Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-25 / 112. szám
Tbc-veszély Mennyit ér egy százesztendős rénfa? A füredi Kedves cukrászda restaurátorai Hőgyész magyar, német kézműves iparosok és zsidó kereskedők otthona volt egykor: legalábbis ezt mondja Pákozdi Jenő, a helyi asztalosüzem tulajdonosa. A hagyományt meg tudták őrizni - már ami a kézművesek ügyességét illeti -, s a nagyközség jövője eztán is iparosaitól függ. (Pákozdi úr édesapja is asztalos volt, igaz, nem idevaló. Hiszen 1947-ben a Csallóközből kiűzetve találtak ebben a tolnai nagyközségben otthonra.) Azóta legenda már: megkérdezte akkoriban édesapját az egyik helybéli asztalos: maga is ebből akar megélni? Mert sokan leszünk . . . Végül is az idősebb Pákozdi haláláig maszek maradt, s műhelyében megannyi míves munka született. Ott tanulta fia is a mesterséget. Igaz, a tanult ember, oklevele szerint, automatizálási mérnökember, - a faforgács illatától azonban nem tudott semmiféle kerülővel messzire jutni. Aztán úgy esett, hogy a helyi állami gazdaság asztalosüzemében vezetője lett, majd ezt az üzemet vásárolta meg néhány hónapja a privatizálás szelén. Tudta, mibe vág, bár rengeteg gondot és nyűgöt vállalt föl avval, hogy megőrizze ugyanazoknál a munka- padoknál magának és 20-25 embernek a munkát, megélhetést. Mondják, a hőgyészi ajtók- nak-ablakoknak igen jó a híre volt s van ebben a régióban. Nem véletlenül jönnek ide az ország majdnem minden pontjáról egyedi megrendelésekkel, különféle kérésekkel. Pákozdi Jenő filozófiája nemcsak a minőség és a pontosság, hanem amit apjától tanult: minden feladatot el kell vállalni, a legapróbbakat is. A kisember-1 sem szabad továbbküldeni, ha apró-cseprő megrendelést is hoz. Bár az is igaz: a szép feladatot bármiben megtalálhatja. Mondjuk a nagy, régi pesti bérlakások tulajdonba adása nyomán egyre több a felújítás, az ablakok kijavítása, az ajtók cseréje. Utóbbiak között nem ritka a kétszárnyas, óriás: a 2 méter 80 centis magasságú, szecesz- sziós mintázatú. Ilyet másutt nem igen vállalnak föl. Vagy a környékbeli kastélyok nyílászáróinak cseréje adhat fejtörést. Esetenként nyugati megrendelők is idetalálnak már. S ami igen ritka: legutóbb a balatonfüredi Kedves cukrászda teljes felújítása, műemléki jellegű ajtóinak, zsalugáteres-ablakainak restaurálása. Nem akármilyen feladat! Minden munkafázisnak jelentősége van, s már az sem mindegy, hogy mondjuk egy ilyen öreg zsalugátert hogy vesz az ember a kezébe. A Balaton Étterem berendezése, a famunkák elvégzése éppen most folyik a műhelyekben. A kérdés jogos:- Volt-e Ön megoldhatatlan feladat előtt?- Majdnem. A minap szakvéleményt kellett fogalmaznom pereskedők miatt. A disznóöléshez kölcsönkért százéves rénfa elégett, s arra a bírói kérdésre kellett válaszolnom, hogy mennyit érhetett?- Es mennyit? Csak kitérővel válaszolja meg. A pereskedők nyugdíjasok voltak, s úgy igazította a szak- véleményt, hogy egyezségre jussanak. Kozma Ferenc Ismét nő a tbc-s megbetegedések száma Magyarországon, ezért igen fontos lenne, hogy a korábbi, szigorú megelőző intézkedéseket újra életbe léptesse az egészségügyi kormányzat - fogalmazták meg a Magyar Tüdőgyógyász Társaság gondozási és járványtani szekciójának szakemberei Mátészalkán, ahol pénteken megkezdődött a tuberkulózist gyógyító orvosok kétnapos konferenciája. A tudományos tanácskozáson elhangzott: a tüdőbetegség különösen a rossz szociális helyzetben élők között terjed. A statisztikai adatok szerint a súlyos gazdasági gondokkal küzdő régiókban a legutóbbi két évben megduplázódott a tuberkulózisban szenvedők száma; kiszűrésükkor 60-70 százalékuk aktív fertőző volt. Hálósipka helyett szkafander Időnként elakad a lélegzet: nő a halálozási arány Megszűnik a horkolás? Még egyszer a barcsi esetről Műszemlencsebeültetés szürkehályog ellen A műszemlencse-beültetés jelenlegi legkorszerűbb mikro- sebészeti módszerének elterjesztésével a beteg és az orvos szempontjából egyaránt igen hatékonnyá tehetők a szürkehá- lyog-műtétek. E műtéti módszer elterjesztését szolgálja az a másfél napos kurzus, amely pénteken kezdődött a zalaegerszegi Arany Bárány Szállodában dr. Kovács Bálint profesz- szor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem szemklinikája vezetőjének irányításával. A profesz- szor és több munkatársa nemcsak elméleti, hanem - állatszemeken végzett demonstrációs műtétekkel - gyakorlati segítséget is adott a résztvevő dél-dunántúli szemészorvosoknak. A módszer lényege, hogy nem a szivárványhártya elé, hanem a hátsó csarnokba ültetik be a műlencsét, bent hagyva a szemlencse tokját. Mindezt mikroszkópos segédlettel, jelentősebb heg és komplikáció nélkül végzik el, orvosilag 95-98 százalékos eredményességgel. Tavaly 14 ezer embert szabadítottak meg ilyen módon a szürkehályogtól, visszaadva látásukat, száműzve a csőlátást, szédülést előidéző „szódásüveg” lencséjű szemüvegek viselését. A műtétekhez szükséges és amerikai tesztekkel is kiválónak minősített műlencséket a Medi- kontur Kft. gyártja, elegendő mennyiségben. Országosan 30-40 ezer beültetésre van igény évente a jelenleg elvégezhető 14 ezerrel szemben - mondták el a kurzuson. (MTI) Bejegyzés a Szőlő lövésnek i Könyvébe Több mint negyedévezredes szokás szerint Kőszegen szombaton, György napján, ismét berajzolták a történelmi város környéki dűlők szőlőhajtásait az Európa-szerte ismert könyvritkaságba, a Szőlő lövésnek Könyvébe. E hajtások állapotáról következtetnek ugyanis évszázadok óta a várható termésre. A hagyományoknak megfelelően előbb a hegyközség képviselői bemutatták a hajnalban metszett hajtásokat a • város polgármesterének, Básthy Tamásnak, majd - osztrák, német, olasz vendégek jelenlétében - Németh János képzőművésztanár a Jurisics vár lovagtermében 253-adszor rajzolta be a szőlőzsengéket a nevezetes könyvritkaság újabb példányává, mivel a történelmi ereklye három éve betelt. Nem vicc: a képen kévő úr végre ismét nyugodtan alszik, számára elmúlt az életveszély. A túlnyomásos lélegeztető biztosítja számára a jövőt. Minderről dr. Berta Gyulával, a mos- dósi szanatórium tüdőgyógyász főorvosával beszélgetünk, egy nem éppen ritka betegség, az alvási apnoe kapcsán. Miről is van szó tulajdonképpen? Közismert, hogy főleg férfiaknál gyakori éjjel a horkolás. Sokáig úgy gondoltuk: ki- nek-kinek belügye, legföljebb kínos horkantó emberrel egy szobába kerülni. Néhány éve azonban az orvosok észrevették, hogy gyakori kísérőjelensége a horkolásnak a légzés megtorpanása, gyakori, hogy az alvó ember lélegzete elakad, majd hosszabb-rövidebb idő után szinte robbanásszerű légvétel következik. A delikvens nem ébred föl - legalábbis azt hiszi, hogy nem ébredt föl -, de szervezete a légzéskihagyás miatt riaszt. Ez a légzéselaka- dás-riasztás szinte állandó ismétlődésekben, egymás kapcsolatában van együtt. Az a beteg, aki az alvási periódusban óránként legalább tíz alkalommal légzési problémával küzd. (Egyébként csak érdekességként: Három perc fölött van a légzéskihagyás világrekordja.) S az eredmény: reggel fáradtan, kóvályogva ébred a beteg, bár nyolc, vagy mégtöbb órát aludt, egész nap fáradt, aluszékony. Fizikális teljesítőképessége csökken. Bármilyen helyzetben és pozitúrában képes - ha csak pillanatokra is - elaludni. Tény: e furcsa betegség során a garat fölötti lebeny elzárja a légutat, s az elmaradó légvétel Közeleg a nyár, az utazások ideje. Ebben az időszakban gombamód elszaporodnak az engedély nélkül működő utazásszervezők. A csalárd utazási irodákkal kapcsolatos kellemetlen élményekkel - nem létező szállás, hiányzó útiköltség - egyre többször keresik a sértett ügyfelek a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara idegenforgalmi tagozatát, vagy a nyilvánosságot. A sok bosszúság elkerülése érdekében kértünk néhány praktikus utazás előtti tanácsot Vétek JánosnétóX, a tagozat vezetőjétől.- Elsősorban arra hívnám fel az utazók figyelmét, hogy útjuk megtervezése, előkészítése és lebonyolítása érdekében irodákat keressenek fel, ne kapualjakba, orvosi rendelőkbe, plébánia hivatalokba, iskolai folyosókra menjenek. Csak oda, ahol megfelelő környezetben miatt rendkívül sokféle betegség alakulhat ki. (Hogy többet ne mondjunk: nem kap elegendő vért az agy.) E betegek zöme magas vérnyomásban szenved, szívpanaszai vannak. Egy németországi felmérés szerint a 40 és a 60 között lévő férfiak 10 százaléka alvászavarokkal küzd, s e miatt az érintettek 40 százaléka tíz éven belül meghal. Jellemző: a horko- lók-légzéskihagyók többnyire elhízottak, súlyfelesleggel küszködök. Sajátos betegségüket erősíti például az esti boroz- gatás-fröccsözés: egy hosz- szabbra nyúlt, átmulatott nap. Berta főorvos szerint a sokféle segítő, de sok eredménnyel nem igen kecsegtető gyógymód - drasztikus garat-lebeny műtét, stb. - helyett született néhány éve nyugaton a túlnyomásos lélegeztető, mint gyógyászati sehozzáértő emberek fogadják az ügyfeleket. Minden esetben kérjék az út részletes leírását, és kössenek utazási szerződést az ajánlóval. A befizetéskor ne elégedjenek meg holmi „sajtcé- dulával”, kéijenek hivatalos átvételi elismervényt. Ne tévesz- szen meg senkit a gyanúsan olcsó ajánlat, hiszen lehet, hogy az út végén sokkal többe kerül a nyaralás. Magyarországon csak a hivatalos fizetőeszközért, tehát forintért hirdethető út, mert minden bejegyzett iroda korlátlan mennyiségben rendelkezik valutával.-Nyugaton hogy ellenőrzik az engedély nélküli irodákat?- Ott nem igazán jellemző az ilyenfajta csalárd utaztatás, mivel az emberek általában csak azokat az irodákat keresik fel, amelyek tagjai valamilyen szakszövetségnek. Ez általában garanciát jelent az ügyfelek számára. Ha az ilyen irodák kögédezköz. Ez állandó és folyamatos lélegeztetést biztosít, s aki egyszer kipróbálta ebben a készülékben az alvást, az szinte felüdül. Igaz, előbb a beteget ki kell szűrni, fel kell a betegséget, az alvási apnoét ismerni. Erre többféle műszer van: hazánkban a Korányi Szanatóriumban foglalkoznak egyedül az légzéskihagy ásos alvászavar vizsgálatával, Mosdósra, Berta főorvos osztályára pedig rövidesen érkezik egy diagnosztizáló berendezés külföldről. Az alvási apnoéban szenvedők egyébként ön- és közveszélyesek, attól függően, hogy milyen a munkakörük. A kérdés így hangzik: elaludhat-e vezetés közben a gépkocsivezető? Elaludhat-e munka közben a tetőfedő? Vagy netán az atomerőmű diszpécsere? Kozma Ferenc zül valamelyik visszaél az utasok bizalmával, az többé nem kaphat működési jogosítványt.-A hasonló szemlélet kialakulásáig mi, magyar utasok hogyan védekezhetünk?- A már elmondottakon kívül javaslom, hogy bármilyen gyanú esetén az ügyfelek kérjék el az iroda Országos Idegenforgalmi Hivatali bejegyzési számát, ezzel ugyanis csak az engedéllyel működők rendelkeznek. Tervezzük, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzuk a térségben működő hivatalos irodák jegyzékét, amelyek garantáltan tisztességesen utak nagy választékát kínálják az ügyfeleknek. Ezen kívül pedig kezdeményeztem, hogy a kamara idegenforgalmi tagozatának keretében kéthetente tájékoztató fogadóórát tartsunk, ami szintén elsősorban a kellemetlenségek elkerülésére, megelőzésére irányul majd. Kaszás E. Tisztelt Lombosi Úr! Levelemmel azért fordulok Önhöz, mert az Új Dunántúli Napló 1993. április 11-i számában megjelent a „kirúgott igazgató esete Barcson” című írás valóság-tartalma olyan kevés, amelyre feltétlen reagálni kell és az olvasókat a tényekről tájékoztatni. Egyszerűen érthetetlen számomra, hogy a valóságot így elferdítő írás megjelenhetett egy újságban. A cikk írója - aki bízom benne nem újságíró - ennyire tájékozatlan a történteket illetően, vagy eny- nyire rosszindulatú? Bármelyik is legyen, nem értem miért akar mindenáron újságcikket írni. Nem kívánok foglalkozni magával a konkrét helyzettel, sem bármit is megmagyarázni, csak a cikkben írtak hamis voltára rámutatni. 1. Kezdjük mindjárt a címmel. Az igazgatót senki nem rúgta ki Barcson, jelenleg is ott van a munkahelye, ahol eddig volt, a Széchenyi Ferenc Gimnáziumban. A képviselőtestület csupán F. F. igazgató 1996. július 31-ig szóló vezetői megbízatását vonta vissza 1993 március 19-i hatállyal. 2. A városi ön- kormányzat egyik bizottsága sem hozott olyan döntést - nem szólva a cikkben szereplő kulturális bizotságról, mert ilyen nincs is - sem szabályosan, sem szabálytalanul, amellyel az igazgatót a közgyűlés elé citálta volna. 3. Sem a bizottság, sem a képviselőtestület határozatában nem mondta ki, hogy az igazgató alkalmatlan vezetői feladata ellátására. De nézze el nekem B. R., hogy a közalkalmazotti törvényről ígéretemhez híven most nem írok, illetve annak tartalmát nem magyarázom. 4. F.F. tanár úr nem a kulturális bizottság tagja, hanem a Művelődési Oktatási és Sportbizottság Elnöke. 5. Amit a tisztelt B. R. dühről, fájdalomról és a tör- vénytelenséágről ír, az felháborító. Szeretném tájékoztatni, hogy a „gyakorló” polgármester nem döntött az igazgatói megbízatás visszavonásáról. Arról két alkalommal is a képviselőtestület egyhangú, nyílt szavazással döntött. Ebben a szavazásban a a „gyakorló” polgármester részt sem vett. Nem tudom van-e jogi, vagy csak erkölcsi alapja is arra, hogy egy testület döntését kategorikusan törvénytelennek nyilvánítsa. Vagy egyáltalán mit nyilvánított törvénytelennek. 6.Tisztelettel meghívom Barcsra, szeretném neki bemutatni a város ügyes-bajos dolgainak intézését, a város gyarapodását. Elmondanám neki azt is, hogy ezért a városért mit tett a polgármester. Megnézhetnénk a Széchenyi Ferenc Gimnáziumot és a Kollégiumot is. Talán megváltozna elmélete az iskola tönkretevéséről. 7. Azért azt is el kell mondanom, hogy több olyan megbeszélésen vettem részt, ahol a tantestület jelentős része is ott volt. De ezeken a megbeszéléseken nem a „régi” igazgató megbízatása volt a téma, hanem a megbízott igazgató személye. Úgy gondolom, a tényeket illetően ez sem mindegy.” Dr. Bencze Lajos, Barcs Város Önkormányzat Jegyzője Jé A barcsi igazgató átminő- sítséről szóló cikket B. R. aláírással - részben írásos dokumentumok alapján fogalmaztam meg. További informátoraimat - a rájuk való hivatkozás egyébként sem menti mulasztásomat - nem kívánom megnevezni. A történet arról szólt, hogy hatalmi helyzetével ki-ki szabálytalanul is élhet, akár egy intézmény rovására is. Egy telefon és az érintett önkormányzat a tények korrigálását szolgáló levele kétségkívül tanúsítja azt, amit a cikkíró maga is belát - súlyos mulasztást követett el azzal, hogy cikk írása idején - egyébként még a Népszabadságban majd a Kurírban megjelentek előtt - nem kérdezte meg az érintetteket. Mindezt tetézte a késedelmes megjelenés, amit csak részben ment, hogy csak általánosítható tanulságokat kívánt levonni. A szereplők ezért névtelenek. Csakhogy a cikk címében - szándékom ellenére - megneveztük a várost, de a címadásban szereplő „kirúgott” jelző sem a szerzőé .. . E sorok írója igazat ad a telefonálónak, belátva, módszerével, anonim tájékozódásával- holott az érintettekkel szemben személy szerint elfogulatlan - súlyosan hibázott. így mindazokat, akik a cikkben közölteket túlzónak, magukra nézve sértőnek tartják, ami hamis színben tüntetné fel a tényeket - s így ezt az inget magukra venni kényszerültek - a cikk írója megköveti. Megköveti, mert akarata ellenére bántóan személyessé vált; a tanulság levonását jobb lett volna - a terjedelmük miatt újságban aligha közzé tehető dokumentumok- jegyzőkönyvek, az eljárás ellen tiltakozó levelek alapján az olvasókra bízni. Bóka Róbert 1993. ÁPRILIS 25., VASARNAP Új VDN 3 Olcsó utak drága pénzért? Elkerülhető a hosszúságot hozó nyaralás
