Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-20 / 107. szám

10 új Dunántúli napló 1993. április 20., kedd j£d A szerkesztőség postájából Gagarin, az első űrhajós 1961. április 12-én, 6 óra 7 perckor startolt a bajkonuri űr- repülőtérről Jurij Alekszejevics Gagarin repülő főhadnagy, a Vosztok-1 fedélzetén. Az első ember volt a világűrben - 1934 március 9-én született a szara- tovi terület Klusinó nevű falu­jában. Az űrhajós a start során és a repülés bizonyos szakaszában a földi irányítással kétoldalú rá­diókapcsolatot tartott. A fedél­zeti 200 soros tévékamera csak a hordozórakéta pályára éréséig adott képeket, azután a vételi lehetőség megszűnt. A rádió­kapcsolat három hajóra hárult, amelyek az óceánok meghatá­rozott pontján horgonyoztak. Ebben az időben az állandó té­vés és rádiókapcsolat - távköz­lési műhold nem lévén - nem létezett. A repülést irányító ál­lomás a Krim félszigeten volt, de a repülésirányító Korol- jov-csoport Bajkonur-központ- ban maradtak a start után is. Az űrrepülés során Gagarin mag­nón rögzítette saját benyomá­sait. A súlytalanságban igen jól érezte magát, megfigyelte az űrhajó mozgását és működését, a Föld felszínét, valamint tu­busból evett és vizet ivott. 7 óra 55 perckor Engels városától 26 kilométerre délnyugatra kata­pultált az űrkabinból, mert saját ejtőernyőjével mintegy fele ak­kora sebességgel öt km/sec ért földet mint az űrhajó, tőle pár kilométerre. A titoktartási kötelezettség miatt a szovjet tájékoztatás és sajtóirányítás nem volt eléggé felkészülve a nagy esemény do­kumentálására. Az emiatti rög­tönzések sorából adódott az a helyzet, hogy néhány téves, el­lentmondó adat, leírás, kép ke­rült ki, melyekre támaszkodva egyesek kétségbe vonták az Kedves ismerősömtől kap­tam egy Super Play Extra játék­felhívást, amellyel kapcsolatban szeretném véleményemet köz­readni, mivel valószínű, hogy hamarosan Pécsett is megjele­nik. A játéknak azon kiemelt szö­vegű mondata, mely szerint a lánc nem szakadhat meg, sze­rintem nem fedi a valóságot, ugyanis roppant egyszerű meg­állapítani, hogy a játékba be­vontak száma a 15. szint esetén több mint 14 millió ember rész­vételét jelentené, ennyi ember pedig nem él Magyarországon. egész esemény valódiságát is. A Bajkonur űrrepülőtérről a jelen­téseket először Moszkvába to­vábbították, ahol a pártvezetés kijelölt szűk csoportja megfo­galmazta azt, amit a TASSZ-nak és a rádiónak átad­tak. Ezek nem voltak szakem­berek és ha valami el lett írva, mint például Dél-Amerika fe­letti elrepülés idejére 6 óra 22 percet adtak ki 6 óra 52 perc he­lyett, senki nem mert rákérdezni és javítani. E mellett jelen volt a cenzúra és a sokat emlegetett hírzárlat. A Vosztok hordozó- rakéta és űrhajó pontos felépíté­sét akkor nem kívánták a világ nyilvánossága elé tárni. Ezért füsttel teli képeket adtak ki, me­lyen csak a rakéta hegyes csúcsa látszott. Előzetesen nem készültek részletes életrajzok az űrhajó­sokról, hisz nem volt előre kije­lölt személy. Az eseménykor ezt rohammunkában kellett pó­tolni. A sajtó „nagyágyúit” be­vonták ugyan a sürgősen elvég­zendő feladatokba, de ezeknek nem voltak alapos ismereteik az űrhajózásról, csak pár adatot kaptak. Ez olvasható a Gagarin- ról írott első könyvekben, ame­lyek tele vannak laikus jellegű leírásokkal. A korabeli színes dokumentumfilmekből összeál­lított anyagot először 1966-ban mutatták be. 1967-ben ez a szovjet űrhajózási anyag Buda­pesten is látható volt. Az 1968 utáni könyvek írják le pontosan az eseményeket az űrrepülésről. Az ezredes rendfokozatú Ga­garin, felkészülés során MIG- 15-ös repülőgéppel végzett gyakorlat közben Szerjogin ez­redes oktatóval együtt 1968. március 27-én lezuhant és meg­haltak. (Asztronautics And Space nyo­mán) Csikós Zoltán, Pécs Mivel itt külső pénzforrás nem áll rendelkezésre, így minden „nyeremény” más játékosok pénzéből származik. Természetesen a lánc végén állók minden pénzt elveszíte­nek. Ez nem lenne olyan nagy baj, ha csupa milliomos ját­szana, de tartok tőle, hogy sok félrevezetett szegény ember is lesz közöttük. * El lehet-e tenni nyugodt lel­kiismerettel az így szerzett pénzt? Én remélem, hogy nem! Dr. Sz. I. Jól kipróbált erdei iskola Nagyon egyszerűen mon­dom, az ökológiai kultúra al­fája: a kíváncsi rácsodálkozás a természetre, minden más - így akár a tudományos, akár a mű­vészi „kibontás” - már ebből az alapérzésből következik. Ezek­kel a gondolatokkal indította 1992. decemberében Juhász Nagy Pál akadémikus előadását a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete Konferen­ciáján. E gondolatot igyekszik a Pe­tőfi Utcai Általános Iskola Természettudományi Munka- közössége tanítványaikkal megvalósítani. Hét pedagógus együttgondolkodása hozta létre kiváló erdei iskolai programju­kat. Évfolyamra bontva dolgoz­ták ki a foglalkozássort. A prog­ram nem többlet tananyagot ta­nít, a gyerekeknek, hanem a természet közvetlen megfigye­lését hangsúlyozza. A program több éves múltra tekint vissza, jól kipróbált. Meghívták más iskolákban ta­nító tanártársaikat, hogy kedvet kapjanak az ökológia ilyen mó­don történő tanításához. A ta­lálkozó első része március 29-én elméleti jellegű volt. A második gyakorlati jellegű lesz április 26-án. Akkor tanul­mányúton vehetnek részt a taná­rok, megismerkedhetnek az Er­dei Iskola tanulói által úgy sze­retett Lóri-házzal, ahol a kihe­lyezett órák megvalósulnak. Örömmel vettem részt a ta­lálkozón, nagyszámú érdeklődő tanártársaimmal együtt. Bodáné Gálosi Márta megyei biológia-szakértő Hanyag szolgáltatás A közelmúltban sort kellett kerítenem arra, hogy az unokám Erika típusú táskaírógépét meg­javíttassam. Sikerült is az Uránia Film­színház környékén ráakadnom, ahol a munkát elvállalták. A gépnek az volt a hibája, hogy egy-két betűközt kihagyva ug­rott, meg szalagot kellett cse­rélni. A megjelölt napon a gépet átvehettem. A számla 475 forint volt. Az eszembe se jutott, hogy meggyőződjek munkájuk minő­ségéről. Másnap elővettem a gépet és megdöbbenve tapasz­taltam, hogy szalagot ugyan cseréltek, de a hibát nem hárí­tották el. Berényi József Pécs, Gólya d. 22. ■t-------------------------------------------------------­Önsegélyező játék Jogi tanácsadó K. Tibor pécsi olvasónk kérdezi, hogy a vállalkozó mikor tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak? Kiegészítő tevékenységet folytatónak azt kell tekinteni, aki a vállalkozói tevékeny­sége mellett, egyidejűleg- olyan munkaviszonyban áll, amelyben munkaideje a heti 36 órát eléri (illetve meg­haladja),- öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdí­jat, vagy növelt összegű öreg­ségi, munkaképtelenségi jára­dékot kap,- bedolgozóként biztosí- | tott,- közép, vagy felsőfokú ; oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,- társvállalkozás tagjaként járulék fizetésére kötelezett. | (1975. évi II. törvény módosí­tott 118/A. §-a határozta meg.) Tájékoztatásul elmondjuk azt is, hogy ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállal­kozó 1993. évben váltott vál­lalkozói igazolványt (kezdés éve), akkor havi 480 forint baleseti járulékot kell fizetni. (Ezen összeg nem minősül előlegnek, és nem is kerül sor utólagos elszámolásra sem.) Az a személy, aki 1992. évben volt kezdő kiegészítő tevékenységet folytató vállal­kozó, az változó összegű ba­leseti járulékot fizetett. 1992. márciustól június vé­géig havi 800 forintot, július­tól decemberig pedig havi 480 forintot. Többször felmerülő kérdés, hogy mikortól meddig kell a vállalkozónak a járulékot fi­zetni. Ezért felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy a hatályos előírások szerint a fizetési kö­telezettség a vállalkozói iga­zolvány átvétele napjával kezdődik és a visszadás nap­jával szűnik meg. Nagy G. olvasónk kér­dése, hogy a szakmunkásta­nuló után mennyi járulékot kell fizetni. A szakmunkástanuló után 1993. március 1. napjától havi 450 forint járulékot kell fi­zetni. Ennek napi összege 15 forint. Horváth J. nyugdíjas ol­vasónk felesége részére ellá­tást állapítottak meg a Tár­sadalombiztosítási Igazga­tóságnál. Mire a pénzt meg­kapta volna a felesége meg­halt. Kérdése: a felesége ál­tal át nem vett pénz felve- heti-e. Az 1975. évi II. törvény a 102. §-ában úgy rendelkezik, hogy a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, és testvér - egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös ve­heti fel a halál napjától egy éven belül. A kifizetést a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságtól kell kérni. A teljesítés viszonylag hosszabb időn belül szokott megtörténni. S. Á. Pécsújhegyen a Nagykozári utca szomszédságában lévő kiserdőt a tiltó tábla ellenére „szemétte­leppé” változtatták Löffler Gábor felvétele Mégis jött a húsvéti nyuszi! Jóhiszemű tévedés volt Az Új DN április 13-i számá­ban „Húsvéti ajándék” című cikkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A munkanélküli ellátás (munkanélküli járadék, pálya­kezdők munkanélküli segélye) folyósítására a számfejtést kö­vető 10-15. napon belül kerül sor. Számfejtés havonta három alkalommal 10-én, 20-án és 30-án történik. Az ügyfél a leg­utolsó jelentkezésének időpont­jától függ a számfejtés dátuma. A levélíró március 29-i je­lentkezésére figyelemmel a március 30-i zárási időszakba került. Az ügyintéző - jóhisze­műen - feltételezte, hogy a hús­véti ünnepekre tekintettel még az ünnepek előtt kézhez kapja az ellátást. A levél alapján saj­nálatunkat fejezzük ki a folyósí­tás elmaradásáért, annál is in­kább, mert a rendelkezésünkre álló információk alapján ügyfe­leink nagyrésze április 9-ig az ellátást kézhez kapta. A folyósítás elmaradásáért, a jóhiszemű, de tévesnek tűnő in­formációért szíves elnézését kérjük. Ä kirendeltség dolgozói az ügyintézés során felmerülő problémák esetén készséggel állnak az ügyfelek rendelkezé­sére akár telefonos, akár szemé­lyes megkeresés esetén. Gáspár Gyula kirendeltségvezető Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltsége ■Né Olvasónk április 16-án megke­reste szerkesztőségünket és el­mondta, hogy a járadékot ápri­lis 9-én délután megkapta, problémája megoldódott még húsvét előtt. (A szerk.) Kivágták a fákat a visszaigényelt földön Becsapottnak érzem magam 1991-ben a Sásdi „Búzaka­lász” Termelőszövetkezet érte­sített, hogy a bevitt vagyonom- ból visszaigényelhetek földterü­letet. Élve a lehetőséggel 1991. de­cemberében helyrajzi számmal megjelölve a tulajdonomat ké­pező, saját telepítésű 1/3 dió és 2/3 akácfával beültetett egy ka- tasztrális hold nagyságú földte­rületet, amely parlagon hagyott elvadult területek között, a zárt­kertek mellett helyezkedik el, beadtam az igényemet. A területet 30 év óta a diófa és az akácfa tolvajokon kívül senki sem „gondozta”. Idős, 77 éves, 7500 forintos nyugdíjjal rendelkező ember vagyok. Jó lett volna, ha a téli tüzelőm egy részét fedezi a tisztításból szár­mazó faanyag. A téesznél ér­deklődve, türelemre intettek, mondván még nem jött el az ideje, várjak. Ä termelőszövetkezet 1992-ben átalakult. A megszo­kott háztáji járandóságom igen csekély részét kaptam meg, mint nyugdíjas téesz-tag. 1993. januárjában szomorúan értesül­tem, hogy a visszaigényelt terü­letet az átalakult termelőszövet­kezet tarvágással letermelte, vagyis a rajta található akácfát kivágta, a diófákból csak azo­kat, melyek vékonyabbak, vagy útban voltak. Joga volt a termelőszövetke­zetnek a fák kiirtására, vagy ne­tán így akarják visszaadni, eset­leg barátom, rokonom, szom­szédom területét kívánják fel­ajánlani a kártalanításra? Ezt viszont nem tartom er­kölcsösnek. Becsapottnak, ki- fosztottnak és megalázottnak érzem magam. Gy. J. K. A földkimérés szakmai feltételeiről Az elmúlt időszakban több ajánlás-javaslat került nyilvá­nosságra a részarány-földtulaj­donosok tulajdonjogának bizto­sítása érdekében. Az eljárási fo­lyamatnak részét képezi a tulaj­don (földrészlet) helyszíni és térképi megjelenítésének kér­dése, valamint a földkimérés várható költsége is. Az országgyűlés legutóbbi ülésén dr. Fodor István függet­len képviselő javasolta, hogy a földkimérés költségei a köz­ponti költségvetésből kerülje­nek kifizetésre. A javaslat logikusan kapcso­lódik a kárpótlási törvényhez, valamint az állami földmérési alapadatok biztosításához, az alapadatok változásával kapcso­latos előírásokhoz, amelyek pénzügyi fedezetét az állami költségvetés biztosítja. A föld­kimérések elvégzésével, szer­vezésével, árajánlatával kapcso­latban már több vélemény ke­rült nyilvánosságra, emiatt szükséges elmondani közér­dekből, hogy a még mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter 8/1990. (IV.3.) MÉM rende­leté a földmérési és térképészeti tevékenységről egyértelműen rögzíti, hogy milyen iskolai végzettség igazol földmérési szakképzettséget és azt is, hogy a földmérési alaptérképben vál­tozást eredményező munkák (telekalakítás, telekhatár, föld- rendezés stb.) végzésének irá­nyításához a földmérési szak- képzettségen kívül ingatlanren­dező földmérői minősítés is szükséges, a földkimérés és fel­dolgozás ebbe a kategóriába so­rolható. A földkimérés részét képezi az is, hogy a kijelölt földalap jelenlegi tényleges ke­retvonalát numerikusán fel kell mérni, a területét meg kell hatá­rozni, az aranykorona értéket a földhivatal szolgáltatja és ezt követően történik meg a rész­arány-földtulajdonosok hely­színi és térképi, gyakorlatilag tulajdonjogi elkülönítése, ame­lyet véleményem szerint min­den tulajdonosnak az egyéni ér­deke indokol. A részarányföld­tulajdon egyéni tulajdonként történő megjelenítése, a hely­színi kitűzés, ingatlannyilván­tartásban történő rögzítés (tu­lajdonlap) csak a földkiadó bi­zottságok, a földhivatalok, az FM. irányítása alatt még mű­ködő geodéziai vállalatok és a magánvállalkozók feldolgozó kapacitását ismerő magasabb színvonalú munkaszervezéssel valósítható meg, egy még elfo­gadható időpontra. Csepregi István Pécs, Légszeszgyár u. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom