Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-04 / 92. szám
Nikolaus Lenau-díjas Fellbach főpolgármestere Pécs és Fellbach testvérvárosi kapcsolatára tekintettel tegnap a pécsi városháza dísztermében tartotta kitüntetési ünnepségét a Nikolaus Lenau Egyesület. Itt vette át az egyesület által tavaly alapított és az elmúlt ősszel először adományozott Nikolaus Lenau Kulturális Díjat, a magyarországi németek legrangosabb kitüntetését Friedrich Wilhelm Kiel, Fellbach főpolgármestere. Ahogy Kemer Lőrinc, az egyesület elnöke is emlékeztetett rá, ezt a díjat azoknak ítélik oda, akik az országért, a magyarországi németek identitásának, kultúrájának megőrzéséért, híd-szerepük erősítéséért kiemelkedően sokat tettek. Kiel főpolgármester érdemei aligha szorulnak bizonyításra. Elég a pécsi Lenau Ház létrehozására utalni, amelyben meghatározó volt a szerepe. Munkásságát, a testvérvárosi kapcsolatok történelmi jelentőségét méltatva erre is kitért köszöntőjében Hanns Rehfeld, az NSZK pécsi főkonzulja. A kitüntetést megköszönve F. W. Kiel a díjat munkatársainak, valamint a testvérvárosi kapcsolatokért vele együtt tevékenykedő - s az ünnepségen is részt vevő - volt pécsi tanácselnököknek és a jelenlegi polgármesternek is tulajdonítva fogadta el. Történeti visszatekintésében hangsúlyozta: az anyanyelv ápolása, az anyaországhoz való kötődés a magyarországi németek jövőjének legfőbb záloga, ugyanakkor amit Magyarországért tesznek, azzal a tudattal tehetik, hogy az saját boldogulásukat szolgálja. D. I. Somogysárdi rendőrlovak A hír bejárta a magyar sajtót, a privatizálásra kijelölt Kutasi ÁG, több szép sikert elért somogysárdi ménese a Belügyminisztériumé, illetve az Országos Rendőrfőkapitányságé lesz, miután a második fordulóban ők nyerték meg a pályázatot. Dr. Deli Pál főállatorvos, őrnagy az ORFK gazdasági és informatikai főigazgatóság szolgálati állatfelügyelőségéből már a helyszínen tartózkodik, de szabadkozik, amikor a terveikről kérdezem. Ezekről később tud részletesen nyilatkozni, mert még az ÁVÜ jóváhagyását nem kapták meg. A lovasrendőrség utánpótlási bázisát szeretnék kialakítani, s valószínűleg a ménes eddigi profiljából is megtartanak egyet s mást. Ernyes István, az ÁG kerületigazgatója hozzáteszi, ő ugyan nem volt a pályázat bíráló bizottságának a tagja, de úgy tudja, az volt a fő érv a rendőrfőkapitányság mellett, hogy pályázatukban a dolgozóknak további megélhetést kínáltak, s ez, családostól, legalább kétszáz embert érint. Nem mindegy mi lesz velük. Ha a ménes az állami gazdaságé marad, nekik is kellett volna csökkenteniük az ügetőn és a galopp-pályákon szereplő lovaik számát, mert sokba kerül az ellátásuk. Már tavaly is adtak el magánfuttatóknak és más érdeklődőknek lovakat. Mint mondják, a rendőrlovakkal szemben is magas követelményeket kell támasztani, mert a lovasrendőri szolgálat, amelynek különböző típusai ismertek, jó idegrendszeri adottságú, alkalmas termetű lovakat kíván meg, „akik” nem riadnak meg az emberektől. A rendőrségnek Budapesten kívül például Kecskeméten, Egerben, Kaposváron vannak lovasegységei, és az eddig szerzett tapasztalatokkal elégedettek. Fel a fejjel pajtás ... Fotó: Löffler Gábor Önkéntes szanitéc csoport A teremben szerteszét heverő sebesültek, egyikük nyílt combtöréssel, másikuk nyitott hasfallal fekszik a földön, és akadnak égési sérültek is. Szerencsére mindez plasztik formákkal elért, jól sikerült imitáció. Az úgynevezett katasztrófa csoport gyakorolt tegnap a pécsi Tűzoltó laktanyában. A csoport tagja Past András mentős szakápoló, aki ezúttal társai tevékenyégét értékelte szakszerűen. (Később a videofelvétel alapján is kiértékelik az akciót.) Elsőre még nem is mehetett tökéletesen a leendő sza- nitéceknek, akiknek választott parancsnoka Horváth Zoltán ötödéves medikus lett. Szűcs Edit, a csoport szervezője arról beszélt, mennyire fontos, hogy egymást segítve tudjanak dolgozni, mert kataszt- • rófa helyzetben életet jelenthet néhány perc is. A programjukban ezért is szerepelnek önismereti és kapcsolatfejlesztési játékok. A Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete az elmúlt hónapban kezdte meg egy fiatal önkéntesekből álló szanitéc csoport kiképzését. Dr. Kárpáti Júlia a megyei szervezet vezetője elmondta, hogy különböző természeti, vegyi vagy egyéb katasztrófa bekövetkezésekor nagy szükség lenne polgári segítőkre, akik kiegészítenék a tűzoltók, és a mentősök munkáját. Elsődleges céljuk az emberi élet mentése, de kiképzésük során gyakorolni fogják, hogyan kell a sérülteket kiemelni például egy összetört autóbuszból, igénybe veszik majd a Tűzoltóság és a Polgárőrség gyakorló terepét is. Eddig elméleti képzésben részesültek, valamint az elsősegélynyújtás alapvető elemeit, a kötözést, a vérzéscsillapítást, és a különböző rögzítéseket gyakorolták. A közel 30 fős csoport fiatalokból áll, többségük az orvos- tudományi egyetem és a JPTE tanárképző karának hallgatója. Kovács László is tanárnak készül, s a tanfolyamon elsajátított ismeretek nagyon jól jönnek majd az iskolában, vagy a nyári táborozásokon. Ő eredetileg nem is a katasztrófa csoportba jelentkezett, hanem a csoport tevékenységét kisérő videósok közé. A felelősségről és segíteni akarásról beszélt a testnevelő tanárnak készülő Csizmadia Péter is, aki, ha ideje engedi ejtőernyőzik. Á szanitéc csoport létrehozását egy pályázaton elnyert ösz- szeg tette lehetővé. Igaz, csak a kiképzésre futja belőle. A szervezők abban bíznak, hogy a résztvevők közül kerül ki majd az a kis csoport, amelyikre a későbbiekben számítani lehet. P. E. Pécsett, az Alagútnál vendéglátási célra pincerendszert kezdtek építeni, ez máig befejezetlen Egy torzó pincevendéglő kálváriája a pécsi Kálvária-dombon Nemcsak a könyveknek, de az épületeknek is megvan a maguk sorsa. Egy hete ismertették a tervet, hogy budai várban költözik a miniszterelnökség és a köztársasági elnökség is. Az előbbi a Sándor-palotába - amely ezt a funkciót töltötte be 1868-tól 1944-ig -, és a Mini- szerelnöki Hivatal a Várszínház mellé, a volt karmelita kolostor helyén építendő székházba. A volt Honvédelmi Minisztérium épületének helyére kongresz- szusi központ kerül, a köztársasági elnökség pedig a volt Teleki-palotában kapna otthon. A nemzeti ügynek is tekinthető tervben csak az a furcsa, hogy a köztársasági elnökség elhelyezése került egy következő szakaszba. Valószínűleg azért, mert ez elhelyezésére kiszemelt és a közleményben létezőként sejtetett palota Buda 1945-ös ostromakor elpusztult. Pécsett is akad azonban bizonytalan sorsú építmény. Éppen az elnöki rezidenciáktól jutott eszünkbe a Dominikánus-ház, amelyet jó másfél éve polgármesteri rezidenciának kiszemeltként vélelmezett az alaptalan pletyka. Az önkormányzat 1990 óta 33,7 millió forintot költött a ház rekonstrukciójára, s idei költségvetésében is 17 millió forintot szánt rá, ám az épület funkciója mindmáig bizonytalan. A közgyűlési döntés értelmében csak az biztos, hogy nem lakásokat alakítanak ki benne, s az épület hasznosítása közösségi jellegű célra és a társfunkciók összhangjára tekintettel lesz meghatározva. A legtöbbet emlegetett, legvalószínűbbnek látszó funkciók: felül reprezentatív önkormányzati fogadóterem, a földszinten a városrendezési terveket bemutató kiállítás. Annak idején a tervezett felüljáró lehajtó ága miatt tarolták le a Hunyadi úton a Kálvária-domb oldalában lévő házakat. A felüljáróból alagút lett, a domb oldalába pedig pince- rendszert kezdtek építeni vendéglátó-ipari célra. Éz torzóban maradt s évek óta így áll a városkép csúfságára. Új fejlemény, hogy folyamatban van a Kálvária dombjának védetté nyilvánítása. Az ehhez kapcsolódó rendezési terv a területet parknak szánja. A pincékkel is kellene kezdeni valamit, ám vendéglátóipari hasznosítása ellen a püspökség tiltakozik a hely kultikus jellege miatt. Másféle hasznosítására pedig nem akadt még vállalkozó. A Hunyadi út és a Juhász Gyula utca sarkán álló, sokáig leromlottságával tüntető villa sorsa viszont révbejutott. A Jutása és az M-Holding Kft. vette meg s egyéves, lassan befejeződő munkával az alapjaitól az eredeti formáját követve felújíttatja. Értesülésünk szerint zárt körű menedzserklubbot létesítenek a házból. Dunai I. Jövőre a fürdővonatokon is Kerékpárokkal a peronon Jó hír a kerékpározás szerelmeseinek: a MÁV új szolgáltatásként szeretné lehetővé tenni, hogy a kerékpárok és tulajdonosaik együtt utazhassanak a vonatokon. A kerékpárt eddig poggyászként lehetett feladni, s bizony az egyre értékesebb masinákra a csomagdörnpingben nem igen tudtak vigyázni a vasutasok. Régóta igény: a peronon együtt utazhasson az utas kerékpárjával. Ezt teszi lehetővé a MÁV egyelőre próbaképpen a Buda- pest-Velencei tó-Balaton és a Budapest-Vác-Szob vonalakon. Mindehhez középütt duplaajtós utazókocsik kellenek, melyekben speciális kampókkal lehet a peronon rögzíteni a kerékpárokat, kocsinként nyolcat. A hír nyomán megkérdeztük a MÁV Pécsi Igazgatósága személyfuvarozási osztályának helyettes vezetőjét, Pókay Zoltánt, terveznek-e a régióban hasonló szolgáltatást? Pókay Zoltán elmondta, hogy az idén még nem, de jövőre a fürdővonatokon már lesznek kerékpáros kocsik, melyet az ajtóra festett piktogrammokkal jeleznek majd. így a Pécs-Siófok és a Pécs-Tapolca vonalon, ahol amúgy is eléggé magasak a pályaudvari peronok, s lehetővé teszik a könnyebb le- és fölszállás. Egyébként a budapestiek kísérlete tulajdonképpen az igényeket szeretné felmérni. Mindenesetre ők is a nyári menetrend idejére vezetik be a kerékpáros utazást, azaz május 23-tól. A kerékpár viteldíja aje- lenlegi díjszabás szerint alakul: 50 kilométerig 30 forint, majd arányosan emelkedő. K. F. Ruhatervező szak Kaposváron Az országban egyedül Kaposváron az Iparművészeti Szakközépiskolában indul ruhatervező szak. Az ország minden pontjáról érkeztek a felvételi vizsgára, közül kilencen kezdhetik meg szeptembertől tanulmányaikat.- Szeretnénk kialakítani az iskola sajátos profilját. Az egyik kolléganőnk textiltervező, tőle származik a ruhatervező szak ötlete - mondja Ha- usz Árpád az iskola igazgatója. - Ruhaipari szakmunkásokat is képzünk. Vannak tanműhelyeink, szakoktatóink, kettő közülük ruhaipari szaktanácsadó. Az iparművészeti szakközépiskolai tagozatunkon van textilrajzoló szak, ahol művésztanárok tanítanak. Egyre többen vállalkoznak, de a ruhaipari képzésből jelenleg hiányzik mindaz, ami ehhez szükséges. Az új szak ezt a hiányt is pótolja. A képzési idő öt év. Negyedik után érettségiznek, és ötödév végén szakvizsgát tesznek a tanulók. A vizuális alapképzéssel párhuzamosan tervezői, alkotói szemléletmódot kapnak. Az ötlettől eljutnak a kész ruháig, miközben megismerkednek a különféle anyagokkal, divatirányzatokkal, öltözködési kultúrákkal. Megtanulják hogyan lehet a divatirányzatokat felhasználni, egyénivé tenni.- Sok érettségizett fiatal is érdeklődött az új szak iránt, ha lesz rá pénz kétéves képzést indítunk a részükre is - folytatja Hausz Árpád. - Gondolkozunk az üvegtervező szakon is, a közelben Bárdibükkön épült egy üveghuta. Sz. K. Kezdődik a horrorvilág az észak szép nyakú madarai miatt? Balaton a hattyúk tava Öt-hat esztendeje, hogy megtelepültek az észak szépnyakú és kecses nagymadarai a Balatonon is. Eleinte a néhány haty- tyú-jövevény kedves színfoltot jelentett, hiszen a partmentén a kéz-közeiből lehetett etetni e hazánkban ugyancsak ritka állatot. Utóbb horrorba illő eseményekről is hallhatunk. A hattyúk tömegesen elszaporodtak. Számuk lassan az ezret is megközelíti. Életmódjukból ered agresz- szivitásuk: időnként megtámadnak horgászt, csónakost, fürdőzőt. S harcban állanak a Balaton többi madaraival. Mint azt Tömösváry Tibor a „Somogy” Természetvédelmi Szervezet elnöke említette, ideje megállítani a hattyúk további szaporodását, hiszen költési időszakban rendkívül gonosszá válnak, s a nádasból és környékéről kiirtanak és kizavarnak minden albérlőt, szárcsát, vadkacsát, egyebet. Fenyeget lassan, hogy a Balaton a hattyúk tavává válik. Sürgősen meg kéne nézni, hogy mi az oka annak, hogy ezt az ökológiai robbanást előidézve idetelepültek északról? Talán a Balaton vizének nagyarányú algásodása - eutrofizá- lódása - az egyik magyarázat lehet. Mindenesetre mára a hattyúbefogadás felső határához érkezett legnagyobb tavunk. Éppen ezért megdöbbentő lehet a hír: irtásukról kell gondoskodni, vagy legalább is, további elszaporodásuknak megálljt parancsolni. Utóbbinak sajátos módja; a természetvédelmi felügyelők & felkutatják a hattyútojásokat, s mindegyiket egyenként bezsírozzák. A zsír hatására a tojás pórusai el tömődnek, s ez sterilizáló hatású. Egyébként egyetlen örömünk, hogy a régió egyéb ta- vain-vizein még ritka vendég e hosszúnyakú betolakodó. Akad ugyan néhány madár-pár időnként Orfűn vagy a Desedán, de egyelőre nem élnek vissza a vendégjoggal. Kozma F. Hattyúk a siófoki kikötőben Fotó: Läufer László 1993. ÁPRILIS 4., VASÁRNAP Új VDN 3
