Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-29 / 116. szám
1993. április 29., csütörtök aj Dunántúlt napló 9 Parkinsonkodás Kétféle ember ért a nagyszabású pénzügyekhez: az, akinek óriási saját vagyona van, és az, akinek nincsen semmije. Ezt a megállapítást C. N. Parkinson nevezetes törvényeinek a nagyszabású pénzügyekre vonatkozó részében még a következőkkel bővíti: a világ tele van olyan emberekkel, akik e két csoport közé esnek, s ilyenekből állnak többnyire a pénzügyekben elöntő bizottságok. Parkinson ezen felismerésekből vezeti le a Jelentéktelenség Törvényének nevezett következtetését: a bizottsági napirend bármelyik pontjának szentelt idő fordított arányban áll a szóban forgó összeggel. Elgondolkodhatunk ezen még akkor is, ha Parkinson törvényei csak a szatíra műfajába tartoznak, s nem a tudományhoz. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy az említett „törvény” a pécsi testületre felemásan igaz. Nostradamus képességű jósnak kellene lenni ahhoz, hogy valaki előre megjósolhassa: égy-egy témával mennyi időt tölt majd a közgyűlés. Például a magasház ügyével - pedig többszáz milliós tételről van szó - tetemes ideig foglalkozott a testület. Ennek ellenére á Jelentéktelenség Törvénye $zerint alakult a „végkifejlet”. Ahogy a parkinsoni bizottságokban az apró súlyú ügyeknél a hosszas vitát további kiegészítő adatok beszerzésének meghagyásával a döntés elnapolása követi, úgy a magasház ügyében is hasonló következett be: az elnapolást ezúttal az újabb pályázat kiírása jelenti, a határozat többi része pedig egészen a törvény szerint alakult. Talán éppen azért, mert a testületben a pénzügyi, építészeti, műszaki ismeretek tekintetében nem sokan vannak krőzusi gazdagok és koldusszegények. így tehát az igazi készséget - vagy az abszolút hozzá nem értés vakmerőségét - meghaladó döntés felelősségét, ameddig csak lehet, el kell hárítani. Ez a természetes védekező ösztön, bár egyes megnyilvánulások szerint tudatos megfontolás is szerepet játszik benne. Az a parkinsoni hatástalansági együttható viszont aligha, amely testület együttmunkálko- dásának idejéből, létszámából, tagjainak átlagéletkorából, illetve a külső csoportok által befolyásolt tagok számának ösz- szevetéséből számítható ki, mint „ismeretes”. Ellenben továbbra is rejtély, hogy a szakszerűséget igénylő vitába miért keveredett annyi oda nem tartozó általános politikum, címkézés? Erre mondhatnánk csak igazán: Ülj új törvényt Parkinson! Vajon a szociális érzéketlenség, illetve demagógia vádja érvként való hangoztatásának gyakorisága milyen matematikai összefüggésben van a következő választásokig hátra lévő idővel? Egy biztos: ha ezen napok számát megszorozzuk a testület jelenléti átlaga négyzetével és a pártfrakciók számával, akkor eredményül megkapjuk, hogy mennyi forintba kerül egy évben a magasház fenntartása jelenlegi állapotában: 3 millió. Legalább ennyit azért lehetne érteni a pénzügyekhez. Dunai I. A város fölé tornyosuló 25 emeletes gond Megoldási változatok: megerősítés, hasznosítás, visszabontás, lebontás? A történeti visszatekintés el is hagyható: minden pécsi polgár ismerheti a magasházzal kapcsolatos eseménysort építésének beharangozásától kezdve azon próbálkozásokig, amelyekkel az önkormányzat igyekezett megszabadulni ettől a költséges építészeti örökségtől. A Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodája által készített helyzetelemzés alapján a közgyűlés legutóbbi ülésén úgy határozott: újabb pályázatot ír ki a magasház hasznosítására. Amennyiben sikertelen lenne ez a pályázat is, úgy három lehetséges változatról kell majd dönteni a testületnek talán már a nyár folyamán: saját költségén az önkormányzat végeztesse- e el a teljes épület szerkezeti megerősítését, vissza- bontassa-e a házat műszakilag előnyös szintig és a megmaradó részt erősíttesse meg vagy bontássá le az egészet. Ez utóbbi változat feltételeire, költségkihatásaira nem terjed még ki Város- fejlesztési és Üzemeltetési Iroda helyzetelemzése, a többiekhez viszont nyújtott kapaszkodókat. A problémakör megértéséhez ezekből ismertetünk néhány megállapítást, illetve számadatot. A magasház a legegyszerűbb, egy födémelemes IMS-rendszerhez tartozik, így szerkezetének megerősítéséhez többfajta, akár kombinált módszer is szóba jöhet. A tartószerkezet megerősítési költsége az 1990 decemberében lezajlott - egyébként eredménytelen - verseny- tárgyalás ajánlatai szerint hagyományos tartószerkezetűvé alakítás esetén mintegy 100 millió forintra tehető. Már korábban felmerült az ötlet a ház visszabontására. A PÉCSITERV tavaly februárban készített az épület 12. szintig történő visszabontásának lehetőségeiről szakvéleményt. Ezek szerint a visszabontás számos nehézséggel jár, de műszakilag megoldható, bár ilyen jellegű munkát a hazai építőipar még nem végzett. A visszabontás várható költsége 105-140 millió forint körül alakulhat. Az épület hasznosításának esélyeit a Budapesti Műszaki Egyetem 1990-es mémök-közgadasági szakvéleménye elemezte. Az akkori számítások szerint az irodai célú hasznosítás látszott a leghatékonyabbnak, utána a lakás- és irodai vegyeshasznosítás, s leginkább ráfizetésesnek pedig a tiszta lakáscélú hasznosítás. Ez a szakvélemény az épület eredeti állapotának visszaállítását 236, diákszállóvá való átalakítását 227, irodává való átalakítását 205 millió forintra taksálta. Amikor szóba került az épületnek a pécsi Universitás központjává történő átépítése, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tavaly decemberi tanulmánya a felújítás-átalakítás költségeit - ÁFA nélkül - 750 millió Ft-ra becsülte. D. I. Utcáról utcára Ismét visszatért a téglaarchitektúra? A pavilon mögötti vasajtó elhelyezésének esett áldozatul egy emléktábla Fotó: Szundi György Elkeserítő! Sajnos nincs becsülete múltunk építészeti örökségének. Legalábbis erre lehet következtetni a pécsi postapalota sanyarú sorsából. Jó pár éve nem csekély költséggel újították fel az épületet, amikor örülhettünk annak, hogy több évtized után ismét láthatóvá lett a homlokzat ormán a gyönyörű színes, angyalos magyar nagycímer. Most viszont csak döbbenettel nézhetjük azt, ami a századfordulón épült palota Jókai utcai előterében történt. Ennek a két végén annak idején olyan faldíszt képeztek ki, ami szemlátomást táblák - márványtáblák? - elhelyezésére szolgált. Az északi oldalon lévőt most - bocsánat az ordenáré kifejezésért, de ez esetben ennél jobbat alkalmazni egyszerűen lehetetlen - elbarmolták. Egy részét úgy leverték, hogy helyet kreáljanak egy ordítóan oda nem való ajtónak. És most ország-világ szemébe röhög az „eredmény”. Vajon kit dicsérhetünk eme barbár tettért? Ezzel szemben... Tisztelet és elismerés a Honvéd Kórháznak! Megfigyelhettük, hogy ez a közintézményünk is ugyanúgy viselte a sorsát, mint számtalan társa, amit ilyen-olyan okból bővíteni kellett: ahány új építmény született a területén az eredeti, 1902-ben keletkezett épület környezetében, az annyiféle volt, mintha mindegyik az építője életműve gyanánt készült volna, így aztán egy rémes vegyesfelvágott jött létre. Most viszont a Táncsics Mihály úti fronton egy új gazdasági épület épült a 26. Építőipari Vállalat jóvoltából. Kezdetben közönséges barakképületnek tűnt, de most, felöltöztetve már egészen más. A fehérre festett falakból élesen válik ki az ablakok nyers téglából díszítő jelleggel megformált kerete, s ugyanilyen díszítés látható az oromfalon is. Valamikor bevett szokás volt úgynevezett téglaarchitektúrával díszíteni épületeket, ezek néhány pompás példánya ma is gyönyörködtet, még ha az évtizedek kosza csökkenti is a hatást. Utóbb ez kiment a divatból, a dísztelenség vált uralkodóvá valami áltakarékossági szemléletnek is köszönhetően. Most a Honvéd Kórházban ismét megjelent a téglaarchitektúra egy nemes szándék jegyében: a felújításoknál - mint azt dr. Aracsi László kórházparancsnok ezredestől megtudtuk- arra törekednek, hogy a főépület stílusjegyeit örökítsék át egy egységes kép kialakítása végett. Rácsok. Valamikor régen, még az anti-anti világban az üzletek tartozéka volt a vasredőny- egy-egy régi pécsi portálon még láthatók a vezető sínek - és le-felhúzásra szolgáló kampós végű rudak. Ezek az idők folyamán eltűntek, a kirakatok éjjel-nappal láthatók voltak, még ha alkonyaitól hajnalig sötétségbe is borultak. De nem is volt szükség redőnyre, minthogy védeni sem kellett a kirakatokat: nagyon-nagyon elvétve lehetett csak hallani kirakatbetörésről. Nem mondhatnánk, hogy mostanában különösebben elszaporodtak volna az efféle bűncselekmények, az viszont tény, hogy az üzlettulajdonosok is azt vallják: jobb félni, mint megijedni. Ezért jelentek meg előbb a riasztóberendezések érzékelői a kirakatüvegek belső oldalán, most pedig a hatásosabb védelmet ígérő rácsok. Minap a Ferencesek utcájában járva tűnt fel, hogy egyre több üzleten díszeleg már harmoni- kaszerűen összehajtható, egyébként eléggé böhönc rács. Nem lenne érdemes valami más, az utcaképpel barátibb viszonyban lévő rácsot kitalálni? Hársfai István Városvédő őrjárat Régi vesszőparipánk a míves munka dicsérete. Egy épületnél is nagyon fontos ez: tanúsítja a közelmúlt mesterembereinek szakértelmét, lokálpatriotizmusát. Üdvös, ha egy-egy épületet ilyen szempontból is megcsodálunk. Első képünk a Sipőcz-patika épületét örökíti meg. Nemcsak a szerecsen-szobor érdemel figyelmet, hanem az épület homlokzatának a kidolgozása is, amelyet a felújítás is megőrzött. Ezzel ellentétes a másik példa, amely a Ferencesek utcájának végén található, s aligha vet jó fényt korunk bádogosainak keze munkájára. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Doktortalanítás Ez a nyakatekert szó nem azt jelenti itt, hogy valakitől valójában elveszik a doktori címet, hanem csak azt, hogy a pécsi utcaelnevezésekről szóló önkormányzati rendelet kimondja: a közterület elnevezéseknél nem használnak semmiféle rangot, címet, így a doktori fokozatot sem. Ésszerű és példákkal igazolható ez a rendelkezés. Képzeljük el: mi lenne, ha minden címet, rangot, tudományos fokozatot feltüntetnénk, milyen nagy viták kerekednének, nem is beszélve arról, mennyire megnyújtaná az utcaneveket. A legnagyobb személyiségek nem is adtak az ilyesmire. Például Jókai Mór vagy Kodály Zoltán kifejezetten ellene volt. A rendelkezés a következő utcanévadókat érinti: Ángyán János, Berze Nagy János, Boros István, Csekey István Dombay János, Esz- tergár Lajos, Fülep Lajos, Hal József, Heim Pál, Hőgyes Endre, Kerényi Károly, Semmelweis Ignác Szántó László, Váradi Antal, Vargha Damján, Veress Endre. S Majorossy Imrét miért nem? dr. Vargha Dezső' F orgalomtechnikai változások Megkezdődött a fehérhegyi autóbusz-forduló felújításának munkája, amelyet a kivitelező, a Vállalkozó Útépítő Kft. a tervek szerint május 7-ikéig végez el. A munkálatok idejére ideiglenes buszmegállókat jelölnek ki. Szennyvízcsatorna és gázvezeték építés miatt teljesen lezárták a közúti forgalmat a Fülemüle utcában. Ingyenes parkolóbérletek Az önkormányzat közgyűlése döntésének megfelelően ingyenes parkolási bérleteket ad a Városgondnokság a mozgás- korlátozottaknak állapotukat igazoló okmányuk és, forgalmi engedélyük alapján. Áprilisban több mint 200 ilyen ingyenes parkolóbérlet vettek át a mozgáskorlátozottak. Útjavítások Elkészült a vasasi bekötőúton a jobboldali hídkorlát, illetve a buszperonok javítása javítása, az Edison úti járda felújítása a buszfordulónál, valamint a Havasi utcában az útburkolat javítása. Megkezdődött a Nagypostavölgyi út 104. számú ház előtti buszmegálló utasperonjának felújítása. Kátyúzást végeznek, illetve végeztek a Vas Gereben, a Szilágyi Dezső, a Kassa, a Nagyvárad, a Tűzoltó, a Kénes, a Györgyakna, a Népfront, a Margit, a Katona József, az Apaffy, a Katalin, a Korvin Ottó, a Bródy Sándor, a Pósa Lajos és a Táltos utcákban. Pécsi Körkép
