Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-23 / 110. szám

1993. április 23., péntek aj Dunántúli napló 9 Húsz százalékos áremelkedést engedélyezett a TB A művégtaggyártól napjainkig Választási taktika? Közérzetjavító folyamatok A legszebb népviseletek Zieh Henriknének ítélte a közönségdíjat a többszáz lá­togató a Lenau-házban ren­dezett német népviseleti ba­bák kiállításán. A zsűri is Zi- ehnénak adta az első díjat a véméndi viseletekért. További első díjasok Ebeit Boldizsárné (Véménd) és Jekl Jánosné (Palotabo- zsok). Második díjat kaptak Schrempf Józsefné (Vé­ménd), Bauer Andrásné (Somberek), Hajdú Istvánná (Mecseknádasd) és Ritzl Mónika (Véménd). Harmadik díjjal jutalmaz­ták Wache Margit (Komló), Heinrich Jánosné (Szenter- zsébet), Schneider Jánosné (Pécs-Kertváros) és Pur- mann Jánosné (Somberek) munkáját. A Lenau-ház gyűjteménye számára 11 babát megvásá­rolt a Német Szövetség és a Lenau Egyesület. Az alelnök nem mond le Alekszandr Ruckoj kö­zölte: nem kíván lemondani tisztéről. Az orosz alelnök, aki szembefordult Borisz Jelcin államfővel, a kormány gazdasági politikája, a sokk­terápia közvetlen következ­ményének nevezte az orosz- országi bűnözés elharapózá- sát. Mint a bűnözés elleni harc legfőbb irányítója adott tájékoztatást az eddig vég­zett munkáról, kijelentette: Oroszország első számú problémája ma a bűnözés ugrásszerű növekedése. Jós­lata szerint az országban év végéig az eddigiek alapján mintegy 3,2-3,4 millió bűn­tény elkövetésére lehet szá­mítani. „Interjú” Honeckerrel Hidegzuhany érte a „leg­szemtelenebb” német televí­ziós magazin, a „ZAK” mun­katársait, amikor meg akarták interjúvolni a lányánál, Santi­ago de Chilében élő Erich Honeckert, az egykori NDK volt állami és pártvezetőjét. A vasárnap este sugárzott film­hetét tanúsága szerint Honec- ker éppen a kerti virágágyá­sokat locsolta, amikor a kör­nyékbeli fákon napok óta les­ben ülő riporterek az első kérdést feltették. A meglepett Honecker felesége, Margót segítségével a vízsugarat se szó, se beszéd a televízióskra irányította. A gyógyászati segédeszkö­zök gyártása hazánkban 1915-ben, vagyis az I. világhá­ború idején kezdődött. A mai gyár jogelődjei (például a Mű­végtaggyár) mindig is állami tulajdonban voltak. Állami vál­lalatként működik a Gyógyá­szati Segédeszközök Gyára is. Kováts Antalt, a gyár igaz­gatóját mindenekelőtt arról kérdeztük, ami a rászorulókat manapság a legérzékenyebben érinti: várható-e a gyógyászati segédeszközök árának emelke­dése?-Úgy tudom, még az idén változik a gyógyászati segéd­eszközök támogatásáról szóló rendelet. Az eddigi százalékos támogatást - a tervek szerint - fix összegű váltja majd fel. Je­lenleg a termékek többségénél 10-15%-ot fizet a beteg, a töb­bit a társadalombiztosítás té­ríti. 1993-ra a Tb 20%-os ár­emelkedést engedélyezett, az évi egy alkalomra szólt, ez az emelés gyakorlatilag januárban megtörtént.-Mennyit térít a társada­lombiztosítás, és mennyit a be­teg?-A térítés mértéke változó. Függ a rokkantság típusától és a terméktől is.- Csak szakorvos írhat fel segédeszközt, vagy háziorvos is?- A felírás jogosultságát egy 1988-as miniszteri rendelet szabályozza. Ennek megjele­nésekor még nem volt házior­vosi szolgálat. Amit a volt kör­zeti orvosok felírhattak, azok­nak az eszközöknek a felírá­sára jogosultak a mai háziorvo­sok is.-Ha nem tévedek, vannak ingyenes gyógyászati segéd­eszközök is.-Igen. Ilyen például a mű­végtag és a műkar. Emellett a szociálisan rászorulók a köz- gyógyellátási igazolványukra írathatják fel a többi szükséges segédeszközöket is, s így térí­tésmentesen juthatnak hozzá.-Ez egy fejlődő ágazat? Vannak Önöknek új termékeik?- Ebben a szakmában nehéz új termékekről beszélni. Válla­latunk nemcsak rehabilitációs termékeket, eszközöket gyárt, hanem vannak kórháztechnikai berendezéseink is. Olyan új termék, ami eddig nem létezett, most nincs. De van olyan, ame­lyet sikerült tovább fejleszte­nünk. Ilyenek például a vá- kum-formázott alkatrészekkel készülő termékeink. Az orto­pédiai eszközöknél pedig egy-két hagyományos terméket megpróbálunk műanyag alkat­részekkel készíteni, ami ol­csóbb megoldást tesz lehetővé. Csakis ilyen értelemben van új termékünk. Ám az elmúlt év­ben a kereskedelmi tevékeny­ségünket jelentősen növeltük. Olyan termékek forgalmazásá­val is foglalkozunk, amelyeket a Tb. nem támogat, vagyis a teljes összeget kell fizetni érte a vásárlónak. Ilyen például a kompressziós gumiharisnya. A kompressziós kezelés jelentő­ségét a visszérbetegségek megelőzésében a társadalom- biztosítás felismerte és most folynak a tárgyalások ennek támogatásáról. Aztán itt van a műanyag gipsz. Örök dilemma, hogy egy új terméket kifejlesz- szünk-e vagy sem. Hiszen csak a termékek elkészülte után de­rül ki, hogy a társadalombizto­sítás vállalja-e a támogatást, felkerül-e a segédeszköz a tá­mogatási listára.- Ez a nemzetközi gyakor­latban szokásos eljárás?- A hazai és nyugati orszá­gok között a támogatásban óri­ási a különbség. Nálunk a ter­mék kapja a támogatást, míg a nyugati országokban a beteg­ség. És a betegség dönti el, hogy a biztosítótársaság meny­nyit fizet. Egy sima lábtörés esetén például lehet, hogy semmit sem fizet a tb, de egy olyan törésnél például, ahol örökre botra szorul az illető, a térítés 100 százalékos.- Önök nemcsak a gyártást, hanem az ellátást is felügyelik. Vannak külföldi termékeik is?- Az alapellátáshoz tartozó termékek közül egyetlenegyet hozunk be Angliából: rokkant- kocsit a mozgássérült gyerekek számára, azaz egyfajta nagy­méretű babakocsit. Külföldről szerezzük be az elektromos rokkantkocsinak az elektroni­káját. Ezeken kívül olyan ter­mékeket, amelyeket a tb finan­szíroz, nem hozunk be az or­szágba. Van egy réteg a bete­gek között, akik igényelnék a külföldi eszközöket, de mint már említettem, támogatás nélkül óriási összegeket kel­lene érte fizetnie a betegnek.- Hol vásárolhatók meg, il­letve mi módon válthatók ki a segédeszközök?-Az ország több területén nyitottunk üzletet az elmúlt évben. így például, hogy csak néhányat említsek, Debrecen­ben, Szombathelyen, Miskol­con és Szegeden. Ezeken a he­lyeken nem tömegigényt elégí­tünk ki, mert akik megtehetik, és hajlandók áldozni az eszkö­zökért, itt megvásárolhatják azokat. Csak egy példa: a már említett kompressziós harisnya 2-4 ezer forintért kapható. A tb nem támogatja, de egy érszű- kületes betegnek nagyon fon­tos eszköz. És van 12 telephelyünk, gyáregységünk az országban, ahol ortopédiai termelést és be­tegellátást is végzünk. Kisúj­szálláson például van egy gyáregységünk, ahol rehabili­tációs termékeket gyártunk, és vannak kiszolgáló helyeink, amelyek learkatként működ­nek, vagy magánvállalkozóval állunk szerződéses kapcsolat­ban. Urbán Ilona Igazuk van-e azoknak a szak­értőknek, akik szerint a magyar gazdaság élénkítésre vár? Igen, mert vitathatatlan, hogy szük­ség van a termelés, az export növelésére, a privatizáció meg­gyorsítására. Szemére vethető-e a kor­mánynak, ha ezt a szükségletet úgy próbálnák kielégíteni, hogy ezáltal - a választásokra is gondolva - javítani szeretné az ország közérzetét? Nem, hiszen fontos közérdek, hogy egy olyan éles kampány, amilyen az előrejelzések szerint a jövő évi választások előtt várható, vi­szonylag nyugodt légkörben folyjék. Az ilyen atmoszféra megteremtése pedig, ha nem is kizárólag, de jórészt a gazdaság állapotán, teljesítményén múlik. Miért intettek mégis óvatos­ságra a kormány szándékainak megítélésénél a GKI Gazdaság- kutató Rt. szakemberei? Felte­hetően azért, mert közérzetja­vító gazdasági folyamatok ­Különleges helyzetű párt ta­nácskozása volt a FIDÉSZ V. kongresszusa. Olyan párté, amely a népszerűségi toplistán hosszú ideje utcahosszal vezet riválisai előtt, ám az erőfelmé­résnek tekinthető időközi vá­lasztásokon rendre a vert me­zőnyben végzett. A kongresz- szusnak tehát lényegében arra kellett választ találnia, hogy a rokonszenv papírpénze miként váltható át szavazatok nemes valutájává. Változatlan „cégtábla”, vál­tozatlan politika? Elmaradt az újrakeresztelő, a FIDESZ meg­tartotta az önmagához való hű­séget is jelképező elnevezését. A kongresszusi megnyilatkozá­sok és dokumentumok azonban arra utalnak, hogy a „cégtábla” változatlansága nem jelent poli­tikai helybenjárást. A korhatár feloldása, a szer­vezeti, pártépítési, vezetési módszerek megváltoztatása egyértelműen a régi ruhát ki­nőtt, újszerepre készülő FI­DESZ képét vetíti előre. E lát­szólag külsődleges jegyeknél fontosabb az a politikai vonal- vezetés, amelynek iránytűjével nekivágnak a választási kam­pánynak a fiatal demokraták. hosszabb távon - a lakosság ér­dekeivel ellentétes hatással jár­hatnak: ha „túlságosan nagy az áruk” (pl. az eladósodás rendkí­vüli növekedése); ha a válasz­tási szempontok szerint tett gazdasági intézkedések terhe a következő - esetleg új koalíciót alkotó - kormányra hárulna; vagy ha a választások közeled­tével az állam például mind jobban rátelepedne a pénz- és tőkepiacra. Nagy veszélyt jelen­tene, ha bizonyos szükséges, de népszerűtlen gazdasági intéz­kedéseket politikai meggondo­lásból nem hoznának meg. Mi lehet akkor a valóban kö­zérdekű választási taktika? A reális alapokon nyugvó gazda­ságpolitika, az államháztartás reformja, a privatizációs tech­nikák megújítása, az infláció fékentartása. Mindezek lehető­ségét a szakértők sem zárják ki. Megvalósulását pedig egészen pontosan mérni lehet majd: mértékegysége a szavazat lesz. Ideologizálás helyett gyakor­latias program? kongresszus állásfoglalásai, a FIDESZ vezetőinek megnyi­latkozásai azt mutatják: a liberá­lis jelleg, a nemzeti arculat vál­lalása mellett a hangsúlyt nem az ideológiai, hanem a pragma­tikus kérdésekre, ezek között is elsősorban a gazdaságpolitikára helyezik. A konszenzusra tö­rekvés igénye sem az ideológiai váltók átállítását, hanem a gya­korlatias politizálás szándékát jelzi. Érik a narancs? Néppárttá kí­ván válni az immár az idősebb generációk előtt is kaput nyitó FIDESZ. Tudatosságra, érettségre és jó értelmű profizmusra vall, hogy szélsőségektől mentes, széles körű polgári összefogásra kész, az ország szociális, gazdasági bajainak gyógyítására összpon­tosító programmal indul neki a jövő évi választásoknak. Komoly kihívás ez a többi politikai erőnek, mert a kor­mányzásra szisztematikusan készülő FIDESZ kongresszusa azt mutatta: érik a fiatal demok­raták jelkép-gyümölcse, a na­rancs ... Bajnok Zsolt Próbára állított kész művégtag a pécsi Damjanich utcai rende­lőintézetben Fotó: Löffler Gábor r Átalakul a francia társadalom Franciaországban gyors ütemben csökken a nagyüzemi munkás­ság létszáma, egyre kevesebben és egyre nehezebben élnek a me­zőgazdaságból, viszont sokkal többen dolgoznak a szolgáltató ága­zatokban és egyre több fiatal végzi el a középiskolát és az egyete­met - még akkor is, ha szülei elváltak. Franciaország szociális ada­tait az ország statisztikai intézetének most megjelent elemzése is­merteti. Az intézet háromévente készít ilyen összegzést a társada­lom helyzetéről. Erik a narancs? Agrárprognózis Kétmilliárdos exporttal számolni lehet A legkedvezőbb hitellehetőség Egzisztencia-hitel és privatizáció A nagyüzemek pesszimista jóslatai szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportja az idén 500-1000 millió dollárral csökkenhet az 1992. évi 2,6 mil­liárd dollárhoz képest. A Föld­művelésügyi Minisztérium óvatos becslése 2 milliárd dol­lárnál valamivel nagyobb ex­portbevételre számít az élelmi­szergazdaságból. Az optimista előrejelzők is csökkenést jósol­nak, bár lehetségesnek tartják, hogy az export eléri a 2,2-2,4 milliárd dollárt. A Kopint-Datorg független intézet kutatói szerint az FM becslése látszik a legvalószí­nűbbnek. Bár a minisztérium közvetlen hatásköre némileg szűkült, a közvetett befolyáso­lás lehetőségei azonban még eléggé nagyok. így a 2 milliár­dos exportra meglehetős bizton­sággal számítani lehet. Ez is elég nagy csökkenést jelent ugyan, de semmiképpen sem összeomlást. A konjunktúra-je­lentés szerint 1994, sőt esetleg az 1995-ös esztendő is sokkal fenyegetőbbnek tűnik, mint az 1993-as. Az export valószínűsíthető zsugorodásának okai között szerepel egyebek között, hogy a magyar élelmiszerkivitelt az árak az idén sem fogják ösztö­nözni. Sem a múlt évi készlet­ből, sem az új termésből nem lehetséges a tavalyi forgalom megismétlése. Kisebb lesz a ki­szállítható mennyiség gabona­félékből, lisztből, napraforgó­ból, étolajból, étkezési borsó­ból, cukorból. Az állatállomány csökkenése is befolyásolja a ki­vitelt. Az NGKM számításai szerint mindez körülbelül 350 millió dollár exportkiesést okozhat. Hozzájárul a várható visszaeséshez, hogy a csőd és felszámolás utolérte az EK- és USA-szabványoknak megfelelő élelmiszeripari vállalatok egy részét is. Száznál több megszűnt ter­melőszövetkezet hagyta abba az alapanyagtermelést, és hátra van még több száz csőd- és fel- számolási eljárás. Nem segíti a mezőgazdasági termelés fellen­dülését a tulajdonviszonyok vál­tozása. Némi optimizmusra ad azon­ban okot, hogy az őszi vetéste­rület 1,3 millió hektár, ami na­gyobb mint korábban. A kis­gazdaságok többsége megter­meli saját takarmányát, esetleg egy részük a kenyerét is, így a meglévő nagyüzemek termelé­séből több kerülhet exportra. Némi előrehaladás mutatkozott már a múlt évben az élelmiszer- ipar privatizációjában, s a kül­földi érdekeltségű vállalatok exporthajlandósága viszonylag nagy. Az Egzisztencia-hitel eddig is fontos szerepet töltött be a belföldi privatizáció ösztönzé­sében, illetőleg a vállalkozások finanszírozásában. A kormány­zat arra számít, hogy az Egzisz­tencia-hitel feltételeinek javulá­sával ez a jövőben fokozottab­ban így lesz. A Pénzügyminisztérium tá­jékoztatása szerint ez év márci­usáig a Magyar Nemzeti Bank összesen 12,5 milliárd forint re­finanszírozási hitelt nyújtott a kereskedelmi bankok közvetíté­sével a magyar vállalkozóknak. Ez azt is jelenti, hogy a hitel- konstrukció működésének első két éve alatt ennyivel, tehát1 12,5 milliárd forinttal csökkent a bel­földi államadósság. Az önkor­mányzatokat megillető részlet- fizetés összege további 2,5 mil­liárd forint. Az Egzisztencia-hi­tel folyósításával 23 pénzintézet foglalkozik. A bankok eddig több mint ötezer hitelszerződést kötöttek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők többsége az E-hitel igénybevé­telével tulajdonosi jogot szer­zett, mindössze a hitelszerződé­sek egyharmada vonatkozott a bérleti jog megszerzésére. Az Egzisztencia-hitellel vá­sárolt vagyont a hitelfelvevők többsége - közel 70 százaléka - társasvállalkozási formában működteti. Figyelemre méltó tény, hogy a befektetők egy­harmada a hitelfelvételt köve­tően megváltoztatta a vállalko­zás profilját. A hitelszerződések mintegy felét előprivatizációra kötötték, azaz a kereskedelmi szférában használták fel. To­vábbi 540 hitelszerződést kötöt­tek vállalati tulajdonrész vásár­lására. Az Egzisztencia-hitel egyre erősebben segíti a dolgo­zói tulajdonszerzést, eddig 21 esetben folyósítottak hitelt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítá­sára. Az Egzisztencia-hitel a ka­matfeltételeket tekintve koráb­ban is a legkedvezőbb hosszú lejáratú hitellehetőség volt, és a feltételek ez év márciusában to­vább javultak. Az Egziszten­cia-hitel a mai magyar pénzpia­con a legelőnyösebb hitelfelvé­teli lehetőség. A hitelnyújtás fu­tamideje 15 év, ebből három év a türelmi idő. A türelmi idő alatt a tőketörlesztést nem, csak a hi­tel kamatait kell fizetni. Mini­málisra csökkent a megkövetelt saját erő is, ami ötmillió forint hiteligényig 2 százalék, ötmillió forint felett 15 százalék. A sajáterős kötelezettség nem­csak készpénzzel, hanem kár­pótlási jeggyel is teljesíthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom