Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-23 / 110. szám
1993. április 23., péntek aj Dunántúli napló 9 Húsz százalékos áremelkedést engedélyezett a TB A művégtaggyártól napjainkig Választási taktika? Közérzetjavító folyamatok A legszebb népviseletek Zieh Henriknének ítélte a közönségdíjat a többszáz látogató a Lenau-házban rendezett német népviseleti babák kiállításán. A zsűri is Zi- ehnénak adta az első díjat a véméndi viseletekért. További első díjasok Ebeit Boldizsárné (Véménd) és Jekl Jánosné (Palotabo- zsok). Második díjat kaptak Schrempf Józsefné (Véménd), Bauer Andrásné (Somberek), Hajdú Istvánná (Mecseknádasd) és Ritzl Mónika (Véménd). Harmadik díjjal jutalmazták Wache Margit (Komló), Heinrich Jánosné (Szenter- zsébet), Schneider Jánosné (Pécs-Kertváros) és Pur- mann Jánosné (Somberek) munkáját. A Lenau-ház gyűjteménye számára 11 babát megvásárolt a Német Szövetség és a Lenau Egyesület. Az alelnök nem mond le Alekszandr Ruckoj közölte: nem kíván lemondani tisztéről. Az orosz alelnök, aki szembefordult Borisz Jelcin államfővel, a kormány gazdasági politikája, a sokkterápia közvetlen következményének nevezte az orosz- országi bűnözés elharapózá- sát. Mint a bűnözés elleni harc legfőbb irányítója adott tájékoztatást az eddig végzett munkáról, kijelentette: Oroszország első számú problémája ma a bűnözés ugrásszerű növekedése. Jóslata szerint az országban év végéig az eddigiek alapján mintegy 3,2-3,4 millió bűntény elkövetésére lehet számítani. „Interjú” Honeckerrel Hidegzuhany érte a „legszemtelenebb” német televíziós magazin, a „ZAK” munkatársait, amikor meg akarták interjúvolni a lányánál, Santiago de Chilében élő Erich Honeckert, az egykori NDK volt állami és pártvezetőjét. A vasárnap este sugárzott filmhetét tanúsága szerint Honec- ker éppen a kerti virágágyásokat locsolta, amikor a környékbeli fákon napok óta lesben ülő riporterek az első kérdést feltették. A meglepett Honecker felesége, Margót segítségével a vízsugarat se szó, se beszéd a televízióskra irányította. A gyógyászati segédeszközök gyártása hazánkban 1915-ben, vagyis az I. világháború idején kezdődött. A mai gyár jogelődjei (például a Művégtaggyár) mindig is állami tulajdonban voltak. Állami vállalatként működik a Gyógyászati Segédeszközök Gyára is. Kováts Antalt, a gyár igazgatóját mindenekelőtt arról kérdeztük, ami a rászorulókat manapság a legérzékenyebben érinti: várható-e a gyógyászati segédeszközök árának emelkedése?-Úgy tudom, még az idén változik a gyógyászati segédeszközök támogatásáról szóló rendelet. Az eddigi százalékos támogatást - a tervek szerint - fix összegű váltja majd fel. Jelenleg a termékek többségénél 10-15%-ot fizet a beteg, a többit a társadalombiztosítás téríti. 1993-ra a Tb 20%-os áremelkedést engedélyezett, az évi egy alkalomra szólt, ez az emelés gyakorlatilag januárban megtörtént.-Mennyit térít a társadalombiztosítás, és mennyit a beteg?-A térítés mértéke változó. Függ a rokkantság típusától és a terméktől is.- Csak szakorvos írhat fel segédeszközt, vagy háziorvos is?- A felírás jogosultságát egy 1988-as miniszteri rendelet szabályozza. Ennek megjelenésekor még nem volt háziorvosi szolgálat. Amit a volt körzeti orvosok felírhattak, azoknak az eszközöknek a felírására jogosultak a mai háziorvosok is.-Ha nem tévedek, vannak ingyenes gyógyászati segédeszközök is.-Igen. Ilyen például a művégtag és a műkar. Emellett a szociálisan rászorulók a köz- gyógyellátási igazolványukra írathatják fel a többi szükséges segédeszközöket is, s így térítésmentesen juthatnak hozzá.-Ez egy fejlődő ágazat? Vannak Önöknek új termékeik?- Ebben a szakmában nehéz új termékekről beszélni. Vállalatunk nemcsak rehabilitációs termékeket, eszközöket gyárt, hanem vannak kórháztechnikai berendezéseink is. Olyan új termék, ami eddig nem létezett, most nincs. De van olyan, amelyet sikerült tovább fejlesztenünk. Ilyenek például a vá- kum-formázott alkatrészekkel készülő termékeink. Az ortopédiai eszközöknél pedig egy-két hagyományos terméket megpróbálunk műanyag alkatrészekkel készíteni, ami olcsóbb megoldást tesz lehetővé. Csakis ilyen értelemben van új termékünk. Ám az elmúlt évben a kereskedelmi tevékenységünket jelentősen növeltük. Olyan termékek forgalmazásával is foglalkozunk, amelyeket a Tb. nem támogat, vagyis a teljes összeget kell fizetni érte a vásárlónak. Ilyen például a kompressziós gumiharisnya. A kompressziós kezelés jelentőségét a visszérbetegségek megelőzésében a társadalom- biztosítás felismerte és most folynak a tárgyalások ennek támogatásáról. Aztán itt van a műanyag gipsz. Örök dilemma, hogy egy új terméket kifejlesz- szünk-e vagy sem. Hiszen csak a termékek elkészülte után derül ki, hogy a társadalombiztosítás vállalja-e a támogatást, felkerül-e a segédeszköz a támogatási listára.- Ez a nemzetközi gyakorlatban szokásos eljárás?- A hazai és nyugati országok között a támogatásban óriási a különbség. Nálunk a termék kapja a támogatást, míg a nyugati országokban a betegség. És a betegség dönti el, hogy a biztosítótársaság menynyit fizet. Egy sima lábtörés esetén például lehet, hogy semmit sem fizet a tb, de egy olyan törésnél például, ahol örökre botra szorul az illető, a térítés 100 százalékos.- Önök nemcsak a gyártást, hanem az ellátást is felügyelik. Vannak külföldi termékeik is?- Az alapellátáshoz tartozó termékek közül egyetlenegyet hozunk be Angliából: rokkant- kocsit a mozgássérült gyerekek számára, azaz egyfajta nagyméretű babakocsit. Külföldről szerezzük be az elektromos rokkantkocsinak az elektronikáját. Ezeken kívül olyan termékeket, amelyeket a tb finanszíroz, nem hozunk be az országba. Van egy réteg a betegek között, akik igényelnék a külföldi eszközöket, de mint már említettem, támogatás nélkül óriási összegeket kellene érte fizetnie a betegnek.- Hol vásárolhatók meg, illetve mi módon válthatók ki a segédeszközök?-Az ország több területén nyitottunk üzletet az elmúlt évben. így például, hogy csak néhányat említsek, Debrecenben, Szombathelyen, Miskolcon és Szegeden. Ezeken a helyeken nem tömegigényt elégítünk ki, mert akik megtehetik, és hajlandók áldozni az eszközökért, itt megvásárolhatják azokat. Csak egy példa: a már említett kompressziós harisnya 2-4 ezer forintért kapható. A tb nem támogatja, de egy érszű- kületes betegnek nagyon fontos eszköz. És van 12 telephelyünk, gyáregységünk az országban, ahol ortopédiai termelést és betegellátást is végzünk. Kisújszálláson például van egy gyáregységünk, ahol rehabilitációs termékeket gyártunk, és vannak kiszolgáló helyeink, amelyek learkatként működnek, vagy magánvállalkozóval állunk szerződéses kapcsolatban. Urbán Ilona Igazuk van-e azoknak a szakértőknek, akik szerint a magyar gazdaság élénkítésre vár? Igen, mert vitathatatlan, hogy szükség van a termelés, az export növelésére, a privatizáció meggyorsítására. Szemére vethető-e a kormánynak, ha ezt a szükségletet úgy próbálnák kielégíteni, hogy ezáltal - a választásokra is gondolva - javítani szeretné az ország közérzetét? Nem, hiszen fontos közérdek, hogy egy olyan éles kampány, amilyen az előrejelzések szerint a jövő évi választások előtt várható, viszonylag nyugodt légkörben folyjék. Az ilyen atmoszféra megteremtése pedig, ha nem is kizárólag, de jórészt a gazdaság állapotán, teljesítményén múlik. Miért intettek mégis óvatosságra a kormány szándékainak megítélésénél a GKI Gazdaság- kutató Rt. szakemberei? Feltehetően azért, mert közérzetjavító gazdasági folyamatok Különleges helyzetű párt tanácskozása volt a FIDÉSZ V. kongresszusa. Olyan párté, amely a népszerűségi toplistán hosszú ideje utcahosszal vezet riválisai előtt, ám az erőfelmérésnek tekinthető időközi választásokon rendre a vert mezőnyben végzett. A kongresz- szusnak tehát lényegében arra kellett választ találnia, hogy a rokonszenv papírpénze miként váltható át szavazatok nemes valutájává. Változatlan „cégtábla”, változatlan politika? Elmaradt az újrakeresztelő, a FIDESZ megtartotta az önmagához való hűséget is jelképező elnevezését. A kongresszusi megnyilatkozások és dokumentumok azonban arra utalnak, hogy a „cégtábla” változatlansága nem jelent politikai helybenjárást. A korhatár feloldása, a szervezeti, pártépítési, vezetési módszerek megváltoztatása egyértelműen a régi ruhát kinőtt, újszerepre készülő FIDESZ képét vetíti előre. E látszólag külsődleges jegyeknél fontosabb az a politikai vonal- vezetés, amelynek iránytűjével nekivágnak a választási kampánynak a fiatal demokraták. hosszabb távon - a lakosság érdekeivel ellentétes hatással járhatnak: ha „túlságosan nagy az áruk” (pl. az eladósodás rendkívüli növekedése); ha a választási szempontok szerint tett gazdasági intézkedések terhe a következő - esetleg új koalíciót alkotó - kormányra hárulna; vagy ha a választások közeledtével az állam például mind jobban rátelepedne a pénz- és tőkepiacra. Nagy veszélyt jelentene, ha bizonyos szükséges, de népszerűtlen gazdasági intézkedéseket politikai meggondolásból nem hoznának meg. Mi lehet akkor a valóban közérdekű választási taktika? A reális alapokon nyugvó gazdaságpolitika, az államháztartás reformja, a privatizációs technikák megújítása, az infláció fékentartása. Mindezek lehetőségét a szakértők sem zárják ki. Megvalósulását pedig egészen pontosan mérni lehet majd: mértékegysége a szavazat lesz. Ideologizálás helyett gyakorlatias program? kongresszus állásfoglalásai, a FIDESZ vezetőinek megnyilatkozásai azt mutatják: a liberális jelleg, a nemzeti arculat vállalása mellett a hangsúlyt nem az ideológiai, hanem a pragmatikus kérdésekre, ezek között is elsősorban a gazdaságpolitikára helyezik. A konszenzusra törekvés igénye sem az ideológiai váltók átállítását, hanem a gyakorlatias politizálás szándékát jelzi. Érik a narancs? Néppárttá kíván válni az immár az idősebb generációk előtt is kaput nyitó FIDESZ. Tudatosságra, érettségre és jó értelmű profizmusra vall, hogy szélsőségektől mentes, széles körű polgári összefogásra kész, az ország szociális, gazdasági bajainak gyógyítására összpontosító programmal indul neki a jövő évi választásoknak. Komoly kihívás ez a többi politikai erőnek, mert a kormányzásra szisztematikusan készülő FIDESZ kongresszusa azt mutatta: érik a fiatal demokraták jelkép-gyümölcse, a narancs ... Bajnok Zsolt Próbára állított kész művégtag a pécsi Damjanich utcai rendelőintézetben Fotó: Löffler Gábor r Átalakul a francia társadalom Franciaországban gyors ütemben csökken a nagyüzemi munkásság létszáma, egyre kevesebben és egyre nehezebben élnek a mezőgazdaságból, viszont sokkal többen dolgoznak a szolgáltató ágazatokban és egyre több fiatal végzi el a középiskolát és az egyetemet - még akkor is, ha szülei elváltak. Franciaország szociális adatait az ország statisztikai intézetének most megjelent elemzése ismerteti. Az intézet háromévente készít ilyen összegzést a társadalom helyzetéről. Erik a narancs? Agrárprognózis Kétmilliárdos exporttal számolni lehet A legkedvezőbb hitellehetőség Egzisztencia-hitel és privatizáció A nagyüzemek pesszimista jóslatai szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportja az idén 500-1000 millió dollárral csökkenhet az 1992. évi 2,6 milliárd dollárhoz képest. A Földművelésügyi Minisztérium óvatos becslése 2 milliárd dollárnál valamivel nagyobb exportbevételre számít az élelmiszergazdaságból. Az optimista előrejelzők is csökkenést jósolnak, bár lehetségesnek tartják, hogy az export eléri a 2,2-2,4 milliárd dollárt. A Kopint-Datorg független intézet kutatói szerint az FM becslése látszik a legvalószínűbbnek. Bár a minisztérium közvetlen hatásköre némileg szűkült, a közvetett befolyásolás lehetőségei azonban még eléggé nagyok. így a 2 milliárdos exportra meglehetős biztonsággal számítani lehet. Ez is elég nagy csökkenést jelent ugyan, de semmiképpen sem összeomlást. A konjunktúra-jelentés szerint 1994, sőt esetleg az 1995-ös esztendő is sokkal fenyegetőbbnek tűnik, mint az 1993-as. Az export valószínűsíthető zsugorodásának okai között szerepel egyebek között, hogy a magyar élelmiszerkivitelt az árak az idén sem fogják ösztönözni. Sem a múlt évi készletből, sem az új termésből nem lehetséges a tavalyi forgalom megismétlése. Kisebb lesz a kiszállítható mennyiség gabonafélékből, lisztből, napraforgóból, étolajból, étkezési borsóból, cukorból. Az állatállomány csökkenése is befolyásolja a kivitelt. Az NGKM számításai szerint mindez körülbelül 350 millió dollár exportkiesést okozhat. Hozzájárul a várható visszaeséshez, hogy a csőd és felszámolás utolérte az EK- és USA-szabványoknak megfelelő élelmiszeripari vállalatok egy részét is. Száznál több megszűnt termelőszövetkezet hagyta abba az alapanyagtermelést, és hátra van még több száz csőd- és fel- számolási eljárás. Nem segíti a mezőgazdasági termelés fellendülését a tulajdonviszonyok változása. Némi optimizmusra ad azonban okot, hogy az őszi vetésterület 1,3 millió hektár, ami nagyobb mint korábban. A kisgazdaságok többsége megtermeli saját takarmányát, esetleg egy részük a kenyerét is, így a meglévő nagyüzemek termeléséből több kerülhet exportra. Némi előrehaladás mutatkozott már a múlt évben az élelmiszer- ipar privatizációjában, s a külföldi érdekeltségű vállalatok exporthajlandósága viszonylag nagy. Az Egzisztencia-hitel eddig is fontos szerepet töltött be a belföldi privatizáció ösztönzésében, illetőleg a vállalkozások finanszírozásában. A kormányzat arra számít, hogy az Egzisztencia-hitel feltételeinek javulásával ez a jövőben fokozottabban így lesz. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ez év márciusáig a Magyar Nemzeti Bank összesen 12,5 milliárd forint refinanszírozási hitelt nyújtott a kereskedelmi bankok közvetítésével a magyar vállalkozóknak. Ez azt is jelenti, hogy a hitel- konstrukció működésének első két éve alatt ennyivel, tehát1 12,5 milliárd forinttal csökkent a belföldi államadósság. Az önkormányzatokat megillető részlet- fizetés összege további 2,5 milliárd forint. Az Egzisztencia-hitel folyósításával 23 pénzintézet foglalkozik. A bankok eddig több mint ötezer hitelszerződést kötöttek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők többsége az E-hitel igénybevételével tulajdonosi jogot szerzett, mindössze a hitelszerződések egyharmada vonatkozott a bérleti jog megszerzésére. Az Egzisztencia-hitellel vásárolt vagyont a hitelfelvevők többsége - közel 70 százaléka - társasvállalkozási formában működteti. Figyelemre méltó tény, hogy a befektetők egyharmada a hitelfelvételt követően megváltoztatta a vállalkozás profilját. A hitelszerződések mintegy felét előprivatizációra kötötték, azaz a kereskedelmi szférában használták fel. További 540 hitelszerződést kötöttek vállalati tulajdonrész vásárlására. Az Egzisztencia-hitel egyre erősebben segíti a dolgozói tulajdonszerzést, eddig 21 esetben folyósítottak hitelt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására. Az Egzisztencia-hitel a kamatfeltételeket tekintve korábban is a legkedvezőbb hosszú lejáratú hitellehetőség volt, és a feltételek ez év márciusában tovább javultak. Az Egzisztencia-hitel a mai magyar pénzpiacon a legelőnyösebb hitelfelvételi lehetőség. A hitelnyújtás futamideje 15 év, ebből három év a türelmi idő. A türelmi idő alatt a tőketörlesztést nem, csak a hitel kamatait kell fizetni. Minimálisra csökkent a megkövetelt saját erő is, ami ötmillió forint hiteligényig 2 százalék, ötmillió forint felett 15 százalék. A sajáterős kötelezettség nemcsak készpénzzel, hanem kárpótlási jeggyel is teljesíthető.
