Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-26 / 142. szám

1993. május 26., szerda uj Dunántúli napló 9 Alapítvány a természetért A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportja alapítványt hozott létre a megye természeti értékeinek megóvása és fenntartása ér- dekében. A Baranya Termé­szeti Értékeiért Alapítvány célkitűzései köztöt szerepel minden olyan törekvés tá­mogatása, amely megyénk természeti képének megőr­zését, fejlesztését irányozza elő. Legfontosabb céljaink:- Baranya természeti terü­letein az onkológiai egyen­súly fenntartását szolgáló szellemi és gyakorlati tevé­kenység ösztönzése,- a megye természeti képe szempontjából fontos és veszélyeztetett területek megvásárlása és fenntartása,-élőhely védelmi progra­mok támogatása (ártéri erdő, kis viz, európai jelentőségű madárlelőhely, stb.),- egyes veszélyeztetett növény- és állatfajok gya­korlati védelme (kosborok, fokozottan védett madárfa­jok, stb.),- a természetvédelmi ne­velést elősegítő oktatási programok támogatása (szakkörök, táborok, oktató­központi tevékenység),- természetkímélő turiz­mus támogatása. Kérünk minden termé­szetszerető baranyai állam­polgárt, gazdálkodó szerve­zetet, hogy támogasa célki­tűzéseinket. Az alapítvány dologi és pénzbeni felajánlá­sokat egyaránt elfogad. A támogatások az adóalapból levonhatók. Az alapítvány 581-012495-5. sz. számláját az OTP. Rt. Baranya megyei Igazgatósága kezeli (7621 Pécs, Rákóczi u. 44. 249-98006). A működéssel kapcsoaltos részletek felől az MME. irodán lehet érdek­lődni (Pécs, Felsőmalom u. 22.). A hétfői fogadó napo­kon 10-18 óra között. Bank László kuratóriumi titkár Fiúkórus A Regensburger Domspatzen világhírű fiúkórus május 31 -e és június 6-a között magyarországi hangversenykörúton vesz részt. Június 1-jén 20 órakor a buda­vári Mátyás templomban, 2-án 18 órakor a Szent István Bazili­kában, 3-án és 4-én Miskolcon lépnek fel. Majd Egerben és Fertődön vendégszerepeinek. Alkalmazkodni az új igényekhez Nyelvtanulás már óvodás kortól - Minden hétvégén túrázni viszik a gyerekeket Figyelemreméltó az a gon­doskodás, ami körülveszi a gye­rekeket az Istenkúti Általános Művelődési Központban. Az intézményben óvoda, is­kola, művelődési ház és speciá­lis szakiskola működik együtt. Az óvodások szorongás nélkül lépnek az iskolába, hiszen isme­rik a tanítókat. A művelődési házban szakkörök között válo­gathatnak a gyerekek, gyermek­színházi előadásokat, bábszín­házát és filmvetítéseket szer­veznek számukra. Az igazgató, Takács Mihály friss lendületet, új terveket, el­képzeléseket hozott a régi épü­let falai közé. Támogat minden olyan kezdeményezést, amely a gyerekek érdekeit szolgálja, gyakorlati ismereteket nyújt. A nyelvoktatásnak fontos szerepet szán, fejlesztésre nagy súlyt fektet. Már az óvodában ismerkednek a kicsik a német és az angol nyelvvel. A jövendő első osztályosok számára bővül a kínálat. Á német, angol, olasz, horvát és orosz közül választ­hatnak a szülők. A feltételek mindegyik nyelv tanításához megvnnak. Kis csoportokban folyik az oktatás, igény szerint emelt óraszámban is. A követ­kező tanévben induló ötödik osztályban akár a hét minden napján lesz németóra. Ebben az évfolyamban van lehetőség arra is, hogy második idegen nyelvet válasszon a gyerek. A számítástechnikával is már óvodás korban ismerkednek a kicsik, s ezt első osztályban folytatják. Biztató kísérlet indult az is­Számításteehnikával ismerkednek az elsősök kólában a gyerekek szóbeli kife­jezőkészségének, olvasási és helyesírási készségének javítása érdekében. Az 5. osztályban ta­nítók valamennyien ennek a célnak az érdekében tevékeny­kednek. Nemcsak egymással konzultálnak rendszeresen, ha­nem a szülőkkel is, akik szíve­sen együttműködnek, hiszen az eredmények máris mutatkoz­nak. Tervezik, hogy ezentúl 4. osztálytól minden évben beve­zetik ezt a módszert.- Maximálisan alkalmazko­dunk a szülők elvárásaihoz, és a felmerülő új igényekhez is - mondja az igazgató. - A minő­ségi munkát tartom a legfonto­sabbnak. Minél több meghirde­Strasser Péter vezeti a természetbarát szakkört Fotó: Löffler Gábor tett tanulmányi versenyre és pá­lyázatra szeretnénk benevezni, de emellett háziversenyeket is szervezünk. Ugyanilyen .szellemben dol­goznak az intézmény nevelői is.-A fejlesztés a nehezendő anyagi lehetőségek miatt egyre komolyabb gondokat jelent - mondja Bakó Ferencné, az ÁMK igazgatóhelyettese. - A közelmúltban elkészült a tető- szigetelés, és vezetékes vízhá­lózatra csatlakozott az intéz­mény. Az önkormányzattól ígé­retünk van arra, hogy a csator­názást és a gázfűtésre való átté­rést biztosítják. Mivel az épületegyüttes a hegy lábánál, gyönyörű környe­zetben fekszik, nem nehéz meg­szerettetni a gyerekekkel a ter­mészetet, a sportot. Strasser Péter, az iskola igazgatóhelyettese január óta vezeti a természetbarát szak­kört. Minden hétvégén túrázni viszi a gyerekeket. Programjai nyitottak, bá^ki eljöhet. ■ — Olyan szép helyeken jár­tunk, mint Óbánya, Kisújbánya, Zengő, De véltünk Keszthe­lyen, Dombóváron, a Ten- kes-hegyen és Aggteleken is. Már a madarak hangját is felis­merjük! - sorolja élményeit Pa­taki Norbert és ,Torma Krisz­tián, ötödikes természetjárók.- Terveink? A természet vé­delmét fontosnak tartjuk, ezért védnökséget vállalunk Éger­völgy fölött. Tisztítjuk a forrá­sokat, vigyázunk a terület tisz­taságára és rendjére. Nyáron kéthetes vándortáborba indu­lunk az Őrségbe. A következő tanévtől erdei iskolai programot is tervezünk. Szabó Etelka Ne a tanár, hanem az iskola legyen világnézetileg semleges A tárca álláspontja Maratoni hosszúságú előké­szítés után az Országgyűlés megkezdte a közoktatási tör­vényjavaslat vitáját. S bár a tár­gyalásnak még jónéhány fordu­lója hátravan, az bizonyos, hogy az egyik neuralgikus pont az is­kolák világnézeti semlegessége.- Mi erről a szaktárca állás­pontja? - kérdeztük Szűcs Mik­lóst, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium főosztályve­zetőjét, aki részt vett a törvény- javaslat előkészítésében.- A viták nyilván tovább gyűrűznek, mert-a lelkiismereti, világnézeti szabadság biztosí­tása az iskolarendszer keretein belül valóban nem mentes gon­doktól és válaszra váró kérdé­sektől. Az elvet, hogy az állami és a helyi önkormányzati neve­lési-oktatási intézmények nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, elfogadja a közvélemény. Azt az igényt, illetve némiképp leegyszerűsített álláspontot, hogy az iskolák és az ott dol­gozó tanárok világnézetileg semlegesek legyenek, sikerült tisztázni. A törvényjavaslatban olyan követelmény fogalmazódik meg, hogy az állami, helyi ön- kormányzati iskola pedagógiai programjában kell biztosítani az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyi­lagos és többelvű közvetítését. A semlegesség tehát főként a tananyagra vonatkozhat; arra, hogy az iskolának a tényszerű, objektív, a dolgok logikáját ala­pul vevő ismeretátadásra kell törekednie. A diák joga azután, hogy saját szemlélete, érték­rendje szerint alakítsa önálló ál­láspontját - az iskolának pedig kötelessége ezt tiszteletben tar­tani. Ehhez a nyitottsághoz ter­mészetesen hozzátartozik a másság elfogadása is.- Mindez a kérdés elvi ol­dala; a gyakorlatban ki dönt ar­ról, hogy egy-egy településen az állami iskolák mellett, vagy he­lyett milyen egyházi iskolák mű­ködjenek?-Ezekre a kérdésekre min­denütt helyben.kell megkeresni és megtalálni a helyes válaszo­kat. Az önkormányzatok dolga és felelőssége, hogy konszenzu­sos megegyezésre, optimális megoldásra jussanak saját terü­letükön az iskola milyenségét il­letően, hiszen a kivitelezésben többféle változat lehetséges. Elképzelhető például, hogy kö­zös épületben, de külön igazga­tással tanuljanak, mondjuk a ka­tolikus és a világi gyerekek. Ál­talános nemzetközi gyakorlat, hogy az ilyen típusú elöntések közmegegyezés alapján szület­nek, s megnyugtató, sőt optimá­lis megoldásokat jelentenek.- Ezen túlmenően azonban a működtetés anyagi feltételei is fontosak. Mi a módja például az egyházi iskolák finanszírozásá­nak?-Ismert tény, hogy az okta­tási intézmények működésének pénzügyi fedezetét az állami költségvetésből, lényegében te­hát az állampolgárok adóbefize­téseiből biztosítjuk. A gyere­keknek alanyi jogon jár a tanu­lás. A jogszabályok’ megadják annak lehetőségét, hogy egy­házi iskolák, óvódák és kollégi­umok jöhessenek létre. Ezeket az intézményeket részben az ál­lam, részben - saját forrásaik­ból - az önkormányzatok anya­gilag is támogatják. E támoga­tás mechanizmusa ma még rész­leteiben nem tisztázott, ez azonban nem zárja ki, hogy ahol a helyi érdek úgy kívánja, a közteherviselés érvényesüljön az egyházi iskolák fenntartásá­ban is. Dr. Kecsmár Ilona Megelőző orvostudomány Jacques Ruffiét, a francia Tudományos Akadémia tagját, a College de France professzo­rát fogadta Halász Béla, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnöke. A francia professzor a bioló­giai markerek vizsgálatával fog­lalkozik. Ennek gyakorlati je­lentősége, hogy évezredekkel ezelőtt elhunyt emberek kis bőrmaradványaiból, hajszálai­ból pontos génállományt lehet meghatározni. Ezek a markerek alkalmazhatók a törvényszéki orvosi vizsgálatoknál, szerv­átültetésnél, jeleznek bizonyos betegségfogékonyságokat. A Franciaországban megjelent, A megelőző orvostudomány szü­letése című könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyén betegségekre érzékeny pontjait kell megismerni, és el­lenállóképességét felmérve fi­gyelmeztetni az egészségét fe­nyegető veszélyekre. Ruffié professzor kedden a Francia Intézetben tartott elő­adást a legújabb könyvében is tárgyalt, úgynevezett megelőző orvostudományról. Nincs pénz, nincs pálya, nincs idő? A sport a kultúra része Dr. Nádori László Hétféle oktatási díj között az elmúlt évben először Szent-Györgyi Albert-díjakat is átadtak. A díjazottak között van egy testnevelőtanár-sportpszi- chológus, dr. Nádori László is.- Vajon miként vélekedik er­ről maga a díjazott?- Kellő meglepődéssel és meghatottsággal, még így utó­lag is, hiszen nem vagyunk ilyen szempontból elkényez­tetve mi, pedagógusok, főként testnevelők. A testnevelés és a sporttudományok művelőiről nem volt szokás különösebben tudomást venni az elmúlt idő­szakban, mondhatnám, igen­csak a perifériára kerültünk. De nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a hajdani görög eszmétől is olyan messzire került a világ, attól a felfogástól, mely a testi és szellemi képzést egy rangra emelte, egyaránt fontosnak tar­totta. Hol van már az ép testben ép lélek filozófiája?!-Miként került Ön kapcso­latba a sporttal?-Egy Tolna megyei, isten háta mögötti kis faluból indul­tam, osztatlan tanyasi iskolába jártam. Eljutottam gimnázi­umba, és a Testnevelési Főisko­lára is. Azután a Testnevelési Főiskolán végigjártam azt a bi­zonyos ranglétrát, egyetemi ta­nárságig, rektorságig vittem, és közben elvégeztem a pszicho­lógia szakot is, sport-pszicholó­giából szereztem doktori címet.- Nevet és rangot szerzett magának a testnevelési és sport­tudományok területén, sokféle megbízatása van.- Több mint 30 éve itt a szo­bám, az íróasztalom a TF-en, ami mára egyetemi rangot élvez már. Nemrégiben itt ünnepeltük a 70. születésnapomat is. Persze én már csak jelképesen vagyok itt, hiszen főhivatású ország- gyűlési képviselőként nem kí­vánok két széket elfoglalni, időm nagy részét leköti, hogy az Oktatási, Ifjúsági és Sportbi­zottság tagja vagyok a Parla­mentben, járom az országot, Tolna megyei képviselőként és a testnevelés, a sport diplomat­ájaként. Boldogan elmondhatom, hogy az utóbbi időben van már némi remény a szakma elismer­tetésére. Öt éves előkészítés után például a Janus Pannonius Tudományegyetemen Pécsett egyszakos testnevelő tanár kép­zés kezdődik, mely a TF-el egyenrangú diplomát ad. Épül­nek a nemzetközi kapcsolatok is, Graz, Heidelberg, Frankfurt válaszolt az együttműködési ja­vaslatunkra a biomechnika, az edzésmódszertan és a pszicho­lógia területén. De van már ki­helyezett tagozatunk a Kapos­vári Tanítóképző Főiskolán, ahol két évés kiegészítő képzés után testnevelési tanári/okleve­let lehet szerezni. Jó a.kapcs'ola- tunk a szekszárdi Illyés Gyula Tanítóképző Főiskolával, ez gyakorló főiskola is egyben a mi egyetemi hallgatóink szá­mára. De sorolhatnám a szom­bathelyi Tanítóképző Főiskolát vagy a veszprémi Egyetemet is.-A képzéssel tehát nem lesz gond. Hol van akkor Ön szerint a hiba? Miért ilyen elpuhult, be­teges a fiatal nemzedék?- Éppen erről a témáról foly­tattunk eszmecserét az elmúlt időszakban 'Székszárdon, Pé­csett és Sárospatakon sokszáz pedagógus részvételével. Én vi­tavezető előadóként vettem részt, és újra meggyőződtem ar­ról: a pedagógusok többsége ki­váló szakember és ember, pon- tasan tudják, hogy a testnevelés megszerettetését már igen ko­rán, az óvodás és kisiskolás korban kell elkezdeni, ez kulcs­kérdés a továbbiak szempontjá­ból, hiszen ilyenkor alakul ki a gyerek, a későbbi felnőtt szemé­lyisége, érdeklődése. A peda­gógusok felkészültek és tettre készek, sokkal jobban meg kel­lene becsülni őket, hiszen a jövő építésén fáradoznak. Az meg, hogy ilyen lett ez a nem­zedék, egyenes következménye a folyamatnak, mely a 60-as években kezdődött. Pénzcentri- kusság, anyagiasság, piacorien­táltság, rohanás a pozíció után, társadalmi kapcsolatok építése, és a gyereknevelés elhanyago­lása egyfelől. Másfelől a gye­reknek túlzottan megadni min­dent, csak éppen nem azt és nem úgy, ahogyan az épülésére válna. A gyerekeink 40 százaléka mozgásszervi elváltozásban szenved, a sorozásra jelentkező fiainknak 25 százaléka „alkal­matlan” minősítést kap. Tehát alulterheltek a fiataljaink fizika­ilag, és ez legalább olyan nagy baj, mint az ellenkezője.- Ön szerint miként lehet ezen változtatni?- Szemlélettel és gyakorlat­tal. Nagy feladat hárul ebben az egészségügyi kormányzatra is. A fiatalok rendkívül veszélyez­tetettek, korán kezdik a do­hányzást, az alkoholfogyasz­tást, és nem látnak maguk előtt jó felnőtt példát, sem szülői, sem pedagógusi körben. Igen lényeges, hogy a sport élet­mód-szervező hatása szerepel­jen a fiatal napirendjében. És nem lehet kifogás, hogy nincs idő, nincs pálya, nincs pénz, hogy a tömegsport mostohagye­rek. Aki mozogni akar, az be­vonulhat akár a fürdőszobába is félórára, körbekocoghatja a la­kótelep háztömbjeit. Igaz, én rendkívüli módon elítélem, hogy a sportszereket, a felszere­léseket is ÁFA terheli ma ná­lunk, de nem kell különleges húrozású teniszütő ahhoz, hogy mozogjon a gyerek, nem kell sokezres versenykerékpár és di­vatos sportruha.-Ön a sporttal tudományos alapon, kutatóként is foglalko­zik. Sportpszichológusként és sportszociológusként miként vé­lekedik a jövő perspektívájáról?- Sajnos a felnőtt lakosság­nak rendkívül alacsony nálunk a sport iránti igénye. Éppen ezért kell a fiatalokat „megcélozni”, akik még alakíthatók. Nem le­het mindenki olimpiai bajnok, de a sport életmódszervező ha­tásáról nem kell senkinek le­mondania, mert az része az annyira áhított civil társadalom mielőbbi megvalósulásának is. Leopold Györgyi t 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom