Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-03 / 91. szám
1993. április 3., szombat aj Dunántúli napló 7 Eladták? Megvették? Mi lesz a pécsi, Szigeti úti volt AFIT-bázissal? - Privatizáció buktatókkal Korszerű gépeken készülnek a cigaretták a gyárban A BAT dinamikusan fejleszt Kilencmilliárd cigaretta Volt egyszer egy autójavító vállalat, amely Pécsett, a Szigeti úton hosszú-hosszú évekig a ma már csak kevésbé szép emlékű AFIT-tröszt keretében működött. A rendszerváltást követően az állami vállalatból korlátolt felelősségű társaságok alakultak, amelyekben az államnak megmaradt a többségi tulajdona, de jelentős arányú tulajdonrész került magánkézbe. A privatizáció második ütemében az állam eladásra kínálta tulajdonát, amit az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) megbízásából a Kecskemét Vagyonkezelő Részvénytársaság szervezett. Pályázatot írtak ki, ennek keretében részletes üzleti tervet kértek, s természetesen azt, hogy a jelentkezők mennyiért vásárolnák meg az autójavító bázis többségi állami tulajdonát. Az írás nem jelent meg A titkos pályázattal kapcsolatos döntésre 1993. március 15-én került sor, március 22-én pedig az ÁVÜ és a pályázaton győztes pécsi Aczél és Lóki Kft. megkötötte a szerződést. Legalábbis az egyik leendő tulajdonos Aczél Attila szerint, aki március 24-én délután ezt nyilatkozta lapunknak. A dolog súlyára, valamint az esetleges félreértések elkerülésére való tekintettel az általa elmondottak alapján készült írást megmutattam Aczél Attilának, aki kisebb módosítások után a cikket korrektnek tartotta, a „beszélgetésünket hűen tükrözőnek”, s a közléshez hozzájárult. Ezt március 25-én aláírásával és pecsét- jével(!) igazolta. Természetesen az anyagnak azt a részét, amelyben Kaponyi László, az Autófit Kft. igazgatója mondta el véleményét, s elolvasás után közlésre alkalmasnak talált, nem mutattam meg Aczélnak, mint ahogy az Aczél által elmondottakat sem adtam ki Kaponyinak. S ekkor éles fordulatot vett az ügy . . . A cikk megjelent volna a március 27-i, szombati újságban, ám március 26-án délután felkereste szerkesztőségünket Aczél Attila, s először szóban közölte, majd rövid idő múlva telefaxon elküldte, hogy „a cikk nem az, amit Roszprim Nándor előzetesen bemutatott, ezért közléséhez - korábbi aláírásommal ellentétben - nem járulok hozzá”. J 'arthatatlannak érzik helyzetüket a fővárosi földhivatal dolgozói. Elkeseredésükben az is megfogalmazódott néhá- nyukban, hogy ha e hónap végéig nem történik semmi, kollektíván beadják a felmondásukat. - adta hírül az egyik napilapunk. Baranya megyében sem sokkal különb a helyzet - már ami a hivatalban dolgozók leterheltségét illeti. Ez azzal együtt igaz, hogy a fővárosi a megyei hivatalok átlagos munkamennyiségének többszörösével birkózik. Speciális helyzete ennek az oka: a kétmilliós Budapestnek mindössze egy földhivatala van . . . Természetesen aktahegyek jöttek össze - most több mint 200 000 ügy vár elintézésre -, s a hatalmas hátralék ledolgozása érdekében azt tervezik, hogy igénybe veszik a megyei földhivatalok segítségét.- Ez teljes képtelenség - hallottuk a baranyai hivatalban -, mert a tulajdoni lapokat nem szabad kivinni az irodákból. Ez nem csak telekkönyvi hagyomány, de jogszabályi előírás is. Hogyan kerülhetne például egy fővárosi aktára valamelyik megyei hivatal pecsétje, munkatársának aláírása, s vajon akkor Hangsúlyozom, az Aczél által elmondottakon semmit nem változtattam, a cikket csupán - hallgattassák meg a másik fél is - a Kaponyi Lászlótól kapott információkkal egészítettem ki. A két érdekelttől kapott tájékoztatás azonban formailag is jól elhatárolható volt, tehát „összemosásról” szó sem lehetett. Kiderült, Aczél hozzájutott a Kaponyi által elmondott információkhoz -, de az is, hogy Aczél Attila nem egészen pontosan mesélte el az ÁVÜ-vel kapcsolatos dolgokat. Szerződést nem írtak alá Kovács Sándor, a Kecskemét Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának elnöke ugyanis elmondta, az Aczél és Lóki Kft-vel semmilyen szerződést nem írt alá sem a részvénytársaságuk, sem az Állami Vagyonügynökség. S ők már nem is fognak, mivel március 31-én lejárt az a megbízásuk, amelyben az ÁVÜ a társaságukat hatalmazta fel ennek a pécsi cégnek az eladásával. Keserűen tette hozzá, képtelenek voltak ezt az ügyletet másfél év alatt lerendezni, mert hiába volt minden tekintetben korrekt és a legjobb az Aczél és Lóki Kft. pályázata, az elővásárlási jogokkal kapcsolatos lemondások bizonytalanságai miatt nem tudták a szerződést az ÁVÜ által adott határidőn belül megkötni. (Megjegyezte, hasonló módon jártak több autójavító, például a kecskeméti, szekszárdi vállalatok privatizációjával is, ami jelzi, a „magántulajdonba adás” egy-másfél évvel ezelőtti első lépése, aligha nevezhető kellően átgondoltnak, s végrehajtott- nak.) Ezek szerint meghiúsult a Szigeti úti szerviz privatizációja? Semmiképpen, Kovács Sándornak ugyanis joga van javaslatot tenni az ÁVÜ felé, hogy az Aczél és Lóki Kft-vel a vagyonügynökség - éppen azért, mert rendkívül jónak ítélt pályázatot nyújtottak be - kösse meg a szerződést. Aczél és Lóki Mi lesz - s erre jók az esélyek -, ha a leendő vevővel mégis létrejön az üzlet, s aláírják a szerződést? A társaság ötvenmillió forintért jutna tulajdonhoz, de mint megtudtam a vásárlásra kellő biztosítékuk is példának okáért - Baranyában kellene fellebbeznie egy budapesti embernek, ha valami kifogása van az ügyintézéssel szemben? Mindezen túl megvan a maga bajuk a helyi földhivataloknak is. Pécsett az önkormányzat által eladott 12 000 lakás okoz van, amit a Magyar Hitel Bank ellenőrzött. S ezzel a bejáratott autójavító bázissal? A társaság európai színvonalúvá szeretné fejleszteni az alaposan elöregedett, műszakilag elhasználódott szervizt. A pályázat során vázolt üzleti tervük is tartalmazza, hogy minden marad a régiben, csak korszerűbben. így többek között felújítják a műhelyeket, műszereket vásárolnak, egy 450 négyzetméteres bemutatótermet építenek - Volvo gépkocsik kereskedésével, javításával bővítik az eddigi tevékenységet -, javítják a munkások szociális körülményeit, s talán a legfontosabb, a jelenlegi dolgozók bérét lényegesen emelik, s hogy a nem távoli jövőben 150 alkalmazottat kívánnak foglalkoztatni. Az is feltétlenül említést érdemel, hogy új technológiák bevezetésével a költségeket csökkenteni kívánják, ami azt jelenti, hogy szándékaik szerint olcsóbban lehet javíttatni. Tehát senkit nem akarnak elbocsátani, sőt, felvesznek embereket. Ugyancsak a konkrét tervek között szerepel, hogy tanműhelyt hoznak létre, mert saját szakmunkásképzést szeretnének megvalósítani a tervek szerint SZIGETI SZERVIZ nevet viselő üzemben. Nyilván sokakat érdekel, továbbra is forgalmaznák, s javí- tanák-e a Skoda és a Suzuki márkájú autókat, amelyekre az Autófit Kft. kötött szerződést. Valószínűnek látszik, hogy ezeket a szerződéseket újra kell kötni, de úgy tudom, a leendő vevők részéről ennek nem lesz akadálya. Az ügyhöz még hozzátartozik, hogy - legalábbis Aczél szerint -, az Autófit Kft. igazgatója nem engedi sem őt, sem a társát az üzem területére lépni. Ez már csak azért is furcsa lenne, mert - lévén, hogy az Autófit Kft., a Szigeti Kft. és a dolgozók is rendelkeznek üzletrészekkel - amennyiben az AVÜ-vel a szerződés mégiscsak létrejön, akkor is a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés az érdeke mindenkinek. Nézzük, hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről a másik fél. Kaponyi László, az Autófit ügyvezető igazgatója elmondta, senki nem tiltotta meg, hogy magánemberként, az Aczél és Lóki Kft. vezetői, képviselői a telep területére lépjenek, de az gondot. Ez az oka, hogy a pécsi a többi négy városi hivatallal szemben többszörösen túlterhelt. Örülnek, ha ezeknek a lakásoknak a szükséges adminisztrációjával ez év végére végeznek. Ä munkát már elkezdték, külön akciócsoportot állítottak fel időbeni befejezése érigaz, hogy semmilyen üzleti információt nem hajlandók kiadni. Erre ugyanis senki és semmi nem kötelezheti őket egyelőre. Élnek a jogukkal? Ami az ügy érdemi részét illeti: az igazgató szerint a társasági törvény értelmében az Autófit Kft-nek és a Szigeti Kft-nek elővásárlási joga van. Erről nem kívánnak lemondani, ezzel élni szeretnének. Kaponyi László hozzátette, ez esetben viszont bármilyen megkötött szerződés érvényét veszti. A Kecskemét Rt-tól egyébként március 24-én kapták kézhez az értesítést, hogy van nyertes pályázó, s a felszólítást, hogy 15 napon belül nyilatkozzanak, él- nek-e az elővásárlási jogukkal. Persze, felmerül a kérdés, vajon miért nem nyújtott be pályázatot a két „benti” társaság? Szerettek volna pályázni, de nem sikerült kellő nagyságú banki hitelhez jutni - amit egyébként az igazgató sérelmez is, kifogásolva az egyenlő elbírálás hiányát. Ennek ellenére most lépni akarnak, s szeretnék, ha ők lennének a cég tulajdonosai, ehhez viszont április 7-ig a pénzügyi fedezetet biztosítani kell. A cég fejlesztésére nekik is vannak terveik, de a privatizáció bizonytalansága miatt nem mertek belevágni. Mi lesz a Szigeti úti szervizzel? Bárhogyan is alakul a helyzet, bárki is lesz „befutó”, üzleti érdekek már sérülnek. Arról nem is beszélve, hogy ha az Autófit Kft. és a Szigeti Kft. nem jut pénzhez, akkor az Aczél és Lóki Kft-é lesz ugyan a nagyobb tulajdonrész, de bizonyos döntéseket csak 75 százalék plusz egy szavazat többséggel lehet meghozni. Ez pedig hát. .. Tény: a privatizációnak e formája egyáltalán nem jó, azonban úgy látszik, ez még belefér. Mint ahogy nagyon sok minden, ami a mai magyar valóságnak részévé vált. Csak az a kérdés, észrevesszük-e? Igen, nagyon jól tudom, az autóvásárlókat, a javíttatókat igazából az érdekli, vehetnek-e, javíttathatnak-e továbbra is, nem pedig a viaskodások, a telepre be nem engedések, a cikk visszavonások ... Legközelebb talán erről szól majd a történet! Roszprim Nándor dekében. Számos váratlan ak- akadály merült fel időközben, hogy mást ne említsünk: az adás-vételi szerződéseknek mintegy 30 százaléka hibás! A nagyfokú leterheltség eredménye, hogy a pécsi hivatalban nem tudják tartani az ügyintézésre megszabott határNem a piacot vettük meg, fejlesztéseinkben hosszú távra gondolkozunk - válaszolt Mark Jennings, a British American Tobacco Pécsi Dohánygyár Kft. angol vezér- igazgatója arra a kérdésre: a magyar viszonyok között kiemelkedő, csaknem 20 millió fontos, beruházás vajon a termékfejlesztést, vagy a transznacionális vállalat bérmunka termelésre való felkészülését jelenti. A BAT tavaly ilyenkor tenderen vásárolta meg a Pécsi Dohánygyárat, szőröstől-bőrös- től, hiszen 92 százalékos tulajdonrésszel bír a vállalatban, a 8 százalék pedig a dolgozói részesedés. Az angol-amerikai cég nem csinált rossz üzletet hiszen pécsi üzem a magyarországi cigaretta-igény csaknem felét elégíti ki, s itt gyártják az utóbbi idők egyik legsikeresebb termékét, a Sopianae-t, amelyből 46 százalékos a piaci részesedése. Már a nyáron kiderült, a BAT fejleszteni kívánja a gyár termelését, hogy jobban ki tudja használni a piacon eddig megszerzett pozícióit. A BAT szakemberei ugyanis azonnal felmérték, a meglehetősen öreg gépparkkal, elavult technológiával előbb-utóbb elvesztik előnyüket, éppen ezért kidolgoztak egy fejlesztési programot, amelynek értéke időket: a 30 nap helyett már 60-nál tartanak. Hogy mikorra éri utói magát a földhivatal, nem lehet tudni. A részarány-tulajdonok kiadása a szakemberek szerint több munkát ad majd, mint a kárpótlási törvények végrehajtása - miközben ez utóbbinak is még csak a felénél tartanak. A hivatalokban dolgozók munkaideje már messze nem 8 óra: naponta 10-12 óra hosszat gyürkőznek a feladataikkal, sőt, gyakorta éjszaka is. Vélhetnénk: megfizetik őket.- Csak ígéretek vannak mondta Korontos János, a megyei földhivatal vezetője. - Mégis rendkívül lelkiismeretesen dolgoznak munkatársaink, s némileg javult most a technikai háttér is. Ahhoz azonban, hogy időben és az igényeknek megfelelően tudjunk a kárpótlási törvény végrehajtásához kötődő feladatainknak megfelelni, 120 millió forintra lenne Baranyában szükségünk. Ennek hiányát nagyon erősen érezzük, miközben munkatársaink vállalták, hogy ebben az évben minden szombaton és vasárnap is dolgoznak a lemaradás elkerülése érdekében! Mészáros A. magyarországi viszonyok között is jelentős, két év alatt 3,5 milliárd forintot szánnak a géppark lecserélésére, nagy teljesítményű gyártó és csomagoló technológia telepítésére, valamint a biztonságtechnikai, tűzvédelmi körülmények javítására. Mindehhez nem rendelkeztek elegendő tőkével, éppen ezért a fejlesztések végrehajtására hitelt vettek fel. Az Inter-Európa Bankkal tavaly decemberben írták alá a szerződést 700 millió forintos kölcsönről, amelyet az Európai Gazdasági Közösség luxemburgi székhelyű beruházási bankjától, az European Investment Banktól felvett 25 millió ECU-s fejlesztési hitelkeretből folyósítanak. A beruházásra szánt tőkéből ugyan javarészt olasz és német gépek kerülnek beépítésre, ám a lehetőségből jócskán részesednek a pécsi vállalkozások is. Az építési munkákat például, mintegy 200 millió forintos értékben a Komplex német-magyar Kft. végzi, a So- piana Gépgyár különféle gépelemek elkészítésére vállalkozott, a FESTŐ cég pedig az automata gépsorokhoz szállít pneumatikus elemeket. Tavaly több mint 9 millió cigarettát gyártottak, az 1992-ben elkezdődött, az idén befejeződő fejlesztésekkel a termelési kapacitást 14-15 mil- liárdra akarják felfuttatni, ezzel természetesen az elkövetkező években a piaci részesedésüket növelni. Egyébként új termékek kifejlesztését nem tervezik, mert meggyőződésük szerint a Sopianae még sokáig kedvence lesz a magyar dohányosoknak. Arra sem vállalkoznak, hogy a BAT által előállított, külföldi cigarettát a pécsi üzemben bérmunkában gyártsanak. Egy kivételt azért tettek, az egyik amerikai testvérvállalatnak egy milliárd Vice Roy márkájú terméket gyártanak le az idén. A vezérigazgató azt is elmondja, nem igaz az a hiedelem, miszerint a külföldi tulajdonú vállalatok igyekeznek a bérek leszorításával „kizsigerelni” a munkásokat. Legalábbis náluk ez nem szokás, mert ha a legjobban fizető magyar vállalatot vesszük 100 százaléknak, akkor a BAT ennek 75-80 százalékát fizeti átlagban. A jelenleg 870 munkavállalót 9 kategóriába sorolták be, a legtöbbjük teljesítménybérben dolgozik, keresete tehát jócskán függ az elvégzett munka mennyiségétől. Üj dolgozók felvételét nem tervezik, sőt az év végre el szeretnék érni, hogy a létszám 800-ra csökkenjen. Elbocsátani senkit sem fognak, de a nyugdíjba ment dolgozókat nem pótolják. B.G. Erőn felül a földhivatalokban Nagyüzem Pécsett, a Széchenyi téri Földhivatalban Fotó: Läufer László
