Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-03 / 91. szám

1993. április 3., szombat új Dunántúli napló 13 Tiszta időben látszik a Badacsony és a Dráva csíkja Húsz éves a Tv-presszó A pécsi TV-torony A Misina-tetőn magasodó Tv-torony Pécs jelképévé vált az elmúlt évek során, szinte nincs olyan a várost ábrázoló képeslap, amelyiken ne lenne rajta. Pécsiek járnak ide kirán­dulni, hazai és külföldi turisták keresik fel úticélként, a mecseki látnivalók kimaradhatatlan ré­sze, immáron húsz éve. Ponto­san ennyi idővel ezelőtt - 1973. április 4-én - nyílt meg a nagy- közönség számára a pécsi Tv-torony presszója és a felette lévő kilátó. A presszó padozata 72 méter magasan van a terep­hez viszonyítva, aki gyalog sze­retne ide feljutni, annak össze­sen 429 lépcsőt kell megmász­nia, a lift pedig 45 másodperc alatt ér fel. 230 méterre magasítják Korábban - 1958-tól - egy 60 méter magas acéltorony állt a Misina-tetőn, ehhez rögzítet­ték a TV 1 műsorának sugárzá­sához szükséges antennákat. Néhány év múlva elégtelennek bizonyult ez a torony, mert nem volt lehetőség a további bőví­tésre, különböző antennák és egyéb műszaki berendezések felszerelésére.- Meg kellett oldani az URH rádiószolgáltatást és szükség volt a mikrohullámú összekötte­tés megteremtésére is - mondja Kuhn Béla, az Antenna Hungá­ria Magyar Műsorszóró és Rá­dióhírközlési Rt. Pécsi Üzemi­gazgatóságának állomásveze­tője. Ekkor kezdődött el egy nagyobb tv-átjátszó állomás és a vasbeton torony terveinek előkészítése. Az akkori elképze­lések szerint a toronynak hosszú távon alkalmasnak kell lennie az antennák és a különböző mű­szaki berendezések befogadá­sára. Az építkezési munkálatok 1964-ben kezdődtek el, az ala­pokat a sziklába helyezték el. Több mint egy évet vett igénybe, amíg robbantással si­került kimélyíteni a 20 méter átmérőjű és 12 méter mély alapgödröt a sziklába, ezt kö­vette a vasszerelés és betono­zás. 1966 tavaszára elkészítet­ték a kivitelezők a csúszózsalut (ez akkor egy új építési techno­lógia volt Magyarországon) és megkezdődhetett a torony épí­tése. Éjjel-nappal szállították és töltötték be a betont a lassan, fo­lyamatosan mozgó zsaluzatba. A toronytörzs egy legömbölyí­tett háromszöghöz hasonlít, amely egy 12 méter átmérőjű körbe foglalható bele. A presz- szó-, kilátó- és a felette lévő műszaki helyiség már kör alakú, átmérőjük 25 méter. A toronyváz elkészülte után 1967-ben megkezdődött a kü­lönböző műszaki és vendéglátó létesítmények kialakítása, a 40-70 méter magasságban lévő 4 erkély építése, amelyeken ké­sőbb a mikrohullámú antenná­kat helyezték el. Ekkor külön­böző műszaki problémák miatt két év szünet következett az építkezésben, majd 70-ben újra megindulhattak a munkálatok, használatba vették a tornyot.-Eredetileg 172 méter ma­gas volt a torony, azonban 1972-ben a Posta és a japán NEC cég között létrejött szer­ződés értelmében felszereltek egy a TV 2 műsorának sugárzá­sára alkalmas 22 méter magas acélszerkezetet. 92 métertől fel­felé - innen kezdve vékonyodik el a torony - elhelyezték a Tv adást sugárzó antennákat, 135 és 172 méter között pedig az URH antennákat szerelték fel. A mikrohullámú összekötteté­sek megteremtése érdekében különböző parabola antennákat helyeztek el a tornyon, ez egy­ben telefon-összekötettést is biztosít. Az antennarendszer a TV 1 műsorát 50-70 kilométer sugarú körben, a TV 2-ét 100 kilométer, a Bartók, Petőfi és Kossuth rádiók műsorát pedig szintén 100 kilométer sugarú körben képes sugározni.- Az elkövetkező években je­lentős bővítést tervezünk: ah­hoz, hogy a 100 MHz-es URH-sávot is használatba tud­juk venni, további magasítás szükséges, ennek elkészülte után a torony magassága eléri a 230 métert. Jelenleg a 65-70 MHz-es (OIRT) tartományban sugározzuk a 3 rádióadást. Ez a sáv azonban meglehetősen telí­tett. A további műsorok közve­títéséhez szükség van a 86-106 MHz (CCR) URH-sáv beveze­tésére is. A magasítás kivitele­zési technológiája egyelőre nem dőlt el, elképzelhető a helikop­teres beemelés, de a hegymászó technikával történő apróbb ele- menkénti magasítás sem kizárt. Születésnapi bál Több mint 11 éve Farkas Jó­zsef a Tv-torony presszójának a vezetője. Négy elődje összesen 9 évet dolgozott itt, elmondása szerint ugródeszkának szánta az itteni munkát, azonban a sors mást tartogatott számára, itt ma­radt.- A nyitáskor gyönyörű bor­júbőr ülőgarnitúra fogadta az ide érkező vendégeket, a levegő ebben a magasságban még nyá­ron is kellemesen friss, a pano­ráma lenyűgöző látványt nyújt, egyszóval szinte minden adott volt, hogy a vendégek jól érez­zék itt magukat. Mindössze egyetlen aprócska hiányosság volt akkoriban, hiányzott az ételkínálat, amit sajnos az italok és fagylaltok széles választéka sem pótolhatott. Két évvel ezelőtt a presszót üzemeltető Mecsek Tourist visszaadta a bérlői jogot a to­rony tulajdonosának, az An­tenna Hungária Rt.-nek. Az üz­letet meghirdették, a verseny- tárgyalást a Hexaco Kft. nyerte el, amelynek a jelenlegi üzlet­vezető is tulajdonosa.- Megpróbáltunk egy kis éle­tet varázsolni ide, első lépésben kicseréltük a berendezések egy részét, áthuzattuk a székeket, függönyöket tettünk fel az ab­lakokhoz, kialakítottunk egy kisebb táncparkettet, éttermi eszközöket állítottunk üzembe, hogy meleg ételt is tudjunk kí­nálni az ide érkezőknek. Ma már a számtalan fagyasztott étel és a különböző korszerű konyhai kisegítő anyagok lehe­tővé teszik ezt, amit az elődeim még nem tudtak megoldani. Ezáltal többek között a baromfi ételeket előállító Szárnyas ízek Kft. teljes ételkínálatát bizto­sítjuk vendégeinknek. Ezenkí­vül megtalálható az étlapon a pizza, csevap, rablóhús, borjú­paprikás, hálós máj, vörösbo­ros pecsenye, bélszín és a spe­cialitásunk, a Misina pecsenye. Közép árfekvésű ételeket és italokat kínálunk vendégink- nek. Speciális helyzetben van ez a vendéglő műszaki szempont­ból is, már ismerjük a torony rezdüléseit, az esetleges prob­lémákat, például a víz is 4 lép­csőben érkezik fel ide. Szá­momra alapkövetelmény, hogy az ide látogatókat úgy szolgál­jam ki, mintha a saját vendé­geim lennének, mintha otthon ülnének nálam. Tiszta időben látszik a to­ronyból a Badacsony és a Dráva csíkja, a presszóban táv­csövet is adnak a vendégeknek. Hétvégeken halk zongorajáték fogadja az ide érkezőket.- A húsz évvel ezelőtti nyi­tás tiszteletére rendezzük ápri­lis 3-án a születésnapi bált, ahol Bajor Imre lép fel ven­dégként. A vacsora svédasztal, borjúpaprikás és töltött ká­poszta lesz. Meglepetésként egy pohár itallal kedveskedünk vendégeinknek. Hajdú Zs. A toronypresszó is húsz éve üzemel Läufer László felvételei Levél Németországból A külföldi-ellenesség árt a német gazdaságnak N emcsak Magyarországnak, Németországnak is szüksége van gazdaságához külföldi beruházókra és turistákra. Ez mindenekelőtt az egykori NDK területére vonatkozik, ahol he­lyenként a munkahelyek 60 százaléka kiesett, s csak lassan pót­lódnak új állásokkal. Ám a beruházók óvatos emberek. Nyugtalanságokról szóló hírek elriasztanak. Mivel maguk is külföldiek, ezért a tavalyi külföldi-ellenes kilengések arra vezettek, hogy sok tervezett be­ruházást visszavontak. A kölni Alkotmányvédő Hivatal az elmúlt év első 11 hónap­jában 2084 külföldiek ellen irányuló erőszakos cselekményt do­kumentált, ezeknél 17 ember vesztette életét. Az olvasók bizo­nyára emlékeznek a möllni gyújtogatásra, amikoris két török gyermek elégett. Képek, amelyek bejárták a világot és joggal el­lenszenvet váltottak ki. Bár a möllni tetteseket letartóztatták, és a német kormány időközben energikus intézkedéseket hozott a gaztettek meggáto­lására, a német gazdaságot ért kár vitathatatlan. A brandenburgi Rathenow-ban egy amerikai bútorgyáros Wisconsinból ezért nem vette át a Neuzehrer Bútor Kft.-t. A ja­pán Sony konszern újragondolja berlini beruházási tervét. A be­ruházások azonban rendszerint csendben mennek veszendőbe úgy, hogy Németország nem kerül be a pénzt adók szűkebb körű helymegválaszíásába. Külföldi vállalatok eddig 523 üzemet vettek át az egykori NDK-ban. Kereken 5 százalék és közel sem kielégítő. Az, hogy a külföld a jövőben erőteljesebben kötelezi el magát aligha hihető. Horst Kamp, a Berlini Ipar- és Kereskedelmi Kamara elnöke máris növekvő hűvösséget észlel külföldön beruházási beszélgetéseknél. Miután jobboldali radikálisok megvertek Berlinben egy kí­nait, aki egy papírgyár igazgatójaként gépeket akart rendelni, a japánok attól tartva, hogy összetévesztik őket menedékjogot kereső ázsiaiakkal, egy sor biztonsági szabállyal élnek. Pél­dául hangsúlyozottan üzletszerűen öltözködnek és elkerülik a veszélyesnek tűnő városnegyedeket. Ha az amerikaiak egyszer úgy gondolják majd, hogy vissza­tér a rassszizmus és Németországot rasszista társadalomnak látják, ez nagyon hátrányosan fogja érinteni az exportokat - figyelmeztet Ronald Steel, a dél-karolinai egyetem politoló­gusa. Szenved ettől a külföldi turizmus is. A müncheni vendéglá­tóknak és szállodásoknak kevesebb vendégük volt az Oktober- fest-nél. Csupán 1992 első félévében a külföldi vendégéjsza­kák száma 2,2 százalékkal csökkent, és a tendencia nő. Min­denképp 12 milliárd márka bevétel forog kockán. A Parlament című folyóirat, amelyet a kormány a német is­kolákban folyó politikai képzéshez ad ki, és amelyből a példák tömege közül a fenti adatok egynémelyikét is átvettem, a kö­vetkezőképpen minősít: „A külföldi-ellenesség embertelen. Árt érdekeinknek ... Egész Németország felel gyermekeiért.” Természetesen a Föld sok államában van külföldi-ellenes­ség, ha a németországinak a hirtelensége és brutalitása ijeszt is meg. Ennél is súlyosabban esik latba a tény, hogy államok, amelyeknek a második világháborúban részük volt az ember­iség elleni félelmetes gaztettekben, ezt nem engedhetik meg maguknak. Mégha mondják is: „Fátylat rá, felejtsük el.” Ezt, mások s mindenek előtt ezeknek a gaztetteknek az áldozatai, egészen biztosan nem teszik meg. Hanns Rehfeld Felújítják a felüljárót Nemsokára nagyszabású munkálatokra kerül sor Pécsett, az Árpád-hídon, vagy ahogy ré­gebben nevezték, a Bolgár Nép­hadsereg úti felüljárón. A forgalomnak több mint két évtizeddel ezelőtt átadott híd - bár nem látszik - halaszthatatlan felújításra szorul. A belvárost és a déli városrészeket összekötő, vasúti síneket átívelő, nagy igénybevételnek kitett négysá­vos útpályát és a tartószerkeze­teket, pilléreket is korszerűsítik. A kivitelezés két ütemben törté­nik: idén májusban kezdik a bur­kolat, a szigetelés, a szegélyek, a dilatációs, azaz tágulási hézagok cseréjét. Ez a munka a tervek szerint őszig tart a közúti forga­lom nem csekély zavarása mel­lett. Ez azt jelenti, hogy gyakran lesz félpályás útlezárás, sőt a na­gyobb súlyú járműveket - autó­buszokat, teherautókat - bizo­nyos ideig elterelik. A munkála­tok második szakaszára jövőre kerül sor, ekkor a szerkezeti ré­szeket, tartóelemeket újítják meg. Jó hír, hogy a kivitelezés­nek ez a része már nem akadá­lyozza a járműforgalmat. Szálkák Szenvedélyek A tipikusnak mondható ma­gyar mértékegység, az „Sí” (Sárga Irigység) ott is dolgozik, ahol valójában nem lehetne semmi keresnivalója - foglalja össze véleményét ismerősöm, s hogy megértsem, mire alapozza kijelentését, elmeséli esetét:-Irigykednek rám a kollé­gáim: minden évben legalább egy hétre Ausztriába viszem sízni az asszonyt. Eluntam már ezt a „vádaskodást”, s a legiri­gyebbtől egyszer megkérdez­tem: mennyit költ napjában ci­garettára és italra? Amikor ki­nyögte, hogy neki a napi másfél csomag Sopianae és a néhány üveg Szalon sör biztosan bele­jön száz-százötven forintba, azt mondtam neki, ha leszokik ezekről és félreteszi az árát, nem csak az asszonyt, de még a két gyereket is elviheti sízni évente akár több hétre is. Számla-veszély Érthető, hogy „bekeményít” az adóhatóság, elvégre szerény becslések szerint is évente vagy kétszázmilliárd forint láthatat­lan, azaz fekete jövedelem esik ki a hatókörükből, ennyivel ká­rosítják meg az ügyeskedők az államháztartást, lényegében mindannyiunkat. Nyakon kell csípni az adó­rendeletet kijátszókat! - ebben egyetértünk. De bármi áron? íme, egy kereskedő „lebuká­sának” története:- Bejött hozzám a boltba két hölgy, kértek valamit, kiszolgál­tam őket, a termék árát beütöt­tem a pénztárgépembe, ahogy azt mindig is megtettem, s mire odaadtam volna a számlát, már el is távoztak. Később visszajöt­tek, igazolták magukat, közöl­ték, honnan jöttek, s jegyző­könyvezik az esetet, mert nem adtam oda a számlát. Mondtam én, hogy ott van az általuk vett áru is beütve a gépbe, s mire odaadtam volna a számlát, már nem voltak a boltban, ez nem hatotta meg őket. Ők mondták a magukét, én meg a papírkosárra mutattam, melyben ott hem­zsegtek a vevők által át nem vett számlák - fakadt ki a bol­tos, s olyan cifrát káromkodott, hogy félő volt, begeijed a sza­bályos APEH-számlát adó pénztárgépe. Elég volt! A klinikai mindenesnek letelt a mandátuma: negyvenkét év után végre nyugdíjba megy. Dolgozott bányában is vagy ti­zenkét évet - munkaszolgála­tosként is, máig sem tudja miért -, s bár életerősnek tűnik, ő tudja, érzi, hogy elfáradt. Ötvennyolc éves. Hiányozni fog neki a klinika, hiányozni fog az orvosoknak, az asszisz­tenseknek, mindenkinek. Ki­számolta: nyugdíjából ugyan­úgy nem telik majd sok min­denre, mint ahogy a keresetéből sem, mégis elégedett. Kérdé­semre, hogy nyugdíjasként nem húz-e rá még néhány évet, csak legyint:- Az utódomnak nagyobb szüksége van a munkahelyre, ő jóideje munkanélküli volt. Én meg belefáradtam. Egyelőre pi­henni szeretnék. Kinek a zsebe? Az egész évre szóló ezerva- lahányszáz forintos fizetési kö­telezettségét egy összegben rótta le év elején ismerősöm, nehogy elfelejtse feladni vala­melyik részletet és ezzel kelle­metlen helyzetbe hozza magát.-A csekk feladását követő néhány hétre kaptam tőlük egy hivatalos levelet. Megijedtem: csak nincs valami baj? Vagy menet közben megemelték ne­tán a fizetnivalót? Amikor elol­vastam a felszólítást a forma- nyomtatványon, miszerint a tar­tozásom nulla forint nulla fillér, fellélegeztem, aztán meg kí­nomban majd röhögőgörcsöt kaptam. Mit gondol, a boríték, a postabélyeg, a nyomtatvány be­szerzése (előállítása), kitöltése és postázása mennyibe került? Kabala-vaklárma A pécsi diáklány egy életre megtanulta: bármilyen kedves emléke is fűzi a kabalaként a buszbérletének tokjára ragasz­tott vonalkódos árcédulához, az neki nem hoz szerencsét. Sőt, azzal csak áruházi szarka-gya­núba keveredhet.-Az egyik áruházban kifelé jövet sípolt a biztonsági kapu. Jöttek az eladók, udvariasan próbát tettek velem, ismét jel­zett a tolvajfogó műszer. Eljárá­sukban nem volt semmi sértő, megértettem őket. Tisztázódott, nem volt nálam semmi „olyan”, elnézést kértek a zaklatásért, s mikor kiderült, hogy a jelzést a kabala-vonalkódom váltotta ki, ajánlották, szabaduljak meg tőle. Nem volt szívem leka­parni, aztán meg is feledkeztem róla. Jóval később egy másik áruházban ugyancsak jelzett a tolvajfogó. Úristen, a kabalám, villant át az agyamon, de ad­digra már körbefogtak, s egyál­talán nem udvariasan, sőt dur­ván utasítgattak, cibáltak, hiába is mondtam, hogy biztosan a kabalám. A végén tisztázódott az ártatlanságom, de akkor is úgy váltak el tőlem, mint egy bűnözőtől, se elnézést, se bo­csánatot nem kértek. Murányi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom