Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-25 / 112. szám

Tbc-veszély Mennyit ér egy százesztendős rénfa? A füredi Kedves cukrászda restaurátorai Hőgyész magyar, német kézműves iparosok és zsidó ke­reskedők otthona volt egykor: legalábbis ezt mondja Pákozdi Jenő, a helyi asztalosüzem tu­lajdonosa. A hagyományt meg tudták őrizni - már ami a kéz­művesek ügyességét illeti -, s a nagyközség jövője eztán is ipa­rosaitól függ. (Pákozdi úr édes­apja is asztalos volt, igaz, nem idevaló. Hiszen 1947-ben a Csallóközből kiűzetve találtak ebben a tolnai nagyközségben otthonra.) Azóta legenda már: megkérdezte akkoriban édesap­ját az egyik helybéli asztalos: maga is ebből akar megélni? Mert sokan leszünk . . . Végül is az idősebb Pákozdi haláláig maszek maradt, s mű­helyében megannyi míves munka született. Ott tanulta fia is a mesterséget. Igaz, a tanult ember, oklevele szerint, auto­matizálási mérnökember, - a fa­forgács illatától azonban nem tudott semmiféle kerülővel messzire jutni. Aztán úgy esett, hogy a helyi állami gazdaság asztalosüzemében vezetője lett, majd ezt az üzemet vásárolta meg néhány hónapja a privati­zálás szelén. Tudta, mibe vág, bár rengeteg gondot és nyűgöt vállalt föl avval, hogy meg­őrizze ugyanazoknál a munka- padoknál magának és 20-25 embernek a munkát, megélhe­tést. Mondják, a hőgyészi ajtók- nak-ablakoknak igen jó a híre volt s van ebben a régióban. Nem véletlenül jönnek ide az ország majdnem minden pontjá­ról egyedi megrendelésekkel, különféle kérésekkel. Pákozdi Jenő filozófiája nemcsak a mi­nőség és a pontosság, hanem amit apjától tanult: minden fel­adatot el kell vállalni, a lega­próbbakat is. A kisember-1 sem szabad továbbküldeni, ha apró-cseprő megrendelést is hoz. Bár az is igaz: a szép felada­tot bármiben megtalálhatja. Mondjuk a nagy, régi pesti bér­lakások tulajdonba adása nyo­mán egyre több a felújítás, az ablakok kijavítása, az ajtók cse­réje. Utóbbiak között nem ritka a kétszárnyas, óriás: a 2 méter 80 centis magasságú, szecesz- sziós mintázatú. Ilyet másutt nem igen vállalnak föl. Vagy a környékbeli kastélyok nyílászá­róinak cseréje adhat fejtörést. Esetenként nyugati megrende­lők is idetalálnak már. S ami igen ritka: legutóbb a balatonfü­redi Kedves cukrászda teljes felújítása, műemléki jellegű aj­tóinak, zsalugáteres-ablakainak restaurálása. Nem akármilyen feladat! Minden munkafázisnak jelentősége van, s már az sem mindegy, hogy mondjuk egy ilyen öreg zsalugátert hogy vesz az ember a kezébe. A Balaton Étterem berende­zése, a famunkák elvégzése ép­pen most folyik a műhelyekben. A kérdés jogos:- Volt-e Ön megoldhatatlan feladat előtt?- Majdnem. A minap szakvé­leményt kellett fogalmaznom pereskedők miatt. A disznóö­léshez kölcsönkért százéves rénfa elégett, s arra a bírói kér­désre kellett válaszolnom, hogy mennyit érhetett?- Es mennyit? Csak kitérővel válaszolja meg. A pereskedők nyugdíjasok voltak, s úgy igazította a szak- véleményt, hogy egyezségre jussanak. Kozma Ferenc Ismét nő a tbc-s megbetege­dések száma Magyarországon, ezért igen fontos lenne, hogy a korábbi, szigorú megelőző in­tézkedéseket újra életbe lép­tesse az egészségügyi kormány­zat - fogalmazták meg a Ma­gyar Tüdőgyógyász Társaság gondozási és járványtani szek­ciójának szakemberei Máté­szalkán, ahol pénteken meg­kezdődött a tuberkulózist gyó­gyító orvosok kétnapos konfe­renciája. A tudományos tanács­kozáson elhangzott: a tüdőbe­tegség különösen a rossz szociá­lis helyzetben élők között ter­jed. A statisztikai adatok szerint a súlyos gazdasági gondokkal küzdő régiókban a legutóbbi két évben megduplázódott a tuber­kulózisban szenvedők száma; kiszűrésükkor 60-70 százalékuk aktív fertőző volt. Hálósipka helyett szkafander Időnként elakad a lélegzet: nő a halálozási arány Megszűnik a horkolás? Még egyszer a barcsi esetről Műszemlencse­beültetés szürkehályog ellen A műszemlencse-beültetés jelenlegi legkorszerűbb mikro- sebészeti módszerének elter­jesztésével a beteg és az orvos szempontjából egyaránt igen hatékonnyá tehetők a szürkehá- lyog-műtétek. E műtéti módszer elterjesztését szolgálja az a másfél napos kurzus, amely pénteken kezdődött a zalaeger­szegi Arany Bárány Szállodá­ban dr. Kovács Bálint profesz- szor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem szemklinikája vezető­jének irányításával. A profesz- szor és több munkatársa nem­csak elméleti, hanem - állat­szemeken végzett demonstrá­ciós műtétekkel - gyakorlati se­gítséget is adott a résztvevő dél-dunántúli szemészorvosok­nak. A módszer lényege, hogy nem a szivárványhártya elé, ha­nem a hátsó csarnokba ültetik be a műlencsét, bent hagyva a szemlencse tokját. Mindezt mikroszkópos segédlettel, jelen­tősebb heg és komplikáció nél­kül végzik el, orvosilag 95-98 százalékos eredményességgel. Tavaly 14 ezer embert szabadí­tottak meg ilyen módon a szür­kehályogtól, visszaadva látásu­kat, száműzve a csőlátást, szé­dülést előidéző „szódásüveg” lencséjű szemüvegek viselését. A műtétekhez szükséges és amerikai tesztekkel is kiválónak minősített műlencséket a Medi- kontur Kft. gyártja, elegendő mennyiségben. Országosan 30-40 ezer beültetésre van igény évente a jelenleg elvé­gezhető 14 ezerrel szemben - mondták el a kurzuson. (MTI) Bejegyzés a Szőlő lövésnek i Könyvébe Több mint negyedévezredes szokás szerint Kőszegen szom­baton, György napján, ismét be­rajzolták a történelmi város környéki dűlők szőlőhajtásait az Európa-szerte ismert könyvrit­kaságba, a Szőlő lövésnek Könyvébe. E hajtások állapotá­ról következtetnek ugyanis év­századok óta a várható ter­mésre. A hagyományoknak megfele­lően előbb a hegyköz­ség képviselői bemutatták a hajnalban metszett hajtásokat a • város polgármesterének, Básthy Tamásnak, majd - osztrák, né­met, olasz vendégek jelenlété­ben - Németh János képzőmű­vésztanár a Jurisics vár lovag­termében 253-adszor rajzolta be a szőlőzsengéket a nevezetes könyvritkaság újabb példá­nyává, mivel a történelmi erek­lye három éve betelt. Nem vicc: a képen kévő úr végre ismét nyugodtan alszik, számára elmúlt az életveszély. A túlnyomásos lélegeztető biz­tosítja számára a jövőt. Minder­ről dr. Berta Gyulával, a mos- dósi szanatórium tüdőgyógyász főorvosával beszélgetünk, egy nem éppen ritka betegség, az alvási apnoe kapcsán. Miről is van szó tulajdonkép­pen? Közismert, hogy főleg férfi­aknál gyakori éjjel a horkolás. Sokáig úgy gondoltuk: ki- nek-kinek belügye, legföljebb kínos horkantó emberrel egy szobába kerülni. Néhány éve azonban az orvosok észrevet­ték, hogy gyakori kísérőjelen­sége a horkolásnak a légzés megtorpanása, gyakori, hogy az alvó ember lélegzete elakad, majd hosszabb-rövidebb idő után szinte robbanásszerű lég­vétel következik. A delikvens nem ébred föl - legalábbis azt hiszi, hogy nem ébredt föl -, de szervezete a légzéskihagyás mi­att riaszt. Ez a légzéselaka- dás-riasztás szinte állandó is­métlődésekben, egymás kapcso­latában van együtt. Az a beteg, aki az alvási periódusban órán­ként legalább tíz alkalommal légzési problémával küzd. (Egyébként csak érdekesség­ként: Három perc fölött van a légzéskihagyás világrekordja.) S az eredmény: reggel fáradtan, kóvályogva ébred a beteg, bár nyolc, vagy mégtöbb órát aludt, egész nap fáradt, aluszékony. Fizikális teljesítőképessége csökken. Bármilyen helyzetben és pozitúrában képes - ha csak pillanatokra is - elaludni. Tény: e furcsa betegség során a garat fölötti lebeny elzárja a légutat, s az elmaradó légvétel Közeleg a nyár, az utazások ideje. Ebben az időszakban gombamód elszaporodnak az engedély nélkül működő uta­zásszervezők. A csalárd utazási irodákkal kapcsolatos kellemet­len élményekkel - nem létező szállás, hiányzó útiköltség - egyre többször keresik a sértett ügyfelek a Dél-dunántúli Gaz­dasági Kamara idegenforgalmi tagozatát, vagy a nyilvánossá­got. A sok bosszúság elkerülése érdekében kértünk néhány prak­tikus utazás előtti tanácsot Vé­tek JánosnétóX, a tagozat veze­tőjétől.- Elsősorban arra hívnám fel az utazók figyelmét, hogy útjuk megtervezése, előkészítése és lebonyolítása érdekében irodá­kat keressenek fel, ne kapual­jakba, orvosi rendelőkbe, plé­bánia hivatalokba, iskolai fo­lyosókra menjenek. Csak oda, ahol megfelelő környezetben miatt rendkívül sokféle beteg­ség alakulhat ki. (Hogy többet ne mondjunk: nem kap ele­gendő vért az agy.) E betegek zöme magas vérnyomásban szenved, szívpanaszai vannak. Egy németországi felmérés sze­rint a 40 és a 60 között lévő fér­fiak 10 százaléka alvászavarok­kal küzd, s e miatt az érintettek 40 százaléka tíz éven belül meghal. Jellemző: a horko- lók-légzéskihagyók többnyire elhízottak, súlyfelesleggel küszködök. Sajátos betegségü­ket erősíti például az esti boroz- gatás-fröccsözés: egy hosz- szabbra nyúlt, átmulatott nap. Berta főorvos szerint a sok­féle segítő, de sok eredménnyel nem igen kecsegtető gyógymód - drasztikus garat-lebeny műtét, stb. - helyett született néhány éve nyugaton a túlnyomásos lé­legeztető, mint gyógyászati se­hozzáértő emberek fogadják az ügyfeleket. Minden esetben kér­jék az út részletes leírását, és kössenek utazási szerződést az ajánlóval. A befizetéskor ne elégedjenek meg holmi „sajtcé- dulával”, kéijenek hivatalos át­vételi elismervényt. Ne tévesz- szen meg senkit a gyanúsan ol­csó ajánlat, hiszen lehet, hogy az út végén sokkal többe kerül a nyaralás. Magyarországon csak a hivatalos fizetőeszközért, te­hát forintért hirdethető út, mert minden bejegyzett iroda korlát­lan mennyiségben rendelkezik valutával.-Nyugaton hogy ellenőrzik az engedély nélküli irodákat?- Ott nem igazán jellemző az ilyenfajta csalárd utaztatás, mi­vel az emberek általában csak azokat az irodákat keresik fel, amelyek tagjai valamilyen szakszövetségnek. Ez általában garanciát jelent az ügyfelek számára. Ha az ilyen irodák kö­gédezköz. Ez állandó és folya­matos lélegeztetést biztosít, s aki egyszer kipróbálta ebben a készülékben az alvást, az szinte felüdül. Igaz, előbb a beteget ki kell szűrni, fel kell a betegséget, az alvási apnoét ismerni. Erre többféle műszer van: hazánkban a Korányi Szanatóriumban fog­lalkoznak egyedül az légzéski­hagy ásos alvászavar vizsgála­tával, Mosdósra, Berta főorvos osztályára pedig rövidesen ér­kezik egy diagnosztizáló beren­dezés külföldről. Az alvási apnoéban szenve­dők egyébként ön- és közveszé­lyesek, attól függően, hogy mi­lyen a munkakörük. A kérdés így hangzik: elaludhat-e vezetés közben a gépkocsivezető? El­aludhat-e munka közben a tető­fedő? Vagy netán az atome­rőmű diszpécsere? Kozma Ferenc zül valamelyik visszaél az uta­sok bizalmával, az többé nem kaphat működési jogosítványt.-A hasonló szemlélet kiala­kulásáig mi, magyar utasok ho­gyan védekezhetünk?- A már elmondottakon kívül javaslom, hogy bármilyen gyanú esetén az ügyfelek kérjék el az iroda Országos Idegenfor­galmi Hivatali bejegyzési szá­mát, ezzel ugyanis csak az en­gedéllyel működők rendelkez­nek. Tervezzük, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzuk a tér­ségben működő hivatalos iro­dák jegyzékét, amelyek garan­táltan tisztességesen utak nagy választékát kínálják az ügyfe­leknek. Ezen kívül pedig kez­deményeztem, hogy a kamara idegenforgalmi tagozatának ke­retében kéthetente tájékoztató fogadóórát tartsunk, ami szintén elsősorban a kellemetlenségek elkerülésére, megelőzésére irá­nyul majd. Kaszás E. Tisztelt Lombosi Úr! Leve­lemmel azért fordulok Önhöz, mert az Új Dunántúli Napló 1993. április 11-i számában megjelent a „kirúgott igazgató esete Barcson” című írás va­lóság-tartalma olyan kevés, amelyre feltétlen reagálni kell és az olvasókat a tényekről tá­jékoztatni. Egyszerűen érthetetlen számomra, hogy a valóságot így elferdítő írás megjelenhe­tett egy újságban. A cikk írója - aki bízom benne nem újság­író - ennyire tájékozatlan a történteket illetően, vagy eny- nyire rosszindulatú? Bárme­lyik is legyen, nem értem mi­ért akar mindenáron újságcik­ket írni. Nem kívánok foglalkozni magával a konkrét helyzettel, sem bármit is megmagya­rázni, csak a cikkben írtak hamis voltára rámutatni. 1. Kezdjük mindjárt a címmel. Az igazgatót senki nem rúgta ki Barcson, jelen­leg is ott van a munkahelye, ahol eddig volt, a Széchenyi Ferenc Gimnáziumban. A képviselőtestület csupán F. F. igazgató 1996. július 31-ig szóló vezetői megbízatását vonta vissza 1993 március 19-i hatállyal. 2. A városi ön- kormányzat egyik bizottsága sem hozott olyan döntést - nem szólva a cikkben szereplő kulturális bizotságról, mert ilyen nincs is - sem szabályo­san, sem szabálytalanul, amellyel az igazgatót a köz­gyűlés elé citálta volna. 3. Sem a bizottság, sem a képvi­selőtestület határozatában nem mondta ki, hogy az igaz­gató alkalmatlan vezetői fel­adata ellátására. De nézze el nekem B. R., hogy a közal­kalmazotti törvényről ígére­temhez híven most nem írok, illetve annak tartalmát nem magyarázom. 4. F.F. tanár úr nem a kulturális bizottság tagja, hanem a Művelődési Oktatási és Sportbizottság El­nöke. 5. Amit a tisztelt B. R. dühről, fájdalomról és a tör- vénytelenséágről ír, az felhá­borító. Szeretném tájékoz­tatni, hogy a „gyakorló” pol­gármester nem döntött az igazgatói megbízatás vissza­vonásáról. Arról két alka­lommal is a képviselőtestület egyhangú, nyílt szavazással döntött. Ebben a szavazásban a a „gyakorló” polgármester részt sem vett. Nem tudom van-e jogi, vagy csak erkölcsi alapja is arra, hogy egy testü­let döntését kategorikusan törvénytelennek nyilvánítsa. Vagy egyáltalán mit nyilvání­tott törvénytelennek. 6.Tiszte­lettel meghívom Barcsra, sze­retném neki bemutatni a város ügyes-bajos dolgainak intézé­sét, a város gyarapodását. El­mondanám neki azt is, hogy ezért a városért mit tett a pol­gármester. Megnézhetnénk a Széchenyi Ferenc Gimnáziu­mot és a Kollégiumot is. Ta­lán megváltozna elmélete az iskola tönkretevéséről. 7. Azért azt is el kell monda­nom, hogy több olyan megbe­szélésen vettem részt, ahol a tantestület jelentős része is ott volt. De ezeken a megbeszé­léseken nem a „régi” igazgató megbízatása volt a téma, ha­nem a megbízott igazgató személye. Úgy gondolom, a tényeket illetően ez sem mindegy.” Dr. Bencze Lajos, Barcs Város Önkormányzat Jegyzője Jé A barcsi igazgató átminő- sítséről szóló cikket B. R. alá­írással - részben írásos do­kumentumok alapján fogal­maztam meg. További infor­mátoraimat - a rájuk való hi­vatkozás egyébként sem menti mulasztásomat - nem kívánom megnevezni. A történet arról szólt, hogy hatalmi helyzetével ki-ki sza­bálytalanul is élhet, akár egy intézmény rovására is. Egy telefon és az érintett önkormányzat a tények korri­gálását szolgáló levele két­ségkívül tanúsítja azt, amit a cikkíró maga is belát - súlyos mulasztást követett el azzal, hogy cikk írása idején - egyébként még a Népszabad­ságban majd a Kurírban meg­jelentek előtt - nem kérdezte meg az érintetteket. Mindezt tetézte a késedelmes megje­lenés, amit csak részben ment, hogy csak általánosít­ható tanulságokat kívánt le­vonni. A szereplők ezért névtelenek. Csakhogy a cikk címében - szándékom ellenére - meg­neveztük a várost, de a cím­adásban szereplő „kirúgott” jelző sem a szerzőé .. . E sorok írója igazat ad a te­lefonálónak, belátva, módsze­rével, anonim tájékozódásával- holott az érintettekkel szemben személy szerint el­fogulatlan - súlyosan hibá­zott. így mindazokat, akik a cikkben közölteket túlzónak, magukra nézve sértőnek tart­ják, ami hamis színben tün­tetné fel a tényeket - s így ezt az inget magukra venni kény­szerültek - a cikk írója meg­követi. Megköveti, mert aka­rata ellenére bántóan szemé­lyessé vált; a tanulság levoná­sát jobb lett volna - a terje­delmük miatt újságban aligha közzé tehető dokumentumok- jegyzőkönyvek, az eljárás ellen tiltakozó levelek alapján az olvasókra bízni. Bóka Róbert 1993. ÁPRILIS 25., VASARNAP Új VDN 3 Olcsó utak drága pénzért? Elkerülhető a hosszúságot hozó nyaralás

Next

/
Oldalképek
Tartalom