Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-09 / 155. szám

10 üj Dunántúlt napló 1993. június 9., szerda Az tJj DN politikai vitafóruma Van más, van jobb, van biztosabb Kormányváltozásokat is túlélő oktatási törvényre lenne szükség Erős partnerek Egy országban, ahol olyan súlyosak a gondok, mint ma Magyarországon, a választók azt várják el, hogy a szavaza­tukra számot tartó párt az ő gondjaikra figyeljen oda, az ő kérdéseikre tudjon felelni, az ő érdekeiket tudja képviselni tel­jes erőbedobással. A Szabad Demokraták Szövetsége bebi­zonyította, hogy több mint fél év óta maga mögött hagyta ko­rábbi belső konfliktusait, ener­giáit, nem a belső harcokra for­dítja. Az SZDSZ az ellenségeit nem személyek vagy ideológiák közt keresi, hanem a munkanél­küliség, a ország gazdasági helyzete miatti infláció, a nö­vekvő bűnözés, a félelem és a bizonytalanság területén. A szabaddemokraták a legfonto­sabb célnak azt tartják, hogy ezek ellen harcoljanak, hogy ezek ellen érjenek el eredményt. Azonnali jólétet természete­Elkönyvelte első választási sikerét a Köztársaság Párt. Az Agrárszövetséggel megkötött paktum után vonzónak találta­tott a választók szemében Nagy Tamás személye és a köztársa- ságpárti-agrárszövetségi prog­ram. Most már a soron követ­kező „nagy választásra” készül­nek.- Hogyan? - kérdeztük Palo­tás Jánost, a párt elnökét.- Nemcsak az országnak, ha­nem a politikai pártoknak is korszerűsödniük kell. A máso­dik évezred küszöbén másként kell viszonyulni a politikához, mint mondjuk ötven évvel ez­előtt tették. Szerintünk nem egyfajta ideológiai alapállásnak kell meghatároznia a pártok ar­culatát, hanem a programjukban kell választékot kínálniuk a szavazóknak. Mi azt valljuk, hogy a világnézet mindenkinek a legbensőbb magánügye, az ál­lamhatalomnak nem az a fel­adata, hogy megmondja a pol­gárainak, melyik világnézet a legjobb, melyiket szabad ter­jeszteni, melyiket nem. Az ez­redfordulóra sokféle világné­zetű emberek szabad társadal­mát kell megteremteni.- Csak ennyiben különböz­nének a régi pártok a korsze­rűbbektől?- És persze a programjaik­ban. Minden pártnak egy-egy olyan tervezettel kellene kiruk­kolnia a választásokra, amely­ből a szavazók világosan meg­érthetik a céljaikat. Milyen vál­tozásokat kínálnak, mit valósí­tanának meg, ha hatalomra ke­rülnek és mit nem. Milyen gaz­dasági, kulturális feladatokat tűznek ki maguk elé. Ebben az esetben nincs szükség alapszer­vezetekre, „szerződött” tömeg­sen az SZDSZ nem tud ígérni mindazoknak, akik úgy érzik, hogy a gazdaság annál is siral­masabb állapotban van, mint ahogy a kommunisták hagyták, akiknek ismerős a pártklientúra gazdasági posztokkal való ju­talmazása, az információk tit­kosítása, az ideológiai nyomu­lás. ígérni tudja viszont az SZDSZ, hogy a rendelkezésre álló forrásokat jobban, hatéko­nyabban használja fel. Ahogy az SZDSZ által kezdeményezett „négy igenes” népszavazással sikerült a pártszervezeteket el­távolítani a munkahelyekről, szeretnénk ugyanezt a pártpoli­tizálással is megtenni. Az or­szág gazdasági helyzete csak akkor tud javulni, ha a munka­helyeken nem politizálni fog­nak, hanem dolgozni. Ha a ve­zetőket nem pártállásuk, hanem szakértelmük alapján választják ki. bázisra, hiszen a program bizto­sítja mindezt.- Hogyan jutnak el a válasz­tókhoz?- Az országban jelenleg 176 választási körzet van, mi ezek­nek a székhelyein szervezzük majd meg a választási irodáin­kat, ahonnan a körzethez tar­tozó mintegy 60 ezer választó- polgár már elérhetővé válik. Minden irodában lesz egy füg­getlenített titkár, az ő munkáját segítik majd azok a pedagógu­sok, iparosok, vállalkozók, or­vosok, akik ismerik és szívesen teijesztik az elveinket. Egyelőre csak a magam választási körze­téből tudtam konkrét tapasztala­tokat gyűjteni. Nálunk mintegy 200 pedagógus él, ha a hívá­sunkra ötvenen eljönnek a ren­dezvényeinkre, máris sikeres­nek mondhatók a fórumaink.- A választási irodákban párttagok dolgoznak majd?-Nem feltétlenül. Pártalkal­mazottak lesznek. De minden­hová beosztunk 3-4 rezidenst, akik az ankétokat szervezik majd. Ők valószínűleg a pártta­gok közül kerülnek ki, ők tobo­rozzák majd a támogatóinkat, akik azon kívül, hogy elfogad­ják a programunkat, talán meg­bízatásokat is szívesen vállal­nak majd. Szerintem az ő sora­ikból kerülnek majd ki az ön- kormányzati választásokon in­dított jelöltjeink, szakértőink, előadóink, s később a tagjaink is.- Jelenleg hány irodájuk mű­ködik már?- Eddig húsz helyen nyitot­tunk irodát, további hatvan a közeljövőben nyílik meg. Úgy gondoljuk, hogy késő őszre minden választókörzetben jelen lehetünk. (koós) Az SZDSZ olyan viszonyo­kat akar, ahol garanciák vannak a nemzeti intézmények a Jegy­bank, a Számvevőszék, a Va­gyonügynökség és a közszolgá­lati médiumok függetlenségé­nek, párttalanságának védel­mére. Nyilvánosságot kíván biztosítani a privatizációs fo­lyamatoknak, hogy a korrupció elkerülhető legyen. A szabad- demokraták ellene vannak az újra bevezetett „békekölcsön­nek”, annak a módszernek, hogy azt sugallhatják állami vállalatok, bankok vezetőinek, hogy békén hagyják őket, ha „önként” fizetnek százmilliókat a kormánypárt alapítványi számláira, lapjainak fenntartá­sára. A hatékonyan működő mun­kahelyeket viszont a kormány­nak védelmeznie kell. Vonzó feltételeket kell kialakítani a külföldi és hazai befektetők A Független Kisgazda-, Föl­dmunkás- és Polgári Párt Or­szágos Elnöksége június 2-án ülést tartott és foglalkozott a Független Kisgazdapárttal el­lenséges sajtótermékekkel. A párt elnöksége megdöbbe­nésének ad hangot amiatt, hogy a pártból súlyos pártellenes ma­gatartása miatt kizárt Bakos Ist­ván, Szabó Csaba Attila és má­sok olyan látszatot igyekeznek kelteni, mintha joguk lenne a Kisgazdapárt nevében eljárni. Az Országos Elnökség a Független Kisgazdapárt tagjai­nak és szimpatizánsainak, va­lamint az ország közvélemé­nyének figyelmét ráirányítja a miniszterelnök úr legutóbbi te­levíziós interjújára, ahol a kor­mányfő a Kisgazdapárt bel- ügyeibe beavatkozva ún. „kis­gazda szövetség” létrehozását A Baranya megyében megje­lenő „Hétvégi Hirdető” május 29-i számában a DDGÁZ Rt. megjelentetett egy tájékoztatót, mely szerint a gázfogyasztók érdekében ellenőrzik a készülé­keket. Végre! Eddig azt hittük, hogy ezek az ellenőrzések első­sorban a szolgáltató vállalat ér­dekében történnek (lásd árbevé­tel). De nem! A fogyasztókról van szó. Eddig is csak az Ő ér­dekeit szolgálták. Milyen szép lett volna: Csak hát nem így történt. Sőt, aki a telefonkönyvben keresi a Gáz­müveket, könnyen megtalálja, ha Prímagázt keresi. Ez sem jött össze. Na, de mi a helyzet a mérők­kel? Hát ugye a DDGÁZ Rt. tu­dott, hogy Magyarországon fektessenek be, ezzel is új mun­kahelyeket teremtsenek, és sta­bilizálódjon az ország gazda­sági helyzete. A jelenlegi gaz­daságpolitikai cikk-cakkok bi­zonytalanságot keltenek és lehe­tetlenné teszik a hosszútávú gazdasági tervezést. Romlik a közbizalom, a közbiztonság. Magyarországon a gazdasági átalakulásnak nem a „harmadik utas”, hanem a „keleties”, a balkáni modellje kezd kiala­kulni. Ezzel szemben nyugod­tan állítható az SZDSZ küldött- gyűlésének központi gondolata,' „van más, van jobb, van bizto­sabb”. Az SZDSZ szakértők által készített (gazdaság-, külügyi, agrár-, önkormányzati, egész­ségpolitikai) téziseket a későb­biekben szeretnénk ismertetni. P. Baracs Nóra pécsi ügyvivő szorgalmazta. A miniszterelnök úr megengedhetetlen nyilatko­zatával szemben az Országos Elnökség nyomatékkai utal arra, hogy a Független Kisgaz­dapárt az ország legegysége­sebb, legnagyobb taglétszámú, legtöbb helyi szervezettel ren­delkező pártja. A szétesőben lévő, pártállami módszerekkel operáló fórumista vezetés hiába kísérli meg a Független Kisgaz­dapárt egységét lakáj kormány- tényezőkkel és az őket kiszol­gáló kétes elemekkel megbon­tani, ez a kísérlet éppúgy ered­ménytelen lesz, mint amilyen volt a Független Kisgazdapárt elleni fegyveres, ávós támadás is. Dr. Torgyán József a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos elnöke lajdonában van. Nosza, ellen­őrizze! Célszerű akkor, amikor leolvassa az órákat. Akkor le is plombálhatja. Akár minden le­olvasáskor, persze a saját költ­ségén. A gázkészüléket ne ellen­őrizze, hanem javítsa, ha a fo­gyasztó hívja, és akkor jöjjön gyorsan és akkor akár ellen­őrizheti a készüléket is. Egyéb­ként ha nem hívják, ne jöjjön. Szerződést is egyszer kell kötni, többször nem. Jó lesz az 100 évig is. Kedves Gázmű Rt! Milyen jogszabály alapján fog ellenőr­zési díjat számolni? Ezt kellett volna megírni a tájékoztatóban. Kereszténydemokrata Néppárt Noha az elmúlt három év alatt a közoktatási törvény számtalan tervezete látott napvi­lágot, a hosszú idő, valamint a vele kapcsolatos szakmai és lai­kus viták tömege sem érlelt ki egy, az érintettek számára elfo­gadható változatot. Hogy a pe­dagógusok, szülők, diákszerve­zetek elégedetlenek, azt egyre több, a törvénytervezettel kap­csolatban rendezett fórumon - Pécsett például Sáska Géza, a Fidesz oktatási kabinetjének tagja nevével fémjelzett ren­dezvényen - nyilvánítják ki, s a tanárok közalkalmazotti bér­emelésük újabb elodázása miatt az eddigieknél erősebb eszköz­ként nemcsak utcára vonulásu­kat, de sztrájkot is kilátásba he­lyeztek. A közoktatási törvény ezen változatát az ellenzéki pár­tok is egybehangzóan utasítják el. A Fidesz helytelennek tartja, hogy a pártok az érintett intéz­mények, az iskolák, óvodák fa­lai közé vigyék be törvénnyel kapcsolatos elképzeléseiket - például politikai anyagok eljut­tatását részükre -, ehelyett in­kább a pedagógusoknak a pár­tok programja iránti érdeklődé­sét gondolja előrevivőnek. (A szakmai szervezetekkel folyta­tott megbeszélések eredménye­ként kialakult, a Fidesz áprilisi kongresszusán elfogadott okta­táspolitikai elképzeléseit a Köznevelés május 21-i és 28-i számában tették közzé.) De mit is tart a törvényterve­zet legsúlyosabb problémáinak a Fidesz? Mindenekelőtt a ja­vaslatból kirajzolódó, a magán- oktatásra is kiterjedő állami monopólium kialakítását, s hogy a kötelező egységes isko­láztatás felső határát a jelenlegi 14 éves korról 10 évre hozzák Az MDF Mohácsi Szerveze­tének vezetősége megtárgyalta a párt belső helyzetét. Egyértelműen kiállunk An­tall József miniszterelnök és pártelnök politikája mellett. El­ítélünk minden pártszakadásra irányuló törekvést, úgy ítéljük meg, hogy a belső ellentétet szító politikusok nemcsak az MDF, hanem az ország érdekei ellen is cselekszenek. A széthú­zás kétoldalról vágja a pártot. A liberális oldalnak szomorú vív­mánya, hogy Csurka István Táj-Kép Alig Ifét hónappal azután, hogy megjelent a Hajdú-Bihari Napló Táj-Kép című regionális melléklete is, felavatták Hajdú­előre, ami társadalompolitikai problémákon túl a vidéki Ma­gyarország hátrányos helyzetét is növelné. A benyújtott elkép­zelésben nem tisztázott to­vábbra sem a világnézetileg semleges oktatás garantálása, hiszen a javaslat szerint az óvo­dai foglalkozás keretei között vallásos nevelés is folyhat, s az önkormányzati iskolákban is az órák között szerepelhet a hitok­tatás. Veszélyes továbbá a pénzügyi kérdések tisztázatlan­sága, hiányoznak a pontos szá­mítások a tervezett változtatá­sok költségéről és a költségeket előteremtő forrásokról. Mindezekkel szemben a fia­tal demokraták javasolják az ér­dekegyeztetés erős rendszeré­nek kialakítását, kiegyensúlyo­zott oktatáspolitikát, ahol önálló és komoly súlyú partnerek az érintettek: a diákok, a szülők, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek és a szakszerveze­tek. Fontosnak tartják a nyolc- osztályos általános iskolai rend­szer fő szabályként való megtar­tását, más alternatív iskolamo­dellek fontosságának elisme­rése mellett. Kiemelik az ön- kormányzatok ellátási, felelős­ségi, tulajdonosi szerepkörének bővítését, az erős szakmai el­lenőrzés kiépítését, a különböző jogköröket összekeverő regio­nális oktatási központok meg­szüntetését. Az alkotmánybíró­sági döntésnek megfelelően tá­mogatják az egyházi iskolák lét­rejöttének és a vallásos nevelés kialakításának elősegítését, az önkormányzati iskoláknál vi­szont a világnézetileg semleges oktatás megteremtését. S mindenekelőtt: az új közok­tatási törvény működését garan­táló pénzügyi források megjelö­lését. Kőhalmi Andrea csoportját leválasztotta, elide­genítette a centrumtól. A nem­zeti érzés mindannyiunkban őszinte hazaszeretetben nyilvá­nul meg. A sovinizmusnak minden formáját elutasítjuk. Örömmel hallgattuk Antall József május 31-i TV-nyilatko- zatát, és szükségesnek tarta­nánk, hogy minden hónapban legalább egyszer az ország nyilvánossága előtt ismertesse hazánk helyzetét. A Magyar Demokrata Fórum Mohácsi Szervezete nánáson a megyei lap első regi­onális szerkesztőségét. A fő lap mellett egyidejűleg három „Táj-Kép”-et jelentetnek meg. A régióközpontok: Debrecen, Hajdúnánás és Berettyóújfalu. Palotáséknál csak a választásra figyelnek A világnézet - magánügy „A legegységesebb párt” Kisgazda Szövetség? Legfontosabb a biztonság! Kiállunk a pártelnök mellett Zacsek és Szilasy amerikai körúton Élesen bírálja a kormányt amerikai előadókörútján Zacsek Gyula és Szilasy György, az MDF két képviselője, akiktől pártjuk elhatárolta magát. A képviselők Pongrátz Ger­gely, az 56-os világszövetség elnöke társaságában, a szövet­ség amerikai szervezeteinek vendégeként elsőnek New Yorkban, majd New Bruns- wickben tartottak előadást, és háromhetes útjukon ellátogat­nak két floridai városba, majd a tervek szerint Bostonba, Cleve- landba, Kaliforniába, Phoe- nixbe és Washingtonba. A két képviselő igen éles hangon támadta a kormányt, főként a privatizáció mikéntje és a magyar-ukrán alapszerző­dés miatt. Szilasy szerint a szer­ződéssel a kormány olyan hibát vétett, amely hazaárulásnak is tekinthető és a külügyminiszter hazudott, amikor a szerződés fontosságáról beszélt. A képvi­selő egyébként elmondta, hogy „Magyar Egyeztető Testületet” alakítottak, Bánkuty Géza, flo­ridai magyar üzletember kez­deményezésére. A testület el­nökségében Bánkuty és más amerikai magyarok mellett he­lyet kapott Kunszabó Ferenc, Király B. Izabella, Nagy László. A cél, hogy a választá­sok előtt minden képviselőjelöl­tet megvizsgáljanak és támo­gassák a keresztény-nemzeti je­lölteket, bármely párt színeiben- indulnak is, hiszen a nagy erő­próba - úgymond - a keresz­tény-nemzeti erők és a volt kommunista, kozmopolita-libe­rális erők között lesz. A magyar agrárgazdaság két fekete éve. Ugyanis az elmúlt évtizedekben az 1992. évi zu­hanásszerű mezőgazdasági termelésvisszaeséshez hasonló mélypont csak egy évben volt, 1952-ben, az erőszakolt kollek­tivizálás idején. A mezőgazdaság bruttó ter­melése 1992-ben 23 %-kal csökkent, ezen belül a csökke­nés a növénytermelésnél 26%-os, az állattenyésztésnél 20%-os. A bruttó termelés súlyos csökkenését szenvedte el az élelmiszeripar is. Az előző év­hez képest 12%-kal volt ki­sebb, ezen belül a tartósító ipar 26%-kal, a húsipar 21 %-kal esett vissza! Az 1993-as évre a GKI Gazdaságkutató Intézet Rt. prognózisa szerint javulhat 1-2%-kal a növénytermelés 1952., 1992. eredménye - szerintem ez már aligha várható az eddigi aszály miatt - és biztosra vehető, hogy az állattenyésztés ered­ménye 10%-ot meghaladó mértékben romlik. Összessé­gében a mezőgazdaság bruttó termelése 4-5%-kal csökken­het 1993-ban. Még ennél is na­gyobb arányú visszaesésre le­het számítani az élelmiszer- iparban. Most 1993 nyárelőn még nyomait sem látni, hogy az ag­rárgazdaság a válságos hely­zetből megkezdte volna a kilá­balását, sőt... Inkább állítható az, hogy egy nagyon kedvező időjáráson kívül - aminek esé­lye máris szertefoszlott az ed­digi aszállyal - egyetlen egy tényező sem szól amellett, hogy beindulhatna a növeke­dés. Katasztrófában csökkent a műtrágyafelhasználás - ép­pen a 30 évvel ezelőtt ható­anyag-felhasználásnál tartunk, - visszaesett a növényvédő- szerfelhasználás, a beruházá­sok 20%-os csak az 1980-as évhez képest, a szarvasmarha állomány alacsonyabb, mint az ötvenes években, a sertés és juhállomány az ötvenes évek szintjén áll, folytatódik a szö­vetkezetek csődeljárása és fel­számolása, és hasonló a ten­dencia az élelmiszeriparban is. A munkanélküliséggel nőni fog a kényszergazdálkodók száma, az azonban nem fog változtatni az ágazat helyzetén. Rontja a pozíciót az is, hogy az agárgazdaság teljesítmény­növekedésének nem csak pi­aci-keresleti, hanem jelentős kínálati korlátái is vannak már. Jelentős export-csökkenés­sel kell számolni - az NGKM ezt már felismerte, ugyan elég későn - azzal azonban aligha kell kalkulálni, hogy a belföldi ellátás csorbát szenvedne, lega­lábbis nagy általánosságban, mert az évek óta politikai célo­kat megvalósító agrárpolitika minden károkozása ellenére a leromlott agrár-szféra annyit fog termelni porba sújtva is, amennyi a hazai ellátáshoz szükséges. , Valószínű, hogy az ez évi tényszámok ismerete után majd az 1952., 1992. után fel­kerülhet a címbe az 1993 is ... Buzássy Lajos Agrárszövetség K \ 4 Jk 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom