Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-20 / 107. szám
10 új Dunántúli napló 1993. április 20., kedd j£d A szerkesztőség postájából Gagarin, az első űrhajós 1961. április 12-én, 6 óra 7 perckor startolt a bajkonuri űr- repülőtérről Jurij Alekszejevics Gagarin repülő főhadnagy, a Vosztok-1 fedélzetén. Az első ember volt a világűrben - 1934 március 9-én született a szara- tovi terület Klusinó nevű falujában. Az űrhajós a start során és a repülés bizonyos szakaszában a földi irányítással kétoldalú rádiókapcsolatot tartott. A fedélzeti 200 soros tévékamera csak a hordozórakéta pályára éréséig adott képeket, azután a vételi lehetőség megszűnt. A rádiókapcsolat három hajóra hárult, amelyek az óceánok meghatározott pontján horgonyoztak. Ebben az időben az állandó tévés és rádiókapcsolat - távközlési műhold nem lévén - nem létezett. A repülést irányító állomás a Krim félszigeten volt, de a repülésirányító Korol- jov-csoport Bajkonur-központ- ban maradtak a start után is. Az űrrepülés során Gagarin magnón rögzítette saját benyomásait. A súlytalanságban igen jól érezte magát, megfigyelte az űrhajó mozgását és működését, a Föld felszínét, valamint tubusból evett és vizet ivott. 7 óra 55 perckor Engels városától 26 kilométerre délnyugatra katapultált az űrkabinból, mert saját ejtőernyőjével mintegy fele akkora sebességgel öt km/sec ért földet mint az űrhajó, tőle pár kilométerre. A titoktartási kötelezettség miatt a szovjet tájékoztatás és sajtóirányítás nem volt eléggé felkészülve a nagy esemény dokumentálására. Az emiatti rögtönzések sorából adódott az a helyzet, hogy néhány téves, ellentmondó adat, leírás, kép került ki, melyekre támaszkodva egyesek kétségbe vonták az Kedves ismerősömtől kaptam egy Super Play Extra játékfelhívást, amellyel kapcsolatban szeretném véleményemet közreadni, mivel valószínű, hogy hamarosan Pécsett is megjelenik. A játéknak azon kiemelt szövegű mondata, mely szerint a lánc nem szakadhat meg, szerintem nem fedi a valóságot, ugyanis roppant egyszerű megállapítani, hogy a játékba bevontak száma a 15. szint esetén több mint 14 millió ember részvételét jelentené, ennyi ember pedig nem él Magyarországon. egész esemény valódiságát is. A Bajkonur űrrepülőtérről a jelentéseket először Moszkvába továbbították, ahol a pártvezetés kijelölt szűk csoportja megfogalmazta azt, amit a TASSZ-nak és a rádiónak átadtak. Ezek nem voltak szakemberek és ha valami el lett írva, mint például Dél-Amerika feletti elrepülés idejére 6 óra 22 percet adtak ki 6 óra 52 perc helyett, senki nem mert rákérdezni és javítani. E mellett jelen volt a cenzúra és a sokat emlegetett hírzárlat. A Vosztok hordozó- rakéta és űrhajó pontos felépítését akkor nem kívánták a világ nyilvánossága elé tárni. Ezért füsttel teli képeket adtak ki, melyen csak a rakéta hegyes csúcsa látszott. Előzetesen nem készültek részletes életrajzok az űrhajósokról, hisz nem volt előre kijelölt személy. Az eseménykor ezt rohammunkában kellett pótolni. A sajtó „nagyágyúit” bevonták ugyan a sürgősen elvégzendő feladatokba, de ezeknek nem voltak alapos ismereteik az űrhajózásról, csak pár adatot kaptak. Ez olvasható a Gagarin- ról írott első könyvekben, amelyek tele vannak laikus jellegű leírásokkal. A korabeli színes dokumentumfilmekből összeállított anyagot először 1966-ban mutatták be. 1967-ben ez a szovjet űrhajózási anyag Budapesten is látható volt. Az 1968 utáni könyvek írják le pontosan az eseményeket az űrrepülésről. Az ezredes rendfokozatú Gagarin, felkészülés során MIG- 15-ös repülőgéppel végzett gyakorlat közben Szerjogin ezredes oktatóval együtt 1968. március 27-én lezuhant és meghaltak. (Asztronautics And Space nyomán) Csikós Zoltán, Pécs Mivel itt külső pénzforrás nem áll rendelkezésre, így minden „nyeremény” más játékosok pénzéből származik. Természetesen a lánc végén állók minden pénzt elveszítenek. Ez nem lenne olyan nagy baj, ha csupa milliomos játszana, de tartok tőle, hogy sok félrevezetett szegény ember is lesz közöttük. * El lehet-e tenni nyugodt lelkiismerettel az így szerzett pénzt? Én remélem, hogy nem! Dr. Sz. I. Jól kipróbált erdei iskola Nagyon egyszerűen mondom, az ökológiai kultúra alfája: a kíváncsi rácsodálkozás a természetre, minden más - így akár a tudományos, akár a művészi „kibontás” - már ebből az alapérzésből következik. Ezekkel a gondolatokkal indította 1992. decemberében Juhász Nagy Pál akadémikus előadását a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete Konferenciáján. E gondolatot igyekszik a Petőfi Utcai Általános Iskola Természettudományi Munka- közössége tanítványaikkal megvalósítani. Hét pedagógus együttgondolkodása hozta létre kiváló erdei iskolai programjukat. Évfolyamra bontva dolgozták ki a foglalkozássort. A program nem többlet tananyagot tanít, a gyerekeknek, hanem a természet közvetlen megfigyelését hangsúlyozza. A program több éves múltra tekint vissza, jól kipróbált. Meghívták más iskolákban tanító tanártársaikat, hogy kedvet kapjanak az ökológia ilyen módon történő tanításához. A találkozó első része március 29-én elméleti jellegű volt. A második gyakorlati jellegű lesz április 26-án. Akkor tanulmányúton vehetnek részt a tanárok, megismerkedhetnek az Erdei Iskola tanulói által úgy szeretett Lóri-házzal, ahol a kihelyezett órák megvalósulnak. Örömmel vettem részt a találkozón, nagyszámú érdeklődő tanártársaimmal együtt. Bodáné Gálosi Márta megyei biológia-szakértő Hanyag szolgáltatás A közelmúltban sort kellett kerítenem arra, hogy az unokám Erika típusú táskaírógépét megjavíttassam. Sikerült is az Uránia Filmszínház környékén ráakadnom, ahol a munkát elvállalták. A gépnek az volt a hibája, hogy egy-két betűközt kihagyva ugrott, meg szalagot kellett cserélni. A megjelölt napon a gépet átvehettem. A számla 475 forint volt. Az eszembe se jutott, hogy meggyőződjek munkájuk minőségéről. Másnap elővettem a gépet és megdöbbenve tapasztaltam, hogy szalagot ugyan cseréltek, de a hibát nem hárították el. Berényi József Pécs, Gólya d. 22. ■t-------------------------------------------------------Önsegélyező játék Jogi tanácsadó K. Tibor pécsi olvasónk kérdezi, hogy a vállalkozó mikor tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak? Kiegészítő tevékenységet folytatónak azt kell tekinteni, aki a vállalkozói tevékenysége mellett, egyidejűleg- olyan munkaviszonyban áll, amelyben munkaideje a heti 36 órát eléri (illetve meghaladja),- öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékot kap,- bedolgozóként biztosí- | tott,- közép, vagy felsőfokú ; oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,- társvállalkozás tagjaként járulék fizetésére kötelezett. | (1975. évi II. törvény módosított 118/A. §-a határozta meg.) Tájékoztatásul elmondjuk azt is, hogy ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 1993. évben váltott vállalkozói igazolványt (kezdés éve), akkor havi 480 forint baleseti járulékot kell fizetni. (Ezen összeg nem minősül előlegnek, és nem is kerül sor utólagos elszámolásra sem.) Az a személy, aki 1992. évben volt kezdő kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, az változó összegű baleseti járulékot fizetett. 1992. márciustól június végéig havi 800 forintot, júliustól decemberig pedig havi 480 forintot. Többször felmerülő kérdés, hogy mikortól meddig kell a vállalkozónak a járulékot fizetni. Ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatályos előírások szerint a fizetési kötelezettség a vállalkozói igazolvány átvétele napjával kezdődik és a visszadás napjával szűnik meg. Nagy G. olvasónk kérdése, hogy a szakmunkástanuló után mennyi járulékot kell fizetni. A szakmunkástanuló után 1993. március 1. napjától havi 450 forint járulékot kell fizetni. Ennek napi összege 15 forint. Horváth J. nyugdíjas olvasónk felesége részére ellátást állapítottak meg a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál. Mire a pénzt megkapta volna a felesége meghalt. Kérdése: a felesége által át nem vett pénz felve- heti-e. Az 1975. évi II. törvény a 102. §-ában úgy rendelkezik, hogy a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, és testvér - egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától egy éven belül. A kifizetést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kell kérni. A teljesítés viszonylag hosszabb időn belül szokott megtörténni. S. Á. Pécsújhegyen a Nagykozári utca szomszédságában lévő kiserdőt a tiltó tábla ellenére „szemétteleppé” változtatták Löffler Gábor felvétele Mégis jött a húsvéti nyuszi! Jóhiszemű tévedés volt Az Új DN április 13-i számában „Húsvéti ajándék” című cikkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A munkanélküli ellátás (munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye) folyósítására a számfejtést követő 10-15. napon belül kerül sor. Számfejtés havonta három alkalommal 10-én, 20-án és 30-án történik. Az ügyfél a legutolsó jelentkezésének időpontjától függ a számfejtés dátuma. A levélíró március 29-i jelentkezésére figyelemmel a március 30-i zárási időszakba került. Az ügyintéző - jóhiszeműen - feltételezte, hogy a húsvéti ünnepekre tekintettel még az ünnepek előtt kézhez kapja az ellátást. A levél alapján sajnálatunkat fejezzük ki a folyósítás elmaradásáért, annál is inkább, mert a rendelkezésünkre álló információk alapján ügyfeleink nagyrésze április 9-ig az ellátást kézhez kapta. A folyósítás elmaradásáért, a jóhiszemű, de tévesnek tűnő információért szíves elnézését kérjük. Ä kirendeltség dolgozói az ügyintézés során felmerülő problémák esetén készséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére akár telefonos, akár személyes megkeresés esetén. Gáspár Gyula kirendeltségvezető Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltsége ■Né Olvasónk április 16-án megkereste szerkesztőségünket és elmondta, hogy a járadékot április 9-én délután megkapta, problémája megoldódott még húsvét előtt. (A szerk.) Kivágták a fákat a visszaigényelt földön Becsapottnak érzem magam 1991-ben a Sásdi „Búzakalász” Termelőszövetkezet értesített, hogy a bevitt vagyonom- ból visszaigényelhetek földterületet. Élve a lehetőséggel 1991. decemberében helyrajzi számmal megjelölve a tulajdonomat képező, saját telepítésű 1/3 dió és 2/3 akácfával beültetett egy ka- tasztrális hold nagyságú földterületet, amely parlagon hagyott elvadult területek között, a zártkertek mellett helyezkedik el, beadtam az igényemet. A területet 30 év óta a diófa és az akácfa tolvajokon kívül senki sem „gondozta”. Idős, 77 éves, 7500 forintos nyugdíjjal rendelkező ember vagyok. Jó lett volna, ha a téli tüzelőm egy részét fedezi a tisztításból származó faanyag. A téesznél érdeklődve, türelemre intettek, mondván még nem jött el az ideje, várjak. Ä termelőszövetkezet 1992-ben átalakult. A megszokott háztáji járandóságom igen csekély részét kaptam meg, mint nyugdíjas téesz-tag. 1993. januárjában szomorúan értesültem, hogy a visszaigényelt területet az átalakult termelőszövetkezet tarvágással letermelte, vagyis a rajta található akácfát kivágta, a diófákból csak azokat, melyek vékonyabbak, vagy útban voltak. Joga volt a termelőszövetkezetnek a fák kiirtására, vagy netán így akarják visszaadni, esetleg barátom, rokonom, szomszédom területét kívánják felajánlani a kártalanításra? Ezt viszont nem tartom erkölcsösnek. Becsapottnak, ki- fosztottnak és megalázottnak érzem magam. Gy. J. K. A földkimérés szakmai feltételeiről Az elmúlt időszakban több ajánlás-javaslat került nyilvánosságra a részarány-földtulajdonosok tulajdonjogának biztosítása érdekében. Az eljárási folyamatnak részét képezi a tulajdon (földrészlet) helyszíni és térképi megjelenítésének kérdése, valamint a földkimérés várható költsége is. Az országgyűlés legutóbbi ülésén dr. Fodor István független képviselő javasolta, hogy a földkimérés költségei a központi költségvetésből kerüljenek kifizetésre. A javaslat logikusan kapcsolódik a kárpótlási törvényhez, valamint az állami földmérési alapadatok biztosításához, az alapadatok változásával kapcsolatos előírásokhoz, amelyek pénzügyi fedezetét az állami költségvetés biztosítja. A földkimérések elvégzésével, szervezésével, árajánlatával kapcsolatban már több vélemény került nyilvánosságra, emiatt szükséges elmondani közérdekből, hogy a még mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 8/1990. (IV.3.) MÉM rendeleté a földmérési és térképészeti tevékenységről egyértelműen rögzíti, hogy milyen iskolai végzettség igazol földmérési szakképzettséget és azt is, hogy a földmérési alaptérképben változást eredményező munkák (telekalakítás, telekhatár, föld- rendezés stb.) végzésének irányításához a földmérési szak- képzettségen kívül ingatlanrendező földmérői minősítés is szükséges, a földkimérés és feldolgozás ebbe a kategóriába sorolható. A földkimérés részét képezi az is, hogy a kijelölt földalap jelenlegi tényleges keretvonalát numerikusán fel kell mérni, a területét meg kell határozni, az aranykorona értéket a földhivatal szolgáltatja és ezt követően történik meg a részarány-földtulajdonosok helyszíni és térképi, gyakorlatilag tulajdonjogi elkülönítése, amelyet véleményem szerint minden tulajdonosnak az egyéni érdeke indokol. A részarányföldtulajdon egyéni tulajdonként történő megjelenítése, a helyszíni kitűzés, ingatlannyilvántartásban történő rögzítés (tulajdonlap) csak a földkiadó bizottságok, a földhivatalok, az FM. irányítása alatt még működő geodéziai vállalatok és a magánvállalkozók feldolgozó kapacitását ismerő magasabb színvonalú munkaszervezéssel valósítható meg, egy még elfogadható időpontra. Csepregi István Pécs, Légszeszgyár u. 7.
