozatot, mellyel szándékaik szerint az elmúlt éra elosztási rendszerén szerettek volna javítani. Azaz, minden kulturális és oktatási intézmény költségvetéséből visszatartottak 10 százalékot, amire pályázni kellett, mintha külön pénzalap lenne. A pályázatokat elbírálják, és lehet, hogy az adott intézmény nem kap egy vasat se, lehet, hogy visszakapja a 10 százalékát, de előfordulhat, hogy még ennél többet is juttatnak neki - mások kárára, vélhetik azok, akik hoppon maradtak. És itt ér vissza a kör a DO- ZSO-hoz, ugyanis ők pont ebbe a cipőbe léptek bele, és félő, hogy nem tudnak benne járni. Ennél a pontnál adom át a szót ismét Kert Lászlónak:-Nagyon súlyos helyzet elé állított minket ez a döntés, hogy nem kapjuk meg a maradék tíz százalékot, ami 2.6 millió forintot jelent. Sajnos, úgy látszik, a DOZSO nehéz sorsa továbbra sem, kerül el bennünket. Az köztudott, hogy a DOZSO-t, illetve elődjét, az 1952-ben alakult Városi Munkásotthont eredeti helyéről, az akkori Kossuth Lajos utcai volt Tiszti Kaszinóból (FÉK) először a Déryné utcába költöztették, majd onnan, a város központjából, 1982-ben szinte „száműzték” a mostani helyünkre. Egy művelődési központnak a város szívében lenne a helye - nekünk nagyon keményen meg kellett küzdeni azért, hogy a közönség kijöjjön ide a rendezvényeinkre. Ráadásul nem csak a Felső- vámház utcai főépületünkkel kell törődnünk, hanem hozzánk tartozik hat peremkerületi művelődési ház is, kettő Somo- gyon és egy-egy Vasason, Pata- cson, Nagyárpádon és Hirden. Ezeknek az intézményeknek önálló költségvetésük nincs, nekünk kell kigazdálkodni számukra a pénzt. Ez eddig se ment úgy, mint a karikacsapás, most meg aztán végképp.- Az a valaha emlegetett váltakozói, „önsegélyező” szellem odaveszett volna ?- Ennyi pénzt képtelenség előteremteni vállakózásból. Mi hiába tartanánk nyugati bálás- ruha-akciókat ebben a szociológiailag lepusztult környezetben, egyszerűen nincs vásárlóerő, tehát nincs bevételi forrás sem. Néhány éve gyakorlat már, hogy nyaranta kempinget rendezünk be, vettünk vaságyakat, laticelt, takarókat. De öt év alatt a felszerelés tönkrement, újat kellene venni, ami legalább 200 ezer forint. Miből? Pedig a bevételi tervünk így is 4 millió forintot céloz meg.- Milyen, a közönség által is észlelhető tünetei lesznek a pénzelvonásnak?- Fájó szívvel mondom ki, de úgy tűnik, az említett peremkerületi kultúrházakat be kell zárjuk. És az is valószínű, hogy egy sereg olyan tevékenységet abban kell hagyjunk, amit ebben a városban a DOZSO csinált, erre az intézményre volt jellemző - és hadd higgyem, mert a visszajelzések ezt mutatták, hogy jól csináltuk. Mondjanak akármit, szerintem még sokáig szükség lesz ilyen „pártállami maradványokra”, mint egy kultúrház, mert kell legyen egy közösségi tér, ahol elérhető áron kultúrához, csoportos foglalkozásokhoz juthatnak az emberek. Mi sem jellemzőbb - és ezt nem hencegésből, igazolásként mondom -, mint hogy itt alakult meg a pécsi FIDESz, s a Keresztény Ifjak Szövetsége is nálunk tartotta összejöveteleit. Sokan mondják, nyugati példákra hivatkozva, hogy hasonló kultúrintézményeket az önként szerveződő civil egyesületeknek kellene eltartaniuk. Sajnos, nálunk ilyenek még nincsenek, s ha tetszik, ha nem, addig az államnak kell gondoskodnia róluk. Persze, ha nem tetszik neki, akkor valami, ami eddig mégiscsak létezett, menthetetlenül tönkre fog menni. M. K. Dzsakartai példa- Az utcai hirdetésekben idegen nyelvű feliratokat használó cégeket júliustól pénzbüntetéssel sújtják, vezetőiket pedig börtönbe záiják - adta hírül a Jakarta Post című indonéz napilap. - Az intézkedéssel fokozni kívántuk a polgárok saját nyelvük iránti megbecsülését - mondta az egyik dzsakartai elöljáró. Idegen nyelvből vett szavakat a rendelkezés életbe lépése, július 7-e után is fel lehet tüntetni a hirdetőtáblákon, de csak az indonéz elnevezés alatt és kisebb betűkkel. Az újság szerint a Kentucky Fried Chickent például ezentúl a sült csirke indonéz nevén, Goreng Ayamként lehet csak reklámozni. 1 ( I í
