Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-20 / 107. szám

1993. április 20., kedd uj Dunántúlt napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Növényvédelmi tanácsadó Aktuális kérdésekre közérdekű válaszok Az olvasói kérdésekre adott válaszok egy részét - azokat közérdekűnek ítélve - célszerű­nek láttam rovatunkban is lekö­zölni, így azok is választ kap­nak, akiket a témák érdekelnek, de nem állt módjukban telefo­non érdeklődni. 1. A tavasz megkésése miatt nagyon rövid idő állt csak ren­delkezésre az oltványok - jelen esetben gyümölcsfa oltványok­ról van szó - kiültetésére. Med­dig végezhető el az ültetés biz­tonságosan? Az ültetés aranyszabálya az, hogy még nyugalmi állapotban végezzük el. Ha az oltvány rü­gyei megduzzadtak már, de még nem fakadtak ki, akkor még megkockáztatható az ülte­tés, hiszen a kihajtás mindig a tartaléktápanyagokból fedezi energia-szükségletét, de ha már a rügyek eljutottak a fakadás ál­lapotába, akkor ne kockáztas­suk meg a kései ültetést. Ter­mészetesen a válasz az úgyne­vezett szabadgyökerű oltványra vonatkozott, a tenyészedényes oltványt az év bármelyik szaká­ban biztonsággal ültethetjük, így tehát most is. Kissé drá­gább, de megbízható megoldás. A szabadgyökerű oltvány tava­szi kiültetésének biztonsága fo­kozható azzal, hogy az oltványt pár napra ültetés előtt vízbe ál­lítjuk, „megszívatjuk”. 2. Kertbarát társunk - miután az intenzív almaoltvány beszer­zése meghiúsult - érdeklődött, hogy van-e az alanyhatáson kí­vül más módszer, amellyel tör­penövekedést érhet el. Egy olyan komplex hatáso­kon alapuló technológiát, mint az ismertetett szuper-intezív almaművelés, igen kockázatos bármely elemében megsérteni, azokat „vastörvény”-ként kell betartani. Leghasznosabb ta­nácsom az lehet csak, hogy in­kább váljon vele az őszi ültetés lehetőségéig, mintsem hogy a szigorú, zárt technológiát meg­változtassa. Természetesen a növekedést törpésíteni lehet más módon is - metszéssel, ve­gyi hatással, közbenoltással -, de alma esetében az ajánlott technológia eredményét egyik sem éri el sem külön-külön, sem a különböző módszerek együttes hatásával se. 3. Tavaly ősszel azt írtam, hogy szinte biztosra vehető, hogy az 1992. évi aszály kiha­tással lesz az idei évre is. Lát­ható, érzékelhető-e ez a hatás már? Igen, látható. Megfigyelé­seim szerint a virágzás mérete alul maradt egy átlagos évnél, pl. a kajszi és egyes őszibarack fajták esetében. Nem tapasztal­tam jelentős visszaesést a man­dulánál. Az őszibarack esetében azért fogalmaztam úgy, hogy egyes fajtáknál érzékeltem gyengébb virágzást, mert meg­figyelésem szerint a korai faj­táknál kevesebb káros hatást ta­pasztaltam mint a kései fajták­nál, ami számomra érthető, és magyarázható azzal, hogy a ta­valyi gyümölcsérlelési idő alatt a kései fajták már érésükkel „beleestek” az aszály hatásába, így azok nagyobb fiziológiai terhelésnek voltak kitéve. Kí­váncsian várom az alma és a körte virágzását, feltételezem, hogy a tünet hasonló lesz. 4. Mit feltételezek, lesz-e idén is járványszerű levélfodro- sodás-veszély az őszibarackfá­kon? A tudományos alaposságú válaszért mindenképpen a Nö­vényvédő Állomáshoz, Czigány Csaba kollegámhoz kell for­dulni. A tapasztalat szerint azonban nem nehéz megjósolni, hogy alapos védekezésre kell felkészülni, mert az őszibarack fakadásának idején csapadékos és hűvös időjárás volt és van, ez pedig kedvez a levélfodroso- dás-fertőzésnek. Én magam biz­tosra veszem, hogy súlyos fer­tőzés várható. 5. Az elhúzódó kitavaszodás miatt az összetorlódott munkák késleltették az átoltás elvégzé­sét. El lehet-e végezni még az oltást? Ha az oltóvessző tárolása olyan biztonságos volt, hogy most is még nyugalmi állapot­ban van, akkor igen, még má­jusban is. De hangsúlyozom, ennek előfeltétele, hogy az ol­tóvessző egészséges és nyu­galmi állapotban lévő legyen. Ilyenkor azonban már az átol- tásra váró fa nedvkeringésben van, így a párosításnál, a hasíté­koltásnál, a kecskelábékezés- nél, a lapozásnál sokkal na­gyobb biztonságot ad az ere- dése, ha a héj alá oltást, vagy a csukaszáj oltást végezzük. Ilyenkor alkalmazhátó még biz­tonsággal a sípolás és az abla­kos oltás is. Buzássy Lajos Palántanevelés A hűvös fényszegény időjá­rás következtében a palánták fejlődése vontatott, a levelek kivilágosodnak, sárgulnak, a növénykék megnyúlnak, a szár elvékonyodik, gyakorivá válik a palántadőlés is. Kis- és nagy­termelők közül jónéhányan a fenti tüneteket tápanyaghiány­nak tulajdonítják, ezért külön­böző tápoldatokkal folyamato­san öntözik a palántákat, ami a fenti tüneteket még jobban elő­hozza, mivel a tápkockába, il­letve a palántanevelő talajban - a só feldúsulás következtében - a gyökérzet tápanyagot nem ké­pes felvenni, elhal. A problémát tovább növeli, a megnyúlást elősegíti a fóliasá­tor túlfűtöttsége (30-40 C°), va­lamint a napi nagymérvű hőin­gadozás is. A gondokat fokozza a talajra rakott palántáknál az alacsony talajhőmérséklet is (optimális talajhőmérséklet a magvetésnél 20-25 C°, a neve­lési időszakában a 18-20 C°, mely a kiültetés előtti időszak­ban 12-15 C° körüli hőmérsék­letre csökkenhet). A túlhajtatott, legyengült palántáknál a kiülte­téskor tömeges pusztulás je­lentkezhet, főleg,akkor ha ala­csony hőmérsékletű talajba ül­tették ki. A dinnyetermesztők nagy részénél a fenti gondok már jelentkeznek, főleg ott, ahol már a kiültetést is megkezdték. Az alagútfólia alatti nagy hőin­gadozás, valamint az alacsony talajhőmérséklet elősegíti a ta­lajlakó gombák - köztük a fuzá- rium - járványszerű fellépését, tömeges növénypusztulást okozva. A jól fejlett, megfele­Növény Növény feno- lógia NÖVÉNYVÉDÖSZER Károsító Neve Forg. 10 1 vízhez szüks. Kelés /szik­Palántadö­PREVICUR N III. 25 ml leveles ál­lés lapot/ DITHANE M-45 III. 2 dkg +T0PSIN-M 70WP III. 1 dkg ZINEB 80 III. 2 dkg 0RTH0CID 50WP III. 2 dkg . BUVICID K III. 2 dkg MERPAN III. 2 dkg DITHANE M-45 III. 2 dkg V0ND0ZEB PLUS III. 2 dkg ANTRACOL III. tn 2-5 lomble­Palántadö­PREVICUR N III. 25 ml 01 veles lés, OITHANEM-45 III. 2 dkg 01 Levélbeteg 0RTH0CID 50WP III. 2 dkg c ségek BUVICID F III. 2 dkg MERPAN III. 2 dkg HU V0ND0ZEB PLUS III. 2 dka r-i (0 Q_ Levéltet­ANTHI0 33 EC II. 10 ml vek, KARATE 5 EC III. 2,5 ml atkák, DECIS 2,5 EC III. tripszek DECISQUICK II. 8 ml DANITÓL 10 EC II. 10 ml H0STAQUICK II. 8 ml CHINMIX 5 EC III. 3 ml FENDONA 2 EC III. 3 ml üvegházi ACTELLIC 50EC III. 20 ml / molytetű BIQSTRIP III.­I5ATHRINE III. 5 ml ULTRACID 40WP II. 0,8 dkg Forgalmi kategóriák: II.=feltételes forgalmú __a==== _________ III. =szabadf orgalmú l ően edzett dinnyepalántáknál is a kiültetési talajhőmérséklet minimálisan 12 C°, laza szö­vetű, megnyúlt, gyenge palán­ták esetében ez a hőmérséklet 15 C°-ra tehető. A palántakori betegségek el­leni védekezést a kelés idősza­kában már meg kell kezdeni. Ilyenkor az öntözővízzel juttat­ható ki a legkönnyebben a nö­vényvédőszer. Öntözéses kijut­tatásnál 1-2 liter permetlevet kell kijuttatni négyzetméteren­ként. PREVICUR N alkalmazá­sánál permetezést javaslok - még a kelés időszakában is -, és a permetezés után azonnali ön­tözést, mivel a kabakosoknál a PREVICUR N sziklevél defor­málódási idézhet elő, ami ta­pasztalataim szerint nem befo­lyásolja a növény további fejlő­dését. Czigány Csaba A SHELL TAVASZI NÖVÉNYVÉDŐ AJÁNLATA SÁPRÓL a házikertek univerzális gombaölőszere- Csonthéjasok ÁGELHALÁSA ellen, virágzás kezdetétől 3-4 alkalommal- Almában LISZTHARMAT és VARASODÁS ellen, zöldbimbós állapottól permetezve, 10 naponként 3-4 alkalommal- Szőlő, köszméte, ribiszke LISZTHARMAT ellen- Dísznövények, borsó USZTHARMAT és ROZSDA-betegségei ellen Kapható ampullás, 50 ml-es, 200 ml-es 1 l-es kiszerelésben! DELAN a végső megoldás őszibarack levélfodrosodás ellen- Őszibarack levélfodrosodás ellen rügyfakadástól kezdve 5-10 naponként 4-5 alkalommal kell permetezni- Almában, körtében VARASODÁS ellen, zöldbimbós állapottól kezdődően 10-14 naponként célszerű védekezni- Cseresznye, meggy LEVÉLUKASZTÓ betegségei ellen Kapható 50 ml-es, 200 ml-es, 1 l-es és 5 l-es kiszerelésekben, a mezőgazdasági szakboltokban FENDONA 2 EC, a kertek söprűje!- Hatóanyaga a pinetoid, amelyet virágsziromból kivonva már a fáraók korában is használtak a káros rovarok ellen- A kertben minden szívó- és rágószájszervű rovart rövid idő alatt elpusztít- Használható nagyüzemi, kisüzemi területen, a legtöbb termesztett növénykultúrában (zöldség, gyümölcs, szőlő, gabonafélék) Kapható: ampullás, 50 ml-es, 200 ml-es, és 1 literes kiszerelésben! CASCADE egyedülálló hatás atkák és rovarok ellen- Az áttelelő atkák ellen az atkatojások kb. 70%-os kelését követően (rövid hajtás állapotában) célszerű használni- Gyümölcsösökben, szőlőben molyok ellen használva az atkák ellen is kiváló hatást biztosít- Felhasználható gyümölcsösben, szőlőben. Hatástartama igen hosszú, ezért csak „zöldkönyves" felhasználóknak javasoljuk Kapható: ampullás és 5 literes kiszerelésben! Színünk piros és sárga, szereink zöldek! A paradicsom kiültetése fűtetlen fólia alá Vigyázzunk az öntözéssel, mert kárt okozhat Április közepére a hónapos­retek, a hónap végére pedig a fe­jessaláta és a karalábé is kikerül a fólia alól. Jó talajelőkészítést és tápanyagutánpótlást elvé­gezve, a koraiak helyére kiül­tethető a paradicsom, majd ezt követően a paprika és az uborka. Mindhárom növény melegigényes. A paradicsom hőmérsékleti igénye 22 C fok. Erős napsütésben azonban ez az érték 17-28 C fok is lehet, míg borult, napfényszegény időben elegendő a 18-20 C fok is. Fényigényére jellemző, hogy a téli napfényszegény hónapok­ban virágzik ugyan, de nem köt termést, a virágok megterméke- nyülés nélkül, megbámulva le­hullanak. Ugyancsak hiányos virágmegtermékenyüléssel kell számolni, ha a sátor levegőjé­nek páratartalma 80 % fölé emelkedik. Az ilyen magas pá­ratartalom mellett ugyanis a pollen „megszívja” magát, ne­hezebb lesz, ezért nem repül könnyen, a megtermékenyülés elmarad, hiányosak lesznek a fürtök. Még egy hátránya van a magas páratartalomnak: a bak­tériumos és gombás megbete­gedések jobban terjednek. A le­vegőcserére - szellőztetés - ezért tehát különös gondot kell fordítani. Nagy lombtömege miatt - fő- |leg a folyton növő fajták - sok vizet párologtatnak. A meleg, napsütéses május végén és jú­nius hónapban egy tő paradi­csom képes 1-2 liter vizet is el­párologtatni. Az öntözéssel azonban vigyázzunk. A fejlődés kezdetén az esetleges túlöntözés erős növekedést és rossz ter­méskötődést eredményez. Az első paradicsombogyók megje­lenéséig az öntözést ajánlatos visszafogni. Ha ezt tesszük, a növényzet gyökerének a mé­lyebb talajrétegekbe való beha­tolását segítjük elő és nagyobb gyökértömeg fejlődésére kész­tetjük. Ennek hiányában a me­leg napokon a növények köny- nyen lankadnak és apró termést - bogyókat - fejlesztenek. Az első fürtök berakodása után a paradicsom vízfogyasz­tása ugrásszerűen megnő. Ilyenkor heti két-három alka­lommal 20-30 millimétrnyi vi­zet is adagolhatunk, a talaj kö­töttségétől függően. (Kötöttebb talajon a kétszeri öntözés is ele­gendő.) Ha tápanyagigény szerint csoportosítjuk, úgy a paradi­csom közepes foszfor- és nagy kálium-igényes növény. Az alap, majd pedig a fejtrágyázást tehát ennek figyelembevételé­vel kell elvégezni. Nitrogénből és foszforból 1,5-2,2 dekag­ramm, míg káliumból 2,5-3 de­kagramm hatóanyag adago­landó négyzetméterenként. Ká­liumból a káliumszulfátot hasz­náljuk, mivel a kloridra a para­dicsom érzékeny. Lombtrágyá­zásnál ügyeljünk, hogy a N:K arány 1:2 legyen. A bogyóhízás időszakában ez az arány 1:1 le­het, mivel így segíthetjük a megfelelő bogyóméret kialaku­lását. A lombtrágya töménysége 0,2 % legyen. Kiültetésnél a te- nyészterületet ajánlatos úgy megválasztani, hogy a determi­nált (meghatározott növeke­désű) fajtákból 3-4, a folyton növőkből pedig 2-3 darab ülte­tendő egy négyzetméterre. A kezelősor szélessége 1 méter legyen, hogy a permetezőgép­pel és szedőedénnyel közle­kedni lehessen. Az éréskezdet előrehozását és a növényvédel­met segíti, ha a folyton növő faj­táknál az első fürt kifejlődése után az alsó leveleket eltávolít­juk és ezt a műveletet legalább kéthetenként elvégezzük. Ezen­kívül a sárga és a beteg levele­ket ugyancsak el kell távolítani. Vágni nem szabad, hanem fel­felé hajlítva letörni, hogy minél kisebb sebet ejtsünk. A hónalja- zásra nagy gondot kell fordí­tani, hogy a hajtások 5 cm-nél hosszabbra ne nőjenek. A sze- dési munkálatok mellett a hó- naljazás és az alsó levelek eltá­volítása a legfontosabb, ütem­terv szerinti elvégzendő munka­folyamat. A gombabetegségek és állati kártevők elleni védeke­zést össze lehet kötni a táp­anyagutánpótlással . Dr. Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal legközelebb május 4-én jelentkezünk Nem szabad! Feltűnő apróhirdetés je­lent meg az egyik pécsi hir­dető lapban: „Gramoxon gyomirtót vennék „Minden mennyiség érdekel” jel­igére.” Tisztelt Vásárló! Ön bizonyára nem tudja, hogy a Gramoxont három éve ki­vonták a forgalomból, mert „ERŐS” méreg. Retek, sa­láta, gyökérzöldség kezelé­sére felhasználni TILOS! Érdekelne, hogy mit akar Ön a „minden mennyiségű” vegyszerrel? A fentiek is­meretében szíveskedjék je­lentkezni a Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Ál­lomáson Czigány Csaba főmérnöknél, Cserkút, Csárdakörnyék u. 21-23. Telefon: 25-299. Dr. T. J. KISTERMELŐK F I G Y E L M É B E- Natur fólia 4.2, 8.5, 12, 16 m-es- Fémstabil fólia 8.5, 12 m-es- Fekete fólia 12 m-es- Háti permetezők D4R, D4KR, Orkán 20, TK-4- Netlon kerítés- és baromfi rácsok, növénytakaró hálók- Locsoló berendezések: szórófejek, tömlők- Munka-védőruházat- Kisgépek: kapálógépek, fűnyírók, lánc fűrész, motoros permetező- Kerti bútorok- Alkatrészek, műszaki áruk: ékszíj, csapágy, gumiköpenyek, akkumulátorok- Mezőgazdasági erőgép- és munkagépalkatrészek 1tél6üUc*6 HÍKC& AGROKER ÜZLETHÁZ Pécs, Megyeri út 64. Nyitva: 8-16, szombat: 8-12 Telefon: (72) 26-255 AGROKER

Next

/
Oldalképek
Tartalom